Lege Artis Medicinae

Morbiditás és háttértényezői a magyarországi orvosnők körében

GYŐRFFY Zsuzsa, ÁDÁM Szilvia, KOPP Mária

2009. JÚLIUS 27.

Lege Artis Medicinae - 2009;19(06-07)

Orvoslás és társadalom

BEVEZETÉS - Kutatásunk célul tűzte ki a magyarországi orvosnők egészségmutatóinak felmérését, országos minta alapján. Vizsgálatunk kiindulópontjául nemzetközi és magyar kutatási eredmények szolgáltak, amelyek alapján feltételeztük, hogy az orvosnők mentális és szomatikus egészsége a lakossági mutatókkal összevetve rosszabb értéket mutat. MINTA ÉS MÓDSZEREK - Keresztmetszeti kutatásunk célkitűzése az orvosnői morbiditás és háttértényezőinek felmérése volt. Országos felmérésünkben 408 orvosnőt vizsgáltunk. Vizsgálatunk kontrollcsoportját a Hungarostudy 2002 országos reprezentatív felmérés diplomás női almintája szolgáltatta (N=818). EREDMÉNYEK - Az orvosnők körében magasabb a krónikus betegségek, reprodukciós zavarok előfordulása, mint a diplomás kontrollcsoport esetében. A krónikus betegségek egy része korábbi életkorban és halmozottan jelentkezik. A megbetegedések háttértényezőinek vizsgálatakor az egészségre ártalmas anyagokkal való érintkezés, az alvászavarok fokozott jelenléte, valamint a közepes és erős mértékű szerepkonfliktus a hagyományos kockázati tényezők melletti jelentős magyarázó tényezőnek bizonyult. KÖVETKEZTETÉS - Eredményeink szerint tehát a magyarországi orvosnők szomatikusan és pszichésen is veszélyeztetett csoportnak bizonyultak, és ennek hatása a betegellátásra és ezen keresztül az össztársadalmi morbiditásra és mortalitásra szintén nem elhanyagolható.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Lege Artis Medicinae

A melatonin, az alvás és a cirkadián ritmusok: elméleti megfontolások és kronofarmakológiai alkalmazásaik

BÓDIZS Róbert

Az élővilágban megfigyelhető prediktív homeosztázis a ritmikusan bekövetkező környezeti változásokhoz való, előrelátó adaptációt jelent. Ennek eklatáns példái a cirkadián ritmusok, amelyek a nappal és az éjszaka váltakozására készítik föl a szervezetet. A melatonintermelődés cirkadián ritmusa anticipálja az alvásperiódus várható időzítését és tartamát, az agyi ingerfeldolgozás alvásra jellemző üzemmódját, továbbá - megfelelő környezeti feltételek mellett - az álmosság és részben az alvás megjelenését is elősegíti. A melatonin alvásra gyakorolt hatásainak sajátosságai a lassú hullámú EEG-tevékenység csökkenése, illetve az alvási orsózásnak megfelelő EEG-tevékenység és a REM-alvás idejének fokozódása. Más hipnotikus hatású hatóanyagokhoz hasonlóan a melatonin is csökkenti a magtemperatúrát, de emellett számottevő kronobiotikus hatással is rendelkezik, amennyiben napszaktól függően gyors és erélyes cirkadián fázisváltásokat képes előidézni. Mivel a fény akutan gátolja a melatoninprodukciót, a megfelelő időzítésű és alacsony hullámhosszú komponenseket is tartalmazó fény az exogén melatonin mellett, illetve azzal kombináltan felhasználható a jet-lag szindróma és más cirkadián ritmuszavarok kezelésében.

Lege Artis Medicinae

Az igazi „jóllét” megteremtéséért

GYIMESI Ágnes Andrea

Spiller Ágota sportrekreációs szakember és kineziológus. A felcsúti asszonyok klubjának megálmodója és megalapítója. Számtalan helyi kezdeményezés alkotója és szervezője.

Lege Artis Medicinae

Mit kezdjünk a fülzúgással? Differenciáldiagnosztikai és terápiás vezérfonal

GERLINGER Imre

Fülzúgás (tinnitus) alatt olyan hangélményt értünk, amely a beteg fejében akaratlanul generálódik. Az esetek túlnyomó többségében ezt a hangeffektust csak a beteg érzékeli (szubjektív tinnitus), ritkán azonban a fülzúgás az ő környezetében mások által is érzékelhető (objektív tinnitus). A tinnitus okait az 1. táblázatban foglaltam össze. A fülzúgás nagyon gyakori panasz a háziorvosi és a fül-orrgégészeti rendelőben, a felnőtt lakosság 10%-a - ha csak átmeneti ideig is - előbb-utóbb megtapasztalja ezt a tünetet.

