Lege Artis Medicinae

Szájszárazság - egy kellemetlen tünet hátteréről

GERLINGER Imre

2012. MÁRCIUS 22.

Lege Artis Medicinae - 2012;22(03)

Xerostomia alatt a beteg által szubjektív módon megtapasztalt szájszárazság érzését értjük, míg a nyálmirigyek hipofunkciója a nyál mennyiségi és minőségi változásának a következménye. Általánosságban elmondhatjuk, hogy amikor a nyálelválasztás mértéke a normális mennyiség felére csökken, akkor a beteg xerostomiáról kezd panaszkodni.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Lege Artis Medicinae

Nemzetközi szervezetek katonai válságreagáló műveleteiben alkalmazott epidemiológiai surveillance-rendszerek

KOPCSÓ István, KISS Antal Zsolt

Az új kihívásokkal és fokozott elvárásokkal szembesülő modern hadseregeknél a doktrínák, módszerek és technológiák megújítása, igényekhez igazítása elengedhetetlen progresszív követelmény. A harcoló katona és a harcérték maximális megóvása érdekében az innováció az egészségügyi haderővédelem teljes spektrumában nagymértékben felgyorsult és folyamatos. A műszaki tudományok fejlődése következtében mára már a katona-egészségügyi támogatás harcászati szintjén is elérhetőek az olyan mozgékony képességek, melyek korábban csak a hátországban voltak hozzáférhetőek. A mobil információs technológiai megoldások révén az egészségügyi ellátás első vonalában lévő egységek és a parancsnoki lánc magasabb szintjén lévő elemzők és döntéshozók közötti folyamatos, valós idejű információáramlás már technikailag megoldható, ami a járványügyi surveillance lehetőségeinek ugrásszerű kiterjesztését és szélesedését is lehetővé teszi. Ismertetjük az expedíciós katonai műveletek jelentette aktuális kihívásokat, azok általános járványügyi jellegű vonzatait, a különböző nemzetközi szervezetek kötelékeiben alkalmazott betegségjelentő és monitorozó rendszereket, valamint bemutatjuk a budapesti székhelyű NATO Katonaegészségügyi Kiválósági Központba integrált közel valós idejű járványügyi surveillance- rendszer, a NATO Műveleti Egészségügyi Surveillance Képesség létrehozásának állomásait.

Lege Artis Medicinae

A derékfájás kezelésének brit irányelvei az új NICE-ajánlás alapján - Összehasonlítás a magyar terápiás szokásokkal

VERECKEI Edit, PALKONYAI Éva, SIMONCSICS Eszter, APÁTHY Ágnes, TEMESVÁRI I. Péter

A derékfájással foglalkozó új NICE-irányelvek hangsúlyozzák a klinikai vizsgálat fontosságát. A radiológiai képalkotó módszereket elsősorban súlyos betegségek, tumor, infekció, trauma vagy gyulladás kizárására használják. Döntő fontosságú, hogy a betegeket felvilágosítsuk, bátorítsuk őket az öngyógyításra és arra, hogy őrizzék meg aktivitásukat. A fájdalom kezelésében a lépcsőzetes fájdalomcsillapítás gyakorlatát követik. Komplex fizikális és pszichológiai kezelést alkalmaznak, amely strukturált tornagyakorlatokat, manuális terápiát és akupunktúrát foglal magában, figyelembe véve a beteg egyéni választását. Az etiológiától függően a terápiarezisztens esetekben mérlegelendő a sebészi beavatkozás. Végezetül a szerzők összevetik a fenti irányelveket és a magyar gyakorlatot ezen a téren.

Lege Artis Medicinae

Múmia - évezredeken át használt csodaszer

BECHER Péter, PATAI Árpád, MÁJER Katalin

Perzsául a múmia szó alatt a bitument értették. A Kr. után az 1. században Plinius a bitument előállító holt-tengeri (Lake Asphaltites) törzset „deximontaninak” nevezte, s a szert szürkehályog és egyéb szembetegségek, bőrbetegségek, lepra és viszketés ellen ajánlotta.

Lege Artis Medicinae

Kharón ladikján

NAGY Zsuzsanna

2012. február 14-én tragikus hirtelenséggel elhunyt dr. Kramer Imre, szerkesztőségünk egyik meghatározó személyisége. Imrét mindenki szerette. A jóindulat és a kedvesség - mint törekvés is akár - oly ritka madár manapság, kevés az olyan ember, aki a többiekhez elnézéssel, türelemmel és minden mondandóját udvariasra hangolva fordul. Olyan erény ez, mely korunk feszült viszonyai közepette mindenképpen említésre méltó.

Lege Artis Medicinae

A test gyarmatosítása - a civilizáció vadhajtásai

ZSINKÓ-SZABÓ Zoltán, LÁZÁR Imre, TÚRY Ferenc

Az elmúlt évtizedek társadalomtudományát meghódította a test. A szociológia, antropológia és a kulturális tanulmányok vették birtokba azt, ami korábban a fizikai antropológia, humán biológia terrénuma volt.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Lege Artis Medicinae

Szerzôi válasz az „Egy nagy­mintás exploratív vizsgálat érvényessége a limitációi tükrében” címû olvasói levélre

Lege Artis Medicinae

A háziorvoslásról - a gondolat szabadságával

BALÁZS Péter

A háziorvoslásról egy rövid történelmi áttekintés inkább fokozza, mintsem csökkenti a tisztánlátást, és segíti a helyes értékítéletet, valamint a megfelelő következtetések levonását. Világosabban láthatjuk a háziorvosi rendszer stratégiai lehetőségeit, aktuális hazai problémáit, a trendvonalak által kijelölt kényszerpályákat, és a rendelkezésünkre álló szabad mozgásteret. Jelen tanulmány szerint a humánerőforrás-helyzet és a szakmai viszonyok is kedvezőtlenek, a praxisok jövedelmei pedig részben a gazdaság szürkezónájából származnak. Jóllehet a trendek semmivel nem biztatnak, a mozgástér pedig szűk, innovatív megoldásokkal mégis kiléphetünk az évszázados merev keretekből. Teljesen újragondolva a rendszert az eredeti célok megtartásával, sőt kibővítésével, akár rövid távon is sikeresek lehetünk a háziorvosi ellátás valóban érdemi átszervezésében.

