Lege Artis Medicinae

Szokatlan gyógymódok kislexikona A mesmerizmus

MAGYAR László András1

2007. OKTÓBER 21.

Lege Artis Medicinae - 2007;17(10)

Az úgynevezett konvencionális vagy szuppresszív medicinának a betegek bizalmának megszerzése érdekében manapság újra kemény csatákat kell vívnia az alternatív gyógyászattal. A konvencionális orvostudomány hívei közül kevesen tudják azonban, hogy a mai tudományos orvoslás is egykor különböző terápiás irányzatok küzdelméből bontakozott ki, illetve, hogy a ma alternatívnak nevezett terápiák szinte mindegyike több évszázados történetre tekinthet vissza.

AFFILIÁCIÓK

  1. Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Lege Artis Medicinae

Térdfájás - és ami mögötte van A kezelés dilemmái

BÁLINT Géza

A 18 éven felüli népesség 10%-a szenved tüneteket okozó arthrosisban, s ezek fele - vagyis a teljes felnőtt népesség 5%-a - térdarthrosisban. Gyakoribb és korábban jelentkezik nőkön, nagyon gyakran már 45-65 éves kor között, vagyis munkaképes korban.

Lege Artis Medicinae

Postintubatiós tracheastenosis Esetleírás képekben

MARKÓCZY Zsolt

Légzési panaszok esetén minden korábban lélegeztetett vagy intubált betegnél fel kell merülnie a postintubatiós tracheastenosis gyanújának. A gyanút megerősítheti a trachea felett hallható stridoros légzés, a jellegzetes légzésfunkciós eltérés, a trachea-légsáv, illetve CT-felvétel. Gégészeti vizsgálat során a mélyen fekvő szűkületek gyakran nem láthatók.

Lege Artis Medicinae

A történet újraírása Augustus Y. Napier: A törékeny kapcsolat

FERENCZI Andrea

Önmagunk értékes voltának tudata igen fontos feltétele az ép elmének és az ép léleknek, és sarkalatos pontja az önfegyelemnek. A szülői szeretet közvetlen terméke. Ezt a meggyőződést gyermekkorban kell megszerezni, felnőttként már rendkívül nehéz.

Lege Artis Medicinae

A koszorúérbetegség szekunder prevenciója Az LDL-koleszterin-szint csökkentése, az atherosclerosis regressziója

BÁRCZI György, MERKELY Béla

A szerzők cikkükben összefoglalják az ischaemiás szívbetegségben szenvedők szekunder prevenciójában alkalmazandó gyógyszeres lehetőségeket, kiemelve a statinterápia szükségességét, biztonságosságát. Bemutatják e terápia kedvező hatását a cardiovascularis mortalitásra és morbiditásra, szólnak a szérum-LDL-koleszterin-szint minél nagyobb mértékű csökkentésének klinikai hasznáról. Röviden ismertetik az ASTEROID vizsgálat eredményeit, amelyben intenzifikált statinkezeléssel plakkregressziót lehetett elérni.

Lege Artis Medicinae

Arthrosis - a XXI. század járványa

BÁLINT Géza

A Csont és Ízület Évtizede Alapítvány 2007. szeptember 7-én, az Európa Kongresszusi Központban egynapos konferenciát tartott az arthrosisról a Pharma Nord szponzorálásával. A téma mintegy 160 orvost vonzott az eseményre, zömmel reumatológusokat, de háziorvos, ortopéd és rehabilitációs szakorvosok is megjelentek.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Lege Artis Medicinae

„Ma nagyon sokat tudunk a természet apróka részleteiről” - de tudunk-e többet az axolotlról Szerb Antalnál?

GÁCS ZSÓFIA

Szerb Antal 1934-ben megjelent regényének (első angol fordítása 1963-ban jelent meg), A Pendragon legendának hőse az ex­centrikus Earl of Gwynedd különös lényekkel végez kísérleteket. A misztikus elemekből (és azok kigúnyolásából) építkező mű­ben újabb és újabb bizarr tudással gazdagodunk az axolotlokról. Jelen összefoglaló a regény lapjait kiegészítve végigjárja en­nek a kétéltűnek (Ambystoma mexicanum) nyugati karrierjét és tudományos megismerésének azokat az állomásait, amelyeket jó eséllyel Szerb Antal is ismert, majd bemutatja az elmúlt közel száz év kutatási irányait és eredményeit, illetve eredménytelenségeit is.

Ideggyógyászati Szemle

[Creutzfeldt–Jakob-kór: Egy neurológiai központ tapasztalatai és a törökországi esetek szisztematikus áttekintése]

USLU Ilgen Ferda, ELIF Gökçal, GÜRSOY Esra Azize, KOLUKISA Mehmet, YILDIZ Babacan Gulsen

