Lege Artis Medicinae

Kellenek-e a különlenyomatok?

BODA Domokos

2001. MÁRCIUS 20.

Lege Artis Medicinae - 2001;11(03)

Töprengő

A jobb szaklapokban történő publikáció mellett a szerzők ma is különböző számú különlenyomatot kapnak. Ezeket egyrészt úgy lehet hasznosítani, hogy a szerző munkásságának prezentálása során a különböző pályázatokhoz csatolja, vagy pedig beillesztik az intézetek munkásságát bemutató kiadványokba. Ugyancsak ezért részesülhetnek belőlük az egyes közlemények szerzőtársai is.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Lege Artis Medicinae

Új gyógyszerek az antivirális terápiában

SZLÁVIK János

There has been increasing attention all over the world focusing on the prevention and treatment of epidemics of viral origin. Some of the recent global viral epidemics (AIDS, Ebola, flu) poses enormous challenge for researchers with the need to develop new antiviral drugs. Significant progress has been made in the development af AIDS drugs and there are new possibilities in the treatment of infections caused by hepatitis, herpes, cytomegalovirus and respiratory syncytial virus, as well as for the effective prophylaxis and therapy of influenza.

Lege Artis Medicinae

A légmell kezelése cystás fibrosisban

CSISZÉR Eszter, CSEKEŐ Attila

BEVEZETÉS - A cystás fibrosisban szenvedő gyermekek közül egyre többen érik el a felnőttkort. A betegség hosszú fennállásával együtt növekszik a szövődmények, így a légmell előfordulásának gyakorisága. BETEGEK ÉS MÓDSZER - Az intézetünkben gondozott és kezelt 10 serdülő, fiatal felnőtt cystás fibrosisos betegnél 17 alkalommal kialakult légmell kezelését vizsgáltuk retrospektíven. EREDMÉNYEK - A pneumothorax kiterjedésétől és a beteg klinikai állapotától függően az első terápia hat esetben pihenés, megfigyelés, három betegnél pleuracan volt, illetve nyolc esetben dréncsőt vezettünk a mellkasba. Eredménytelen szívókezelés miatt hat betegnél thoracotomia vált szükségessé, közülük három betegnél mindkét oldalon. KÖVETKEZTETÉS - A konzervatív kezelés még a panaszmentes betegen, a kis kiterjedésű pneumothorax esetén is túl kockázatos és bizonytalan eredményű. Pleuracan behelyezése csak sürgős, életveszélyes állapotban javasolt, végleges eredmény nem várható tőle. Első választandó kezelési javaslat a mellkasi drenázs. Öt-hét napos eredménytelen szívókezelés után thoracotomia szükséges. Recidíva esetén várakozási idő nélkül műtéti beavatkozás javasolt. Mind a drenázs, mind a műtét végzése célzott antibiotikus védelemben javasolt.

Lege Artis Medicinae

Stendhal és az „aria cattiva”

GROÁK Lajos

A XIX. századi francia irodalom markáns figurája - polgári nevén Henri Beyle (1783-1842) - miután kisfiúként megélte a francia forradalmat, 17 éves korában Párizsba ment szerencsét próbálni. Pár hónappal később már a napóleoni sereggel lovagol Itália felé, hogy aztán ez az ország élethosszig tartó szenvedélyévé váljék, és szülővárosába, Grenobléba csak olykor, vendégként térjen vissza.

Lege Artis Medicinae

Az invazív gombainfekciók terápiája: jelen és jövő

SINKÓ János

A csökkent immunitású betegek körében növekszik az invazív gombainfekciók okozta morbiditás és mortalitás. A jelenlegi módszerekkel nehezen állítható fel a mycosisok korai diagnózisa; az antifungalis szerek rendszerint toxikusak, hatásspektrumuk limitált, alkalmazásuk jelentős költséggel jár. Alternatív terápiás lehetőségek után kutatva a gombasejt számos célstruktúrája ellen szintetizáltak újabb antifungalis vegyületeket. Jelenleg az új azolok közül a vorikonazol, pozakonazol és ravukonazol, a candincsoportból a kaszpofungin, valamint a polién liposzomális nisztatin áll legközelebb a törzskönyvezéshez. Az előbbiek mellett a nikkomicin Z, a szordarinok és több más vegyület is ígéretesnek tűnik. Invazív gombainfekciókban a terápia eredményeinek javításához nemcsak új gombaellenes szerek szükségesek, de a diagnosztikus lehetőségek bővítése is elengedhetetlen, valamint a profilaxis és kezelés elvei is átértékelésre szorulnak.

