Egészség-gazdaságtan Magyarországon: nagy potenciál, kihagyott lehetőség?
NÉMETH Bertalan
2016. FEBRUÁR 05.
Lege Artis Medicinae - 2016;26(01-02)
Töprengő
NÉMETH Bertalan
2016. FEBRUÁR 05.
Lege Artis Medicinae - 2016;26(01-02)
Töprengő
Az egészség-gazdaságtan és társterülete, az egészségpolitika legfőbb célja a szűkös erőforrások minél hatékonyabb elosztása az egészségügyben, több szempont együttes figyelembevétele mellett.
Lege Artis Medicinae
A frekventista statisztikai módszerek széles körben elterjedtek és szoftveresen is támogatottak, amely alkalmazásukat jelentősen megkönnyíti. A növekvő bayesi kutatások ellenére a statisztikai oktatás szinte mindenütt zömében frekventista alapon folyik. A frekventista statisztika a valószínűséget relatív gyakoriságként értelmezi, míg a bayesi valószínűség egy mennyiség, ami az adott tudást vagy vélekedést kvantifikálja. A bayesi statisztika lényegében egy tanulási folyamat. Bizonyos esetekben a bayesi statisztikai módszerek az egyedüli lehetőség az adatok elemzésére. A bayesi statisztikai módszerek jól alkalmazhatók az egészségi állapottal kapcsolatos adatok elemzésében. Minden kutató - bizonyos mértékig - bayesi. A közlemény a bayesi statisztika orvostudományban történő használatát ismerteti.
Lege Artis Medicinae
Nem titkolt célja ennek a cikksorozatnak az, hogy magát a tudományt is mint emberi produktumot kritikusan kezelje, ne vallásként vagy valláspótlékként, mert arra valójában alkalmatlan. A vallás olyan kérdésekre ad választ, amelyek jelentős részben nem a tudomány territóriumához tartoznak.
Lege Artis Medicinae
BEVEZETÉS - Az orvosok mentális sérülékenysége fontos kérdés. A vulnerabilitást számos tényező befolyásolhatja, ezek közül az LMBTQ (leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű, queer) ellátókat érintő kisebbségi stressz olyan probléma, amely jelentősen befolyásolhatja a gyógyítók egészségét és jóllétét. MÓDSZER - Tanulmányunkban az LMBTQ orvosok és orvostanhallgatók helyzetét angol nyelvű publikációk tartalomelemzése során tekintjük át. Kutatásunk fókuszába az LMBTQ orvosok munkahelyi coming outtal kapcsolatos tapasztalatait, az egészségügyi dolgozók, medikusok és betegek attitűdjét, továbbá az LMBTQ személyekkel kapcsolatos kérdések oktatását helyezzük. EREDMÉNYEK - A szakirodalom áttekintése után azt látjuk, hogy az Egyesült Államokban az LMBTQ orvosok helyzete a 80-as évek diskurzusa, Magyarországon ez a kérdés csak napjainkban kerül előtérbe. A publikációk alapján kedvező irányú változás rajzolódik ki: egyre több orvos és orvostanhallgató bújik elő az egyetemen és az orvos kollégák és a betegek is elfogadóbbak. Mindez feltételezhetően annak is köszönhető, hogy az amerikai és kanadai egyetemek az elmúlt években nagy hangsúlyt fektettek a különböző kisebbségeket érő diszkrimináció csökkentésére az egészségügyi szférában, külön érintve a gender és szexuális kisebbségeket. KÖVETKEZTETÉSEK - A szexuális kisebbségek által tapasztalt többletstressz és -szorongás számos mentális és fizikális eltérést okozhat, ami fokozza a munkából való ki-esést, valamint orvosok esetében a kiégés kockázatát, továbbá csökkentheti a betegellátás minőségét. A korai kiégés elkerülése érdekében kulcskérdés a társas támogató közeg és az elfogadó, biztonságos munkahelyi környezet kialakítása az LMBTQ orvosok számára. Mindezek miatt fontos lenne Magyarországon a többségi társadalom érzékenyítése, biztonságos és támogató ellátóhelyek kialakítása, valamint az LMBTQ orvosok és orvostanhallgatók pszichés támogatása.
