Magyar Immunológia

Az adalimumabkezelés jelentősége Crohn-betegségben

LAKATOS Péter László1

2007. MÁRCIUS 20.

Magyar Immunológia - 2007;6(03)

Összefoglaló közlemény

A Crohn-betegség krónikus gyulladásos betegség; a gastrointestinalis traktus bármely területét érintheti. Patogenezise csak részben ismert, különböző környezeti és host - például genetikai, epithelialis, immunológiai és nem immunológiai - tényezők együttesen vezetnek a krónikus gyulladásos folyamat elindításában, amelyben a proinflammatoricus citokinek közül Crohn-betegségben a TNF-α játssza az egyik legfontosabb szerepet. A Crohn-betegség kezelése jelentősen változott az elmúlt években. A konvencionális (aminoszalicilátok, szteroidok és immunszuppresszív) szerek szerepét újraértékelték. Az utóbbi években a Crohn-betegség patogenezisének pontosabb megismerése számos új, specifikus (köztük TNF-α- és TNF-α-receptor-ellenes) biológiai szer kifejlesztéséhez vezetett. Az összefoglalóban a szerző az egyik új anti-TNF-α szerrel, az adalimumabbal Crohn-betegeken végzett kezelések eredményeit foglalta össze.

AFFILIÁCIÓK

  1. Semmelweis Egyetem, I. Sz. Belgyógyászati Klinika

KULCSSZAVAK

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Magyar Immunológia

Első hazai tapasztalat a rheumatoid arthritis rituximabkezelésével

SIMKOVICS Enikő, BESENYEI Tímea, SZABÓ Zoltán, SZENTPÉTERY Ágnes, SZODORAY Péter, SZŰCS Gabriella, SZÁNTÓ Sándor, SZEKANECZ Zoltán

BEVEZETÉS - Az időrendben első hazai, rituximabbal kezelt rheumatoid arthritises beteg kórlefolyását ismertetjük. ESETISMERTETÉS - A beteg korábban többféle bázisterápiára refrakternek bizonyult; mindhárom elérhető TNF-gátlót kipróbáltuk nála, de ezeket részben ineffektivitás, részben mellékhatások miatt abba kellett hagyni. A rituximab hatására szubjektív klinikai javulás következett be, amit a rheumatoid faktor és az anti-CCP csökkenése kísért. A DAS28 alapján a klinikai aktivitás csak a 18. hét után csökkent, pedig a tapasztalatok alapján a betegek nagy részénél már a 16. hét előtt javulás észlelhető. A Bsejtek eltűntek a keringésből, ezzel párhuzamosan átmenetileg nőtt az aktivált T-sejtek aránya. A Bsejtek 18 hét után kezdtek ismét megjelenni a perifériás vérben. KÖVETKEZTETÉS - Az irodalmi adatok szerint a rituximabot minél korábban, lehetőleg már az első TNF-gátló kudarca esetén érdemes alkalmazni. Esetünk azonban azt sugallja, hogy a rituximabot akár multirezisztens, korábban több biologikumot kipróbált betegen is sikerrel alkalmazhatjuk.

Magyar Immunológia

Tisztelt Kolléganõk és Kollégák, kedves Olvasóink!

SZEKANECZ Zoltán

2007;6(03)

Magyar Immunológia

Adalimumabkezelés gyulladásos reumatológiai kórképekben

SZÁNTÓ Sándor

A TNF-α-gátló szerek kifejlesztése nagy előrehaladást jelentett a gyulladásos ízületi betegségek kezelésében. Az adalimumab az első teljesen humán IgG1 monoklonális antitest; a TNF interakcióját gátolja a p55 és p75 sejtfelszíni receptorokkal, ezáltal közömbösíti ezen citokin hatását. Megfelelően tervezett, placebokontrollos vizsgálatok során igazolódott, hogy az adalimumab csökkenti a betegség tüneteit, javítja az életminőséget és mérsékeli a radiológiailag észlelhető ízületi károsodásokat rheumatoid arthritisben, spondylitis ankylopoeticában és arthritis psoriaticában szenvedő betegek esetében. A gyógyszer általában jól tolerálható; a követéses vizsgálatok igazolták, hogy adása során súlyos mellékhatások előfordulási gyakorisága hasonló volt, mint a TNF-α-t nem kapó betegeknél. Ez az összefoglaló áttekinti az elmúlt időszak adatait az adalimumab gyulladásos reumatológiai kórképekben kifejtett hatásáról és biztonságosságáról.

Magyar Immunológia

Az etanerceptkezelés jelentősége a reumatológiában

GERGELY Péter, POÓR Gyula

A rheumatoid arthritis, a juvenilis idiopathiás arthritis, a spondylitis ankylopoetica és az arthritis psoriatica ismeretlen eredetű gyulladásos reumatológiai kórképek. Közös jellemzőjük a viszonylag gyakori előfordulás, a nem minden részletében ismert patogenezis, a nem megoldott kezelés és a morbiditásra, mortalitásra és az egészségügyi költségekre gyakorolt kedvezőtlen hatás. A TNF-α kóroki szerepének felismerése az immunológiai eredetű gyulladásos betegségekben, főként a rheumatoid arthritisben a TNF-α gátlásán alapuló biológiai terápia megjelenéséhez és - forradalmasítva e betegségek terápiáját - a reumatológiai gyakorlatban való kiterjedt alkalmazásához vezetett. Az etanercept humán szolúbilis TNF-receptor és humán IgG részeiből álló molekula; hatékonyan gátolja a TNF-α-t és a lymphotoxin-α-t. Az etanercept mint a rheumatoid arthritisben elsőként törzskönyvezett biológiai terápiás szer hatékonyságát és biztonságosságát számos klinikai vizsgálat és 1998-as bevezetése óta széles körű reumatológiai gyakorlat igazolta. Ez idáig közel 440 ezer - többségében gyulladásos reumatológiai kórképben szenvedő - beteget kezeltek etanercepttel. Jelen összefoglaló a TNF-α patofiziológiai szerepét és az etanercepttel végzett klinikai vizsgálatok során szerzett tapasztalatokat tekinti át, kitérve a terápia költséghatékonyságára és hazai alkalmazására is.

Magyar Immunológia

Az infliximab helye a gyógyításban

GESZTES Ákos

A Remicade a biológiai terápiák egyik, igen széles körben alkalmazott gyógyszere. A tanulmány célja a regisztrált javallatok bemutatása, a három különböző terápiás területen szerzett, bizonyított klinikai hatékonysági adatok összefoglaló ismertetése, valamint a sarkalatos publikációk indikációk szerinti, időrendi gyűjteményének bemutatása. További cél - az infliximab és más TNF-blokkolók közötti néhány különbség hangsúlyozása mellett - a rheumatoid arthritis kezelési stratégiáinak összehasonlító bemutatásával felhívni a figyelmet arra, hogy ebben a kórképben a terápia céljának a remissziót kell tekinteni. A BeSt vizsgálat eredményei alapján az infliximab alkalmazásával akár teljesen gyógyszermentes remisszió is elérhető.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Ideggyógyászati Szemle

A Magyar Klinikai Neurogenetikai Társaság konszenzusajánlása a felnőttkori spinalis izomatrophia (SMA) kezeléséhez

BOCZÁN Judit, KLIVÉNYI Péter, KÁLMÁN Bernadette, SZÉLL Márta, KARCAGI Veronika, ZÁDORI Dénes, MOLNÁR Mária Judit

Célkitűzés – A spinalis izomatrophia (SMA) az alsó motoneuronok pusztulásával járó progresszív, auto­szomális recesszív betegség. Az elmúlt években fordulat következett be az SMA oki kezelésében, két SMN2 splicing módosító és egy génterápiás gyógyszer vált elérhetővé. Kérdésfelvetés – Az új gyógyszerek az SMA gyermekkori lefolyását érdemben módosítják, és egyes gyógyszerek felnőttkori hatásáról is egyre több adat érhető el. Nem áll azonban rendelkezésre olyan szakirodalom, ami a legújabb eredmények alapján segítséget nyújtana a felnőtt SMA-betegek kezeléséhez szükséges döntések meghozatalában. A Magyar Klinikai Neurogenetikai Társaság vezetősége áttekintette az SMA palliatív kezelésének irányelveit, a randomizált, kontrollált gyógyszervizsgálatokat, a felnőtt SMA-betegek retrospektív és prospektív gyógyszeres vizsgálatainak eredményeit. A vizsgálat alanyai – A konszenzusajánlás megalkotása szempontjából azokat a közleményeket értékeltük, amelyek a felnőttkort elérő, főként SMA II- és III-csoportba tartozó betegek gyógyszeres kezelésének eredményeiről szolgáltatnak adatokat. A konszenzusajánlást a felnőtt SMA-betegek kezeléséről kilenc pontban fogalmaztuk meg, ami kitér a gyógyszeres kezelés technikai, szakmai feltételeire, biztonságossági szempontjaira, a betegek kiválasztására, és hosszú távú monitorizálására. Ajánlásunk a legújabb információkra alapozva segíti a felnőtt SMA-betegek palliatív ellátását és gyógyszeres kezelését, a személyre szabott kezelés során figyelembe veendő hatékonysági és biztonságossági szempontokat nyújt. Rávilágít a későbbiekben megválaszo­lan­dó, egyelőre nyitott kérdésekre is. Az ajánlás mindennapi gyakorlatban való használata a kezelés optimalizációját eredményezheti.

