„Mit jelentett számodra a Lipótmező?” Ismerőseim és barátaim gyakran kérdezték ezt tőlem az utóbbi évtizedben, vagyis, hogy milyen szerepet játszott életemben volt munkahelyem, az Országos Pszi­chiátriai és Neurológiai Intézet, vagy ahogyan sokan ismerték, a Lipótmező. Nehéz erre röviden válaszolni, de az biztos, hogy az ott eltöltött három és fél évtized mind szakmai, mind magánéletem tekintetében meghatározó jelentőségű volt. Mivel betegségem miatt közel tíz éve eltiltottak a dohányzástól, és többé nem vehetem számba a pipámat, úgy döntöttem, hogy számba veszem azon kedves emlékeimet, amelyek a Lipóton eltöltött 35 évem során orvosilag és emberileg is a legnagyobb benyomást tették rám.

BEVEZETÉS - Elsődleges cél volt a terhesség alatti hüvelyi metronidazolkezelés lehetséges humán teratogén hatásának vizsgálata. ANYAG ÉS MÓDSZEREK - A különböző fejlődési rendellenességek eseteit és azok összes (1-2) illesztett kontrollját elemeztük a Magyar Fejlődési Rendellenességek Eset-Kontroll Kóroki Monitorjának nagy, népességre alapozott adatbázisában. A tanulmányba 38151 olyan terhes nőt választottunk, akinek újszülöttje nem szenvedett fejlődési rendellenességben (kontrollcsoport) és 22 843 olyan terhest, akinek fejlődési rendellenességgel született újszülöttje vagy magzata volt. A felmérések kimenetelét 22 fejlődési rendellenességet képviselő csoportban elemeztük. A metronidazol használata a II. és III. trimeszterben gyakran előfordul, így tanulmányunk másodlagos célja a hüvelyi metronidazolkezelés (500 mg Klion kúp) hatásának tanulmányozása volt a terhességi korra és születési súlyra a kontrollcsoportban (vagyis a fejlődési rendellenesség nélküli csoportban). A koraszülések előfordulását és az alacsony születési súlyt is vizsgáltuk. EREDMÉNYEK - A hüvelyi metronidazolkezelés előfordulása terhességben az esetcsoportban 1,7% volt (388 terhes), míg 1,5%-ot tett ki a kontrollcsoportban (570 terhes) [esélyhányados (OR) 95%-os konfidenciaintervallummal (CI): 1,1; 1,0-1,3]. Az esetek és illesztett kontrolljaik összehasonlítása összefüggést mutatott ki a terhesség II. és III. hónapjaiban végzett hüvelyi metronidazolkezelés és a veleszületett hydrocephalia között (standardizált OR 95%-os CI: 10,7; 1,1-104,5), de csak öt esetre alapozottan. Az orvosilag jelentett metronidazolkezelések vizsgálata nem bizonyította ezt az összefüggést. A metronidazolhasználat után az átlag terhességi kor alig volt rövidebb (0,1 héttel), ez alatt az átlag születési súly kicsit alacsonyabb lett (40 grammal) a kezelt csoportban. KÖVETKEZTETÉS - Tanulmányunk jelzése lehet annak az összefüggésnek, amely a terhesség alatti hüvelyi metronidazolkezelés és a veleszületett hydrocephalia között fennállhat. Eredményeink azt mutatják, hogy a vaginalis metronidazolkezelés egyedül nem képes megelőzni a lehetséges hüvelyi fertőzést, amely a koraszüléssel függ össze, továbbá, hogy az alacsony születési súlyúak aránya magasabb volt a kezelt nők között. A metronidazol protektív hatása a koraszülés és az alacsony születési súly ellen nem nyert bizonyítást.

Az orvoslás legfőbb morális célja – ami mellett az orvosok és az egészségügyi dolgozók Hippokratész óta kitartanak – a betegnek orvosilag tiszta hasznot hajtani úgy, hogy azzal a legkevésbé ártsunk. Ma a hippokratészi célhoz azt a morális korlátozást tehetjük hozzá, hogy ezt az elvet az emberek szabad választási lehetőségeit tiszteletben tartva kell követnünk úgy, hogy az igazságos és tisztességes legyen másokkal szemben is (legyen az szűkös anyagi források elosztása, emberi jogok, vagy erkölcsi törvények tiszteletben tartása).

A nemzetközi szakirodalomban elsősorban a „conventional” elnevezéssel jelölik az orvosilag igazolt, az egészségügy hivatalos területén végzett gyógyító tevékenységeket. Magyarul nevezhetjük az angol/latin jelző után konvencionálisnak, hivatalosnak, illetve akadémikus or vos - lásnak („academic medicine”) is.