Kardiológiai leletek szívamyloidosisban
ESETLEÍRÁS képekben
2009. JANUÁR 27.
Lege Artis Medicinae - 2009;19(01)
ESETLEÍRÁS képekben
2009. JANUÁR 27.
Lege Artis Medicinae - 2009;19(01)
Esetünkben a szívamyloidosis primer generalizált amyloidosis részjelenségét képezte. A betegség élőben diagnosztizálása endomyocardialis izombiopsziával (EMB) vagy gadolínium kontrasztanyagos cardiovascularis mágnesesrezonancia-vizsgálattal (CMR) lett volna lehetséges
Lege Artis Medicinae
Ma a diabetes mellitus a világ lakosságának több mint 5%-át érintő betegség. A 2-es típus 85- 95%-ban fordul elő. A növekvő esetszámmal együtt fokozódik az igény a magasabb szintű ellátás biztosítására, és - bár hatásosságáról a nem inzulinnal kezelt betegek esetében megoszlanak a klinikai bizonyítékok - egyre szélesebb körben terjed a vércukorszint otthoni monitorozása.
Lege Artis Medicinae
Mellkassebész szakorvosként az egyik fővárosi baleseti sebészeten voltam ügyeletes. Az egyik éjszaka egy sokkban lévő, mellkason lőtt fiatal férfit hozott a mentő. A beteg eszméletlen volt, így a balesetről semmilyen információt nem lehetett tőle megtudni.
Lege Artis Medicinae
1986-ban egy New York-i bohóc, Michael Christensen alapította az első kórházi „bohócterápia-részleget”. Azóta ő és munkatársai számos országban bohócdoktor-viziteket tartanak, legfőbb eszközükkel, a nevetéssel operálva. Ausztriában, Franciaországban, Hollandiában, Spanyolországban, Németországban, Svédországban és Magyarországon is jöttek létre hasonló alapítványok.
Lege Artis Medicinae
Joseph Haydn 1732-ben egy kis osztrák faluban, Rohrauban született. Kerékgyártó édesapjának két feleségétől összesen 17 gyermeke született, Joseph a második legidősebb volt a sorban. Zenei tehetségét Georg Reutter, a bécsi Stephansdom karmestere fedezte fel egy iskolai meghallgatáson, s azonnal kórusába hívta a nyolcéves kisdiákot. Sikeres kórusénekesi karrierjének (egy alkalommal Schönnbrunnban Mária Terézia pénzjutalomban is részesítette) mutálása vetett véget.
Lege Artis Medicinae
Az egészség olyan metajog és metaérték, amely egyformán épít a tapasztalás három Kant által megnevezett modalitására: a tudományos tudásra, a jóra és a szépre. A boldogság és az egészség kölcsönviszonyára és társadalmi összefüggéseire egyaránt felfigyelő Kant Antropológiájától Foucault útja előbb az 1970-es évek végén kidolgozott életpolitika elméletéig vezetett, majd ezen át, élete utolsó éveinek hatalmas vállalkozásához, a szubjektum egészsége témakörének történeti vizsgálatához.
Lege Artis Medicinae
A 2019 decemberében kitört, a SARS-CoV-2 (Severe Acute Respiratory Syndrome Coronavirus-2) vírus okozta világjárványban 2020. április 30-ig 3 247 648 ember betegedett meg, akik közül 230 615 halt meg (1). Magyarországon az igazoltan új koronavírussal fertőzöttek száma 2775, az új koronavírus okozta betegségben (Coronavirus Disease 2019 – Covid-19) 312 személy halt meg (2). A Covid-19 kardiológiai vonatkozásairól egyre nagyobb számban jelennek meg közlemények. Például a renin-angiotenzin rendszer gátlóinak és a Covid-19-nek az összefüggéseit Kékes és szerzőtársai tárgyalják (3). A LAM jelenlegi számában pedig Hepp és szerzőtársai foglalják össze azokat az ismereteket a Covid-19 kapcsán, amelyekről nemcsak a kardiológusoknak kell tudniuk (4).
Lege Artis Medicinae
A nagy nemzetközi szakmai társaságok által kiadott, a tudomány haladásához időről időre hozzáigazított irányelvek a bizonyítékokra alapozott gyógyítás általánosan elfogadott kiindulópontjául szolgálnak. Azonos kérdésekkel foglalkozó, különböző testületek által összeállított irányelvek között azonban szignifikáns különbségek fedezhetők fel még akkor is, ha nagyjából azonos időpontban készültek, és azonos tudományos alapokra építenek. Európában a dyslipidaemiákkal, az Amerikai Egyesült Államokban (USA) pedig a vér koleszterinszintjével kapcsolatos irányelveiket a vezető kardiológiai és más tudományos társaságok a közelmúltban szinte egyszerre, egy évnél kevesebb eltéréssel frissítették. Ha a két dokumentumot egymás mellé helyezzük, az alapvető hasonlóságok vagy azonosságok mellett számos releváns különbséget is találhatunk. Ezt az összehasonlítást végezte el Baris Gencer és Robert P. Giuliano, melynek eredményeit 2020 tavaszán a Clinical Cardiology hasábjain közölték.
Hypertonia és Nephrologia
A tanulmány célja a stressz és a hypertonia, illetve a cardiovascularis betegségek kapcsolatának áttekintése, valamint egy Magyarországon is elérhető, a stresszkezelést segítő, bizonyítottan hatékony magatartásorvoslási program bemutatása. Számos, a patogenezist és a klinikai végpontokat vizsgáló tanulmány bizonyítja a cardiovascularis megbetegedések és a pszichoszociális tényezők (ideértve a mentális betegségek egyidejű fennállását, egyes személyiségtényezőket vagy éppen a társas környezetet) szoros összefüggését. Ezzel összhangban az Európai Kardiológiai Társaság 2016. évi szakmai irányelvei I.A szintű ajánlásként tartalmazzák a pszichoszociális problémák azonosítását és magatartásorvoslási módszerekkel történő kezelését. A szakmai irányelvek minél szélesebb körű, átfogó gyakorlati alkalmazása elengedhetetlen a cardiovascularis kockázat csökkentése érdekében. Ennek fontos eleme a klinikumban dolgozó szakemberek képzése, a multidiszciplináris együttműködés erősítése, és a magatartásorvoslási beavatkozások integrálása a mindennapi ellátásba. A Williams Életkészségek® program egy nemzetközi, Magyarországon is széles körben elérhető stresszkezelő, kommunikációs készségfejlesztő program. Fő célkitűzése olyan egyszerű, a mindennapi életben alkalmazható megküzdési készségek elsajátítása, amelyek lehetővé teszik a pszichoszociális stresszhelyzetek sikeresebb kezelését, valamint a testi és lelki feszültségszint tudatos csökkentését. Cardiovascularis betegségben szenvedőknél javul a kimenetel és az életminőség. Az egészségügyi dolgozók számára kiemelten javasolt az átlagosnál magasabb stresszterhelés és a kiégés kockázatának csökkentésére. A gyógyítók és pácienseik együttműködése során a stressz mindkét felet érintheti. A Bálint-csoportok pozitívan befolyásolják az orvos-beteg kapcsolatot, segítik a betegségek komplexebb megközelítését, és hatékonyak az egészségügyi dolgozók kiégése elleni küzdelemben.
Lege Artis Medicinae
Az invazív vizsgálatok azt mutatják, hogy a betegek kétharmadában a szívizom-ischaemia obstruktív coronariabetegség és más szívbetegség hiányában (INOCA) áll fenn, melynek oka a microvascularis diszfunkció (CMD), és amelynek következménye a microvascularis koszorúér-betegség (MVD), a microvascularis vagy epicardialis vasospasticus angina (MVA) lehet. A korszerû klinikai gyakorlatban a noninvazív kardiológiai képalkotó eljárások fejlôdésével lehetôvé vált a coronariaáramlás mérése a jellemzô indexek meghatározásával. Mindezek javítják a CMD és az általa okozott myocardialis ischaemia diagnózisát, és lehetôséget adnak az elsôdleges MVD diagnosztizálására. Tekintettel arra, hogy az MVD felismerése-kezelése a magyar orvosi gyakorlatban jelentôsen alulreprezentált, az alábbiakban részletesen ismertetjük a primer stabil microvascularis anginát (MVA), annak korszerû invazív és noninvazív differenciáldiagnózisát és kezelését, különös tekintettel – a gyakorisága miatt – a magas vérnyomás által kiváltott formára és a nôk koszorúér-betegségére. Kiemeljük a hazai lehetôségek figyelembevételével az ajánlható diagnosztikai eljárásokat.
A betegellátás valamennyi területén mindennapos beavatkozásként végzünk laboratóriumi vizsgálatokat. A megkezdett diagnosztikát kibővítjük az élő szervezetből nyerhető minták (vér, vizelet, köpet, széklet, sebváladék, punktátum, stb.) in vitro analízisével. A laboratóriumi vizsgálatok célja, hogy segítse az ellátókat korai és lehető legpontosabb diagnózis felállításában, gyors döntéshozatalban és az alkalmazott terápia, valamint a beteg állapotának követésében. A betegellátásban kiemelt jelentőségű lehet a gyors eredményszolgáltatás, ezért bizonyos laboreredmények vonatkozásában törekedni kell a turn-around-time (TAT), a minta laborba érkezése és a leletkiadás közötti idő minimalizálására. A TAT szerint a laboratóriumban végzett vizsgálatok alapján elkülönítünk életveszélyes vizsgálatot (TAT: max. 30 perc), sürgős vizsgálatot (TAT: max. 60 perc), soron kívüli vizsgálatot (TAT: max. 180 perc) és rutin vizsgálatot (TAT: általában 6-8 óra). Napjainkban a technika fejlődésének köszönhetően bizonyos laborvizsgálatok (pl. kardiológiai markerek, vérgázok, vércukor, ionok, haemostasis, haematológiai és toxicológiai tesztek) az ellátó osztályokon rendszeresített POCT (Point Of Care Testing) labordiagnosztikai eszközökön elvégezve akár 1-15 percre csökkentheti a TAT időt.
1.
2.
3.
4.
1.
2.
3.
4.
5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás