Lege Artis Medicinae

Képek az aranykorból

NAGY Zsuzsanna

2014. NOVEMBER 20.

Lege Artis Medicinae - 2014;24(10-11)

Az európai kultúra egyik virágkorát, a 17. századi holland művészet időszakát mutatja be a Szépművészeti Múzeumban október 31-től látható Rembrandt és a holland arany évszázad festészete című nagyszabású kiállítás.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Lege Artis Medicinae

A D-vitamin-ellátottság vizsgálata kórházi kezelést igénylő betegek körében

FATA Emőke, ÁGOTA Katalin, HORVÁTH Dóra Eszter, VIRÁGH Éva, KÁNYÁSI Mária, KOVÁCS LÁSZLÓ, BALOGH Dóra, SCHAFFER Éva, OLÁH András, LŐCSEI Zoltán, SALAMON Antal, TOLDY Erzsébet

Az utóbbi évek vizsgálatai alapján a megfelelő D-vitamin-ellátottság alapvetően szükséges az immunrendszer optimális működéséhez, a betegségek gyógyulásához is. A D-vitamin-hiány világszerte gyakori. A Dvitamin-ellátottság megítélésére használt marker az összes 25-hidroxi-D-vitamin [t- 25(OH)D], ami függ a specifikus D-vitamin binding protein (DBP) és az aspecifikus (albumin) kötőfehérjék mennyiségétől. A kórházi kezelést igénylő betegekben megváltozik a kötőfehérjék szintje, így nem biztos, hogy a mért t-25(OH)D-szintek meg bízhatóak. Vizsgálatunk célja felmérni a D-vitamin-ellátottságot a kórházunk betegei körében a kötőfehérjék figyelembevételével. BETEGEK ÉS MÓDSZEREK - A vizsgált 401 betegből (átlagéletkoruk: 70±14 év) 68-at az általános belgyógyászaton, 203-at a baleseti sebészeti, 58-at az intenzív betegellátó osztályon, 72-t a dialízisközpontban kezeltek. Kontrollként 127 aktív életvitelű, életkorban és nemben illesztett személy szolgált. A vérmintákból meghatároztuk a t-25(OH)D, a DBP, a parathormon (PTHi), az albumin és a kalcium (Ca) -szinteket. A biológiailag hasznosítható D-vitamint [bio- 25(OH)D], a szabad D-vitamin-indexet, a szabad D-vitamint [free-25(OH)D] és az albuminra korrigált Ca-szinteket számítottuk. EREDMÉNYEK - A kontrollcsoporthoz képest a betegek gyakrabban szenvednek (66% vs. 97%) szuboptimális D-vitaminellátottságban a t-25(OH)D alapján. A súlyos D-vitamin-hiány a kórházi betegek körében közel nyolcszor gyakrabban (6% vs. 47%) fordult elő. A krónikus veseelégtelenség és a malignus betegségek a D-vitamin metabolizmusára szignifikánsan negatívan ható tényezőnek bizonyultak. Szignifikánsan alacsonyabb volt a DBP-, albumin-, t-25(OH)D-, bio-25(OH)D-szint azokban az esetekben, akiket elvesztettünk. KÖVETKEZTETÉSEK - Az esetek többségében a t-25(OH)D-szintek hasonlóan ítélik meg a D-vitamin-ellátottságot, mint a számított 25(OH)D-frakciók, kivéve a belgyógyászati és az intenzív ellátásra szoruló betegeket. A t-25(OH)D-, a bio-25(OH)D-, a DBP- és az albuminszintek a betegség kimenetelében jó prognosztikai markernek ígérkeznek.

Lege Artis Medicinae

A koenzim Q10 hatása a morbiditásra és a halálozásra krónikus szívelégtelenségben

LIPTÁK Judit

Számos állapot vezethet szívelégtelenséghez, az októl függetlenül jelentősen hozzájárul az állapot súlyosbodásához a szívizomsejtek energiahiánya a bioenergetikai folyamatok károsodása miatt.