Ideggyógyászati Szemle

A késői kezdetű Pompe-kórban szenvedők enzimpótló kezelésének hosszú távú követése

MOLNÁR Mária Judit, BORSOS Beáta, VÁRDI Visy Katalin, GROSZ Zoltán, SEBÕK Ágnes, DÉZSI Lívia, ALMÁSSY Zsuzsanna, KERÉNYI Levente, JOBBÁGY Zita, JÁVOR László, BIDLÓ Judit

A Pompe-kór (PD) egy ritka lizoszomális tárolási betegség, amit a GAA gén mutációja következtében kialakuló α-glü­kozidáz (GAA) enzim elégtelen mûködése okoz. Az enzim­deficientia a glikogén lizoszomális felszaporodásához vezet. A betegségnek két klinikai formája ismert, az újszülöttkori, valamint a késôi forma. Jelenleg a betegség hátterében a GAA génnek közel 600 mutációja ismert. A kaukázusi populációban a késôi forma hátterében a c.-32-13T>G mutáció a leggyakoribb, az allélfrekvencia közel 70%. A Pompe-kórt enzimpótló terápiával (ERT) tudjuk kezelni, kéthetente Myozyme infúzió adásával. Közleményünkben 13, több mint öt éve kezelt, késôi kezdetû formában szen­vedô beteg hosszú távú követését mutatjuk be. A leg­hosszabb követési idô 15 év volt. A kezelés eredmé­nyességének megítélésére évente mértük a 6 perces járó­távolságot és a légzésfunkciót. Az adatok alapján a 6 per­ces járótávolság az enzimpótló kezelés indítása után körülbelül 3-4 évig javult, ezt követôen az esetek többségében a megtett távolság csökkent. A több mint 10 éves követés után a kezdeti 6 perces járótávolsághoz képest romlást tapasztaltunk az esetek 77%-ában, javulást az esetek 23%-ában. A követés ideje alatt mindössze egyetlen beteg került kerekesszékbe. A légzésfunkció, különösen fekvô helyzetben hasonlóan alakult. A betegek terápiára adott válaszában nagy variabilitást figyeltünk meg, ami csak részben mutatott összefüggést a terápiás fehérje ellen termelôdô antitestszinttel. Az ERT eredményessége jelentôsen függött a betegséget okozó mutáció típusától, a betegség státuszától a kezelés kezdetekor, a beteg fizikai aktivitásától és táplálkozási szokásaitól. Az innovatív orphan gyógyszerekkel kezelt betegek hosszú távú követése kiemelkedôen fontos ahhoz, hogy megismerjük a kezelés valós hasznát és a betegek igényeit.

Ideggyógyászati Szemle

Az alvásfüggő légzészavarok és epilepszia: kapcsolódási pontok és terápiás megfontolások

FALUDI Béla, BÓNÉ Beáta, KOMOLY Sámuel, JANSZKY József

Az alvásfüggő légzészavarok (obstruktív alvási apnoe szind-róma, centrális apnoe és Cheyne–Stokes-légzés) szerepe a cerebro- és cardiovascularis betegségek kialakításában jól ismert. Hasonlóan fontos, de kevésbé alkalmazott összefüggés áll fenn e kórképek és egyes epilepsziák között. A kapcsolat kétirányú. Az alvás során jelentkező légzészavarok szerepet játszanak a rohamok keletkezésében, de a rohamok, vagy az antiepileptikus terápia következtében légzészavar is jelentkezhet, melyek negatívan hatnak a rohamkontrollra. Az új terápiás eljárások (vagusstimuláció, mélyagyi stimuláció) szintén számos kérdést vetnek fel az alvásszerkezetre gyakorolt hatásuk és alvásfüggő légzészavar indukáló szerepük miatt. Az elméleti háttér mellett egy rövid esettanulmányban a mélyagyi stimulálás alvásszerkezetre való hatását is bemutatjuk. A fenti összefüggések, ismeretek alkalmazása lehetőséget nyújt egyes epilepsziák hatékonyabb kezelésére.

Hypertonia és Nephrologia

Mikor együnk, hogy jól legyünk?

VÁLYI Péter

„Reggelizz, mint egy király, ebédelj, mint egy herceg, vacsorázz, mint egy földműves!” - írta az egészséges életvitelről Maimonides, a középkorban élt (1135-1204) orvos és filozófus. Vajon a jelenlegi ismeretek alapján helyes-e a megfigyelés, és mi lehet a mechanizmusa? A mai rohanó életben gyakran nem figyelünk az étkezések időpontjára, gyakoriságára. Sokan úgy igyekeznek fogyókúrázni, hogy a reggelit kihagyják vagy a délelőtt folyamán csak „fogyasztó turmixokat” isznak. A gyerekek gyakran reggeli nélkül mennek az iskolába, legjobb esetben zsebpénzt kapnak: „Vegyél valamit az iskolai büfében!” Ugyanakkor mindezt a napi háromszori főétkezéshez, a „megszokott időben”, „rendszeresen” fogyasztott reggelihez, ebédhez, vacsorához viszonyítjuk, aminek, úgy gondoljuk, nagyon régi hagyományai vannak.