Lege Artis Medicinae

Társasjátékok az orvosképzésben

KOLLÁR János

2015. JÚLIUS 20.

Lege Artis Medicinae - 2015;25(06-07)

A „tanulás” és „játék” szavak értelmének szem befordítása már általános iskolás korban megkezdődik. Mindenki számára ismerősek lehetnek az „Előbb a tanulás, aztán a játék!” vagy az „Ez nem játék, hanem komoly dolog!” mondatok. A gyermekek így jutnak arra a következtetésre, hogy a játékot és a tanulást külön kell kezelniük, valamint arra, hogy a játék élvezetével szemben a tanulás valamilyen fáradságos, és kevéssé szórakoztató folyamat.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Lege Artis Medicinae

Új lehetőségek a magyarországi egészségveszteségek becslésére

VITRAI József, VARSÁNYI Péter, BAKACS Márta

HÁTTÉR - A Globális Betegségteher Vizs­gálat (GBV) az 1990-es évek elejétől teszi közzé jelentéseit. A jelen cikk 2010-es adatok alapján készült elemzéseket használ, melyek 291 betegségre, 67 egészségkockázati tényezőre és 187 országra vonatkoz­nak. CÉLKITŰZÉS - A magyar lakosságra számított egészségveszteségek bemutatásával a szerzők felhívják a szakértők figyelmét az egyedülálló adatforrás hasznosíthatóságára, mely nagy segítséget nyújthat a megalapozott döntéshozatal előkészítése során. MÓDSZEREK - A GBV adatbázisából a szer­zők letöltötték az egészségveszteségek Magyarországra vonatkozó 1990-es és 2010-es értékeit. A gazdasági veszteségek jellemzéséhez kiszámolták a munkaképesség hiánya miatti GDP-csökkenést. EREDMÉNYEK - A cikkben bemutatásra kerül a GBV adatbázis sokoldalú felhasználási lehetősége, valamint az adatoknak a GBV honlapján elérhető számos vizuális megjelenítési formája. A Magyarországra vonatkozó adatok szerint 2010-ben az összes megromlott egészség miatti életév­veszteség (MEÉV) 3 714 900 év volt, az 1990-es érték 84%-a. A legnagyobb korlátozottság okozta veszteséget a mozgásszervi betegségek képviselték (KOÉV: 28,4%), míg a szív- és érrendszeri betegségek játszották a legnagyobb szerepet a korai halálozásban (KHÉV: 40,3%). A kockázati tényezők közül az egészségtelen táplálkozás járult hozzá a legnagyobb mértékben a magyar lakosság egészségének megromlásához, mintegy 840 ezer egészséges életévveszteséget okozva, melyek gazdasági vesztesége meghaladja a 950 milliárd fo­rintot. KÖVETKEZTETÉSEK - A GBV adatainak elemzése jelentősen hozzájárulhat az egészséges életmód és életfeltételek biztosítására irányuló beavatkozások tervezéséhez, megvalósításához és értékeléséhez, valamint segítséget nyújthat az egészségügyi ellátórendszer forrásainak hatékony elosztásához.

Lege Artis Medicinae

A mikofenolát-nátrium-terápia hatása a vesetranszplantáltak életminőségére

LÁZÁR György, SZENOHRADSZKY Pál, SZEDERKÉNYI Edit, SURMANN Ágnes, TORONYI Éva, TÖRÖK Szilárd, FÖLDES Katalin, KALMÁR-NAGY Károly, SZAKÁLY Péter

A gyomornedv-ellenálló bevonatú mikofenolát-nátrium (EC-MPS; Myfortic®, Novar­tis Pharma AG, Basel, Svájc) olyan, gyomornedvvel szemben ellenálló gyógyszerkészítmény, amelyből mikofenolsav (MPA) szabadul fel. A gyomornedv-ellenálló MPS-t azzal a céllal fejlesztették ki, hogy javítsák az MPA tolerálhatóságát a felső gastrointestinalis traktusban úgy, hogy eközben megőrizze terápiás egyenértékű­ségét. A vizsgálat elsődleges célkitűzése az volt, hogy felmérjék a vesetranszplantált betegek életminőségét, különös tekintettel a mikofenolát-nátrium-terápia során ta­pasztalható gastrointestinalis tünetekre. A másodlagos célkitűzés a rutinterápia során alkalmazott mikofenolát-nátrium átlagos napi dózisának meghatározása volt. Ez a két paraméter jelentősen befolyásolhatja a graft hosszú távú túlélését a betegek esetében. A vizsgálat multicentrikus, beavatkozással nem járó, 12 hetes, egykaros, ko­horsz típusú, megfigyeléses volt, amelybe négy vizsgálati centrumban 251 felnőtt, vesetranszplantált beteget vontak be. A vizsgálat részeként, a gastrointestinalis státus megítélésére a betegek a Gastroin­testinalis tüneteket értékelő skála (Gastro­intestinal Symptom Rating Scale, GSRS) című kérdőívet töltötték ki. A betegek átlag­­életkora a bevonáskor 51 (18-80) év volt, 61%-uk férfi, 39%-uk pedig nő. A vese­transzplantáció a szűrővizit előtt átlagosan 6,3 évvel (SD: 4,3 év) történt. Az első vizit során a gastrointestinalis mellékhatások átlagos intenzitása 0,87 volt, míg az utolsó vizit alkalmával 0,28-nak adódott. A gastrointestinalis mellékhatások átlagos számának az első és utolsó vizit között észlelt változását Wilcoxon-próbával vizsgálták és a különbséget szignifikánsnak találták (p<0,0001). A betegek által kitöltött GSRS kérdőív öt gastrointestinalis tünetcsoportra (hasmenés, emésztési zavarok, székrekedés, hasi fájdalom és reflux) kérdezett rá. Mind az öt tünetcsoportban szignifikáns (p<0,0001) javulást észleltek a vizitek között. Eredményeink alátámasztják, hogy az MPA miatt gastrointestinalis nemkívánatos hatásokat tapasztaló, vesetranszplantált betegeknél a gyomornedv-ellenálló mikofenolát-nátrium növelheti az MPA maximális tolerált dózisát és csökkenti a gastrointestinalis rendellenességek előfordulását.

Lege Artis Medicinae

Megtette… érdemes volt!

CSEUZ Regina

Az igazi varázs, amit író elérhet, a könyv utolsó oldala után következik. Becsukja, leteszi az olvasó a vaskos írást, és evvel nincs vége. Munkál benne a meghatottság, beavatták érzelmekbe, gondolatokba. Most már az olvasóé is mindaz, amit megosztottak vele. Saját élete tapasztalatain, saját egyénisége különböző szövésű filterein át épül be a világnak egy darabja, amit a szerzőtől kapott.

Lege Artis Medicinae

LAM Adherencia Akadémia

PÁL Csilla

A cardiovascularis betegségek a fejlett országokban a vezető halál­okokat jelentik. A primer és a szekunder prevenció egyik legfontosabb feladata az olyan kockázati tényezők kezelése, mint a magas vérnyomás vagy az emelkedett koleszterinszint.

Lege Artis Medicinae

Incisionalis sérvek és diabetes mellitus. - Tudunk javítani az eredményeken?

