Alternatív és kiegészítő terápiák az onkológiában Eredményes módszerek, remények - hamis ígéretek és veszélyek
BÍRÓ Krisztina
2014. SZEPTEMBER 05.
Magyar Orvos - 2014;22(06-07)
Szakcikk
BÍRÓ Krisztina
2014. SZEPTEMBER 05.
Magyar Orvos - 2014;22(06-07)
Szakcikk
Egy amerikai felmérés szerint a daganatos betegek 83 százaléka szed egy vagy többféle kiegészítő szert (gyógynövényt, vitaminkészítményt stb.), viszont 66 százalékuk erről egyáltalán nem tájékoztatja kezelőorvosát. Pedig az ártalmatlannak hitt természetes anyagok némelyike korántsem ártalmatlan. Az utóbbi időben a nemzeti ráktársaságok honlapjaikon és a médián keresztül is egyre gyakrabban hívják fel a figyelmet arra, hogy a rákbetegek feltétlenül konzultáljanak orvosukkal, hogy mely szerek lehetnek veszélyesek számukra. Ugyanis az általános vélekedéssel szemben - „ha nem is biztos hogy használ, ártani biztosan nem fog” - ezen szerek egy része a daganatos betegek számára igen komoly kockázatot jelentenek.
Magyar Orvos
Bár Magyarországon eddig senki sem vizsgálta, így tanulmányok sem készültek arról, hogy a kórházakban vajon mely szakma művelőinek a legstresszesebbek a mindennapjai, és kik azok, akiket leginkább fenyeget a kiégés, netán a tiltott drogfogyasztás kockázata, erről számos nemzetközi vizsgálat már szolgáltatott adatokat. Azok pedig egybehangzóan megállapították, hogy a kórházi gyógyító szakmák közül az aneszteziológus és intenzív terápiás orvosok szakterülete jelenti a legnagyobb kockázatot.
Magyar Orvos
A húgyutak gyulladásai gyakori megbetegedések. Három fő csoportjuk, általában a súlyosságuk sorrendjében: a nem kom- plikált és a komplikált húgyúti gyulladás, továbbá a szepszis. A komplikáló tényezők lehetnek extra-urogenitalisak (pl. az immunrendszer működésének zavarai) és urogenitalisak (pl. vizelet- ürítés zavarai, húgyúti idegentestek). A nem komplikált húgyúti gyulladás leggyakoribb kórokozója az Escherichia coli, kezelése empirikusan nitrofurantoinnal vagy fosfomycinnel történjen. Komplikált húgyúti gyulladás terápiája célzott antibiotikumos kezelés (főként fluorokinolon, 3. generációs cefalosporin vagy potencírozott aminopenicillin-származék) mellett a komplikáló tényező megoldását is igényli. Szepszis esetén a kezelés multi- diszciplináris: urológus, intenzív terapeuta együttműködését igényli. A speciális formák közül az aszimptomatikus bacteriuria csak állapotosság esetén és urológiai műtétek előtt igényel antibiotikumos kezelést. Urethritis esetén gonorrhoeás eredet esetén cefalosporinokat, nem gonorrhoeás esetben azithromycint vagy doxycyclint választunk. A bakteriális prostatitis heveny formája súlyos betegség, kezelése megegyezik a komplikált húgyúti gyulladás kezelésével.
Magyar Orvos
A Lyme borreliosis (Lb) közismerten több szervet, szervrendszert érinthet, és többnyire, mint nagy imitátort tárgyalják. Az alábbiakban bemutatom, hogy a közvélekedéssel ellentétben a Lb az esetek többségében jellegzetes tünetekkel jár, telefonon keresztül is kórismézhető. A zűrzavart az okozza, hogy a szerológiát mindenütt a világon, mint fekete-fehér eredményt adó eljárást alkalmazzák. Eszerint a pozitív lelet igazolja, a negatív lelet kizárja a Lb fennállását. Ez távolról sincs így. Az egyes klinikai formákhoz jellegzetes immunológiai kép társul. Amennyiben ezt is figyelembe vennék, kiderülne, hogy a Lb a klinikum és a szerológia együttes értékelésével már nem is olyan nagy imitátor.