Lege Artis Medicinae
A tanulmány célja a szkizofrénia ipszeitás-hiperreflexió modelljének rövid bemutatása a minimális öntudat elmefilozófiai koncepciójának fényében. A minimális öntudat értelmében nincs tapasztalat a tapasztaló szubjektumra vonatkozó önreferencia nélkül. Dan Zahavi és Uriah Kriegel nézetei szerint a minimális öntudat, illetve élményeink számunkra-valósága, patológiás állapotokban is sértetlen marad. A kortárs fenomenológiai pszichiátriai elemzések azonban olyan élménybeszámolókat nyújtanak, amelyek kétségbe vonják az élmények tulajdonlásának sérthetetlenségét és átrajzolják a minimális öntudat topográfiáját. A minimális öntudat vizsgálata a filozófia és a klinikum közötti együttműködés új horizontját nyithatja meg.
Lege Artis Medicinae
Mindig nehéz végsõ búcsút venni azoktól, akik jelentettek valamit a számunkra, akik ilyen vagy olyan értelemben életünk fontos részévé váltak, hiszen távozásukkal bizonyos értelemben a mi életünk egy meghatározó szakasza is végérvényesen lezárul.
Ideggyógyászati Szemle
Bevezetés – A szédülés a fájdalom mellett az egyik leggyakoribb panasz, amellyel a beteg felkeresi az orvosi ellátást. A modern diagnosztika ellenére a szédülés okának diagnosztizálása napjainkban is nehéz feladat, számos buktatót rejt magában. Célkitűzés – Kérdőíves felmérésünk célja annak vizsgálata, hogy mi történik a szédülést panaszoló beteggel a sürgősségi ellátást követően. Kérdésfelvetés – A sürgősségi osztályon felállított diagnózis és a későbbi kivizsgálás eredménye között mennyire volt összefüggés? Hogyan alakult a betegek életminősége az idő függvényében? A vizsgálat módszere – A Semmelweis Egyetem Sürgősségi Betegellátó osztályán megjelent 879, szédülést panaszoló beteghez juttattuk el kérdőívünket. A vizsgálat alanyai – A kitöltött kérdőíveket 308 betegtől (110 férfi, 198 nő, átlagéletkor 61,8 ± 12,31 SD) kaptuk vissza, ezeket elemzésnek vetettük alá. Eredmények – A sürgősségi diagnózisok megoszlása a következőképpen alakult: centrális eredetű (n = 71), szédülékenység (n = 64) és BPPV (n = 51) voltak a leggyakoribb diagnózisok. A végleges diagnózis tisztázásáig eltelt idő leggyakrabban napokat (28,8%), illetve heteket (24,2%) igényelt, kiemelendő azonban, hogy 24,02%-ban végleges diagnózis sosem született. A sürgősségi és a végleges diagnózis között csupán 80 beteg esetén (25,8%) volt egyezés, amelyet alátámaszt a kvalitatív statisztikai elemzés (Cohen-féle Kappa-teszt) eredménye (κ = 0,560), moderált összefüggést indikálva. Megbeszélés – A sürgősségi osztályon felállított diagnózis és a későbbi kivizsgálás eredménye közötti korreláció alacsony, de az eredmények a nemzetközi irodalomban is hasonlónak mondhatók. Emiatt fontos a betegek követése, beleértve az otoneurológiai, illetve esetlegesen neurológiai kivizsgálás fontosságát. Következtetések – A szédüléssel jelentkező betegek sürgősségi diagnosztikája nagy kihívás. A pontos anamnézis és a gyors, célzott vizsgálat a nehézségek ellenére tisztázhatja a szédülés centrális vagy perifériás eredetét.
Lege Artis Medicinae
Kedves Olvasónk! Így indítottuk a lapot 30 évvel ezelőtt, amikor a LAM első köszöntőjét, a Beköszöntőt írtuk. 1990 októberében azonban a megszólításba még bekerült a „reménybeli” kifejezés is. Különös ez a szó, pontosabban ennek a szónak a használata, így egy emberöltő távlatából visszatekintve. Akkor, a rendszerváltás utáni hónapokban, sőt években, de talán az egész ’90-es évtizedben, a reményből volt a legtöbb. Az egész ország abban reménykedett, hogy végre eljött a szabadság kora, amikor kiteljesedhetnek az alkotó energiák és egy nagy, össznemzeti nekibuzdulással átugorhatjuk a megfáradt és kudarcot vallott szocializmusból a fejlett nyugati, szociális piacgazdaságba és plurális demokráciába vezető lépcsőfokokat, hogy aztán a belátható – nem is oly távoli – jövőben ripsz-ropsz utolérjük majd a magyar lakosság zömének példaképét, a „k. u. k.”-beli „sógorok” lakta Ausztriát. Ebből a remény és a nekibuzdulás biztosan megvalósult. A többiről most inkább ne beszéljünk. Nagyon is beszéljünk viszont arról, hogy ez a tenni akarás, az alkotóenergiák felszabadulása egy megújuló, jobb és lakhatóbb ország reményében hogyan vezetett el a LAM megalapításához – mert most ennek jött el az ideje.
