Magyar Immunológia

Kifejleszthetõ-e preventív vakcina a HIV-fertőzés ellen?

FÜST György, BECK Zoltán, PROHÁSZKA Zoltán

2006. JÚNIUS 20.

Magyar Immunológia - 2006;5(03)

A humán immundeficientia vírus (HIV)/AIDS globális közegészségügyi jelentőségét jól mutatják az egyre borúsabb epidemiológiai adatok. Az UNAIDS - az Egészségügyi Világszervezet és az ENSZ közös, az AIDS-szel foglakozó szervezete - minden évben közzéteszi a Föld egyes régióira vonatkozó HIV/AIDS járványügyi adatokat. A

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Magyar Immunológia

HAZAI TÜKÖR

BENCZÚR Miklós, PÁLÓCZI Katalin, PETRÁNYI Győző

A hazai immunológia fejlődését az 1980-as évektől majdnem a századvégig tartó időszakban az Orvostovábbképző Intézetből kinövő HIETE (Haynal Imre Egészségtudományi Egyetem) és az Országos Hematológiai és Immunológiai Intézet közötti különleges együttműködés segítette. Ennek eredményeként jött létre az orvosképzés első immunológiai tanszéke. A sors fintora, hogy e korszak végén mindkét intézmény átalakult, vagy megszűnt.

Magyar Immunológia

A reumatológia és a bőrgyógyászat határterületei Padova, 2006. február 2-4.

SZEKANECZ Zoltán

Kicsit megkésve számolok be a 2006 februárjában az itáliai Padovában körülbelül 300 résztvevővel megrendezett Skin and rheumatology konferenciáról. Talán mégis érdemes felidézni az ottani eseményeket. Úttörő vállalkozásról van szó: egy adott speciális határterület háromnapos áttekintése e formában először történt meg. Hazánkból az elég nagy hírverés - és a nem feltétlenül az eget verdeső árak - ellenére jómagammal együtt írd és mondd négy kolléga vette a fáradságot, hogy elmenjen - a reumatológus Keszthelyi Péter és bőrgyógyász felesége, Ócsay Henriette Gyuláról, Szűcs Gabriella és én Debrecenből (mi poszterrel szerepeltünk).

Magyar Immunológia

Az Európai Reumaliga (EULAR) VI. kongresszusa Amszterdam, 2006. június 21-24.

SZEKANECZ Zoltán, SZŰCS Gabriella, SZÁNTÓ Sándor, SZABÓ Zoltán

Az Európai Reumaliga (EULAR) 2006. évi, immáron VI. kongresszusa 2006. június 21-24. között Amszterdamban zajlott. Nem tudjuk, a kedves Olvasó átérzi-e azt a feszítő dilemmát, hogy egy megszokottan rendkívül magas színvonalú kongresszust csodás nyári időben, a múzeumoktól hemzsegő holland városban rendeznek, ráadásul éppen a foci VB ideje alatt. Miután a hollandok ott voltak (mi meg nem), így hát akkor és ott mindenki hollandnak érezte magát a narancsszínűre festett tulipánországban. Tanszékünkről Szűcs Gabriella, Szántó Sándor, Szabó Zoltán és jómagam lehettünk szerencsés részesei a kongresszusnak. Érdeklődésünknek megfelelően más-más szekciókra látogattunk el - párhuzamosan 10-12 szekció zajlott -, így négyünknek együtt sikerült a program talán 20-30%-án részt venni; az alábbiakban egyéni benyomásaink nyomán számolunk be a jeles eseményről.

Magyar Immunológia

KONGRESSZUSI NAPTÁR

Magyar Immunológia

Magyar immunológia a XXI. században - Tudományos kutatás a számok tükrében

FÜST György

A Magyar Immunológiai Társaság és az MTA Immunológiai Bizottsága 2006 tavaszán körkérdést intézett a magyar (elméleti és/vagy klinikai) immunológia területén működő kutatócsoportok vezetőihez. Az 1. táblázat a válaszadókat intézet szerinti bontásban mutatja; ha egy intézetben több kutatócsoport működik, ezek mutatóit összevontuk az analízis során. A 2001-2005. évekre vonatkozó körkérdésre csaknem minden megkérdezettől választ kaptunk.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Ideggyógyászati Szemle

Alvással a felejtés ellen? Az alvás szerepe az asszociációs memóriafolyamatokban

CSÁBI Eszter, ZÁMBÓ Ágnes, PROKECZ Lídia

Számos bizonyíték utal arra, hogy az alvás szerepet játszik különböző emlékezeti rendszerek konszolidációjában. Kevesebbet tudunk arról, hogy milyen szerepe van az alvásnak a relációs memória műkö­désé­ben, illetve az érzelmi arckifejezések felismerésében, holott ez olyan fundamentális kognitív képesség, amit mindennap használunk. Ezért kutatásunk célja annak feltérképe­zése, hogy az alvás milyen szerepet tölt be az asszociációs memória működésében annak függvényében, hogy mikor történik a tanulás. Vizsgálatunkban összesen 84 fő vett részt [átlagéletkor: 22,36 (SD: 3,22), 21 férfi/63 nő], akiket két csoportra osztottunk: esti és reggeli csoportokra, utalva arra, hogy mikor történt a tanulás. Mindkét csoport eseté­ben két tesztfelvétel volt, közvetlenül a tanulást követően (rövid távú tesztelés) és 24 órával később (hosszú távú tesztelés). A relációs memória vizsgálatára az arcok és nevek tesztet alkalmaztuk. Sem az azonnali, sem a késleltetett tesz­telés során nem találtunk különbséget a csoportok között sem az általános tanulási mutatóban (arcokhoz társított nevekre való emlékezés érzelmi valenciától függetlenül), sem a különböző érzelmi arckifejezésekhez kapcsolódó nevekre való emlékezésben. Ezzel ellentétben, a csoporton belüli elemzés alapján a reggeli csoport a rövid távú teszteléshez képest nagyobb mértékű felejtést mutatott 24 órával később, a hosszú távú tesztelésen, míg az esti csoport ugyanolyan teljesítményt mutatott mindkét alkalommal. Emellett összefüggés jelent meg a teljesítmény, az alvásminőség, az alváshatékonyság és az alváslatencia között. Eredményeink arra hívják fel a figyelmet, hogy az alvás és a tanulás időzítése fontos szerepet játszik az emlékek stabilizációjában, csökkentve ezzel a felejtés mértékét.

