Lege Artis Medicinae

Nyitott kérdések az operábilis cervixdaganatok kezelésében

PETE Imre

2006. JÚLIUS 20.

Lege Artis Medicinae - 2006;16(07)

A társszakmák haladása

A Wertheim-féle radikális hysterectomia bevezetésére - mint a FIGO 1a2-2a stádiumú cervixdaganatok rutin operatív megoldására - az Országos Onkológiai Intézetben 1989-ben került sor. 2002-ig, az eredmények első felméréséig az intézetben 308 műtétet végeztek. Az elért eredmények első értékeléséből kiderült, hogy a módszerrel 80%-os ötéves és 75%-os 10 éves átlagos túlélési időt sikerült elérni. Az eredmények közel megegyeznek az irodalmi adatokkal, mégis maradtak megválaszolásra váró kérdések e betegcsoport kezelését illetően. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által finanszírozott nőgyógyászati rákszűrési programban a lakosságnak csupán 30%-a vesz részt. Nincsenek országos adatok a betegek kezeléséről, amelynek alapján a szakma, az eredmények javítása érdekében, megtehetné a szükséges lépéseket. Nem ismert, hogy hány radikális műtétet végeznek ma Magyarországon, és milyen e betegek kórlefolyása. Intézetenként változnak az alkalmazott protokollok, eltérő a sebészi felkészültség. A kezelés irányelveivel, az alkalmazott sugárterápiával, kemoterápiával, operatív technikával vagy a posztoperatív kezelésekkel kapcsolatban nincs egységes álláspont. Megoldandó a szűrésen való megjelenés arányának javítása, a prognosztikai faktorok alkalmazása, a minimálisan invazív és fertilitást megtartó műtétek, a petefészkek hátrahagyásának kérdése és a neoadjuváns kemoterápia. Első lépésként az egységes kezelési elvek betartása érdekében az összes hazai intézetre vonatkozó adatok feldolgozására volna szükség.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Lege Artis Medicinae

Mastoiditis képében jelentkező Wegener-granulomatosis Diagnosztikus kihívás

NAGY Pál, Z.SZABÓ László, DOMJÁN Gyula, GADÓ Klára, BALOGH Károly

BEVEZETÉS - A Wegener-granulomatosis bizonytalan patomechanizmusú, valószínűleg autoimmun megbetegedés. A célszervek típusos esetben az orr, a melléküregek és az alsó légutak nyálkahártyája, a tüdő és a vesék. A beteg pansinusitis, visszatérő pneumonia vagy microhaematuriával, pyuriával és azotaemiával járó vesebetegség tüneteivel fordul orvoshoz. Láz, polyarthralgia, polyarthritis szintén jelentkezhetnek. Patológiai szubsztrátuma: nekrotizáló vasculitis, granulomák, parenchymanecrosis. A diagnózis a klinikai képen, kórszövettani leleten és a cANCA-immunfluoreszcens vizsgálaton alapul. ESETISMERTETÉS - Egyoldali mastoiditis tünetei miatt kezelték a 27 éves nőbeteget. Hét hónap alatt a kérdéses etiológiájú, helyileg progresszív, destruktív, szeptikus állapotba torkolló kórkép miatt négy intézetben hétszer operálták. A klinikum nem volt típusos, a szövettani képet kezdetben aspecifikus gyulladásként értékelték, a cANCAteszt nem volt bizonyító erejű. Ismételt mintavételek, a kórszövettani preparátumok többszörös revíziója, konzílium, differenciáldiagnosztikai megfontolások után, majd a szteroid- és cyclophosphamidkezelés hatásossága alapján végül „forme fruste” a Wegener-granulomatosis diagnózis született. A beteg 32 hónapja remisszióban van. KÖVETKEZTETÉS - A jól kidolgozott diagnosztikai kritériumok ellenére a Wegener-granulomatosis bizonyítása - főleg lokalizált vagy limitált formában - nehéz lehet. A helyes kórisme hónapokat, akár éveket késhet. Szokatlan légúti, illetve fülészeti tünetek mellett, a konvencionális gyógyszeres és sebészi kezelés hatástalansága esetén gondolni kell rá. Nem típusos klinikai kép, bizonytalan szövettani, radiológiai és laboratóriumi leletek esetén siker csak az érintett szakorvosok szoros együttműködésétől, esetleg konziliáriusok bevonásától várható. A korszerű terápia kedvező prognózissal kecsegtet.

Lege Artis Medicinae

Újraélném az életem... Beszélgetés dr. Budai Józseffel, a hazai oltásügy doyenjével

A néhány gyereknél előforduló, gyógyítható invagináció miatt több millió gyerek marad védtelen a magas halálozású rotavírus-betegséggel szemben.

Lege Artis Medicinae

Nem invazív gépi lélegeztetés akut és krónikus légzési elégtelenséggel járó krónikus obstruktív tüdőbetegségekben

BALIKÓ Zoltán

A krónikus obstruktív tüdőbetegség (krónikus obstruktív bronchitis és emphysema) akut exacerbatiójában fellépő akut légzési elégtelenség kezelésében már elterjedt módszer a nem invazív gépi lélegeztetés, amelynek az alkalmazását bizonyítékokon alapuló ajánlások írják elő. Az obstruktív tüdőbetegséget kísérő krónikus légzési elégtelenség eseteiben az otthoni gépi lélegeztetés alkalmazásának megítélése már sokkal ellentmondásosabb. Még mindig várat magára egy nagy betegszámú, prospektív, randomizált és kontrollált vizsgálaton alapuló tanulmány, amely várhatóan kellő támpontot fog adni a megfelelő betegek kiválasztásához. Az már ma is megállapítható, hogy van a betegeknek egy jól meghatározott alcsoportja, akik az otthoni nem invazív gépi lélegeztetésből biztosan profitálnak. Ezek elsősorban az úgynevezett „blue bloater” („kék fújtató”: hypercapniás, polyglobuliás) betegek, akiknél kifejezett a hypercapnia, és idesorolandók az overlap szindróma (krónikus obstruktív tüdőbetegség alvási apnoéval) tüneteitől szenvedő betegek is. A heveny légzési elégtelenséggel járó állapotban az intubációt elutasítók számára nem marad más lehetőség, mint a nem invazív gépi lélegeztetés. A lélegeztetés módját illetően az elmúlt évek során mind az akut, mind a tartós nem invazív gépi lélegeztetés kapcsán egyértelműen bebizonyosodott a maszkon keresztül pozitív nyomástámogatást biztosító gépek előnye.

Lege Artis Medicinae

A bőr- és lágyrész-infekciók antibiotikum-kezelése A légúti fluorokinolonok helye a terápiában

MAGYAR Tamás

A szerző ismerteti a bőr- és lágyrész-infekciók felosztását, besorolását, a súlyossági fokozatokat, valamint a leggyakoribb kórokozókat. Figyelembe véve az antibakteriális, farmakokinetikai tulajdonságokat és a mellékhatásokat is, sorra veszi a javasolható antibiotikumokat. Egy - eddig szinte kizárólag csak légúti infekciókban alkalmazott - antibiotikum (levofloxacin) alkalmazásának lehetőségére hívja fel a figyelmet. Amennyiben az infekció a megszokottnál súlyosabb, és a beteg hospitalizációja levofloxacin adásával elkerülhető, az alapellátásban dolgozó orvosok is rendelhetik ebben az indikációban ezt a szert. Az irodalmi adatok és a szerző saját tapasztalatai szerint a levofloxacinnak kiemelt szerepe lehet az alap- és a szakellátásban a bőrés lágyrész-infekciók kezelésében.

Lege Artis Medicinae

A tartós orális antikoaguláns terápiáról

LENGYEL Mária

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Lege Artis Medicinae

Kalcitonintermelő ovarialis struma carcinoid

ÉSIK Olga, NÉMETH György, SZEPESHÁZI Károly

Az ovarialis struma carcinoid klinikai képét, patológiai jellegzetességeit, lehetséges hisztogenezisét elemzik a szerzők, majd ismertetik egy beteg kórtörténetét. A 38 éves nő érett cisztikus petefészek terato májában olyan 3 mm nagyságú struma carcinoid jelentkezett, melyben a pajzsmirigyszövet és a kalcitonintermelő neuroectodermalis sejtek szoros kapcsolata alakult ki. Bár a pajzsmirigykomponens fénymikroszkóposan tipikus képet mutatott, immunhisztokémiai vizsgálattal nem lehetett bizonyítani tireoglobulin vagy tiroxin jelenlétét. A daganat sejtekben immunreaktív kalcitonin volt kimutatható, ami a kétféle szövet átmeneti zónájában lévő tumorsejtekben is megjelent. Az amyloid, argentaffin és argirofil reakciók negatívnak bizonyultak. A funkcionálisan tökéletlen pajzsmirigy szövet és a neuroendokrin markert termelő daganat közötti szoros kapcsolat egy olyan közös őssejt létezését látszik támogatni, mely több irányban képes differenciálódni.

Magyar Radiológia

Képalkotó vizsgálatok a nőgyógyászati daganatok stádiummeghatározásában

HORVÁTH Katalin, GŐDÉNY Mária

A képalkotó módszerek stádiummeghatározása a sebészi FIGO-beosztás szerint a tumor kiterjedésén és a nyirokcsomó- metasztázison alapszik. Az elváltozás invazivitása és a nyirokcsomó-metasztázis jelenléte a két legfontosabb prognosztikai faktor, amely befolyásolja a terápiát. A nőgyógyászati tumorstádium meghatározására a következő képalkotó módszereket alkalmazzuk: hasi és transvaginalis ultrahangvizsgálat, komputertomográfia, mágneses rezonancia. A hasfalon át készült ultrahangvizsgálat a nőgyógyászati daganatok stádiummeghatározására nem eléggé megbízható. A komputertomográfia főleg az előrehaladott, III-IV. stádiumú tumorok terjedésének vizsgálatára hasznos, az I-II. stádium elkülönítésére jóval kevésbé alkalmas. Az adnexumok daganatainak elkülönítésében, a cervix-, endometrium- és ovariumcarcinoma kiterjedésének meghatározásában a mágnesesrezonancia- vizsgálat kiváló módszer, pontosabb, mint az ultrahangvizsgálat és a komputertomográfia. A mágnesesrezonancia- vizsgálat a korai és az előrehaladott tumorstádium értékelésére egyaránt alkalmas. Nyirokcsomó-érintettség meghatározásakor az értékelés mind komputertomográfia, mind mágnesesrezonancia-vizsgálattal pusztán a lágyrészgóc méretén alapszik, ami a tumoros infiltráció tekintetében bizonytalan jelnek tekinthető.

Magyar Radiológia

A nőgyógyászati daganatok radiológiai diagnosztikai és terápiás újdonságai ONCO UPDATE, 2008

FORRAI Gábor, BODOKY György

A nőgyógyászati daganatok radiológiai diagnosztikájának új eredményei kerülnek bemutatásra, az egyes képalkotó és intervenciós módszerek mai helyének ismertetésével. A 2007. év szakirodalmát tekintettük át a következő témakörökben: cervixcarcinoma, endometriumcarcinoma, ovariumcarcinoma, a kismedence általános és speciális képalkotása, az uterusmyomák ablatiójának különböző módszerei: embolizáció és nagy energiájú fokuszált ultrahang. A nőgyógyászati diagnosztika módszereivel kapcsolatban világszerte közzétett tapasztalatok nagy ütemben sokasodnak. A kivizsgálási algoritmusok időről időre átalakulnak, új diagnosztikai és terápiás eljárások kerülnek be a mindennapi rutinba. Míg egyes módszerek használata a diagnosztikai folyamatban kötelezővé válik, más eljárások néhány év alatt teljesen elavulhatnak, esetleg hibának is számíthat az alkalmazásuk.