„Mit jelentett számodra a Lipótmező?” Ismerőseim és barátaim gyakran kérdezték ezt tőlem az utóbbi évtizedben, vagyis, hogy milyen szerepet játszott életemben volt munkahelyem, az Országos Pszi­chiátriai és Neurológiai Intézet, vagy ahogyan sokan ismerték, a Lipótmező. Nehéz erre röviden válaszolni, de az biztos, hogy az ott eltöltött három és fél évtized mind szakmai, mind magánéletem tekintetében meghatározó jelentőségű volt. Mivel betegségem miatt közel tíz éve eltiltottak a dohányzástól, és többé nem vehetem számba a pipámat, úgy döntöttem, hogy számba veszem azon kedves emlékeimet, amelyek a Lipóton eltöltött 35 évem során orvosilag és emberileg is a legnagyobb benyomást tették rám.

BEVEZETÉS - Elsődleges cél volt a terhesség alatti hüvelyi metronidazolkezelés lehetséges humán teratogén hatásának vizsgálata. ANYAG ÉS MÓDSZEREK - A különböző fejlődési rendellenességek eseteit és azok összes (1-2) illesztett kontrollját elemeztük a Magyar Fejlődési Rendellenességek Eset-Kontroll Kóroki Monitorjának nagy, népességre alapozott adatbázisában. A tanulmányba 38151 olyan terhes nőt választottunk, akinek újszülöttje nem szenvedett fejlődési rendellenességben (kontrollcsoport) és 22 843 olyan terhest, akinek fejlődési rendellenességgel született újszülöttje vagy magzata volt. A felmérések kimenetelét 22 fejlődési rendellenességet képviselő csoportban elemeztük. A metronidazol használata a II. és III. trimeszterben gyakran előfordul, így tanulmányunk másodlagos célja a hüvelyi metronidazolkezelés (500 mg Klion kúp) hatásának tanulmányozása volt a terhességi korra és születési súlyra a kontrollcsoportban (vagyis a fejlődési rendellenesség nélküli csoportban). A koraszülések előfordulását és az alacsony születési súlyt is vizsgáltuk. EREDMÉNYEK - A hüvelyi metronidazolkezelés előfordulása terhességben az esetcsoportban 1,7% volt (388 terhes), míg 1,5%-ot tett ki a kontrollcsoportban (570 terhes) [esélyhányados (OR) 95%-os konfidenciaintervallummal (CI): 1,1; 1,0-1,3]. Az esetek és illesztett kontrolljaik összehasonlítása összefüggést mutatott ki a terhesség II. és III. hónapjaiban végzett hüvelyi metronidazolkezelés és a veleszületett hydrocephalia között (standardizált OR 95%-os CI: 10,7; 1,1-104,5), de csak öt esetre alapozottan. Az orvosilag jelentett metronidazolkezelések vizsgálata nem bizonyította ezt az összefüggést. A metronidazolhasználat után az átlag terhességi kor alig volt rövidebb (0,1 héttel), ez alatt az átlag születési súly kicsit alacsonyabb lett (40 grammal) a kezelt csoportban. KÖVETKEZTETÉS - Tanulmányunk jelzése lehet annak az összefüggésnek, amely a terhesség alatti hüvelyi metronidazolkezelés és a veleszületett hydrocephalia között fennállhat. Eredményeink azt mutatják, hogy a vaginalis metronidazolkezelés egyedül nem képes megelőzni a lehetséges hüvelyi fertőzést, amely a koraszüléssel függ össze, továbbá, hogy az alacsony születési súlyúak aránya magasabb volt a kezelt nők között. A metronidazol protektív hatása a koraszülés és az alacsony születési súly ellen nem nyert bizonyítást.

A nemzetközi szakirodalomban elsősorban a „conventional” elnevezéssel jelölik az orvosilag igazolt, az egészségügy hivatalos területén végzett gyógyító tevékenységeket. Magyarul nevezhetjük az angol/latin jelző után konvencionálisnak, hivatalosnak, illetve akadémikus or vos - lásnak („academic medicine”) is.