Lege Artis Medicinae
Három évtizeddel ezelőtt azzal a céllal indult a LAM, hogy az orvostudomány és annak határterületeivel kapcsolatos tudományos információkról tájékoztasson. Már a kezdetektől fogva felvállalt egy különleges tématerületet is, amelyben a medicinát a művészet világával kapcsolja össze. Az orvosszakmai közlemények palettáján ez ma is különlegesnek számít. A LAM eddigi történetének elemzését nemzetközileg elfogadott publikációs irányelvek, és az objektivitást biztosító, tudományos adatbázisok segítségével végeztük. Megvizsgáltuk a LAM gyakorlatát, hogy a hagyományos nyomtatott füzet és az elektronikus verzió tartalmának közzététele során miként felel meg a legfőbb szempontoknak, a jelen kor szakmai elvárásainak. Feltártuk a kiadvány jelenlétét a legnagyobb bibliográfiai és tudománymetriai adatbázisokban, áttekintettük helyét a hazai szakmai folyóiratok között. Az eredmények azt bizonyítják, hogy az elmúlt évek során a LAM annak ellenére szerzett nemzetközi ismertséget, hogy a kevesek által beszélt magyar nyelven megjelenő kiadvány. Köszönhető ez a külföldi társszerzőkkel, valamint a kizárólag külhoni kutatók által írott cikkek LAM-ra való hivatkozásainak. A magyar bibliográfiai adatbázisok érthető módon teljes terjedelmében tartalmazzák a folyóiratot, amelynek az élenjáró lapok között van az olvasottsága. A kiadvány nagy erénye a szerzők munkahelye szerinti megoszlás széles spektruma, mellyel szinte teljes egészében lefedik a hazai egészségügyi intézményi rendszert. A tartalom különlegességét emelik a művészeti tárgyú írások, amelyek az orvosi szakközleményekhez hasonló feltártság esetén fokozott magyar és külföldi érdeklődésre tarthatnak számot.
Lege Artis Medicinae
A diuretikumok az 1960-as években történt széles körű elterjedésük óta is alapvető antihipertenzív gyógyszerek maradtak. A magas vérnyomás kezelését tárgyaló 2018. évi ESC/ESH irányelv nem tesz különbséget a tiazid és a tiazidszerű vizelethajtók között a magas vérnyomás kezelésében, elismerve, hogy szemtől szembe nem hasonlították össze ezeket a gyógyszercsoportokat véletlenszerű betegbeválasztásos vizsgálatokban, valamint, hogy a hydrochlorothiazid az egyik leggyakoribb összetevője a forgalomban lévő, engedélyezett fix antihipertenzív gyógyszer-kombinációknak. A 2018. évi magyar irányelv az indapamidot tartja a leghatékonyabb diuretikumnak a hypertoniában szenvedő betegek terápiájában. Közleményünk célja, hogy áttekintsük a tiazid vagy tiazidszerű vizelethajtóknak, elsősorban a ma Magyarországon elérhető hydrochlorothiazidnak és indapamidnak, valamint kombinációs készítményeik korszerű alkalmazását a magasvérnyomás-betegségben szenvedő beteg kezelésében.
Lege Artis Medicinae
Íme, még mindig itt vagyunk… A Lege Artis Medicinae (LAM) első számában („Lectori salutem”) megjelent beköszöntő első mondatát kiegészítettem a „mindig” szóval. Nagy eredmény ez... Harminc év! Csendben ülök a számítógép előtt, hallom a falióra ketyegését: tik-tak. Másodpercenként egy tik vagy tak... A LAM első megjelenése óta mostanáig, amikor e sorokat írom, 950 765 620 másodperc telt el… Mindjárt egymilliárd! Megrohannak az emlékek.
1.
2.
3.
Ideggyógyászati Szemle
[A fluoxetint szedő Covid-19-pneumoniás betegeknek nagyobb a túlélési esélye: retrospektív, eset-kontrollos vizsgálat ]4.
5.
1.
2.
3.
4.
5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás