Lege Artis Medicinae

LAM Adherencia Akadémia

PÁL Csilla

2015. JÚLIUS 20.

Lege Artis Medicinae - 2015;25(06-07)

A cardiovascularis betegségek a fejlett országokban a vezető halál­okokat jelentik. A primer és a szekunder prevenció egyik legfontosabb feladata az olyan kockázati tényezők kezelése, mint a magas vérnyomás vagy az emelkedett koleszterinszint.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Lege Artis Medicinae

Új lehetőségek a magyarországi egészségveszteségek becslésére

VITRAI József, VARSÁNYI Péter, BAKACS Márta

HÁTTÉR - A Globális Betegségteher Vizs­gálat (GBV) az 1990-es évek elejétől teszi közzé jelentéseit. A jelen cikk 2010-es adatok alapján készült elemzéseket használ, melyek 291 betegségre, 67 egészségkockázati tényezőre és 187 országra vonatkoz­nak. CÉLKITŰZÉS - A magyar lakosságra számított egészségveszteségek bemutatásával a szerzők felhívják a szakértők figyelmét az egyedülálló adatforrás hasznosíthatóságára, mely nagy segítséget nyújthat a megalapozott döntéshozatal előkészítése során. MÓDSZEREK - A GBV adatbázisából a szer­zők letöltötték az egészségveszteségek Magyarországra vonatkozó 1990-es és 2010-es értékeit. A gazdasági veszteségek jellemzéséhez kiszámolták a munkaképesség hiánya miatti GDP-csökkenést. EREDMÉNYEK - A cikkben bemutatásra kerül a GBV adatbázis sokoldalú felhasználási lehetősége, valamint az adatoknak a GBV honlapján elérhető számos vizuális megjelenítési formája. A Magyarországra vonatkozó adatok szerint 2010-ben az összes megromlott egészség miatti életév­veszteség (MEÉV) 3 714 900 év volt, az 1990-es érték 84%-a. A legnagyobb korlátozottság okozta veszteséget a mozgásszervi betegségek képviselték (KOÉV: 28,4%), míg a szív- és érrendszeri betegségek játszották a legnagyobb szerepet a korai halálozásban (KHÉV: 40,3%). A kockázati tényezők közül az egészségtelen táplálkozás járult hozzá a legnagyobb mértékben a magyar lakosság egészségének megromlásához, mintegy 840 ezer egészséges életévveszteséget okozva, melyek gazdasági vesztesége meghaladja a 950 milliárd fo­rintot. KÖVETKEZTETÉSEK - A GBV adatainak elemzése jelentősen hozzájárulhat az egészséges életmód és életfeltételek biztosítására irányuló beavatkozások tervezéséhez, megvalósításához és értékeléséhez, valamint segítséget nyújthat az egészségügyi ellátórendszer forrásainak hatékony elosztásához.

Lege Artis Medicinae

A mikofenolát-nátrium-terápia hatása a vesetranszplantáltak életminőségére

LÁZÁR György, SZENOHRADSZKY Pál, SZEDERKÉNYI Edit, SURMANN Ágnes, TORONYI Éva, TÖRÖK Szilárd, FÖLDES Katalin, KALMÁR-NAGY Károly, SZAKÁLY Péter

A gyomornedv-ellenálló bevonatú mikofenolát-nátrium (EC-MPS; Myfortic®, Novar­tis Pharma AG, Basel, Svájc) olyan, gyomornedvvel szemben ellenálló gyógyszerkészítmény, amelyből mikofenolsav (MPA) szabadul fel. A gyomornedv-ellenálló MPS-t azzal a céllal fejlesztették ki, hogy javítsák az MPA tolerálhatóságát a felső gastrointestinalis traktusban úgy, hogy eközben megőrizze terápiás egyenértékű­ségét. A vizsgálat elsődleges célkitűzése az volt, hogy felmérjék a vesetranszplantált betegek életminőségét, különös tekintettel a mikofenolát-nátrium-terápia során ta­pasztalható gastrointestinalis tünetekre. A másodlagos célkitűzés a rutinterápia során alkalmazott mikofenolát-nátrium átlagos napi dózisának meghatározása volt. Ez a két paraméter jelentősen befolyásolhatja a graft hosszú távú túlélését a betegek esetében. A vizsgálat multicentrikus, beavatkozással nem járó, 12 hetes, egykaros, ko­horsz típusú, megfigyeléses volt, amelybe négy vizsgálati centrumban 251 felnőtt, vesetranszplantált beteget vontak be. A vizsgálat részeként, a gastrointestinalis státus megítélésére a betegek a Gastroin­testinalis tüneteket értékelő skála (Gastro­intestinal Symptom Rating Scale, GSRS) című kérdőívet töltötték ki. A betegek átlag­­életkora a bevonáskor 51 (18-80) év volt, 61%-uk férfi, 39%-uk pedig nő. A vese­transzplantáció a szűrővizit előtt átlagosan 6,3 évvel (SD: 4,3 év) történt. Az első vizit során a gastrointestinalis mellékhatások átlagos intenzitása 0,87 volt, míg az utolsó vizit alkalmával 0,28-nak adódott. A gastrointestinalis mellékhatások átlagos számának az első és utolsó vizit között észlelt változását Wilcoxon-próbával vizsgálták és a különbséget szignifikánsnak találták (p<0,0001). A betegek által kitöltött GSRS kérdőív öt gastrointestinalis tünetcsoportra (hasmenés, emésztési zavarok, székrekedés, hasi fájdalom és reflux) kérdezett rá. Mind az öt tünetcsoportban szignifikáns (p<0,0001) javulást észleltek a vizitek között. Eredményeink alátámasztják, hogy az MPA miatt gastrointestinalis nemkívánatos hatásokat tapasztaló, vesetranszplantált betegeknél a gyomornedv-ellenálló mikofenolát-nátrium növelheti az MPA maximális tolerált dózisát és csökkenti a gastrointestinalis rendellenességek előfordulását.

Lege Artis Medicinae

Krónikus Pseudomonas aeruginosa-tüdőfertőzés kezelése inhalációs tobramycinnel cystás fibrosisban

NAGY Béla, HOLICS Klára

BEVEZETÉS - Cystás fibrosisban (CF) a tüdő intermittáló, majd krónikussá váló Pseudo­monas aeruginosa (Pa) -fertőzése klinikai állapotromláshoz és a légzésfunkció csökkenéséhez vezet. A betegség prognózisát és a betegek életkilátásait döntően a tüdő fertőzései és gyulladása határozzák meg, ezért a kezelés egyik legfontosabb célki­tűzése a fertőzés mielőbbi megszüntetése. BETEGEK ÉS MÓDSZEREK - Beavatkozás nélküli, megfigyeléses, nyílt végű, egykarú vizsgálatban tanulmányoztuk a tobramycin (TOBI® 300 mg/5 ml oldat porlasztásra, a továbbiakban TOBI®) -inhaláció Pa-tüdőfertőzésben kifejtett hatását CF-ben. A vizsgálatba 53 beteget (≥6 éves gyermek és felnőtt) vontunk be, az átlagéletkor 15,8 év (6-31 év) volt. Három kezelési ciklust (28 napos TOBI®-inhaláció és 28 napos gyógyszermentes időszak) követően a betegeket további hat hónapon át követtük. Az elsődleges végpont: az 1 másodperc alatti erőltetett kilégzési térfogat (FEV1) prediktív értékének változása a kiinduláshoz viszonyítva a három kezelési ciklus után. Másodlagos végpontok: a FEV1 prediktív értékének változása a vizsgálat végén a kiinduláshoz viszonyítva; a betegek aránya, akiknél az alkalmazott TOBI®-kezelésre a köpet/to­rokváladék Pa-denzitása csökkent, valamint a kezelés biztonságossága és tolerálhatósága. EREDMÉNYEK - A FEV1 és a FEV1% prediktív értékeinek kedvező változása a kiindulási értékekhez viszonyítva a kezelés végén - a betegek összességében - nem következett be. A kezelés eredményeképpen a betegek 47,2%-a légúti váladékának te­nyésztése Pa-negatívvá vált, és ezekben az esetekben a FEV1 a kezelés három ciklusa alatt fokozatosan növekedett, és a 3. kezelési ciklus végére a kiinduláshoz képest 160 ml-rel nőtt. Hat hónap múlva, a vizsgálat végén az átlagos FEV1 a kiinduláshoz képest 110 ml-rel volt nagyobb. Ezekben az esetekben az életkor és a testmagasság alapján számított elvárt FEV1% is jelentős mértékben javult. Az első 28 nap után 5,2%-ot, a 3. ciklus végére 7%-ot, ami a féléves megfigyelési időszak végére csökkent a kiinduláshoz képest 3,8%-kal magasabb értékre. KÖVETKEZTETÉSEK - Eredményeink hazai CF-betegpopulációban igazolták a TOBI®-inhaláció hatásosságát a kezdetben Pa-pozitív betegek légzésfunkciójának javu­lásában és a fertőzés eradikációjában. A TOBI®-inhaláció biztonságosnak és jól tolerálhatónak bizonyult.

Lege Artis Medicinae

Orvos és tudomány 5. - Személyesség és tudomány

BÁNFALVI Attila

Ha összevetünk két, ugyanarról a betegségről és a kezelése következményeiről szóló szöveget, akkor a betegséghez való viszony két rendkívül különböző narratívájával találjuk magunkat szemben.

Lege Artis Medicinae

Maximális dózisú rosuvastatinterápia hatásossága szignifikáns carotis stenosis esetében

KONCSOS Péter

Évtizedek óta ismert az atherogen dyslipidaemia szerepe az atherosclerosis kialakulásában. Számos vizsgálat eredménye igazolta a statinok cardiovascularis mortalitásra és morbiditásra gyakorolt kedvező hatását. Az esetismertetés a nagy dózisú statinterápia hatékonyságát szemlélteti mind a lipidcélértékek, mind a klinikum szempontjából. A 65 éves nőbetegnél körülbelül 15 éve ismert hypercholesterinaemia, hypertonia áll fenn, valamint cardiovascularis szempontból pozitív a családi anamnézise. A 2008-ban készült carotis duplex ultrahangon mindkét oldalon 15-20%-os stenosis látszott, majd 2012-ben szignifikáns progresszióra derült fény, a bal oldali carotis interna 65%-os aszimptomatikus szűküle­tét állapították meg. A progresszió felismerésekor a beteg LDL-koleszterin-szintje magasabb volt a célértéknél, fokozatos dózisemelés, majd kombinációs terápia mellett a kívánt célértéket, valamint a plakk méretében csökkenést sikerült elérni mellékhatások jelentkezése nélkül.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Lege Artis Medicinae

A Covid-19-kardiológiáról – 2020 tavaszán

VÁLYI Péter

A 2019 decemberében kitört, a SARS-CoV-2 (Se­vere Acute Respiratory Syndrome Co­ro­navirus-2) vírus okozta világjárványban 2020. áp­rilis 30-ig 3 247 648 ember betegedett meg, akik közül 230 615 halt meg (1). Ma­gyar­or­szágon az igazoltan új koronavírussal fertôzöttek száma 2775, az új koronavírus okozta betegségben (Co­ronavirus Disease 2019 – Covid-19) 312 személy halt meg (2). A Covid-19 kardiológiai vonatkozásairól egyre nagyobb számban jelennek meg közlemények. Pél­dául a renin-angiotenzin rendszer gátlóinak és a Covid-19-nek az összefüggéseit Kékes és szerzôtársai tárgyalják (3). A LAM jelenlegi számában pedig Hepp és szerzôtársai foglalják össze azokat az ismereteket a Covid-19 kapcsán, amelyekrôl nemcsak a kardiológusoknak kell tudniuk (4).