Hypertonia és Nephrologia

A hyperkalaemia epidemiológiája I. rész

DEÁK György, PATÓ Éva, KÉKES Ede

A hat részből álló összefoglaló bemutatja a hyperkalaemia epidemiológiáját, diagnózisát, patogenezisét és kezelését.

LAM Extra Háziorvosoknak

Krónikus fájdalom szindrómák Myofascialis fájdalom szindrómák

BÁLINT Géza, MANDL Péter, FINCZICZKI Ágnes, BÁLINT Péter

A krónikus fájdalom szindrómák témájának feldolgozásakor a szerzők elsőként a myofascialis fájdalom szindrómák etiopatogenezisét, patológiáját, klinikai képét, diagnosztikáját és kezelését tekintik át és foglalják össze. Belső szervi fájdalmak, sőt, mozgásszervi és kötőszöveti betegségek is generálhatnak myofascialis fájdalom szindrómákat. E tünetegyüttesek felismerése fontos, hiszen kevéssé reagálnak egyszerű fájdalomcsillapítókra, szteroidra és nem szteroid gyulladáscsökkentőkre. Kezelésükben gyógytorna, fizioterápia, magatartás-terápia, lokális injekciók, izomrelaxánsok, triciklikus antidepresszánsok, szerotoninvisszavétel-gátlók alkalmazhatók eredményesen.

Lege Artis Medicinae

Krónikus fájdalom szindrómák Myofascialis fájdalom szindrómák

BÁLINT Géza, MANDL Péter, FINCZICZKI Ágnes, BÁLINT Péter

A krónikus fájdalom szindrómák témájának feldolgozásakor a szerzők elsőként a myofascialis fájdalom szindrómák etiopatogenezisét, patológiáját, klinikai képét, diagnosztikáját és kezelését tekintik át és foglalják össze. Belső szervi fájdalmak, sőt, mozgásszervi és kötőszöveti betegségek is generálhatnak myofascialis fájdalom szindrómákat. E tünetegyüttesek felismerése fontos, hiszen kevéssé reagálnak egyszerű fájdalomcsillapítókra, szteroidra és nem szteroid gyulladáscsökkentőkre. Kezelésükben gyógytorna, fizioterápia, magatartás-terápia, lokális injekciók, izomrelaxánsok, triciklikus antidepresszánsok, szerotoninvisszavétel-gátlók alkalmazhatók eredményesen.

Lege Artis Medicinae

Harminc év a diabetológiában és tükröződése a LAM hasábjain – 1990–2020

WINKLER Gábor

A szerző a Lege Artis Medicinae folyóirat 30 éves jubileuma alkalmából kísérletet tesz a diabetológia azonos időszaka főbb eseményeinek áttekintésére, és számba veszi, azok hogyan tükröződnek a folyóirat hasábjain. Rámutat, hogy sok máséhoz hasonlóan, e szakterület fejlődéstörténete is rendkívül gazdag volt az eltelt három dekádban, így csak néhány kérdéskör kiragadására fókuszál. A cikk írója a 2-es típusú cukorbetegség kezelésében történt változást veszi górcső alá, és kiemeli azokat a szempontokat – a korai anyagcserekontroll jelentőségét, az egyénre szabott kezelésválasztást, a glükocentrikus álláspont helyett a kockázatorientált megközelítést, valamint a betegoktatás és az egészségtudatos életmód szerepét –, amelyek egész terápiás szemléletünk megváltozását eredményezték. A citátumok segítségével a szerző rámutat, hogy a folyóirat olvasói is folyamatosan követhették az eseményeket és mértékadó szakértői elemzések segítették a tájékozódást.

1.

Lege Artis Medicinae

Októberi Szám Melléklete
OKT 01.

2.

Lege Artis Medicinae

Novemberi Szám Melléklete
NOV 01.

3.

Lege Artis Medicinae

Március Szám Melléklete
MÁRC 01.

4.

Lege Artis Medicinae

Júniusi Szám Melléklete
JÚN 01.

5.

Lege Artis Medicinae

Júliusi Szám Melléklete
JÚL 01.