Lege Artis Medicinae

Tetováltak egészségmagatartása

CZUPY Gábor, PONGÓ Gabriella, MIHÁLFFY Dávid, SUSÁNSZKY Éva

2016. AUGUSZTUS 20.

Lege Artis Medicinae - 2016;26(07-08)

Eredeti közlemény

BEVEZETÉS - A posztmodern társadalmakban a tetoválás kifejezetten trendivé vált, a negatív társadalmi megítélést egy elfogadóbb magatartás váltotta fel. Feltétele­zé­sünk szerint a testdíszítés a mai magyar társadalomban is divatkövető magatartásnak számít, a tetováltak életmódja, rizikómagatartása nem tér el a népesség átlagától, a tetoválással kapcsolatos motivációkban, valamint a testdíszítés kommunikációs üzenetében jelentős nemi különbségek nincsenek. MINTA ÉS MÓDSZER - A tetovált sze­mé­lyekről az interneten gyűjtöttünk információkat. Online kérdőívünket 508 fő töltötte ki. Az adatok statisztikai elemzéséhez az SPSS statisztikai programcsomagot használtuk. EREDMÉNYEK - A minta döntő többsége 35 éven aluli fiatal volt. A válaszadók átlagosan 5-7 tetoválással rendelkeztek. A leg­inkább preferált testrészek a kar és a láb. A tetoválás fő motivációi: az önkifejezés, az érzelmek és az emlékek megörökítésének igénye. A férfiak és nők tetoválással kapcsolatos jellemzői közt mutatkoztak szignifikáns különbségek, de ezek a társadalmi test vonatkozásában nem jelentenek lényeges eltérést. A férfiak és nők étkezési szokásai hasonlóak, a napi étkezések átlagos száma három feletti, többségük egészséges alapanyagokból készült ételt fogyaszt és tudatosan táplálkozik. A testmozgásra fordított idő heti 4-5 óra. Mindkét nem esetében, de különösen a férfiaknál, jóval az országos korosztályos átlag felett van a túlsúlyosok és elhízottak aránya. A minta több mint 50%-a aktív dohányos. A tetovált nők körében ki­ugróan magas a becsült nagyivók aránya. ÖSSZEGZÉS - A testdíszítés motivációs háttere és kommunikációs üzenete megerősíti azt a feltételezésünket, hogy a fiatalok esetében a tetoválás inkább divatkövető, mint deviáns magatartásnak számít. A mintában szereplő tetováltak a sportolást tekintve egészségtudatosak. Számukra a megjelenés nagy hangsúlyt kap, ugyanakkor a vizsgálati csoportra a legálisan hozzáférhető addikciót okozó szerek túlfogyasztása jellemző.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Lege Artis Medicinae

Néma tavasz

BRYS Zoltán

Augusztus 8-án volt idén a Túlfogyasztás Napja; modellszámítás alapján azt fejezi ki, hogy az adott évre jutó összesített földi biokapacitást mikor éli fel az emberiség. A Global Footprint Network oldaláról bárki által igényelhetőek, letölthetőek az adatsorok, számítási módszerek.

Lege Artis Medicinae

A lélek és az abortusz

MAGYAR László András

Vajon gyilkosság-e a „művi abortusz”? Gyilkosságról akkor beszélhetünk, ha emberi lény elpusztításáról van szó. Kérdés azonban, az embrió vagy a magzat emberi lénynek tekinthető- e, illetve, élete mely időpontjától tekinthető annak? E - valójában nem orvosi, biológiai, hanem sokkal inkább jogi, sőt filozófiai-teológiai - kérdésre adott válaszokat mindig az adott társadalom világszemlélete, ideológiája határozta meg az idők során.

Lege Artis Medicinae

Utóirat egy elmaradt disputához Rapaport Dávid és Hermann István Freud-hatásvizsgálata

KELEMEN Gábor

David Shakow, David Rapaport: The influence of Freud on American psychology. New York: International Universities Press; 1964. 245 oldal. Hermann István: Sigmund Freud, avagy a pszichológia kalandja. Budapest: Gondolat Kiadó; 1964. 310 oldal. Az 1964-es esztendő két kiváló, Freudról szó - ló könyvvel ajándékozta meg azt a kisszámú olvasót, akihez eljutottak ezek a művek.

Lege Artis Medicinae

Fiatal férfiak ismeretei a humán papillomavírusról

BALLA Bettina Claudia, TEREBESSY András, TÓTH Emese, BALÁZS Péter

Bevezetés - A humán papillomavirus (HPV) több mint 100 ismert szerotípusának közel egyötöde az anogenitális régiót fertőzi meg, férfiakban szemölcsöket, pénisz- és végbélrákot okozhat. Bár a megbetegedések incidenciája alacsonyabb a nőkben okozott elváltozásokhoz (szemölcsök, hü­vely-, szeméremtest-, méhnyak- és végbélrák) viszonyítva, jelentőségük mégsem el­hanyagolható. Módszerek - Kutatásunk célja a középiskolai tanulmányaikat befejező fiatal férfiak HPV-vel kapcsolatos tudásának felmérése volt. Anonim, 54 kérdéses kérdőívet juttat­tunk el 19, véletlenszerűen kiválasztott budapesti középiskolába. Kérdéseink a fiúk szociodemográfia hátterére, életmódjára, a HPV-vel és a méhnyakrákkal kapcsolatos ismereteikre és a HPV-oltással kapcsolatos attitűdjeikre vonatkoztak. Eredmények - 530 kitöltött kérdőívet gyűjtöttünk össze, a válaszadási arány 86,74% volt. A fiatal férfiak 35,3%-a tudta, hogy a HPV-fertőzés nemi betegség, a bőrkontaktussal való terjedésről 3,2%-uk hallott. Kapcsolatát a méhnyakrákkal 52,5%, a genitális szemölcsökkel 7,7% (nőknél), 8,3% (férfiaknál), a péniszrákkal 9,8%, és a végbélrákkal 4,2% ismerte fel. A fiúk 44,7%-a beoltatná leendő gyermekét, míg 24,5%-uk nem tud dönteni a kérdésben. Következtetések - A fiúk HPV-vel kapcsolatos ismeretei hiányosak, alulértékelik a fertőzés veszélyét, ami az egészségnevelés keretében a tudás további elmélyítését teszi szükségessé. Alacsony tudásszintjük ellenére a fiúk pozitívan állnak hozzá a HPV-oltáshoz.

Lege Artis Medicinae

Cardiovascularis öregedés

VÁLYI Péter

Mind az iparilag fejlett, mind a fejlődő vi­lág lakossága öregszik. A demográfiai változás egészségügyi és gazdasági kihatásai megdöbbentők, hiszen az öregedés a cardiovascularis betegségek legfontosabb kockázati tényezője. Az életkorral meredeken növekszik a leggyakoribb szív- és érrendszeri betegségeknek, a magas vérnyomásnak, a coronariabetegségnek, a szívelégtelenségnek és a szélütésnek a megjelenési és a lakosságon belüli aránya. Bár az életmódi, a genetikai és az epigenetikai tényezők fontos szerepet játszhatnak ezeknek a betegségeknek a kialakulásában, a legfontosabb rizikófaktor az életkor önmagában. Egészséges emberben a cardiovascularis rendszer szerkezete és működése folyamatosan változik az életkorral, azonban ezek a változások nem azonosak a betegségekkel. Az öregség nem betegség. A cardiovascularis öregedéssel kapcsolatos változások „normális jelenségnek” tekinthetők, amelyek azonban jelentősen csökkenthetik a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának a küszöbértékét, alapvetően befolyásolhatják a hypertonia, az atherosclerosis, a szélütés, a balkamra-hypertrophia, a szív-elégtelenség és a pitvarfibrilláció gyako-ribbá válását időskorban. A betegségek pa­to­fiziológiai mechanizmusai mintegy rá-épülnek a szívnek és az érrendszernek az öregedéssel kapcsolatos változásaira, az utóbbiak alapvetően befolyásolják a betegségek megjelenését, klinikai képét, súlyosságát. A cardiovascularis rendszer életkori változásai, a betegségek patomechanizmusai, az életmód, a genetikai és a ma még nem teljesen ismert tényezők komplex módon, egymással szoros összefüggésben határozzák meg a szív- és érrendszeri be­tegségek kialakulásának a „küszöbértékét”, sú­lyosságát, prognózisát, a kezelés hatékonyságát az idős emberekben. Mindezek ellenére a cardiovascularis rendszernek az életkorral kapcsolatos anatómiai és funk-cionális változását nem vagy csak igen ritkán veszik figyelembe az epidemiológiai és a klinikai vizsgálatok során. A cardiovascularis rendszernek fiziológiásan, az életkorral kapcsolatosan végbemenő szerkezeti és működési változásainak az ismerete azért is fontos, hogy megérthessük az öregedés-betegség kölcsönhatást, céltudatosan befolyásolhassuk a caardiovascularis öregedést, mint a szív- és érrendszeri betegségek legfontosabb kockázati tényezőjét. Ezek az ismeretek a gyakorlat számára is fontosak, hogy meg tudjuk különböztetni az idős emberek betegséggel kapcsolatos tevékenységi akadályozottságát az életkorral vagy a mozgásszegény életmóddal kapcsolatos aktivitási korlátozottságtól.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Nővér