Lege Artis Medicinae

Mitől szoronganak a magyar férfiak? A férfi nemi szerep stresszjellegzetességei

SUSÁNSZKY Anna, SUSÁNSZKY Éva, KOPP Mária

BEVEZETÉS - Kutatásunk célja a férfi nemi szerep stresszjellegzetességeinek és az egészségi állapot, valamint a rizikó-magatartások összefüggéseinek vizsgálata volt. MINTA ÉS MÓDSZEREK - Munkánk a Hungarostudy 2006 vizsgálat adataira támaszkodik. A mintában a férfiak aránya 41% volt. Az Eisler- Skidmore-féle férfi nemi szerep stresszkérdőívét a válaszadók 89%-a töltötte ki, így összesen 1764 személy adatait tudtuk értékelni. EREDMÉNYEK - A felnőtt magyar férfiak körében a szexuális teljesítménnyel, a családfenntartással és a megjelenéssel kapcsolatos szorongás (tradicionális faktor) lényegesen nagyobb stresszterhelést okoz, mint a nemek megváltozott társadalmi viszonyából eredő (modernizálódó faktor) stressz. Az életkor előrehaladtával a tradicionális szerepelvárásokból eredő stresszterhelés jelentősen csökken; a női dominanciából, illetve az érzelem kifejező, empatikus viselkedést elváró helyzetekből eredő feszültség a középkorú férfiak körében a legmagasabb. A tradicionálisszerep- stressz az inaktívak körében alacsonyabb, mint az aktív korúak között, a férfi szerep modernizálódásából eredő stressz pedig a munkanélkülieket sújtja leginkább. A női dominancia és az érzelemkifejezési deficit a házasságban élő férfiak számára jelenti a legkisebb stresszterhet. A vizsgált két dimenzió közül csak a tradicionálisnak nevezett skála értékei mutatnak kapcsolatot az egészségi állapottal és a pszichés jólléttel, valamint a dohányzás mértékével. KÖVETKEZTETÉSEK - A nemi szerepek modernizálódása alig vagy igen kis mértékben jelenik meg stresszorként a magyar férfiak életében, ugyanakkor a tradicionális szerepelvárásokhoz való alkalmazkodás sikertelensége jelentős mértékben növeli a stresszterhelést, amely szoros kapcsolatot mutat a dohányzással.

Lege Artis Medicinae

Protonpumpagátlók alkalmazása a gyakorlatban

DEMETER Pál

A protonpumpagátlók (PPI) bevezetése az 1980-as évek végén forradalmasította a savszekréció- gátlás lehetőségét az úgynevezett „savfüggő” betegségekben (refluxbetegség, fekélybetegség, nem szteroid gyulladáscsökkentők által okozott gastropathia stb.). Hatékonyságuk, kevés mellékhatásuk és alacsony gyógyszer-interakciós potenciáljuk ebben az indikációs spektrumban első számú gyógyszercsoporttá emelte őket.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Lege Artis Medicinae

A microvascularis coronariabetegség diagnosztikája és kezelése. A magyarországi helyzet sajátosságai

SZAUDER Ipoly

Az invazív vizsgálatok azt mutatják, hogy a betegek kétharmadában a szívizom-ischaemia obstruktív coronariabetegség és más szívbetegség hiányában (INOCA) áll fenn, melynek oka a microvascularis diszfunkció (CMD), és amelynek következménye a microvascularis koszorúér-betegség (MVD), a microvascularis vagy epicardialis va­so­s­pasticus angina (MVA) lehet. A kor­szerű klinikai gyakorlatban a noninvazív kardiológiai képalkotó eljárások fejlődésével lehetővé vált a coronariaáramlás mérése a jellemző indexek meghatározásával. Mind­ezek javítják a CMD és az általa okozott myocardialis ischaemia diagnózisát, és le­hetőséget adnak az elsődleges MVD diag­nosztizálására. Tekintettel arra, hogy az MVD felismerése-kezelése a magyar orvosi gyakorlatban jelentősen alulreprezentált, az alábbiakban részletesen ismertetjük a primer stabil microvascularis anginát (MVA), annak korszerű invazív és noninvazív dif­fe­­renciáldiagnózisát és kezelését, különös tekintettel – a gyakorisága miatt – a magas vérnyomás által kiváltott formára és a nők ko­szorúér-betegségére. Kiemeljük a hazai lehetőségek figyelembevételével az ajánl­ható diagnosztikai eljárásokat.

Lege Artis Medicinae

Tiazid vagy tiazidszerű diuretikumot adjunk-e a magas vérnyomásban szenvedő emberek kezelésekor? A magyarországi helyzet sajátosságai

VÁLYI Péter

A diuretikumok az 1960-as években történt széles körű elterjedésük óta is alapvető an­ti­hipertenzív gyógyszerek maradtak. A ma­gas vérnyomás kezelését tárgyaló 2018. évi ESC/ESH irányelv nem tesz különbséget a tiazid és a tiazidszerű vizelethajtók között a magas vérnyomás kezelésében, elismerve, hogy szemtől szembe nem hasonlították össze ezeket a gyógy­szer­cso­por­tokat vélet­len­szerű betegbeválasztásos vizsgálatokban, valamint, hogy a hydrochlorothiazid az egyik leggyakoribb összetevője a forgalomban lévő, engedélyezett fix anti­hipertenzív gyógyszer-kombinációknak. A 2018. évi ma­gyar irányelv az indapamidot tartja a leghatékonyabb diuretikumnak a hypertoniában szenvedő betegek terápiájában. Köz­le­mé­nyünk célja, hogy áttekintsük a tiazid vagy tiazidszerű vizelethajtóknak, elsősorban a ma Magyarországon elérhető hydro­chlo­rothia­zidnak és indapamidnak, vala­mint kombinációs készítményeik kor­szerű alkalmazását a magasvérnyomás-be­tegségben szenvedő beteg kezelésében.

Ideggyógyászati Szemle

[Parkinson-betegek körében az alexithymia kognitív zavarral jár együtt ]

SENGUL Yildizhan, KOCAK Müge, CORAKCI Zeynep, SENGUL Serdar Hakan, USTUN Ismet

[A kognitív zavar a Parkinson-kór gyakori nem motoros tünete. Az alexithymia a Parkinson-kór még ma is kevéssé megértett neuropszichiátriai jellegzetessége. A kog­nitív zavar (különösen a visuospatialis és a végre­hajtó funkciók zavara) és az alexithymia hátterében ugyanazon neuroanatómiai struktúrák patológiája áll. Hipo­tézisünk szerint e neuroanatómiai kapcsolat követ­kez­tében összefüggésnek kell lennie a kognitív zavar és az alexithymia mértéke között. Cél – A vizsgálat célja az volt, hogy megvizsgáljuk, van-e összefüggés az alexithymia és a neurokognitív funkciók között Parkinson-betegek körében. A vizsgálatba 35 Parkinson-kóros beteget vontunk be. A Torontói Alexithymia Skálát (TAS-20), a Ge­riátriai depresszió-kérdőívet (GDI), valamint részletes neuropszichológiai vizsgálatokat alkalmaztunk. A magasabb TAS-20-pontszámok negatív összefüggésben álltak a Wechsler Intelligenciateszt felnőtt­változatának (WAIS) Similarities alskálájának pontszá­mai­val (r = –0,71; p-érték: 0,02), az órarajzolási teszt (CDT) pontszámaival (r = –0,72; p=0,02) és a verbális fluencia (VF) mértékével (r = –0,77; p<0,01). Az érzelemazonosí­tási alskála pontszámai negatív összefüggésben álltak a CDT-pontszámokkal (r = –0,74; p=0,02), a VF-pontszá­mok­kal (r = –0,66; p=0,04), valamint a vizuális emléke­zet azonnali előhívását mérő alksála pontszámaival (r = –0,74; p=0,01). A VF-pontszámok az érzelemleírás ne­héz­ségét mérő alskála (DDF) pontszámaival is összefüggést mutattak (r = –0,66; p=0,04). Fordított irányú összefüggés volt kimutatható a WAIS Similarities és a DDT alskálák pontszámai (r = –0,70; p=0,02), valamint a külső orientáltságú gondolkodás alskála pontszámai (r = –0,77; p<0,01) között. Összefüggés volt kimutatható a végrehajtó funkció Z alskála és a TAS-20-pontszámok középértéke (r = –62; p=0,03), valamint a DDF alskála pontszámai között (r = –0,70; p=0,01). Összefüggés volt kimutatható az alexi­thy­mia és a visuospatialis, valamint a végrehajtó funkciókat mérő tesztek eredménye között. Az alexithymia és a dep­resszív tünetek között szintén szignifikáns összefüggést találtunk. Az alexithymia megléte fel kell hívja a klinikus figyelmét a párhuzamosan fennálló kognitív zavarra.]

Ideggyógyászati Szemle

[Myasthenia gravis-betegek autonóm rendellenességeinek elektrofiziológiás vizsgálata: prospektív tanulmány]

NALBANTOGLU Mecbure, AKALIN Ali Mehmet, GUNDUZ Aysegul, KIZILTAN Meral

[A myasthenia gravis (MG) a neuromuscularis junctio autoimmun típusú megbetegedése. Az auto­nóm rendellenességeket nem gyakran társítják myasthenia gravishoz. A vizsgálat célja az volt, hogy megállapítsuk, milyen autonóm működés jellemzi az MG-betegek különböző alcsoportjait, és megvizsgáljuk az acetilkolinészteráz-inhibitorok hatásait. A vizsgálatba 30 autoimmun MG-beteget és 30 egészséges önkéntest vontunk be. Az autonóm műkö­dés tesztelése érdekében szimpatikus bőrreakció (SSR) és R-R intervallumvariáció analízis (RRIV) vizsgálatokat végez­tünk. Az acetilkolinészteráz-inhibitor-kezelésben részesülő betegek körében kétszer végeztük el a vizsgálatokat. Az RRIV hiperventiláció alatti növekedése nagyobb (p = 0,006) és a Valsalva-arány alacsonyabb (p = 0,039) volt a kontrollcsoport tagjainál. Az SSR-amp­litúdók alacsonyabbak voltak a gyógyszer bevétele után (p = 0,030). A gyógyszer bevétele után eltelt idő növeke­dé­sével megnyúlt SSR-látenciákat kaptunk (p = 0,043). A Valsalva-arány alacsonyabb volt az AchR antitestre negatív csoportban (p = 0,033). Mind az okuláris, mind a generalizált MG-betegek körében szubklinikus paraszimpatikus rend­ellenesség mutatható ki, különösen az AchR antitestre nega­tív csoportban. A piridostigmin perifériás szimpatikus ko­linerg nonkumulatív hatással rendelkezik.]

Lege Artis Medicinae

Három évtized rövid krónikája

KAPRONCZAY Katalin

A magyarországi időszaki szaksajtó európai viszonylatban meglehetős késéssel indult meg. A szakfolyóiratok közreadását, szerkesztését, szemléletét egyaránt befolyásolta az adott történelmi, politikai helyzet. Bizonyos történelmi fordulópontok hatására fontos szakfolyóiratok megszűntek (1848–49-es szabadságharc, első és a második világháború), ugyanakkor voltak időszakok, amelyek lendületet adtak a tudományok fejlődésének, így a folyóirat-alapításnak is. Az 1990-es magyarországi rendszerváltoztatás utáni évekre mindkét kijelentés érvényes, megváltozott a könyv- és folyóirat-kiadás struktúrája, amely folyamatnak voltak „áldozatai”, de ígéretes eredményei is. Az utóbbiak sorába tartozik az akkor alakult Literatura Medica Kiadó, és annak saját folyóirata, az 1990-ben alapított Lege Artis Medicinae, a LAM (alcíme szerint: Új magyar orvosi hírmondó) című tudományos folyóirat. Megjelentetésével örvendetesen gyarapodott az orvosi szaksajtó. Tudományos szakközleményei felveszik a versenyt az immár nagy múltú hazai orvosi folyóiratok írásaival, szemléletével azonban új irányt is képvisel. Tudatosan felvállalja és fórumot biztosít az orvostársadalmat érintő kérdéseknek, foglalkozik az egészségügy, a gazdaság, a prevenció kérdésével, szoros összefüggésben a közegészségügyi intézményi rendszerrel, az in­frastruktúrában és a gyógyító munkában résztvevők helyzetével, jellemzően a társadalom-egészségügyi szemléletet követi.