MARTIS Gábor, DAMJANOVICH László

CÉLKITŰZÉS - A diabetes mellitust a sebészeti beavatkozásoknál is kockázati tényezőként tartjuk számon. Négy évig prospektíven vizsgáltuk az incisionalis-ventralis sérvek szövődményei és a diabetes mellitus közötti összefüggéseket. Az elsődleges cél a recidív sérvek arányának meghatározása, a másodlagos cél a szövődmények gyakorisága volt két csoportban (I: nem diabeteses és II: diabeteses). BETEGEK ÉS MÓDSZER - A szerzők 2011. január 1. és 2014. december 31. közötti időszakban prospektív adatgyűjtés során elemezték az incisionalis és hasfali sérv­műtétek korai és késői eredményeit. Az adatokat az intézetükben kötelezően, prospektíven vezetett adatbázisból nyerték. Regisztrálták a hasfali rekonstrukció műtéti típusát, elektív vagy akut jellegét, a műtét primer vagy recidív jellegét, a testtömegindexet (BMI, kg/m2), illetve a komplikációk közül a seroma- és fistulaképződést, a reoperációk és a sebfertőzések arányát. Nem különböztették meg az 1-es és 2-es típusú diabeteses betegeket. A tervezett és sürgős műtétek eseteiben külön vizsgálták a HgbA1c-értékeket. EREDMÉNYEK - Összesen 626 incisionalis és/vagy hasfali sérv miatt operált beteg közül 56 (39 férfi, 17 nő, átlagéletkor 54,3 év) betegnek (8,94%) volt cukorbetegsége. Az összes betegre vonatkoztatott kiújulás az átlagos 32 hónapos (6-66 hónap) követés során 19,6% volt. A diabeteses betegek kiújulási aránya 50,0% (48,7% nő és 52,9% férfi) volt. A nem diabeteses betegek sérvkiújulási aránya csak 8,3% volt (11,2% vs. 5,4% férfiak és nők esetében). A diabeteses betegek BMI-je (35,4 kg/m2 vs. 27,75 kg/m2) szintén jelentősen nagyobb volt. A betegek 69,6%-ánál tervezett és 28,6%-ánál sürgős műtét történt. Leggyakrabban direkt hasfali varrat (14,3%), valamint direkt hasfali varrat és szintetikus meshimplantáció (64,3%) történt. Tizenegy betegnél (19,7%) kettőzött, feszülésmentes irhalebeny-rekonstrukció történt. Ebben a csoportban két betegnél (18,2%) észleltek kiújulást. Seroma négy esetben (36,4%), haematoma egy esetben (9,1%) fordult elő autológ dermalis lebeny rekonstrukciókat követően. Az összes betegre vonatkoztatva a recidívák átlagosan 12,3 hónappal, a cukorbe­tegek esetében 9,2 hónappal a műtét után alakultak ki. A tervezett műtétek eseteiben az átlagos HgbA1c-érték 8,1% volt, akut műtétek eseteiben 9,8%-nak adódott. Két beteget (0,36%) vesztettek el a posztoperatív komplikációk következtében. KÖVETKEZTETÉSEK - A diabetes mellitus jelentős kockázati tényező a ventralis-incisionalis sérvműtétek kiújulási arányát és a műtét utáni szövődmények előfordulását tekintve a nem diabeteses betegekhez viszonyítva. A seroma, haematoma és a sebfertőzések aránya szignifikánsan na­gyobb cukorbetegségben. A recidívák hamarább jelennek meg diabeteses betegek esetében, a különbség szignifikáns. A szerzők által végzett autológ, dermalis, feszülésmentes hasfali rekonstrukciók esetében a kiújulás aránya, a posztoperatív szövődmények gyakorisága kisebb, mint az egyéb módon (direkt varrat, direkt varrat és xenograft) rekonstruált hasfali sérvek esetében.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Lege Artis Medicinae