Lege Artis Medicinae

Hozzászólás Szabadka Hajnalka „Allergiaellenes szerek és az ICAM-1-antitestek lehetséges alkalmazása a felső légúti infekciók kontrollálásában” című közleményéhez

JAKAB Lajos

A LAM 29. évfolyam 8-9. számában jelent meg „Allergiaellenes szerek és az ICAM-1-antitestek lehetséges alkalmazása a felső légúti in­fekciók kontrollálásában” című dolgozat Sza­bad­ka Haj­nalka tollából (1). A közlemény alap­vető fon­tos­ságú, nagy elterjedtségű, jelentős egész­ségügyi, klinikai jelentőségű problémára irányítja rá a figyelmet. A rhinovirusok és a Hae­mo­philus influenzae okozta infekciók kialakulását és terápiás lehetőségeit feszegeti, ami alapvető feladat mindennapjainkban. Az ICAM-1 szerepét érinti a patológiás folyamatok létrejöttében és az esetleges terápiás lehetőségek alkalmazhatóságában.

LAM KID

Genetikai lehetőségek az oszteológiában

ÁRVAI Kristóf, KÓSA János Pál

A LAM KID 2011/3. számában már foglalkoztunk a humángenetika elmúlt években tapasztalt nagyarányú fejlődésével és térhódításával (Kósa JP. Személyes genom - szép új világ? 2011;1(3):37-39.). A jelen írásunkban folytatjuk megkezdett gondolatmenetünket, és bemutatjuk olvasóinknak, hogy az oszteológia területén milyen óriásit változott a világ.

Lege Artis Medicinae

Mitől fájhat a beteg lába? Végtagischaemia

FENDRIK Krisztina, BIRÓ Katalin, KOLTAI Katalin, ENDREI Dóra, TÓTH Kálmán, KÉSMÁRKY Gábor

A perifériás verőérbetegség (PAD) nagy prevalenciájú kórkép, az ischaemiás szívbetegség és a cerebrovascularis betegség mellett az atherosclerosis egyik leggyakoribb megjelenési formája. A PAD rendszerbetegségnek tekintendő, a betegek 10 éves cardiovascularis eredetű halálozási aránya kétszerese a normál népességének. Ebből adódóan is kiemelten fontos a betegség korai felismerése, a megfelelő szekunder prevenciós gyógyszeres és nem gyógyszeres kezelés beállítása. A kórkép korai felismerésében alapvető szerepe van a rizikóbecslésnek és a korrekten elvégzett fizikális vizsgálatnak, továbbá a bokavérnyomás-mérésnek, a boka-kar index meghatározásának, a lábujjvérnyomás-mérésnek, a transcutan parciális szöveti oxigéntenzió-mérésnek és a duplex ultrahangvizsgálatnak. Ezen összefoglaló célja ráirányítani a figyelmet arra, hogy az alsó végtagi fájdalom hátterében nemcsak mozgásszervi eredet állhat, hanem sokszor a nem típusos panaszok mögött végtagot, sőt akár életet veszélyeztető végtagischaemia bújhat meg.

Lege Artis Medicinae

„ Ilyen hely nincs még egy a világon” - Tárgyak élete az MTA Művészeti Gyűjteményében

CZIGLÉNYI Boglárka

A Magyar Tudományos Akadémiához az alapítása óta műtárgyak sokasága tartozik. Ezeknek a festményeknek, szobroknak és más tárgyaknak megvan a maguk kalandos sorsa, de meglepően pontosan mesélik el a magyar tudományosság és a mindenkori nemzeti kánon történetét is. Aki meghallgat egy tárlatvezetést az Akadémia ma látogatható termeiben, nem csupán tudósportrékat fog látni, hanem a máig tartó történelmünkre is rápillanthat. A „történelem” szó 19. századi megalkotójának, Döbrentei Gábornak az arcképét nézve például rögtön megelevenedik az 1950-es évek eleje is, amikor a Döbrenteit tévesen Döbröginek vélő fegyveresek „bosszúból” feldarabolták a festményt. De az efféle erőszakos beavatkozások mellett láthatatlan erők is formálták az Akadémia tárgyi emlékezetét, a kiemelésektől az elsüllyesztésig. A ma az Akadémián megtekinthető képmásokon kívül számtalan műtárgy rejtőzik még a székházban és a nemrégiben lecsatolt kutatóhálózatban, és velük együtt megannyi történet vár felfedezésre. Bicskei Éva művészettörténésszel, az MTA Művészeti Gyűjteményének vezetőjével beszélgettünk az Akadémia ismeretlen arcairól, múltjáról és jövőjéről.