Magyar Immunológia

A DROP-ra várva… Debrecen, 2007. november 15-18.

SZEKANECZ Zoltán

2007. OKTÓBER 20.

Magyar Immunológia - 2007;6(05)

Akik követik a klinikai immunológiai szakirodalmat és az ehhez kapcsolódó immunológiai alapkutatásokat, azok számára egyre nyilvánvalóbb, hogy az autoimmunnak tartott kórképeken belül körvonalazódik egy, összefoglalóan immunmediált inflammatoricus betegségeknek (IMID) nevezett betegségcsoport. Ide tartozik a rheumatoid arthritis, a spondylarthropathiák, a psoriasis, a gyulladásos bélbetegségek (elsősorban a Crohn-betegség), sőt, tágabb értelemben a sclerosis multiplex és egyes szisztémás vasculitisek is.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Magyar Immunológia

Tisztelt Kolléganõk és Kollégák, kedves Olvasóink!

2007;6(05)

Magyar Immunológia

Tudományos program

2007;6;05

Magyar Immunológia

Az endothelsejtek immunológiai funkciója

CERVENAK László

Az endothelsejtek funkciója messze túlmutat azon a régóta ismert szerepen, hogy válaszfalat képezzen a vér és a szövetek között. A legkülönbözőbb stimulusok futnak össze az endothelsejtekben, amelyek jelintegrátorként működve, a bejövő információ alapján szervezetünk több létfontosságú folyamatát szabályozzák. E folyamatok közül az egyik leglényegesebb az immunválasz. Befolyásolják a leukocyták vándorlását (homing), anatómiai hely, aktiváltsági állapot- és értípusfüggő módon, felszíni adhéziósmolekula- mintázatuk és citokintermelésük által. Fő hisztokompatibilitási komplex- (MHC-) és kostimulációs molekulákat expresszálnak, ezáltal hatékonyan tudják bemutatni az antigéneket a T-sejteknek. Az endothelsejtek fenotípusán múlik, hogy vajon az antigénbemutatás aktivációt vagy toleranciát indukál- e. Komplementreguláló molekulákat hordoznak felszínükön, és saját maguk is képesek komplementfehérjéket termelni. Részt vesznek az immunglobulinok katabolizmusában és az immunkomplexek keringésből való eltávolításában. Végül, a gyulladás folyamatát több ponton, többféle mechanizmus által is szabályozzák, ami alapvetően befolyásolhatja az immunválasz lezajlását.

Magyar Immunológia

A leukocyta-endothel interakciók vizsgálata gyulladásos állatmodellekben

GONDA Andrea, MIKECZ Katalin, HUNYADI János

A szervezetet érő gyulladásos stimulus hatására kialakuló, az érintett szövet felé irányuló intenzív fehérvérsejt- áramlást többlépcsős folyamat követi, amelynek végeredménye leukocytaextravasatio a posztkapilláris venulák területén. Az utóbbi időben egyre intenzívebben vizsgálják a fehérvérsejtek és az érendothel laza, majd szoros kapcsolódásában részt vevő adhéziós molekulák működését. Erre különösen alkalmasak a gyulladásos állatmodellek; ezek segítségével nagyszámú, a betegség azonos stádiumában lévő egyed vizsgálata lehetséges. Az egyes adhéziós molekulák ellen termelt monoklonális antitestek használata mellett egyre inkább tért hódítanak a különböző, az adott vizsgálatban kulcsfontosságú molekulára nézve knock out, illetve transzgenikus állatcsoportokkal végzett kísérletek. A kérdéses molekulák hiányában kialakuló, a kontrollhoz viszonyított morfológiai különbségek, a gyulladás indukálása során termelt eltérő citokinprofil stb. értékelésén túl nagy jelentőségűek az intravitális mikroszkópiával végzett vizsgálatok, amelyek segítségével a fehérvérsejt-endothel interakciók dinamikája in vivo körülmények között vizsgálható. Az állatkísérletek során az egyes adhéziós molekulák viselkedése szempontjából olykor ellentmondásos eredmények születnek; ez megerősíti azt a tényt, hogy a gyulladásban részt vevő effektorsejtek és az aktivált endothel interakcióinak hátterében bonyolult, máig nem teljesen tisztázott mechanizmusok és tényezők állnak.

Magyar Immunológia

A Th1/Th2 és Tc1/Tc2 sejtek arányának és abszolút sejtszámának változása psoriasisos betegek vérmintáiban

ANTAL-SZALMÁS Péter, ALEKSZA Magdolna, GONDA Andrea, HERÉDI Emese, SIPKA Sándor, HUNYADI János, SZEGEDI Andrea