Lege Artis Medicinae

A betegjogok érvényesülése

VAJDA Angéla

A Társaság a Szabadságjogokért meghívására 2001. március 23-án Budapesten járt Lars Fallberg, a WHO európai betegjogi networkjének jogász munkatársa, aki a Közép-európai Egyetemen tartott elõadásában a betegjogi törvényekrõl, a civil szervezetek szerepérõl, valamint a betegjogi képviselõi rendszerek működésérõl számolt be.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Klinikai Onkológia

Onkológiai kezelések okozta perifériás neuropathia

DEMETER Gyula

A neuropathiás fájdalom az idegrendszer károsodása vagy működészavara következtében jön létre. Pontos patomechanizmusa nem ismert. A klinikai kép igen jellegzetes, ennek ellenére a súlyosság megítélése sok esetben szubjektív, pontatlan. A diagnózishoz validált mérési eredmények kellenek, melyhez standardizált vizsgálati módszerekre van szükség. A hagyományos kemoterápiák indukálta perifériás neuropathia (CIPN) a daganatos betegekben széles körben ismert. Az újabb kezelések - molekuláris válaszmódosítók, immunterápiák - okozta mellékhatásokról való ismeretek kevésbé elterjedtek. Az alábbiak a daganatellenes kezelés okozta perifériás neuropathiát tekintik át röviden az új terápiákat is érintve. A perifériás neuropathia kezelése jelenleg tüneti. A neurotoxicitás korai felismerése azért fontos, mert a terápia leállítása vagy dózismódosítás révén megelőzhető a további súlyos idegrendszeri károsodás. A megelőzésben vagy kezelésben további alapkutatási eredményekre van szükség.

Lege Artis Medicinae

Kellenek-e még az orvosi könyvtárak?

FENYVESI Tamás

Késő este van, állok a dolgozószobámban, az orvosi könyveim előtt. Nemrég kapcsoltam ki a komputeremet. Egyre izgatottabban kezdem előszedni a régi könyveket. Belelapozok - a nemritkán - sárgult lapokba, és fájdalmas nosztalgiát érzek…

Ideggyógyászati Szemle

Az epileptogenezis és a megelõzés kérdései tüneti epilepsziákban

NIKL János

A tüneti epilepsziák általában jóval az agysérülést követõen, az úgynevezett latens periódus után jelentkeznek. Ebben az idõszakban az agyban progresszív szerkezeti és működési változások játszódnak le, amelyek végeredményben fokozott excitátoros állapotot okoznak. Az epileptogenezis folyamata állatkísérletekben vizsgálható, így a kindling, a status epilepticus, a hypoxiaischaemia, a traumás agysérülés modelljeiben. Az itt nyert adatok azt a hipotézist támasztják alá, hogy az elsõ sérülés alacsonyabb görcsküszöböt eredményez, de az epilepszia kifejlõdéséhez hozzájárulnak genetikai és környezeti faktorok, valamint valószínű, hogy második inzultus is szükséges. Az epilepszia kialakulása több okra vezethetõ vissza. Ennek ellenére a latens periódus lehetõséget teremt arra, hogy az epilepsziát megelõzzük vagy az epileptogenezist oly módon befolyásoljuk, hogy a kezelés a késõbbiekben eredményesebb lehessen. A megelõzésre a mindennapi klinikai gyakorlatban is törekedni kell. A jelenleg alkalmazott gyógyszerek azonban inkább antikonvulzívak - antiepileptogenitásuk kérdéses. Emiatt szükség van új vegyületek kifejlesztésére, amelyhez új elméleti megfontolások is kellenek. Az utóbbi években az epilepszia elõfordulására a legnagyobb hatást a neonatalis ellátás fejlõdése gyakorolta. Ez arra hívja fel a figyelmet, hogy az agysérülés akut szakaszában olyan optimális ellátást kell biztosítani, amely megszünteti vagy mérsékli az epilepszia kockázati tényezõit is.

Magyar Radiológia

„Hasznos igazságok kellenek, nem elvont fogalmak”

SZÁNTÓ Dezső

A US Public Health Service 1966. évi jelentése arról ír, hogy az 1950-1965 közötti időszakban a röntgendiagnosztika teljesítménye évente 7,2%-kal, a sugárterápiáé 2%-kal, a nukleáris medicináé 15%-kal növekedett.