Lege Artis Medicinae

Az Egészségügyi Tudományos Tanács Elnökségének állásfoglalása - Az egészségügyi adatbázisok kutatási célú használatáról és az orvos-biológiai kutatásokat segítő személyes

AZ ETT Elnöksége

Az egészségügyi adatbázisok használata számos kérdést és problémát vet fel, amelyek az emberekkel kapcsolatos, egészségügyi kutatások szempontjaiból is jelentősek lehetnek. Jogos elvárás, hogy a különleges személyes adatok különleges védelmet élvezzenek az egészségügyi kutatások során is.

Lege Artis Medicinae

Baljós naplemente, avagy a holtak szelleme őrködik - Festői találkozások

GEREVICH József

1892-ben, amikor Paul Gauguin első alkalommal tartózkodott Tahitin, a Csendes-óceán egyik kis szigetén, különös képet festett A holtak szelleme őrködik címmel.

Lege Artis Medicinae

Kiszámítható-e az emberi viselkedés?

DARUKA István

Globalizált világunk információözönében élünk. Szinte hihetetlen, de több mint 25 000-féle tudományos szakfolyóirat iparszerűen ontja nap mint nap a legújabb kutatási eredményeket. Kijutottunk a világűrbe, eljutottunk a Holdra. A megalitikus Mars-űrprog - ram előkészületben van.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Lege Artis Medicinae

„Photoshopból ismerjük meg a világot”

CZIGLÉNYI Boglárka

A 21. század embere naponta több képpel találkozik, mint amennyit egy 19. századi átlagember egész életé­ben látott, és ez a szám az elmúlt két-három évtizedben exponenciálisan nőtt. A képalkotó eljárások segítségével láthatatlan világokba jutunk el, az űr távoli pontjaitól az emberi test mélyéig. A vizuális boom korszakában mégis fontos felhívni a figyelmet arra, hogy nem anyanyelvünk a képek nyelve, akkor sem, ha reggeltől estig fotók és videók ömlenek ránk. Fuchs Lehellel beszélgettünk, aki fotográfusi és operatőri pályafutása mellett a hazai vizuális oktatás egyik úttörője is: a Szellemkép Szabadiskola alapítója, amely már harmadik évtizede nyitja fel a fényképezéssel ismerkedők szemét arra, hogy a képalkotás az önismeret és a világ megismerésének az útja.

Lege Artis Medicinae

A testképről alkotott vélekedések megítélése emberalakteszt és az úgynevezett priming jelenség segítségével

KOVÁCS Gyöngyvér Xénia, PRIEVARA Dóra Katalin, PIKÓ Bettina

BEVEZETÉS - A testkép lényeges szerepet játszik abban, ahogyan az egyének a saját egészségüket megítélik, valamint az egészségmegőrzéssel és betegségmegelőzéssel kapcsolatos motivációikban is. A fogyasztói társadalom ellentmondásos üzeneteket küld a lakosság felé, egyrészt kalóriadús ételek kipróbálására buzdít, másrészt a karcsúság ideálját erősíti. Nem véletlen, hogy az elhízáson kívül az evés- és testképzavarok gyakorisága is megnövekedett az utóbbi évtizedekben. Éppen ezért kiemelten fontos a testképről alkotott vélekedések hátterének vizsgálata. MÓDSZEREK - Százhatvanhét felnőtt, egészséges dolgozó önkéntes és anonim, önkitöltéses kérdőívet töltött ki, amelynek középpontjában az úgynevezett emberalak-teszt állt. Először ábra segítségével jelölték meg a testképüket és az ideális testképet. Majd vékony modelleket mutató fényképek felvetítése után a kérdéseket megismételtük. A vizsgálat célja annak kiderítése volt, hogy befolyásolható-e a megítélés a médiahatás által preferált karcsúságideál bemutatásával. EREDMÉNYEK - A képek vetítése után a minta 55,6%-ában történt változás a saját testalkat megítélésében, az ideális testalkatban és a férfi/női ideálban. A képek vetítése előtt egy 1-7-ig terjedő Likert-típusú skálán a saját testalkatukat átlagosan 3,23-nak értékelték az emberalakteszten, majd a képek levetítése után ez 3,35-ra nőtt (karcsúbb lett). A saját maguk számára ideálisnak elképzelt testalkat (4,57 pont), a nők ideális testalkata és a férfiak ideális testalkata is a karcsúbb emberalak irányába tolódott el a képek vetítése után. Páros t-próba szerint a sajáthoz hasonló emberalak és a vetítés utáni saját ideális testalkat között szignifikáns változás (p<0,001) történt. A férfiak és a nők között nem volt jelentős eltérés a női és a férfi ideálok megítélésében. KÖVETKEZTETÉSEK - A képek igazi befolyásoló ereje (úgynevezett priming) a vetítés előtti saját és a vetítés utáni ideális test-alkat közötti szignifikáns változásban mu-tatkozott meg, a még karcsúbb alak választása következtében. A nők és férfiak ideális alakjának megítélése hasonló volt a képek vetítése előtt is azzal, hogy mit tartanának maguknak ideálisnak. A képek vetítése után a női és a férfi ideál kisebb mértékben mozdult el a karcsúbb emberalak felé, mint a sajátnak tartott ideális. Az eredmények arra hívják fel a figyelmet, hogy a médiában sugárzott képeknek jelentős szerepük lehet a lakosság testképének alakulásában. A jelenség megismerése segíthet az egészségmegőrzésben és az étkezési szokásokkal kapcsolatos betegségek megelőzésében.

Ideggyógyászati Szemle

[A szürke állomány atrófiája a preszimptomatikus huntingtonos betegekben]

KIRÁLY András, KINCSES Zsigmond Tamás, SZABÓ Nikoletta, TÓTH Eszter, CSETE Gergő, FARAGÓ Péter, VÉCSEI László

[Bevezetés - A Huntington-kór progresszív megbetegedés, melyben neurodegeneráció folyik már a korai preszimptomatikus fázistól kezdve. Különösen fontos a preszimptomatikus stádiumban a jelző biomarkerek megismerése, melyekkel a betegség progressziója monitorozható és tesztelhető a neuroprotektívnek vélt kezelés hatékonysága. Módszer - Hét, preszimptomatikus Huntington-mutációt hordozó és tíz párosított egészséges kontroll volt a vizsgálatba bevonva. Hatan a betegekből 24 hónapos longitudinális tanulmányban vettek részt és a kezdeti mérést követően a 12. és 24. hónapokban MRI készült róluk. Nagy felbontású T1-súlyozott képek készültek és voxelalapú morfometriát használtak az adatok elemzésére. A csoportok közti különbségtől eltekintve korrelációt találtunk a CAG ismétlődési száma és a fokális corticalis vastagság, illetve a teljes szürkeállomány- terjedelem között. Eredmények - Bilaterálisnak talált fokális corticalis atrófia volt jelen a superior temporalis sulcusban és a balközép frontális gyrusban olyan preszimptomatikus huntingtonos betegeknél, akik még nem mutatták jelét a kognitív vagy motoros hanyatlásnak. A teljes szürkeállomány-atrófia (p<0,048) és a csökkent teljes agyi volumen szintén igazolódott. A CAG-tripletek száma nem mutatott korrelációt a fokális szürkeállomány-atrófiával és a teljes agyi terjedelemmel. Erős korrelációt találtunk a CAG ismétlődési száma és a teljes szürkeállomány-terjedelem között (p<0,016). Következtetés - A corticalis atrófia korán megjelenik, már a betegség preszimptomatikus fázisában. Nagyszámú betegmintán, az atrófia mérésével történő további megerősítés biomarkere lehet a betegség progressziójának és a feltételezett neurodegenerációnak.]