Kisebbségi hallgatók a magyarországi orvosképzésben

SZÉL Zsuzsanna

Az egyes kisebbségekhez tartozó személyek közös jellemzôje, hogy általános egészségi állapotuk rosszabb, mint a többségi társadalomhoz tartozóké, továbbá gyakran szenvednek el diszkriminációt mindennapi életük során. A kisebbségekhez tartozó gyógyítók szívesebben dolgoznak kisebbségekhez tartozó betegekkel, vagy hátrányosabb helyzetû ellátási területeken, ami fontos lehet az egészségügyi rendszerben megjelenô egyenlôtlenségek csökkentésében. Anonim, online kérdôív négy magyar orvosegyetem általános orvos hallgatóival (n = 530, válaszadási arány: 8,86%). Jelen írásunkban, deskriptív elemzés segítségével a hallgatók észlelt diszkriminációval kapcsolatos vélekedéseit elemezzük. Konfirmatív statisztikai elemzéseink (statisztikai tesztek) eredményeit exploratív statisztikai kontextusban értelmeztük. A válaszadók 29,6%-a vallja magát valamilyen kisebbséghez tartozónak. Az elmúlt évben a kisebbséghez tartozó hallgatók 63,0%-a, illetve a nôk 53,8%-a számolt be negatív megkülönböztetésrôl, a többségi hallgatóknál ez az arány 37,8%, míg a férfiaknál 31,9% volt. A hallgatók szerint a leggyakoribb jelenség a nemi identitás, az etnikai hovatartozás, a szexuális orientáció és a fogyatékosság kapcsán elszenvedett diszkrimináció. A válaszadók legnagyobb arányban az „ageizmus”, vagyis a 30 év alatti (12,0%) és az 50 év feletti (8,6%) életkorral összefüggô negatív megkülönböztetés létezésével nem értenek egyet. A diszkrimináció elterjedtségének megítélése nem mutatott összefüggést a kisebbségi státusszal. A kisebbséghez tartozó hallgatók számára kevésbé jelent kényelmetlenséget más kisebbséghez tartozókkal együtt dolgozni. A férfi hallgatók ugyanakkor a szexuális, valamint transzszexuális ki­sebb­séghez tartozó munkatársakkal való mun­kát nagyobb százalékban tartják ké­nyel­metlennek, mint a nôk. Az egyetem sok­színûségért tett erôfeszítéseinek megítélésében a kisebbségi hallgatók kevésbé érzik elégségesnek az egyetemek erôfeszítéseit. A kisebbséghez tartozóknak és nôi hallgatóknak kulcsszerepük lehet az ellátórendszerben megjelenô egyenlôtlenségek és diszkrimináció csökkentésében. Annak ellenére, hogy a nôk nagyobb arányban vannak jelen az orvosképzésben, nagyobb arányú hátrányos megkülönböztetésrôl számolnak be, mint férfi hallgatótársaik. Ugyanakkor vizsgálatunk fontos korlátját jelenti – a téma jellegébôl is adódó – alacsony válaszadási arány, amely nem teszi lehetôvé az eredmények általánosíthatóságát.

Lege Artis Medicinae

Újraközeledések a medicinához - Alexander Ferenc és Polányi Mihály pályájának kereszteződései

KELEMEN Gábor

A megismerő és a megismert kölcsönösségének kérdését vizsgáló, neves tudóssá vált Alexander Ferenc és Polányi Mihály gyermekkori barátok, gimnáziumi osztálytársak és egyetemi évfolyamtársak voltak. Életpályájuk kölcsönhatása alig kutatott. Ez a ta­nulmány ezzel a feltáratlan témával foglalkozik. Alexander 29 évesen a freudista szem­lélet mellett kötelezte el magát. Po­lányi előbb fizikai kémikussá vált, majd 45 éves korában a tudományfilozófiát vá­lasz­totta hivatásul. Írásomban azt kísérlem megmutatni, hogy eredményeik gyökerei a magyar orvosképzésben elsajátított kultúrában találhatók meg.

Lege Artis Medicinae

OK Világ - Kommunikációs társasjáték az orvosképzésben

KOLLÁR János

2015-ben a Semmelweis Egyetem Magatar­tástudományi Intézetében OK Világ (Orvo­si Kommunikációs Világ) néven egy társasjáték készült, mely az orvosi kommunikáció tanítását, a tananyag játékos formában történő átadását hivatott elősegíteni. Hu­szonkilenc magyar és 28 külföldi orvostanhallgató részvételével teszteltük a játék hall­gatói elfogadottságát, illetve az Orvosi kommunikáció tárggyal kapcsolatos atti­tűdre gyakorolt hatását. A résztvevők 5 pontos, Likert-típusú skálán értékelték a játékkal kapcsolatos állításokat. A vélemények alapján arra következtethetünk, hogy mind a magyar, mind a külföldi orvostanhallgatók hasznosnak és sikeresnek ítélték a játék oktatásban történő alkalmazását. Ez felhívja a figyelmet a játékosság (gamifikáció) lehetőségének, tanulást segítő, és az adott tárgy iránti pozitív véleményformáló hatásának jobb kihasználására.