BEVEZETÉS - A psoriasis krónikus gyulladásos bőrbetegség; az érintett bőrben és a perifériás vérben jelen lévő interferon-γ- (IFN-γ-) és interleukin-4- (IL-4-) termelő CD4+ és CD8+ T-sejtek megváltozott aránya jellemző. Hogy pontosabban jellemezhessük ezeket a sejteket és az általuk termelt citokineket érintő változásokat, psoriasisos betegek perifériás vérében határoztuk meg az IFN-γ+, IL-4+, IL-10+ Thelper- és Tcitotoxikus-sejtek arányát és új megközelítésként abszolút számát. BETEGEK ÉS MÓDSZEREK - Intracelluláris citokinjelölés és áramlási citometria segítségével vizsgáltuk a sejtasszociált citokinexpressziót, a szérumcitokinszinteket pedig ELISA módszerrel határoztuk meg 35 psoriasisos beteg és 15 kontrollszemély mintáiban. EREDMÉNYEK - A CD4+/IFN-γ+ sejtek esetében szignifikánsan magasabb sejtarányt (p<0,008) és abszolút sejtszámot (p<0,009) figyeltünk meg betegeinknél (28,3±8,8% és 237 216±134 154 sejt/ml) az egészséges kontrollokhoz viszonyítva (21,0±6,8% és 135 772±50 212 sejt/ml). Ezzel szemben a CD4+/IL-4+ sejtek aránya és abszolút sejtszáma szignifikánsan kisebb volt a psoriasisos betegeknél (0,45±0,67% vs. 1,01±0,48%, p<0,0001; 3229± 3724 vs. 5117±4171 sejt/ml, p<0,05). A CD8+ Tsejtek esetében csak a CD8+/IL-10+ sejtek aránya és abszolút sejtszáma volt szignifikánsan magasabb a betegekben a kontrollokéhoz viszonyítva (5,49± 5,42% vs. 1,59±0,78%, p<0,003 és 19 799± 17 412 vs. 5564±2794 sejt/ml, p<0,03). Habár nagyobb IFN-γ-, illetve kisebb IL-4- és IL-10-szérumkoncentrációt mértünk psoriasisos betegeinknél, ezek az eltérések nem bizonyultak szignifikánsnak. A különböző citokinparamétereket összevetve, a szérumcitokinszintek csupán a citokinpozitív sejtek abszolút számával mutattak bizonyos összefüggést, míg ezen sejtek százalékos arányával nem. KÖVETKEZTETÉSEK - Eredményeink további bizonyítékot szolgáltatnak a citokinszabályozás Th1 irányú eltolódásáról psoriasisban, továbbá felvetik azt, hogy a citokinpozitív helper és citotoxikus T-sejtek abszolút számának meghatározása segítheti a Th1/Th2 eltérések jellemzését különböző betegségekben.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Lege Artis Medicinae

Összefoglaló a Magyar Orvostudományi Napok rendezvénysorozatáról

A Magyar Orvostudományi Napok (MON) a MOTESZ legjelentősebb tu­do­mányos rendezvénye minden évben. Ha­gyo­má­nyosan a Magyar Tudomány Ünnepe rendezvény­sorozat része, helyszíne pedig a Magyar Tu­dományos Akadémia. Az ünnepségsorozat idei mottója: Tudomány: iránytű az élhető jövőhöz. A MON kétnapos programjára az idén 2021. november 12–13-án került sor. A sajtónyilvános szimpóziumot és kerekasztal-beszélgetést A diabetesgondozás jelene és a jövő perspektívái Ma­gyar­országon címmel rendezték meg.

Hypertonia és Nephrologia

Akkreditált továbbképzés

A teszt megoldásával 32 akkreditációs pontot lehet szerezni. A válaszok beküldése elektronikus formában történhet, a regisztrációhoz szükséges adatok megadásával (név, munkahely, orvosi pecsétszám) feltüntetni. Elfogadási időszak: 2021.november 27.-december 31.

Lege Artis Medicinae

A Hasnyálmirigyrák Világnapja - Lankadatlan éberség!

ILLÉS Dóra, CZAKÓ László

A pancreascarcinoma (PaC) ritka, de az egyik legnagyobb mortalitással járó daganat. Ma­gyar­ország a hasnyálmirigyrák-meg­betege­dé­seket tekintve Európában mind incidencia, mind prevalencia szempontjából kiemelkedő helyet foglal el. Az egyetlen kuratív megoldást a sebészeti beavatkozás jelenti, azonban a daganatot a tü­netmentesség, illetve az aspecifikus tünetek miatt gyakran már csak inoperábilis stádiumban fedezik fel. Megfelelő szű­rő­mód­szer a mai napig nem áll rendelkezésre. A jelen összefoglaló célja a Hasnyál­mi­rigy­rák Világnapja (november 21.) alkalmából felhívni a figyelmet a betegség rizikófaktoraira és tüneteire, ezek alapján a PaC-irányú vizsgálatok lebonyolításának szük­sé­ges­ségére, a korai diagnózis felállítása, ezen ke­resztül a jelenleg rossz prognózis javítása céljából.

Nővér

A dysphagia hatásainak felmérése stroke betegek körében, akut ellátásban

GRÁNÁSI Bettina, PAPP László

A stroke a 3. leggyakoribb halált okozó betegség Európában, Magyarországon évente 40-50 ezer ember kerül be a stroke - központokba, akik közül körülbelül 15 ezer honfitársunk hal meg. A maradványtünetek között lényeges a táplálkozás funkciójának károsodása, amely akár életveszélyes állapothoz is vezethet. Prospektív, kontrollcsoportos vizsgálatunk során célunk a nyelészavarok deszkriptív mutatóinak vizsgálata volt, akut ellátásra kerülő stroke betegek körében. A vizsgálat a Szegedi Tudományegyetem Neurológiai Klinika Stroke Osztályán készült, 2020. július és november hó között, mely időszak alatt 122 beteg került a vizsgálati csoportba. A tudatállapot mértéke (p<0,001, Cramer’s V 0,479), valamint a facialis paresis jelenléte (p<0,001, Cramer’s V 0,73) alapvetően meghatározza a nyelészavarok megjelenésének kockázatát. Az aspirációs pneumonia előfordulása nem volt gyakoribb a mintában, mint a kontrollcsoportban (p=0,138). Eredményeink alapján kijelenthető, hogy a nyelészavarok kockázatának felmérése lényeges eleme a stroke betegek ellátásának.

Ideggyógyászati Szemle

Fiatal Neurológusok Fóruma - Debrecen, 2002. szeptember 13-14.