Lege Artis Medicinae

Rezisztenciaváltozás a Gram-pozitív kórokozók körében

KOVÁCS GÁBOR, PÁSZTOR Mónika

2001. MÁRCIUS 20.

Lege Artis Medicinae - 2001;11(03)

A gyakorló orvosnak a hatékony antibiotikum kiválasztásakor nemcsak a Gram-negatív baktériumok növekvő rezisztenciájával kell számolnia, hanem azzal is, hogy a Gram-pozitív kórokozók egyre rezisztensebbé, gyakran polirezisztenssé válnak. Ez igen komoly problémát jelent a kórházban és a területen dolgozó orvosoknak egyaránt. A közleményben négy fontos és gyakori Gram-pozitív patogén (Staphylococcus aureus, koaguláznegatív staphylococcus, Enterococcus spp. és Streptococcus pneumoniae) rezisztenciájának változását tárgyaljuk. Az antibiotikumok közül az újabb fluorokinolonokat, az oxazolidinonokat, streptograminokat és a ketolid antibiotikumokat mutatjuk be.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Lege Artis Medicinae

VI. Debreceni Kardiológiai Napok 2001. március 1-3.

CZURIGA István

Az idén hatodik alkalommal megrendezett Kardiológiai Napok posztgraduális konferencia a több mint 1500 résztvevővel ma már a város és az ország egyik legnagyobb orvoskongresszusává vált. A kardiológus szakorvos résztvevők mellett szép számmal képviseltették magukat a belgyógyászok és a háziorvosok.

Lege Artis Medicinae

Művészeti analógiák, orvosi elnevezések

BOGA Bálint

Amikor gyarapodnak a tudományos ismeretek és új kutatási eredmények születnek, leírásuk, jellemzésük során kézenfekvõ és az emberi gondolkodásra jellemzõ megoldás, hogy ezeket gyakorta egy már ismert jelenséghez, jellegzetes, híres alkotáshoz hasonlítjuk. Gyakran elõfordul, hogy az új jelenség még a nevét is ebbõl az öszszehasonlításból nyeri.

Lege Artis Medicinae

Az ACE-gátlók antiatheroscleroticus hatása

CZURIGA István

Állatkísérletes és humán experimentális adatok alapján feltételezik, hogy a reninangiotenzin- aldoszteron rendszer fontos szerepet játszik az atherosclerosis patogenezisében és progressziójában. Számos nagy, randomizált, placebokontrollált klinikai vizsgálatban kimutatták, hogy az ACE-inhibitorok csökkentik az ischaemiás események kockázatát balkamra-diszfunkciós betegeknél. Az ACE-gátlók kedvező hatása részben a vérnyomáscsökkentő hatás, részben az érrendszerre kifejtett specifikus hatás következménye. Úgy tűnik, hogy az ACE-gátlók egyedülálló cardioprotectiv és vasculoprotectiv hatásúak még olyan betegek esetében is, akik nem hypertoniásak, vagy akiknek nincsen balkamra- diszfunkciójuk. Az újabb adatok azt sugallják, hogy a legtöbb, atheroscleroticus érbetegségben szenvedő betegnél megfontolandó az ACE-gátló adása, kivéve az ACEgátló- intolerancia és -kontraindikáció eseteit. A szerző összefoglalja azokat a klinikai tanulmányokból származó adatokat, amelyek megerősítik az ACE-gátlók antiatheroscleroticus és antiischaemiás hatását.

Lege Artis Medicinae

A légmell kezelése cystás fibrosisban

CSISZÉR Eszter, CSEKEŐ Attila

BEVEZETÉS - A cystás fibrosisban szenvedő gyermekek közül egyre többen érik el a felnőttkort. A betegség hosszú fennállásával együtt növekszik a szövődmények, így a légmell előfordulásának gyakorisága. BETEGEK ÉS MÓDSZER - Az intézetünkben gondozott és kezelt 10 serdülő, fiatal felnőtt cystás fibrosisos betegnél 17 alkalommal kialakult légmell kezelését vizsgáltuk retrospektíven. EREDMÉNYEK - A pneumothorax kiterjedésétől és a beteg klinikai állapotától függően az első terápia hat esetben pihenés, megfigyelés, három betegnél pleuracan volt, illetve nyolc esetben dréncsőt vezettünk a mellkasba. Eredménytelen szívókezelés miatt hat betegnél thoracotomia vált szükségessé, közülük három betegnél mindkét oldalon. KÖVETKEZTETÉS - A konzervatív kezelés még a panaszmentes betegen, a kis kiterjedésű pneumothorax esetén is túl kockázatos és bizonytalan eredményű. Pleuracan behelyezése csak sürgős, életveszélyes állapotban javasolt, végleges eredmény nem várható tőle. Első választandó kezelési javaslat a mellkasi drenázs. Öt-hét napos eredménytelen szívókezelés után thoracotomia szükséges. Recidíva esetén várakozási idő nélkül műtéti beavatkozás javasolt. Mind a drenázs, mind a műtét végzése célzott antibiotikus védelemben javasolt.

Lege Artis Medicinae

Stendhal és az „aria cattiva”

GROÁK Lajos

A XIX. századi francia irodalom markáns figurája - polgári nevén Henri Beyle (1783-1842) - miután kisfiúként megélte a francia forradalmat, 17 éves korában Párizsba ment szerencsét próbálni. Pár hónappal később már a napóleoni sereggel lovagol Itália felé, hogy aztán ez az ország élethosszig tartó szenvedélyévé váljék, és szülővárosába, Grenobléba csak olykor, vendégként térjen vissza.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Klinikai Onkológia

EMT (epithelialis-mesenchymalis átmenet) – CSC (daganatos őssejtek)

KOPPER László

A daganatellenes kezelés hatékonysága rendszerint korlátozott a gyógyszerekkel szembeni rezisztencia miatt. A szerzett rezisztencia egyik fontos oka az intratumoralis heterogenitás, ami a daganatsejtek fenotípusa közötti változatosságot jelenti egy tumoron belül. Ez a heterogenitás a genotípust érinti elsősorban. A daganatos őssejtek (cancer stem cell, CSC) a koncepció szerint képesek meghatározni a daganat progresszióját, a klinikai onkológia legnagyobb kihívásaként metasztázisok létrejöttét. Hogy ez kialakuljon, a tapasztalatok szerint hámeredetű daganatoknál az epithelialis karaktert mesenchymalisnak kell felváltania (epithelial-mesenchymal transition), ha nem is teljesen. A CSC fenotípusához tartozik, a normális szöveti őssejtekhez hasonlóan. a szerekkel szembeni rezisztencia, illetve a károsításokat követő regeneráció. Ezeknek a tulajdonságoknak a szabályozó mechanizmusa még alig ismert, de minden bizonnyal ebben genetikai és epigenetikai tényezők egyaránt szerepet játszanak. Ha ezeket terápiás célpontként megismerjük, talán a leghatékonyabb kezelési stratégia birtokába juthatunk.

Hypertonia és Nephrologia

Vesicoureteralis reflux betegséghez társuló fertőzések egyéves kor alatti gyermekek esetében: a folyamatos antibiotikum-prevenció hatása a rezisztens kórokozók prevalenciájára

MÁTTYUS István, KENESEI Éva, VÁSÁRHELYI Barna

Háttér: A vesicoureteralis reflux (VUR) kezelésekor az elsődleges cél a pyelonephritis megelőzése és a vesekárosodás megakadályozása. Ennek érdekében alkalmazunk kis dózisú folyamatos antibiotikum-profilaxist (CAP). A tartós profilaxis veszélye, hogy rezisztens kórokozók szelektálódnak. Felmérésünkben azt vizsgáltuk, hogy VUR-ban szenvedő betegek esetében a CAP mellett, illetve előzetes kezelés nélkül kialakult pyelonephritis hátterében milyen baktériumok állnak. Betegek és módszer: A 2006-2011 közötti időszakban 48, CAP mellett, illetve 56, CAP nélkül pyelonephritisen áteső, egyéves kor alatti gyermek esetében határoztuk meg a betegség hátterében álló kórokozót. Eredmények: Az antibiotikum-profilaxis mellett kialakuló húgyúti fertőzéseket a nem kezeltekéhez képest jóval nagyobb számban (körülbelül kétszeres gyakorisággal) okozták polirezisztens baktériumok. Ugyanakkor figyelemre méltó, hogy az antibiotikummal nem kezelt gyermekek esetében is körülbelül 40%-ban volt a kórokozó rezisztens számos antibakteriális szerre. Megbeszélés: Már egyéves kor alatt is a VUR-hoz társuló fertőzés megelőzése érdekében végzett CAP-kezelés mellett átrendeződik a pyelonephritist okozó kórokozók spektruma. A kockázatot az antibiotikumok racionális alkalmazásával csökkenteni lehetne, amihez szükség van új hazai ajánlások kidolgozására, illetve a magyar ajánlások aktualizálására, valamint a nem antibiotikus, kiegészítő terápia helyének megállapítására.

Klinikai Onkológia

Fúziók szolid tumorokban

KOPPER László

A genetikai fúziók a genomikai átrendeződés következtében alakulnak ki. Ide tartozik a kromoszomális inverzió, az interstitialis deletio, az amplifikáció vagy a transzlokáció. Mindezek képesek befolyásolni a daganatok keletkezését és progresszióját. A fúziókat először hematológiai tumorokon mutatták ki (például BCR-ABL), de megjelentek szolid tumorokban is, a technikák függvényében. Nagy érzékenységű szekvenátorral nyert adatokból kiderült, hogy fúziók ritkán fordulnak elő, ezen belül is kevés az onkogénként viselkedők aránya, a többi passenger, ami magyarázza a fals pozitív esetek nagy számát. Néhány fúzió, mint driver mutáció, terápiás célpontként való alkalmazását (ALK, ROS1, PDGFB) engedélyezte az FDA. Mint más célpontok kezelésénél, rezisztencia alakulhat ki, amelyet második és harmadik generációs szerekkel próbálnak meg kivédeni.

Lege Artis Medicinae

A fluorokinolonok története

LUDWIG Endre

A fluorokinolonok 40 éves története során a kezdetben csak a Gram-negatív húgyúti infekciók kezelésére alkalmas antibiotikumból (nalidixsav, oxolinsav, norfloxacin) először a Gram-negatívfertőzések kezelésére (ciprofloxacin, ofloxacin) szolgáló, majd a szisztémás, súlyos Gram-pozitív- infekciók kezelésére is alkalmas (levofloxacin, moxifloxacin) antibiotikum-csoport alakult ki. Ma már úgy tűnik, hogy a származékok antibakteriális spektrumának változásával lehetőség nyílik az elsősorban Gram-negatív, illetve Grampozitív baktériumok ellen ható származékok indikációs területének szétválasztására. Ismertté váltak a fluorokinolonok antibakteriális hatásának jellemzői, így ma már optimális dozírozás lehetséges, mind a klinikai hatékonyság, mind a rezisztencia kialakulásának megelőzése szempontjából. A rezisztencia a fluorokinolonokat éppúgy fenyegeti, mint a többi antibiotikum-csoportot; klinikai értéküket csak ésszerű és a fenti elveknek megfelelő használattal tudjuk megtartani.

Lege Artis Medicinae

A clopidogrel-hidrogén-szulfát hatékonyságának vizsgálata cerebrovascularis betegek esetében

SZAPÁRY László, FEHÉR Gergely

BEVEZETÉS - Az aktuális ajánlások alapján egyértelműen az acetilszalicilsav plusz dypiridamol, illetve a clopidogrelterápia jön szóba a cerebrovascularis betegek hosszú távú kezelésében, az acetilszalicilsav- monoterápia lehetőleg nem javasolt. A clopidogrel időközben bevezetett generikumainak hatékonyságát korábban még nem vizsgálták akut stroke-on átesett betegek esetében. BETEGEK ÉS MÓDSZEREK - Száz, akut stroke-on vagy tranziens ischaemiás attakon átesett beteg vett részt tanulmányunkban. A betegek az első 48 órában acetilszalicilsav- kezelésben, majd clopidogrelhidrogén- szulfát- (Egitromb®) kezelésben részesültek. A kezelés hatékonyságát a gyógyszeres terápia bevezetését követő 7., majd 28. napon ellenőriztük. EREDMÉNYEK - A clopidogrel-hidrogénszulfát- kezelést követő első mérésnél (7. nap) 11 beteg (11%) esetében tapasztaltunk nem megfelelő hatékonyságot. Szoros összefüggés mutatkozott az aktuális vérnyomás, a vércukor- és vérzsíranyagcsereparaméterek, hsCRP-szintek és a thrombocytaaggregációs értékek között. A következő mérésnél (28. nap) erélyes szekunder prevenciós kezelés hatására a fent jelzett paraméterek normalizálódtak, ezzel együtt a thrombocytaaggregáció-gátló kezelés hatékonysága is nőtt, rezisztens beteg nem volt. Nem kívánatos eseményt, illetve vérzéses szövődményt nem regisztráltunk. KÖVETKEZTETÉS - Tanulmányunk eredményei alapján a clopidogrel-hidrogénszulfát adása biztonságos és optikai aggregometriás mérés alapján is hatékony. Felvetődik az erélyes szekunder prevenciós kezelés szerepe a thrombocytaaggregációgátló terápia hatékonyságának hátterében.