Lege Artis Medicinae

A SCOFF kérdőív értéke az evészavarok szűrésében

DUKAY-SZABÓ Szilvia, VARGA Márta, TÚRY Ferenc

Az evészavaroknak a 20. század második felétől tapasztalható egyre markánsabb terjedése szülte azt az igényt, hogy e kór­képek szűrése a lehető legegyszerűbb módon, rövid kérdőív segítségével kivitelezető legyen. Morgan és munkatársai ezt az igényt felismerve alkották meg 1999-ben a SCOFF kérdéssorát, amely az egyén evés-zavar-érintettségét hivatott felmérni öt eldöntendő kérdés segítségével. A kérdőív tömörsége, egyszerű alkalmazhatósága miatt hamar népszerűvé vált, számos nyelvre lefordították, validitását több populáción is vizsgálták. Az eredmények szerint a SCOFF alkalmas az evészavarok elsődle­ges szűrésére, nem diagnosztikai céllal, a kérdőív kidolgozói által meghatározott két „igen” válasz szerinti kritikus határt figyelembe véve. A jelen irodalmi áttekintésünk célja a SCOFF eddig pályájának bemuta­tása.

Magyar Radiológia

Malignus nyaki nyirokcsomók differenciáldiagnosztikája real-time ultrahang-elasztográfiával és Dopplerultrahang-vizsgálattal

ARDA Kemal, CILEDAG Nazan, GUMUSDAG Demir Pelin

CÉLKITŰZÉS - A real-time ultrahang-elasztográfia új vizsgálóeljárás, amely alkalmas a kóros és normális szövetek közötti különbségek meghatározására, rugalmasságuk alapján. Jelen közlemény célja, hogy bemutassa a real-time ultrahang- elasztográfiát és a Doppler-ultraszonográfiát (DUS) egyenként és egymással kombinálva, a jó- és rosszindulatú nyaki nyirokcsomók differenciálásában. BETEGEK ÉS MÓDSZEREK - Ötvenegy beteget (12 férfi és 39 nő) nyaki nyirokcsomó finomtű-aspirációja, illetve sebészi biopsziája előtt vizsgáltunk a fenti két módszerrel. A DUS-vizsgálatnál néztük az ereket, illetve meghatároztuk a rezisztenciaindexet (RI). A nyaki nyirokcsomó ultrahangelasztográfiájának értékeléséhez öt csoportot állítottunk föl a színes elasztográfiás képek alapján (1. csoport: kemény, rugalmatlan terület nincs vagy nagyon kicsi; 2. csoport: a kemény, rugalmatlan terület kisebb, mint 45%; 3. csoport: a kemény terület nagyobb, mint 45%; 4. csoport: perifériás kemény, rugalmatlan és centrális rugalmas terület; 5. csoport: a kemény, rugalmatlan terület teljeséggel kitölti a solid komponenst rugalmas gyűrűvel vagy a nélkül). Ezenkívül a nyirokcsomó és a környező izomzat feszességét mértük és kiszámítottuk az izom-nyirokcsomó hányadost (feszülési index). Az elasztográfia és a DUS által kapott eredményeket összehasonlítottuk a végső biopsziás eredményekkel. A malignus daganatok kritériumainak meghatározásához uniés multivariációs analízist alkalmaztunk, p>0,05 jelentette a statisztikai szignifikanciát. EREDMÉNYEK - A 2,45-nál magasabb feszülési index és a 4-5. csoportú színes minta nagy valószínűséggel malignus nyirokcsomót jelez, 93,8% szenzitivitással és 89,5% specificitással (p<0,001). Az eredmények szignifikánsan jobbak voltak, mint a DUS-sal kapott eredmények, vagyis ha az RI nagyobb volt, mint 0,57, a szenzitivitás 78,9% (p<0,001) volt. KÖVETKEZTETÉS - A real-time ultrahang-elasztográfia 93,8% szenzitivitású és 89,5% specificitású a jó- és rosszindulatú nyaki nyirokcsomók elkülönítésében olyan betegeknél, akiknél finomtű- vagy egyéb sebészi biopsziás mintavétel is történt a malignitás megállapításához, tehát a két módszer együtt javíthatja a nyaki nyirokcsomók differenciáldiagnózisát.