[A tanulmány célja az isztambuli Bezmialem Vakif Egyetem Neurológiai Részlegén diagnosztizált sporadikus Creutzfeldt–Jakob-kóros (CJD) betegek klinikai, laboratóriumi és idegrendszeri képalkotó leleteinek elemzése, és a törökországi CJD-esetek áttekintése. Elemeztük a Neurológiai Részleg valamennyi, 2014. január 1. és 2017. június 31. között diagnosztizált CJD-esetét, a klinikai, az EEG- és a koponya-MRI-leletek, a cerebrospinalis folyadék vizsgálati eredménye, a differenciáldiagnózis, valamint a korábbi téves diagnózisok felhasználásával. Áttekintettük továbbá a Törökországban 2005 és 2018 között publikált CJD-eseteket. A Neurológiai Részleg összesen 13 CJD-betege esetében a progresszív kognitív hanyatlás volt a legelső tünet. Két beteg esetében Heidenhain-variánst, egy beteg esetében Oppenheimer–Brownell-variánst diagnosztizáltak. Korábbi téves diagnózis a 13 CJD-beteg 53,3%-a (7 fő) esetében fordult elő (depresszió, vascularis dementia, normális nyomású hydrocephalus vagy encephalitis). 11 beteg esetében (87%) tipikus MRI-jeleket mutattak ki, azonban ezek csak öt beteg esetében voltak jelen már kiinduláskor. Négy beteg esetében figyeltek meg az MRI-n aszimmetrikus magasjel-abnormalitást. Öt beteg (45,4%) esetében figyeltek meg az EEG-n periodikus tüskehullám-komplexeket, valamennyi esetben az utánkövetés során. 2005–2018 között Törökországban 74 esetet publikáltak, különböző klinikai tünetekkel. A CJD-betegek részlegünkön és a törökországi esetekben egyaránt különböző klinikai tünetekkel jelentkeztek. Habár a leggyakoribb induló tünet a progresszív kognitív hanyatlás, a korai stádiumban a szokatlan tünetek téves diagnózist eredményezhetnek. Izolált vizuális vagy cerebellaris tünetek esetén a variánsformákra is gondolni kell. Továbbra is fennálló klinikai gyanú esetén az utánkövetés során ismételt EEG- és MR-vizsgálatokra van szükség.]

Ideggyógyászati Szemle

[Spontán kialakuló carotideocavernosus fistula a sürgősségi osztályon]

SZABÓ István, ZAG Levente, CSONTOS Amarilla, TAKÁCS F. Irma, SZIKORA István

[Bevezetés - Irodalmi adatok alapján a sürgősségi osztályokon jelentkező betegek körülbelül 2%-a panaszkodik kizárólag fejfájásra. A fejfájáshoz gyakran társul féloldali zsibbadás, fülfájás és szemfájdalom. Igen ritka esetben ezeket a tüneteket a sinus cavernosust a carotisrendszerrel patológiásan összekötő úgynevezett carotideocavernosus fistula okozhatja. Esetbemutatás - Sürgősségi osztályunkon jelentkezett egy 32 éves nőbeteg, aki féloldali fejfájást panaszolt, ehhez azonos oldali fülfájdalma és pulzáló fülzúgás társult. Vizsgálatkor felfigyeltünk a beteg szokatlan megjelenésére, beleértve alacsony termetét, átlátszó bőrét és a fülcimpa hiányát. Megfigyelésünk első öt órájában a beteg panaszai nem változtak, viszont egy súlyos hányást követően exo-phthalmus, subconjunctivalis suffusio és ptosis alakult ki. A kezdeti tünetek általános mivoltából adódóan fül-orr-gégészeti konzíliumot kértünk, amely során nem találtak eltérést. A továbbiakban neurológiai és komputertomográfiás vizsgálat történt, szintén negatív eredménnyel. Mivel a fejfájás az alkalmazott kezelésre nem csökkent, folytattuk a megfigyelést. A neurológiai tünetek megjelenésével carotideocavernosus fistula lehetősége merült fel, amelyet a mágneses rezonanciás vizsgálat és a szemészeti konzílium is megerősített. A beteget intervenciós neuroradiológiai intézetbe szállítottuk további ellátás céljából. A beteg szokatlan külleme és a carotideocavernosus fistula kialakulása miatt genetikai vizsgálatot végeztünk, amely IV. típusú Ehlers-Danlos-szindrómát igazolt. Következtetés - A carotideocavernosus fistula nagyon ritka lelet a sürgősségi osztályon. A tünetek korai felismerése és kezelése viszont elengedhetetlen a lehetséges súlyos következmények kialakulásának megakadályozása érdekében.]

Lege Artis Medicinae

Szokatlan lokalizációjú, ritkán előforduló hasi daganat felismerése és eredményes kezelése

KIS János Tibor, PÁLHEGYI Erika

BEVEZETÉS - A cseplesz szolid tumorai ritkák, különösen igaz ez a cseplesz primitív neuroectodermalis daganatára. Az angol nyelvű irodalomban csupán egyetlen közölt esettel találkoztunk. ESETISMERTETÉS - A szerzők 50 éves, ismert HBV-pozitív betegük esetét mutatják be, akit cirrhoticusan átépült mája miatt osztályukon és ambulanciájukon rendszeresen kontrolláltak. Kontroll hasi ultrahangvizsgálata során merült fel epigastrialis térfoglaló folyamat gyanúja. Panaszai, laborvizsgálatai nem utaltak intraabdominalis folyamatra. Hasi CT-vizsgálatot végeztek, a felvételeken neoplasiára gyanús elváltozást nem észleltek. Néhány hónapon belül a beteg ascitese (haskörfogata) jelentősen nőtt. A megismételt hasi ultrahangvizsgálat ismételten igazolta a közben progrediált térfoglaló folyamatot. A CT-felvételek újraértékelése során a belek és a hasfal között, az ascitesben helyet foglaló tumor jelenlétét fel lehetett ismerni. Az ascitespunctio után alma méretű rezisztencia vált tapinthatóvá. A diagnózist ultrahang vezérelte biopsziával, majd az exploráció során vett szövetminta hisztológiai feldolgozásával is megerősítették. A primer peritonealis, neuroectodermalis daganatot így ismerték fel. Ezt követően onkológiai kezelésben részesült; állapota fokozatosan, jelentősen javult. KÖVETKEZTETÉS - A ritkán előforduló és szokatlan lokalizációjú daganat kórismézésének és sikeres kezelésének bemutatásával a szerzők felhívják a figyelmet a klinikum, a képalkotó vizsgálatok egymásra utaltságára, a betegkövetés fontosságára.