Lege Artis Medicinae

Védôoltások a Covid-19-pandémia ellen

FALUS András, SZEKANECZ Zoltán

A gyorsan terjedô SARS-CoV-2 légzôszervi vírus súlyos következményekkel járó járványt okozott az egész világon. Az egészségügyi hatások mellett a globális gazdasági károk ma még felmérhetetlenek. A világjárvány ugyanakkor soha nem látott tudományos kutatások sorát indította el, többek között a védôoltások kidolgozása terén. A cikk a vakcinákról, az immunmemóriáról és az egyes felvetôdô klinikai hatásokról szóló aktuális információkat foglalja össze.

Ideggyógyászati Szemle

Covid-19-encephalitis-esetünk és a betegség egyéb neurológiai szövődményei

SZÔTS Mónika, PÉTERFI Anna, GERÖLY Júlia, NAGY Ferenc

A SARS-CoV-2-betegség klinikuma egyre inkább megismerhetővé vált az elmúlt időszakban. A gyakori tünetek, mint láz, köhögés, nehézlégzés, tüdőgyulladás, íz- és szagérzésvesztés mellett ritkább szövődmények, köztük számos neurológiai betegség is azonosítható. Jelen közleményben három, Covid-19 okozta vagy ahhoz társuló neurológiai kórképet tárgyalunk (1. eset: Covid-19-encephalitis, 2. eset: Covid-19 okozta organikus fejfájás, 3. eset: SARS-CoV-2-fertőzés és ischaemiás stroke). Hangsúlyozzuk eseteink kapcsán, hogy e pandémiás időszakban különösen fontosa neurológusok számára a vírus idegrendszeri szövődményeinek ismerete és azonosítása. Így felesleges vizsgálatokat és egészség­ügyi személyzet–beteg kontaktusokat tudunk megelőzni.

Ideggyógyászati Szemle

A SARS-CoV-2 koronavírus által okozott COVID-19-járvány neurológiai vonatkozásai

BERECZKI Dániel, STANG Rita, BÖJTI Péter, KOVÁCS Tibor

A SARS-CoV-2 koronavírus által okozott COVID-19- jár­vány 2020 tavaszára világszerte elterjedt, gyors és haté­kony reakciót igényelve össztársadalmi szinten, és az egész­­ségügyi ellátás szervezésében is. A COVID-19 fő tünetének a lázat, a köhögést és a nehézlégzést tartják. A légzőszervi érintettségen túl a fertőzés egyéb panaszokat és tüneteket is okozhat. Az eddigi adatok alapján neuro­lógiai jellegű panaszok és tünetek a kórházba kerülő COVID-19-betegek 30–50%-ánál előfordulnak, és gyakrabban jelentkeznek a súlyos állapotú eseteknél. Leírtak a COVID-19-hez társuló klasszikus akut neurológiai kórképeket is. A COVID-19-ellátásra fókuszáló egészségügyi ellátórendszerekben az egyéb akut ellátást igénylő kórképek szakellátásának visszaesését figyelték meg. A COVID-19-járvány során fontos feladat a krónikus neurológiai kórképekben szenvedők folyamatos ellátásának biztosítása is. A jövő feladata lesz a COVID-19 járvány által az egyéb neurológiai kórképekre kifejtett hatások felmérése, valamint annak megítélése, hogy a SARS-CoV-2 koronavírus által okozott fertőzés járhat-e késői neurológiai szövődményekkel.

Ideggyógyászati Szemle

Covid-19-asszociált Guillain–Barré-szindróma elsô hazai esete

AL-MUHANNA Nadim, BÉRES-MOLNÁR Katalin Anna, JARECSNY Tamás, FOLYOVICH András

A Guillain–Barré-szindróma (GBS) sporadikus, viszonylag ritka betegség. Legsúlyosabb formájában légzési elégtelenséghez és halálhoz vezethet. Jelenleg még nem ismert a Covid-19-betegek GBS-megbetegedési kockázata, pedig a SARS-CoV-2-fertôzés elhúzódó pulmonalis károsító hatása a GBS okozta potenciális légzészavarhoz társulva nagy gyakorlati jelentôséggel bírhat. Az irodalom nem egységes a tekintetben, hogy a GBS a SARS-CoV-2 vírus direkt vagy indirekt következménye-e. A szerzôk betegük kórtörténetét ismertetik, akit hazánk elsô Covid-19- fertôzésen átesett GBS-betegének tartanak. Az irodalomban közölt esetekhez hasonlóan az idôbeli egybeesés miatt itt feltételezhetô a Covid-fertôzés trigger szerepe. Eddig egyetlen betegben sem sikerült PCR-vizsgálattal liquorból kimutatni a SARS-CoV-2 vírust, így ebben a betegben sem.