Magyarországon évente kb. 230-270 új gyermekkori rosszindulatú daganatos megbetegedés fordul elő. Ezen betegségek kb. 25%-a akut leukémia, 5-6% Hodgkin lymphoma, 5-7% agresszív non-Hodgkin lymphoma. Lymphoma leginkább 7-14 éves korban fordul elő, több fiút érint, mint lányt (fiú-lány-arány= 3:1). Krónikus myeloid leukémia (CML) csak igen ritkán fordul elő (2-4%). A felnőttkorra jellemző krónikus limfoid leukémia (CLL), myeloma nem fordul elő gyermekkorban és az indolens lymphomák is ritkaságnak számítanak (<1%). A gyermekkori hematológiai malignitások tünetmentes ötéves túlélése ma már 80% feletti, bizonyos esetekben pedig meghaladja a 90%-ot. Mindezek alapján kimondhatjuk, hogy a korábban jórészt gyógyíthatatlannak gondolt betegségek mára már kezelhetővé, sőt teljes mértékben és maradéktalanul gyógyíthatóvá váltak az esetek messze túlnyomó részében. A nemzetközi protokollok egyre inkább az életminőséget és a kezelések késői toxicitását is figyelembe veszik.
Az inzulinanalógok módosított kémiai szerkezetű humán inzulinok. Hatékonyságuk azonos a humán inzulinokkal, de kedvezőbb farmakokinetikai tulajdonságaik miatt alkalmazásukkal jobban megközelíthető a fiziológiás inzulinprofil, mint a humán inzulinkezeléssel. Speciális előnyük a ritkább hypoglykaemia (elsősorban éjszaka), a szignifikánsan alacsonyabb posztprandiális vércukorszint-emelkedés, valamint az analógkészítmények alkalmazásával végzett ICT-kezelés melletti flexibilisebb életmód. A megfelelő indikációval beállított analóg inzulinkezelés így jobb anyagcserét és flexibilisebb életmódot biztosíthat, mint a humán inzulinkezelés.
Lege Artis Medicinae
Mi köze a gónak a klinikai döntéshozatalhoz? A klinikai orvoslás egyik legjelentősebb intellektuális kihívása a bizonytalanságban történő döntéshozatal. A hagyományos orvosi döntéshozatal intuitív és heurisztikus mivoltának pszichológiai csapdáin kívül az információhiány, az erőforrások szűkössége, az adott orvos-beteg kapcsolat jellemzői egyaránt hozzájárulnak annak bizonytalanságához. A formális, matematikai számításokon alapuló döntéselemzés, amelyet széles körben használnak a klinikai irányelvek fejlesztésében, illetve az egészségügyi technológiák értékelésében, elvben jó lehetőségeket kínál az intuitív döntéshozatal hibáinak elkerülésére, ugyanakkor az egyéni döntési helyzetekben többnyire nehezen alkalmazható,és az orvosok többségétől idegen. Ennek a módszernek is vannak korlátai, különösen az egyéni döntéshozatalban, beleértve a számításokhoz felhasznált input adatok esetleges hiányát, illetve jelentős bizonytalanságát, valamint a matematikai modellek korlátait abban, hogy egy komplex rendszer folyamatait és a folyamatok egyéni variabilitását megfelelően tudják reprezentálni. A klinikai döntéstámogató rendszerek mindezek ellenére hasznos segítséget jelenthetnek az egyéni orvosi döntéshozatalban, ha megfelelően integráltak az egészségügyi információs rendszerekbe, és nem szüntetik meg az orvosok döntési autonómiáját. A klasszikus döntéstámogató rendszerek tudásalapúak, szabályrendszerekre, problémaspecifikus algoritmusokra épülnek. Számos területen alkalmazzák az orvosi adminisztrációtól a képfeldolgozásig. A napjainkban zajló informatikai forradalom eredményeképpen olyan mesterséges intelligenciaként emlegetett gépi tanulási módszerek jönnek létre, amelyek már ténylegesen képesek tanulni. A mesterséges intelligencia ezen új generációja nem konkrét szabályrendszerekre épül, hanem hatalmas adatbázisokon magukat tanító neurális hálózatokra és általános tanulási algoritmusokra. Ezek a mesterséges intelligenciák egyes területeken, mint például a sakk, a gó, vagy a vadászrepülőgép vezetése, már jobb teljesítményre képesek, mint az emberek. Fejlesztésük bővelkedik kihívásokban, veszélyekben, ugyanakkor olyan technológiai áttörést jelentenek, ami megállíthatatlan és átalakítja világunkat. Alkalmazásuk és fejlesztésük az egészségügyben is megkezdődött. A szakmának részt kell vennie ezekben a fejlesztésekben és megfelelő irányba kell, hogy terelje azokat. Lee Sedol 18-szoros gónagymester visszavonult három évvel AlphaGo mesterséges intelligenciától elszenvedett veresége után, mert „Hiába lettem világelső, van egy entitás, amit nem lehet legyőzni”. Nekünk szerencsére nem versengenünk vagy győznünk kell, hanem el kell érnünk, hogy a mesterséges intelligencia biztonságos és megbízható legyen és az emberekkel együttműködve ez az entitás eredményesebbé és hatékonyabbá tegye az egészségügyet.