Gyógyszerszedési szokások felmérése hipertóniás felnőttek körében

VARGA Bernadett, FUSZ Katalin, CSIMA Melinda, LUKÁCS-HORVÁTH Marianna, DEÁK András, STROMAJER-RÁCZ Tímea

A magas-vérnyomás betegség a legismertebb rizikófaktor a kardiovaszkuláris megbetegedések és a stroke kialakulásában. Jelen vizsgálat célja, a 40 évnél idősebb, hipertóniában szenvedő betegek életmódjának, betegség reprezentációjának, valamint gyógyszerszedési szokásainak felmérése Kvantitatív, keresztmetszeti, leíró kutatásunkat 2017-ben online kérdőív formájában végeztük 40 évnél idősebb magas-vérnyomás betegségben szenvedők körében (n=267). Az adatgyűjtés eszköze a Brief Illness Perception Questionnaire rövidített változata, a Morisky Medication Adherence Scale (8-item) és saját szerkesztésű kérdőív. A kor előrehaladtával magasabb terápiahűség jellemző a vizsgált populációra (r= 0,26; p<0,001). A páciensek, akiknek a körzeti orvos javasolt életmódbeli változtatásokat, magasabb terápiahűséggel bírnak (p=0,032). Akiknek magasabb volt az eddig mért legmagasabb vérnyomásuk (r=0,18; p=0,003), nehezebben élik meg a betegségüket (r=0,15; p=0,014). Az egészségmagatartás és a körzeti orvos tájékoztatása befolyásolhatják a hipertónia megélését és a terápiahűséget. Az egészségmagatartás és a terápiahűség szintjének növelésében a háziorvosok mellett, kiemelt szerepe lehet a kiterjesztett hatáskörű közösségi szakápolóknak.

LAM Extra Háziorvosoknak

Egészség-magatartás és szűrővizsgálat

DÖBRŐSSY Lajos, KOVÁCS Attila, CORNIDES Ágnes, BUDAI András

A dolgozat arra keres választ: mi befolyásolja a népesség részvételét a szűrővizsgálaton? A választ az egészség, egészségtudatosság, egészségkultúra, egészségmagatartás fogalmi rendszerén keresztül kö­zelíti meg, és azt igyekszik feltárni, milyen tényezők befolyásolják az egyének egész­ségtudatosságát. A szűrővizsgálaton való részvétel az egészségmagatartásnak részét képezi, amelynek befolyásolásában az egészségnevelésnek lehetőségei és felada­tai vannak.

Lege Artis Medicinae

Egészség-magatartás és szűrővizsgálat

DÖBRŐSSY Lajos, KOVÁCS Attila, CORNIDES Ágnes, BUDAI András

A dolgozat arra keres választ: mi befolyásolja a népesség részvételét a szűrővizsgálaton? A választ az egészség, egészségtudatosság, egészségkultúra, egészségmagatartás fogalmi rendszerén keresztül kö­zelíti meg, és azt igyekszik feltárni, milyen tényezők befolyásolják az egyének egész­ségtudatosságát. A szűrővizsgálaton való részvétel az egészségmagatartásnak részét képezi, amelynek befolyásolásában az egészségnevelésnek lehetőségei és felada­tai vannak.

1.

Lege Artis Medicinae

Októberi Szám Melléklete
OKT 01.

2.

Lege Artis Medicinae

Novemberi Szám Melléklete
NOV 01.

3.

Lege Artis Medicinae

Március Szám Melléklete
MÁRC 01.

4.

Lege Artis Medicinae

Júniusi Szám Melléklete
JÚN 01.

5.

Lege Artis Medicinae

Júliusi Szám Melléklete
JÚL 01.