Elektronikus cigaretta használat felsőoktatásban tanuló hallgatók körében
PÉNZES Melinda, PONGOR Vince, KIMMEL Zsófia, BALÁZS Péter
2016. MÁRCIUS 20.
Lege Artis Medicinae - 2016;26(03)
Eredeti közlemény
PÉNZES Melinda, PONGOR Vince, KIMMEL Zsófia, BALÁZS Péter
2016. MÁRCIUS 20.
Lege Artis Medicinae - 2016;26(03)
Eredeti közlemény
BEVEZETÉS - Az utóbbi években különösen a fiatalok körében egyre népszerűbb elektronikus cigaretta (e-cigaretta) használat előnyösnek vélt oldalai, illetve feltárt kockázatai számos vitát generálnak mind a hazai, mind a nemzetközi szakirodalomban. Kutatásunk célja volt a fiatal felnőttek körében az e-cigaretta-használat gyakoriságának feltárása, és a kipróbálását előre jelző szociodemográfiai, dohányzói és általános egészség-magatartási tényezők azonosítása. MÓDSZER - Keresztmetszeti, anonim önkitöltős kérdőíves vizsgálatunkat egy nyári fesztiválon részt vevő, felsőoktatásban tanuló fiatal felnőttek körében (n=889) végeztük. Leíró statisztikai elemzések mellett többváltozós logisztikus regresszióanalízissel (p<0,05) vizsgáltuk az e-cigaretta kipróbálását előre jelző tényezőket. EREDMÉNYEK - Az e-cigarettát mintánk harmada már kipróbálta. Közöttük legtöbben naponta dohányoztak, de a hagyományos cigarettával még sohasem próbálkozók is közel 15%-ot képviseltek. Rendszeres használatról csak 1,2% számolt be. A kipróbálás esélyhányadosa (EH) nagyobb volt a napi rendszerességgel dohányzók (EH=3,28), a dohányzást már kipróbálók (EH=2,10), a férfiak (EH=1,88) és az egészségükért keveset tevő fiatalok (EH=1,65) körében. KÖVETKEZTETÉSEK - Rekreációs környezetben felvett mintánkban a hasonló korcsoportban végzett külföldi vizsgálatokhoz képest a fiatalok nagyobb arányban próbálták ki az e-cigarettát, a rendszeres használat viszont mérsékeltebbnek bizonyult. Eredményeink alapinformációkat adhatnak további hazai kutatásokhoz.
Lege Artis Medicinae
BEVEZETÉS - Központi idegrendszeri szövődmény a tuberculosisban szenvedő betegek mindössze 1%-ánál alakul ki, azonban ennek mortalitása rendkívül magas, az esetek fele halállal végződik. ESETISMERTETÉS - Egyéves kisded tenebrosus állapotban került kórházi felvételre meningitis gyanúja miatt. MR-vizsgálat disszeminált encephalitist és tágult kamrarendszert írt le. A szérum- és liquorvizsgálatok nem hoztak diagnosztikus eredményt. Az agybiopsziás minta szövettani vizsgálata tuberculosus meningoencephalitis lehetőségét vetette fel, az agyszövetből végzett tenyésztés és PCR (polimeráz láncreakció) -vizsgálat Mycobacterium tuberculosis Beijing okozta meningoencephalitist igazolt. MEGBESZÉLÉS - A meningitis tuberculosa az extrapulmonalis tuberculosis rendkívül ritka, de súlyos szövődménye. A magas mortalitás miatt a korai felismerés és gyanú esetén az empirikusan adott antituberculoticus terápia jelentheti az egyetlen esélyt a gyógyulásra.
Lege Artis Medicinae
Semmelweis Kiadó és Multimédia Stúdió, 2015 Saját tapasztalataim alapján bátran kijelentem, hogy méltán lehetünk büszkék orvoslással foglalkozó könyvkiadásunkra, hiszen csaknem minden szakma megalkotta a maga kitűnő tankönyvét, a reumatológiától a sebészetig. Kör - mendi doktor előzőleg megjelent, Az általános orvoslás gyakorlata (1986 és 1990) című könyvét gyakorlatiassága és praktikussága okán haszonnal forgathatta a szakma.
Lege Artis Medicinae
Az evészavaroknak a 20. század második felétől tapasztalható egyre markánsabb terjedése szülte azt az igényt, hogy e kórképek szűrése a lehető legegyszerűbb módon, rövid kérdőív segítségével kivitelezető legyen. Morgan és munkatársai ezt az igényt felismerve alkották meg 1999-ben a SCOFF kérdéssorát, amely az egyén evés-zavar-érintettségét hivatott felmérni öt eldöntendő kérdés segítségével. A kérdőív tömörsége, egyszerű alkalmazhatósága miatt hamar népszerűvé vált, számos nyelvre lefordították, validitását több populáción is vizsgálták. Az eredmények szerint a SCOFF alkalmas az evészavarok elsődleges szűrésére, nem diagnosztikai céllal, a kérdőív kidolgozói által meghatározott két „igen” válasz szerinti kritikus határt figyelembe véve. A jelen irodalmi áttekintésünk célja a SCOFF eddig pályájának bemutatása.
Lege Artis Medicinae
Quebec lett az első kanadai tartomány, amely orvos által asszisztált halálra vonatkozó tör vényt fogadott el (An Act respecting end-oflife care). A Nemzeti Gyűlés (National Assembly) elé 2013-ban beterjesztett javaslatot a Gyűlés 2014. június 10-én hagyta jóvá, méghozzá jelentős többségi, 94-22-es támogatással (távolmaradás nem volt). A törvény közvetlen előkészítését többéves komoly munka előzte meg, amely a méltó halál témájának széles körű vizsgálatára hivatott bizottság 2009-es felállításával kezdődött meg, de magában foglalta a közvélemény alapos megismerését is.
Lege Artis Medicinae
Az emlő rosszindulatú daganatainak kialakulásában a női reproduktív hormonok kiemelt szerepet játszanak. Az ösztrogén és a progeszteron egyaránt saját nukleáris receptorán (ER és PR) keresztül modulálja a célgének transzkripcióját.
Lege Artis Medicinae
Az előrejelzések szerint a krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) már valószínűleg a 3. leggyakoribb korai halálok. Fő kiváltó oka a több évtizedes dohányzás, amelynek hatására nagy részben visszafordíthatatlan nagy- és kislégúti gyulladás és obstrukció, valamint pulmonalis interstitialis elastolysis következik be következményes emphysemával. Az intrathoracalis légúti obstrukció miatt a kilégzés (főként fizikai megterhelés során) nem teljes, a tüdő és a mellkas hiperinflálódik. A légzőizmok munkája megsokszorozódik, kimerülésük a beteg sorsát megpecsételi. A COPD-s légzészavart először hypoxaemia kíséri normocapniával, később, amikor a dyspnoe már régóta fennáll, és a légzőizmok fokozatosan kimerülnek, hypercapnia jellemző (globális légzési elégtelenség). A fenntartó terápiában inhalációs hosszú hatású hörgőtágítók és inhalációs kortikoszteroid-kezelés biztosítja a légúti obstrukció bizonyos mértékű csökkenését, a légszomj enyhülését, az exacerbációk ritkulását és a jobb életminőséget. Az exacerbációk a progressziót felgyorsítják és a várható élettartamot megrövidítik. A kezelés legfontosabb eleme a dohányzás abbahagyása. Krónikus parciális légzési elégtelenségben tartós otthoni O2-terápia biztosítható. Az oxigén túladagolásával kapcsolatos hypercapnia megelőzése érdekében az adagolt O2-mennyiség pontos beállítása kórházban történik.
Lege Artis Medicinae
Korunkban a nem fertőző betegségek okozzák az emberiség közel 70%-ának halálát, amelyek hátterében minden esetben megtalálhatók a fő kockázati tényezők: a dohányzás, a fizikai inaktivitás, a túlzott alkoholfogyasztás és az egészségtelen táplálkozás. A nem fertőző betegségek visszaszorítására globális cselekvési terv készült, amely – egyebek mellett – azt a kívánta elérni, hogy 2010-hez képest 2025-ig 30%-kal csökkenjen a dohányzók aránya. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ezen célkitűzése – összhangban az Egyesült Nemzetek Szervezete Fenntartható Fejlődési Célok nevű okmánya tartalmával (UN SDG 2030) – előirányozza, hogy Magyarországon ez az arány 2025-re 23% legyen. A jelenlegi dohányzási arány (29%) és az előzetes becslések alapján ez nem teljesül. Komoly gondot jelent, hogy miközben a hagyományos dohánytermékek fogyasztása Magyarországon nem az elvárt ütemben csökken, az új típusú nikotintartalmú és dohánytermékek világszerte, így hazánkban is terjednek. A dohányzás visszaszorítása érdekében tehát Magyarországon erőteljesebb fellépésre van szükség. Ennek keretében fokozott figyelmet kell fordítani a WHO Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezményében (FCTC) foglaltakra. Nevezett dokumentum a dohánytermékek adótartalmának növelését ajánlja, kimondja, hogy meg kell állítani az új típusú nikotintartalmú és dohánytermékek térhódítását, és szorgalmazza, hogy az egészségügyben legyen szakmai követelmény a dohányzók leszokásának segítése. Jelen összefoglaló az aktuális hazai dohányzási szokások figyelembevételével ismerteti az egészségügy leszokástámogatással kapcsolatos feladatait.
Lege Artis Medicinae
Az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet Dohányzás Leszokást Támogató Módszertani Központja 2013 óta ingyenes segélyvonalat működtet, amelynek az a feladata, hogy a dohányzásról leszokni vágyókat szakmai tanácsokkal lássa el, tájékoztatást adjon a leszokástámogatási lehetőségekről, programokról, az érdeklődőt szükség esetén a megfelelő egészségügyi ellátás keretei közé irányítsa. Meghatározott protokollt követve, a proaktív telefonos beszélgetés hat héten át tart, heti egyszeri alkalommal. A tanulmány az elmúlt hat év tevékenységét ismerteti. Retrospektív longitudinális vizsgálat. Az adatokat leíró statisztikai módszerrel elemeztük. A 2015-től 2020-ig terjedő időszakban 24 286 üzenet érkezett a telefonos tanácsadás üzenetrögzítőjére. Az érdeklődők megközelítőleg 55%-ával sikerült beszélgetést kezdeményezni. Az ingyenesen, bárki számára elérhető segítségnyújtó vonalat leginkább az alacsonyabb iskolai végzettségűek és nehezebb anyagi körülmények között élő emberek veszik igénybe. A segítségkérők nikotinfüggősége erős volt. A program különösen fontos azoknak a dohányzóknak, akik egyébként kevésbé részesülnének szakértői támogatásban. 2015–2020 között a programban résztvevők átlagos absztinencia aránya a proaktív hívásokat követően 16% volt. A kiindulási absztinenciaarány 2015-ben 19% volt, ami 2020-ban visszaesett 6%-ra. Ezen időszakban a leszokók arányának átlaga a féléves követésnél 13%, az egyévesnél 9% volt. Az alacsony leszokási arány egyik lehetséges oka, hogy a telefonos tanácsadási program csak a viselkedés változására tud hangsúlyt fektetni, közvetlen segítséget azonban nem ad a gyógyszeres támogatáshoz. Ezért az egészségügyi dolgozóknak kiemelt szerepük van abban, hogy ösztönözzék a dohányzót a leszokásra, és emellett a nikotinmegvonás kezelésére.
Lege Artis Medicinae
A rendszeres dohányzás klinikai tünetek nélkül is strukturális változásokat okoz a tüdőszövetben és ez megnyilvánul a légzésfunkciós vizsgálatokban is. A 2010 és 2018 közötti időszakban végzett népegészségügyi szűrővizsgálat (MÁESZ) kilenc éve során 70 822 nő és 60 187 férfi esetében végeztünk spirometriás vizsgálatokat (PEF, FEV1, MEF25-75, FVC). Az elemzésnél a prediktív értékek százalékában fejeztük ki az egyes jellemző kóros előfordulási arányt. A kilégzett levegő szén-monoxid- (eCO) tartalmát (ppm-ben) 24 899 nő és 22 340 férfi esetében végeztük el. A COPD értékelő tesztet (kérdéssort) (CAT) 4166 nő és 3170 férfi töltötte ki. A spirometriás vizsgálatoknál a dohányzóknál mindkét nemben alacsonyabb értékeket találtunk mind a négy paraméter esetében. A férfiaknál mindig szignifikánsan kedvezőtlenebb értékeket mértünk. A kor előrehaladásával az értékek szignifikánsan alacsonyabbak voltak. A normális prediktív értékektől való eltérés, illetve a dohányzók és nem dohányzók közötti különbség a MEF25-75 és az FVC esetében volt a legnagyobb. A kilégzett levegő CO-tartalma (eCO) dohányzóknál minden korcsoportban szignifikánsan nagyobb, mint a nem dohányzók esetében. A kóros CAT-összpontszám dohányosok esetében szignifikánsan nagyobb volt. A légzésfunkciós szűrővizsgálatok még klinikai tünetek hiányában is korán jelzik a dohányzás káros hatását, illetve a COPD kialakulásának veszélyét.
A vizsgálat célja: A vizsgálat célja a dohányzás gyakoriságának és a dohányzásról való leszokás motivációs tényezőinek meghatározása volt az egészségügyi dolgozók körében. Anyag és módszer: A keresztmetszeti vizsgálat önkitöltős kérdőívvel a Jósa András Oktatókórház összes egészségügyi dolgozójának bevonásával készült. Az elemzésekhez khi-négyzet próbát, Mann-Whitney tesztet, valamint korreláció analízist használtunk. Eredmények: A válaszadók (N =1561) 29,9%-a aktív dohányzónak vallotta magát, 52,0%-uk napi 11-20 szál cigarettát szív el. A válaszadók 20,4%-a próbált már leszokni a dohányzásról. Dohányzásról való leszoktató programban 43,2% nem, 35,6% biztosan részt venne. Szignifikáns összefüggést mutattunk ki a leszokási kísérlet és a leszokási módszer között (χ2 = 7,73; p = 0,02) és a leszokás és a stressz miatti dohányzás között (r = 0,1; p = 0,12). A leszokni nem vágyók a dohányzás társas kapcsolatokat építő szerepét erősebbnek látták (Z = -2.34; p = 0,02). Következtetések: A leszokás iránti igény káros mellékhatások hangsúlyozásával való megalapozása mellett elsősorban menedzsment feladat olyan légkör megteremtése, ahol a kollegiális kapcsolatok fejlesztése átveszi a dohányzás, mint közösségteremtő funkció helyét.
1.
2.
3.
Ideggyógyászati Szemle
[A fluoxetint szedő Covid-19-pneumoniás betegeknek nagyobb a túlélési esélye: retrospektív, eset-kontrollos vizsgálat ]4.
5.
1.
2.
3.
4.
5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás