Lege Artis Medicinae

Nyitott kérdések az operábilis cervixdaganatok kezelésében

PETE Imre

2006. JÚLIUS 20.

Lege Artis Medicinae - 2006;16(07)

A Wertheim-féle radikális hysterectomia bevezetésére - mint a FIGO 1a2-2a stádiumú cervixdaganatok rutin operatív megoldására - az Országos Onkológiai Intézetben 1989-ben került sor. 2002-ig, az eredmények első felméréséig az intézetben 308 műtétet végeztek. Az elért eredmények első értékeléséből kiderült, hogy a módszerrel 80%-os ötéves és 75%-os 10 éves átlagos túlélési időt sikerült elérni. Az eredmények közel megegyeznek az irodalmi adatokkal, mégis maradtak megválaszolásra váró kérdések e betegcsoport kezelését illetően. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által finanszírozott nőgyógyászati rákszűrési programban a lakosságnak csupán 30%-a vesz részt. Nincsenek országos adatok a betegek kezeléséről, amelynek alapján a szakma, az eredmények javítása érdekében, megtehetné a szükséges lépéseket. Nem ismert, hogy hány radikális műtétet végeznek ma Magyarországon, és milyen e betegek kórlefolyása. Intézetenként változnak az alkalmazott protokollok, eltérő a sebészi felkészültség. A kezelés irányelveivel, az alkalmazott sugárterápiával, kemoterápiával, operatív technikával vagy a posztoperatív kezelésekkel kapcsolatban nincs egységes álláspont. Megoldandó a szűrésen való megjelenés arányának javítása, a prognosztikai faktorok alkalmazása, a minimálisan invazív és fertilitást megtartó műtétek, a petefészkek hátrahagyásának kérdése és a neoadjuváns kemoterápia. Első lépésként az egységes kezelési elvek betartása érdekében az összes hazai intézetre vonatkozó adatok feldolgozására volna szükség.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Lege Artis Medicinae

Mastoiditis képében jelentkező Wegener-granulomatosis Diagnosztikus kihívás

NAGY Pál, SZABÓ László, DOMJÁN Gyula, GADÓ Klára, BALOGH Károly

BEVEZETÉS - A Wegener-granulomatosis bizonytalan patomechanizmusú, valószínűleg autoimmun megbetegedés. A célszervek típusos esetben az orr, a melléküregek és az alsó légutak nyálkahártyája, a tüdő és a vesék. A beteg pansinusitis, visszatérő pneumonia vagy microhaematuriával, pyuriával és azotaemiával járó vesebetegség tüneteivel fordul orvoshoz. Láz, polyarthralgia, polyarthritis szintén jelentkezhetnek. Patológiai szubsztrátuma: nekrotizáló vasculitis, granulomák, parenchymanecrosis. A diagnózis a klinikai képen, kórszövettani leleten és a cANCA-immunfluoreszcens vizsgálaton alapul. ESETISMERTETÉS - Egyoldali mastoiditis tünetei miatt kezelték a 27 éves nőbeteget. Hét hónap alatt a kérdéses etiológiájú, helyileg progresszív, destruktív, szeptikus állapotba torkolló kórkép miatt négy intézetben hétszer operálták. A klinikum nem volt típusos, a szövettani képet kezdetben aspecifikus gyulladásként értékelték, a cANCAteszt nem volt bizonyító erejű. Ismételt mintavételek, a kórszövettani preparátumok többszörös revíziója, konzílium, differenciáldiagnosztikai megfontolások után, majd a szteroid- és cyclophosphamidkezelés hatásossága alapján végül „forme fruste” a Wegener-granulomatosis diagnózis született. A beteg 32 hónapja remisszióban van. KÖVETKEZTETÉS - A jól kidolgozott diagnosztikai kritériumok ellenére a Wegener-granulomatosis bizonyítása - főleg lokalizált vagy limitált formában - nehéz lehet. A helyes kórisme hónapokat, akár éveket késhet. Szokatlan légúti, illetve fülészeti tünetek mellett, a konvencionális gyógyszeres és sebészi kezelés hatástalansága esetén gondolni kell rá. Nem típusos klinikai kép, bizonytalan szövettani, radiológiai és laboratóriumi leletek esetén siker csak az érintett szakorvosok szoros együttműködésétől, esetleg konziliáriusok bevonásától várható. A korszerű terápia kedvező prognózissal kecsegtet.

Lege Artis Medicinae

A bőr- és lágyrész-infekciók antibiotikum-kezelése A légúti fluorokinolonok helye a terápiában

MAGYAR Tamás

A szerző ismerteti a bőr- és lágyrész-infekciók felosztását, besorolását, a súlyossági fokozatokat, valamint a leggyakoribb kórokozókat. Figyelembe véve az antibakteriális, farmakokinetikai tulajdonságokat és a mellékhatásokat is, sorra veszi a javasolható antibiotikumokat. Egy - eddig szinte kizárólag csak légúti infekciókban alkalmazott - antibiotikum (levofloxacin) alkalmazásának lehetőségére hívja fel a figyelmet. Amennyiben az infekció a megszokottnál súlyosabb, és a beteg hospitalizációja levofloxacin adásával elkerülhető, az alapellátásban dolgozó orvosok is rendelhetik ebben az indikációban ezt a szert. Az irodalmi adatok és a szerző saját tapasztalatai szerint a levofloxacinnak kiemelt szerepe lehet az alap- és a szakellátásban a bőrés lágyrész-infekciók kezelésében.

Lege Artis Medicinae

Medicina és irodalom Toldy Ferenc munkássága

KAPRONCZAY Károly

A XIX. század első felében a szellemi élet kiválóságainak érdeklődési és működési köre nem mindig határolódott el a tudományok zárt kategóriái szerint. Így a szorosan vett szaktudományok művelői is elmélyülten foglalkoztak más egyéb, nem az alapképesítésüknek megfelelő tudomány kérdéseivel. Toldy (Schedel) Ferenc, a „magyar irodalomtörténet atyja”, kora egyik legnagyobb kritikusa és esztétája is például orvos volt.

Lege Artis Medicinae

A változatosság gyönyörködtet - de kit?

FORGÁCS Iván

A világon mindig minden változik: „panta rhei”, minden mindig azonos önmagával - és mégis más Hérakleitosz (Kr. e. 540-480), a jón természetbölcselő, a modern dialektikus gondolkodás antik előfutára szerint.

Lege Artis Medicinae

FÓKUSZBAN A PERIFÉRIÁS ÉRBETEGSÉGEK Az olvasók kérdéseire szakértõ válaszol

MESKÓ Éva

- A perifériás érbetegségek vezető rizikótényezője a dohányzás. Ma Magyarországon a dohányzó férfiak és nők aránya körülbelül 5:4-hez, az obliteratív érbetegségek előfordulása ezzel szemben 5:1 arányú a férfiak javára. Van-e ismert magyarázata ennek a jelenségnek?

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Magyar Radiológia

Képalkotó vizsgálatok a nőgyógyászati daganatok stádiummeghatározásában

HORVÁTH Katalin, GŐDÉNY Mária

A képalkotó módszerek stádiummeghatározása a sebészi FIGO-beosztás szerint a tumor kiterjedésén és a nyirokcsomó- metasztázison alapszik. Az elváltozás invazivitása és a nyirokcsomó-metasztázis jelenléte a két legfontosabb prognosztikai faktor, amely befolyásolja a terápiát. A nőgyógyászati tumorstádium meghatározására a következő képalkotó módszereket alkalmazzuk: hasi és transvaginalis ultrahangvizsgálat, komputertomográfia, mágneses rezonancia. A hasfalon át készült ultrahangvizsgálat a nőgyógyászati daganatok stádiummeghatározására nem eléggé megbízható. A komputertomográfia főleg az előrehaladott, III-IV. stádiumú tumorok terjedésének vizsgálatára hasznos, az I-II. stádium elkülönítésére jóval kevésbé alkalmas. Az adnexumok daganatainak elkülönítésében, a cervix-, endometrium- és ovariumcarcinoma kiterjedésének meghatározásában a mágnesesrezonancia- vizsgálat kiváló módszer, pontosabb, mint az ultrahangvizsgálat és a komputertomográfia. A mágnesesrezonancia- vizsgálat a korai és az előrehaladott tumorstádium értékelésére egyaránt alkalmas. Nyirokcsomó-érintettség meghatározásakor az értékelés mind komputertomográfia, mind mágnesesrezonancia-vizsgálattal pusztán a lágyrészgóc méretén alapszik, ami a tumoros infiltráció tekintetében bizonytalan jelnek tekinthető.

Magyar Radiológia

A nőgyógyászati daganatok radiológiai diagnosztikai és terápiás újdonságai ONCO UPDATE, 2008

FORRAI Gábor, BODOKY György

A nőgyógyászati daganatok radiológiai diagnosztikájának új eredményei kerülnek bemutatásra, az egyes képalkotó és intervenciós módszerek mai helyének ismertetésével. A 2007. év szakirodalmát tekintettük át a következő témakörökben: cervixcarcinoma, endometriumcarcinoma, ovariumcarcinoma, a kismedence általános és speciális képalkotása, az uterusmyomák ablatiójának különböző módszerei: embolizáció és nagy energiájú fokuszált ultrahang. A nőgyógyászati diagnosztika módszereivel kapcsolatban világszerte közzétett tapasztalatok nagy ütemben sokasodnak. A kivizsgálási algoritmusok időről időre átalakulnak, új diagnosztikai és terápiás eljárások kerülnek be a mindennapi rutinba. Míg egyes módszerek használata a diagnosztikai folyamatban kötelezővé válik, más eljárások néhány év alatt teljesen elavulhatnak, esetleg hibának is számíthat az alkalmazásuk.

Klinikai Onkológia

A mikrobiom szerepe a daganatos betegségek kialakulásában és kezelésében

SCHWAB Richárd, BACSUR Emese, TORDAI Attila, PETÁK István

A mikrobiom gyulladásos és daganatos megbetegedések kialakulásában, illetve progreszsziójában játszott kóroki szerepére vonatkozó kísérletes adatok évek óta gyűlnek. Ezek közül fontos mérföldkő volt az a megfi gyelés, hogy az APC-mutáns egerekben steril körülmények között nem alakul ki a familiáris adenomatosus polyposis (FAP) típusú vastagbélrák. Ugyanebben a kísérletes modellben igazolni lehetett az Enterobacteriaceae és Fusobacteriaceae baktériumcsaládok közvetlen kóroki szerepét. Ismert a kemoterápia toxikus hatása a bélfl órára, ugyanakkor ma már az is felmerül, hogy ez a korábban csupán mellékhatásnak tartott jelenség része a daganatellenes hatásnak, különösen az adjuváns kezelések esetében. A személyre szabott onkológiai prevenció és terápia területén biztosra vehető, hogy a mikrobiom állapotának, mintázatának ismerete és célzott módosítása fokozatosan a terápiás eszköztár részévé válik. Már ma rendelkezésre állnak a mikrobiom molekuláris diagnosztikájának az első reprodukálható módszerei. Nagyszámú klinikai vizsgálat mellett egyre inkább a molekuláris patomechanizmussal kapcsolatos új ismeretekre és a „real-world” klinikai tapasztalatokra támaszkodhatunk a mikrobiom klinikai interpretációjakor. A jelen áttekintés a rutin klinikai gyakorlat szempontjából összegzi a terület kutatási eredményeit és ennek transzlációs lehetőségeit.