Lege Artis Medicinae
Augusztus 8-án volt idén a Túlfogyasztás Napja; modellszámítás alapján azt fejezi ki, hogy az adott évre jutó összesített földi biokapacitást mikor éli fel az emberiség. A Global Footprint Network oldaláról bárki által igényelhetőek, letölthetőek az adatsorok, számítási módszerek.
Ideggyógyászati Szemle
A sclerosis multiplex leggyakrabban fogamzóképes korú nőket érint, így a családtervezés kiemelkedően fontos kérdés ebben a betegségben. Napjainkra egyértelműen bebizonyosodott, hogy a terhesség nem rontja a relapszáló-remittáló sclerosis multiplex hosszú távú prognózisát, ennek ellenére sok beteg még manapság is bizonytalan a gyermekvállalást illetően. A kérdést bonyolítja, hogy az egyre növekvő számú betegségmódosító terápia terhességre gyakorolt hatásával nincsenek eléggé tisztában a betegek, és sokszor az orvosok sem. Még kevésbé tisztázottak és ismertek a szoptatással kapcsolatos kérdések. A betegek ezekről a témákról elsősorban gondozó neurológusukkal konzultálnak. A neurológus feladata a fogamzásgátlással, terhességgel, asszisztált reprodukcióval, szüléssel, szoptatással, betegségmódosító kezelésekkel járó kockázatokat és előnyöket reálisan értékelni, a beteget ezekről tájékoztatni, majd a beteggel közösen a családtervezési tervekkel összhangban a megfelelő betegségmódosító gyógyszert megválasztani. A jelen közlemény célja a klinikusok eligazodását segíteni ezekben a kérdésekben.A releváns szakirodalom áttekintése alapján, a nemzetközi irányelvekkel összhangban a közleményben áttekintjük a fogantatás, terhesség és szoptatás témakörét, különös tekintettel a törzskönyvezett betegségmódosító terápiák terhesség és szoptatás alatti alkalmazhatóságára.
Lege Artis Medicinae
A koronavírus-járvány lassan egy éve befolyásolja mindennapjainkat hazánkban is. A kórokozó miatt kialakuló ezerarcú betegség a tünetmentes lefolyástól az enyhe formán át a kórházi ellátást igénylő súlyos, akár halált okozó változatig terjed. Szerencsére a legtöbb fertőzött otthonában vészelheti át a megbetegedést. Ilyen esetben a már jól bevált kezelési módszerek alkalmasak a tünetek enyhítésére, amelyek típusos esetben többek között láz, köhögés, izomfájdalom és fejfájás lehetnek. Fontos megemlíteni, hogy enyhe lefolyás esetén a tünetek nem sokban különböznek egy felső légúti huruttól vagy az egyszerű megfázástól, náthától, így sokan esetleg nincsenek is tudatában annak, hogy éppen koronavírus-fertőzésen esnek át.
Hypertonia és Nephrologia
A hypertonia (magasvérnyomás-betegség) világszerte a legfőbb morbiditásért, valamint mortalitásért felelős módosítható rizikófaktor. A hypertonia diagnózisának, valamint kezelésének alapja a vérnyomás mérése, melyet a további költséges vizsgálatok, valamint hosszútávú terápiás módszerek indikációjának megerősítéséhez vagy kizárásához rutinszerűen alkalmaznak. A nem megfelelő mérési módszer vagy pontatlan vérnyomásmérő használata potenciálisan a kórkép túldiagnosztizáláshoz és szükségtelen kezeléséhez vagy a diagnózis elmaradása esetén megelőzhető kardiovaszkuláris (szív-érrendszeri) betegségek kialakulásához vezethet.
1.
2.
3.
Ideggyógyászati Szemle
[A fluoxetint szedő Covid-19-pneumoniás betegeknek nagyobb a túlélési esélye: retrospektív, eset-kontrollos vizsgálat ]4.
5.
1.
2.
3.
4.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás