Lege Artis Medicinae

Magyar egészségpolitika: aktuálisan és a történelem távlatából

BALÁZS Péter

2015. SZEPTEMBER 20.

Lege Artis Medicinae - 2015;25(08-09)

A diszfunkcionális egészségügyi rendszerek legmélyebb problémája egyfelől az egészségpolitika reális célmodelljének hiánya, másfelől tartós önértékelési zavara a többi szakpolitikához képest. Ennek mindenkori terméke az alapmodell koherencia nélküli, jó esetben eklektikus működése.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Lege Artis Medicinae

A halál árnyékában

FERENCZI Andrea

Albert Y. Hsu: Hátrahagyottak. Gyász az öngyilkosság után. Harmat Kiadó, Budapest, 2015. Fordította: Farkas Ildikó. 256 oldal. ISBN 978-963-28-8253-6

Lege Artis Medicinae

A testképről alkotott vélekedések megítélése emberalakteszt és az úgynevezett priming jelenség segítségével

KOVÁCS Gyöngyvér Xénia, PRIEVARA Dóra Katalin, PIKÓ Bettina

BEVEZETÉS - A testkép lényeges szerepet játszik abban, ahogyan az egyének a saját egészségüket megítélik, valamint az egészségmegőrzéssel és betegségmegelőzéssel kapcsolatos motivációikban is. A fogyasztói társadalom ellentmondásos üzeneteket küld a lakosság felé, egyrészt kalóriadús ételek kipróbálására buzdít, másrészt a karcsúság ideálját erősíti. Nem véletlen, hogy az elhízáson kívül az evés- és testképzavarok gyakorisága is megnövekedett az utóbbi évtizedekben. Éppen ezért kiemelten fontos a testképről alkotott vélekedések hátterének vizsgálata. MÓDSZEREK - Százhatvanhét felnőtt, egészséges dolgozó önkéntes és anonim, önkitöltéses kérdőívet töltött ki, amelynek középpontjában az úgynevezett emberalak-teszt állt. Először ábra segítségével jelölték meg a testképüket és az ideális testképet. Majd vékony modelleket mutató fényképek felvetítése után a kérdéseket megismételtük. A vizsgálat célja annak kiderítése volt, hogy befolyásolható-e a megítélés a médiahatás által preferált karcsúságideál bemutatásával. EREDMÉNYEK - A képek vetítése után a minta 55,6%-ában történt változás a saját testalkat megítélésében, az ideális testalkatban és a férfi/női ideálban. A képek vetítése előtt egy 1-7-ig terjedő Likert-típusú skálán a saját testalkatukat átlagosan 3,23-nak értékelték az emberalakteszten, majd a képek levetítése után ez 3,35-ra nőtt (karcsúbb lett). A saját maguk számára ideálisnak elképzelt testalkat (4,57 pont), a nők ideális testalkata és a férfiak ideális testalkata is a karcsúbb emberalak irányába tolódott el a képek vetítése után. Páros t-próba szerint a sajáthoz hasonló emberalak és a vetítés utáni saját ideális testalkat között szignifikáns változás (p<0,001) történt. A férfiak és a nők között nem volt jelentős eltérés a női és a férfi ideálok megítélésében. KÖVETKEZTETÉSEK - A képek igazi befolyásoló ereje (úgynevezett priming) a vetítés előtti saját és a vetítés utáni ideális test-alkat közötti szignifikáns változásban mu-tatkozott meg, a még karcsúbb alak választása következtében. A nők és férfiak ideális alakjának megítélése hasonló volt a képek vetítése előtt is azzal, hogy mit tartanának maguknak ideálisnak. A képek vetítése után a női és a férfi ideál kisebb mértékben mozdult el a karcsúbb emberalak felé, mint a sajátnak tartott ideális. Az eredmények arra hívják fel a figyelmet, hogy a médiában sugárzott képeknek jelentős szerepük lehet a lakosság testképének alakulásában. A jelenség megismerése segíthet az egészségmegőrzésben és az étkezési szokásokkal kapcsolatos betegségek megelőzésében.

Lege Artis Medicinae

Az ischaemiás szívbetegség okai és patológiai megjelenési formái

MAGYAR Éva, FECSKE Éva, SALAMON Ferenc

A coronariaeredetű szívbetegség oka a subepicardialis főágakban, mellékágakban, valamint az intramyocardialis kiserekben jelentkező lumenszűkület vagy -elzáródás. Tételesen felsoroljuk a nagy- és kiserek elváltozásait. A subepicardialis főágak felett átívelő szívizomhidak elősegítik a plakkok keletkezését. A relatív ischaemiát a szívizomzat aktuális oxigénigénye és az oxigénkínálat közötti diszkrepancia okozza; az okok elsősorban a szívizom hypertrophiája, anaemia, sokk vagy bármilyen okból megnövekedett oxigénigény. Az ischaemia okozta szívizom-elváltozások morfológiai szempontból irreverzibilis károsodásokra (infarktus, koagulatív és colliquatiós myocytolysis) és ischaemiás szívbetegségre, klinikai megjelenése szerint angina pectorisra és hirtelen szívhalálra oszthatók. Morfológiai szempontból részletezzük az irreverzibilis laesiók jellegzetességeit és hangsúlyozzuk a regionális és subendocardialis infarktus közötti különbségeket.

Lege Artis Medicinae

A palliatív endokrin terápia helye premenopauzális emlőrákos betegünk kezelésében

BÁNHEGYI Róbert János, VARGÁNÉ Tamás Rózsa, ZSILÁK János, FÜLÖP Ferenc, FÜLÖP Norbert, PIKÓ Béla

A Békés Megyei Pándy Kálmán Kórházban egy előzőekben goserelinnel kezelt fiatal emlőrákos nőbetegünk esetét mutatjuk be, aki az LHRH-analóg endokrin terápiát metasztatikus/palliatív indikációban kapta.

Lege Artis Medicinae

Remekművek és gyógyászat

NAGY Zsuzsanna

A Magyar Nemzeti Galéria kiállítása a felújítási munkák miatt három évre bezárt Szép mű - vé szeti Múzeum fő műveiből nyújt most gazdag válogatást.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Hypertonia és Nephrologia

A Magyar Hypertonia Társaság, a Magyar Nephrologiai Társaság és a Magyar Reumatológusok Egyesületének konszenzusdokumentuma - A hyperurikaemiás és a köszvényes betegek ellátásáról

Ez a konszenzusdokumentum azért született, hogy iránymutatást adjon a magas húgysavszinttel élő tünetmentes személyek, illetve a köszvényes betegek hatékony és modern szemléletű ellátásához. A dokumentumot három hazai tudományos társaság, a Magyar Hypertonia Társaság, a Magyar Nephrologiai Társaság és a Magyar Reumatológusok Egyesületének szakértői testülete állította össze annak érdekében, hogy összefoglalják mindazokat az ismereteket, amelyek jelenleg rendelkezésünkre állnak a kérdésben. Emellett a konszenzusdokumentum megalkotásának fontos célkitűzése volt olyan egyértelmű ajánlások megfogalmazása, amelyek segítenek a gyakorló orvosnak a hyperurikaemiás és a köszvényes betegek mindennapi ellátásában.

Ideggyógyászati Szemle

CAT-H – új eljárás az afázia magyar nyelvű diagnosztikájában

ZAKARIÁS Lilla, RÓZSA Sándor, LUKÁCS Ágnes

A tanulmányban egy újonnan adaptált, jelenleg sztenderdizáció alatt álló logopédiai vizsgálóeljárást, a Comprehensive Aphasia Test magyar változatát (CAT-H; Zakariás & Lukács, előkészületben) mutatjuk be. A CAT-H a stroke következtében kialakuló szerzett nyelvi zavarok, az afáziák vizsgálatára alkalmas. A tanulmány célja a teszt főbb jellemzőinek, alkalmazási területeinek, a magyar adaptáció és sztenderdizáció folyamatának, valamint az afáziás személyek tesztben nyújtott teljesítményének bemutatása és egészséges kontrollcsoporttal való összehasonlítása. Kutatásunkban 99, többségében egyoldali, bal féltekei stroke utáni afáziát mutató személy és 19, neurológiai kórtörténettel nem rendelkező kontrollszemély vett részt. A vizsgálati személyekkel a klinikai gyakorlatban használatos tesztek mellett a CAT-H battériát vettük fel, amit egy általunk összeállított demográfiai és klinikai kérdőívvel egészítettünk ki. A CAT-H két részből, egy kognitív szűrővizsgálatból és egy átfogó nyelvi tesztből áll. Az afáziás csoport teljesítménye vala­mennyi nyelvi és szinte az összes kognitív területen jelentősen elmaradt az egészséges kontrollcsoportétól. Várakozásainkkal összhangban a kontrollcsoport plafonközeli teljesítményt nyújtott valamennyi területen, míg az afáziás csoportra nagymértékű egyéni variabilitás volt jellemző a nyelvi és a kognitív szubtesztekben egyaránt. Kapcsolatot találtunk az életkor, az agyi történés óta eltelt idő és a stroke típusa, valamint a teszttel mérhető egyes kognitív és nyelvi képességek között. Eredményeink és előzetes tapasztalataink szerint a teszt alkalmas a nyelvi profil feltárására, a nyelvi képességekben történő változások nyomonkövetésére és a kognitív alapképességek zavarainak szűrésére afáziában. Reményeink szerint a teszt sokoldalú felhasználhatóságának köszönhetően egyedül­álló módon fogja segíteni az afázia hazai diagnosztikáját, az afáziás személyek ellátásában és rehabilitációjában dolgozó szakemberek, valamint az afáziakutatók mun­káját.

Lege Artis Medicinae

A magyar oltóanyaggyártás története

ÓCSAI Lajos

A közlemény bemutatja a magyar oltóanyaggyártás történetét, helyenként összekapcsolva a védőoltással megelőzhető fertőző betegségek elleni küzdelem folyamatával, aláhúzva azt a tényt, hogy az életkorhoz kötött kötelező védőoltási rend fenntartásához az elmúlt több mint 140 év alatt minden kormány tevőlegesen hozzájárult. Az írás a himlőnyirok-termeléstől, a Phy­laxiánál kezdődő diftériaszérum-termelés megindításától az Országos Köz­egész­ség­ügyi Intézet (OKI) megalakulásán át az ott folyó oltóanyag-termelésig, majd a Humán önálló vállalattá alakulásán át annak meg­szűnéséig igyekszik bemutatni az elért eredményeket. Az OKI oltóanyag-termelésével, az influenza elleni oltóanyag-előállítással kapcsolatos tevékenységével részletesebben is foglalkozik, mivel ez az 1960–1970-es években nemzetközi téren is kiemelkedő volt. A Humán Oltóanyag-termelő és Kutató Intézet tevékenységéből kiemelkedik a Di-Per-Te oltóanyag előállítása, melynek tetanuszkomponense ma is tovább él egy multinacionális oltóanyag-gyártó cég termékeiben.

Lege Artis Medicinae

Kedves Olvasónk! Köszöntő a LAM alapításának 30. évfordulója alkalmából

KAPÓCS Gábor

Kedves Olvasónk! Így indítottuk a lapot 30 évvel ezelőtt, amikor a LAM első köszöntőjét, a Beköszöntőt írtuk. 1990 októberében azonban a megszólításba még bekerült a „reménybeli” kifejezés is. Különös ez a szó, pontosabban ennek a szónak a használata, így egy emberöltő távlatából visszatekintve. Akkor, a rendszerváltás utáni hónapokban, sőt években, de talán az egész ’90-es évtizedben, a reményből volt a legtöbb. Az egész ország abban reménykedett, hogy végre eljött a szabadság kora, amikor kiteljesedhetnek az alkotó energiák és egy nagy, össznemzeti nekibuzdulással átugorhatjuk a megfáradt és kudarcot vallott szocializmusból a fejlett nyugati, szociális piacgazdaságba és plurális demokráciába vezető lépcsőfokokat, hogy aztán a belátható – nem is oly távoli – jövőben ripsz-ropsz utolérjük majd a magyar lakosság zömének példaképét, a „k. u. k.”-beli „sógorok” lakta Ausztriát. Ebből a remény és a nekibuzdulás biztosan megvalósult. A többiről most inkább ne be­széljünk. Nagyon is beszéljünk viszont arról, hogy ez a tenni akarás, az alkotóenergiák felszabadulása egy megújuló, jobb és lakhatóbb ország reményében hogyan vezetett el a LAM megalapításához – mert most ennek jött el az ideje.

Lege Artis Medicinae

LAM 30: 1990–2020. Tükörbe nézve: a LAM, a magyar orvostudomány és a hazai egészségügy három évtizede

KAPÓCS Gábor

Kedves Olvasónk! Örömmel nyújtjuk át Önnek a LAM (Lege Artis Medicinæ) 30., karácsonyi számát. A LAM az 1990. évi indulása óta méltán vívott ki elismerést széles körű, megalapozott és hasznos információival az orvos- és egészségtudományok legújabb vívmányairól, valamint az egészségügyről és határterületeiről. Kezdettől fogva azon dolgozunk, hogy hiteles, magas szakmai és esztétikai színvonalú kiadványt készítsünk, amit haszonnal és élvezettel forgathatnak a legkülönbözőbb, az orvostudományhoz tartozó, és ahhoz kapcsolódó területek művelői. Ennek következetes megvalósítása tette az elmúlt évtizedekben a LAM-ot hazánk egyik legtekintélyesebb orvostudományi folyóiratává.