Lege Artis Medicinae

Dada és szürrealizmus

NAGY Zsuzsanna

2014. JÚNIUS 20.

Lege Artis Medicinae - 2014;24(05-06)

Szellem és kultúra

A „Dada és szürrealizmus - Magritte, Duchamp, Man Ray, Miró, Dalí. Válogatás a jeruzsálemi Izrael Múzeum gyűjteményéből” című kiállítás eddig nem látott teljességgel tárja a látogatók elé a 20. századi nagy avantgárd irányzatok legkiválóbb alkotásait 2014. július 9. és október 5. között a Magyar Nemzeti Galériában.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Lege Artis Medicinae

Az evés és a testkép zavarai a 21. század elején - mit hoz a jövő?

TÚRY Ferenc, HAYRIYE Güleç, MEZEI Ágnes

Az evészavarok a modern civilizációs betegségek közé tartoznak, az anorexia nervosa (AN) 1873 óta ismert, a bulimia nervosa (BN) pedig mindössze 1979 óta. Pszichoszomatikus zavarokról van szó, amelyek megértését a biopszichoszociális modell könnyíti: a kialakulásban szerepük van biológiai, pszichológiai és társadalmi- kulturális tényezőknek egyaránt.

Lege Artis Medicinae

„Az orvostanhallgató későn találkozik a beteggel, viszont korán a tetemmel.” A bonctermi élmények hatásáról a magyarországi orvostanhallgatók körében

IMOLA Sándor, CSALA Irén, BIRKÁS Emma, GYŐRFFY Zsuzsa

BEVEZETÉS - Az orvosképzés legjelentősebb tárgyai közé tartoznak az anatómia és patológia, melyek tanulása során a hallgatók gyakorlati óráikon találkozhatnak először bonctermi élményekkel. A nemzetközi szakirodalom eredményei azt mutatják, hogy a bonctermi élmények az orvossá válás folyamatának fontos, de nem mindig problémamentes állomásai. MINTA ÉS MÓDSZEREK - Kvantitatív (n=733) és kvalitatív (n=45) feltáró jellegű kutatás orvostanhallgatók körében. Mind­két elemzési módszerrel a boncolásos gyakorlatok hatását, az ezzel kapcsolatos él­ményeket igyekeztünk bemutatni. A két módszer együttes alkalmazása a vizsgálat érvényességét nagymértékben növelte. EREDMÉNYEK - A hallgatók 50%-a jelezte, hogy „hatással volt rá a boncolás élménye”. A nők és a klinikai képzésben (III-VI. év) részt vevő hallgatók szignifikánsan gyakrabban számoltak be negatív hatásokról. A kvalitatív vizsgálat eredményei megerősítették, hogy a képzés során a boncolásos gyakorlatok meghatározó hatásúak és az élményekkel való megküzdés sok esetben (főként a medikák számára) nehézséget jelent. KÖVETKEZTETÉSEK - Vizsgálatunk tovább erősíti azt a feltevést, hogy a boncolásos élmények az orvossá válás folyamatában jelentős szereppel bírnak. A sikeres megküzdés nem az érzelmek elfojtása vagy ignorálása, hanem az élmény okozta negatív érzelmek tudatosítása, megértése, és hatékony megoldási stratégiák kidolgozása révén érhető el. Mindezen élmények kezelése a későbbi orvosi mentálhigiéné, az orvos-beteg kapcsolat egyik meghatározó motívuma lehet.

Lege Artis Medicinae

A barbárság kora

NAGY Zsuzsanna

Bennünk is megszólalt a vészcsengő. Sokféle nézetű személlyel köt össze immár minket a félelemközösség: a „populizmusfrász”. A gondolatkifejtés eszményének és etoszának féltése. De miről is volna szó? Hát, sok mindenről. Jó régi gondok ezek, melyekhez most kényszerűen újak forrnak oda ebben a gondolatfutamban.

Lege Artis Medicinae

A biológiai terápia hatása rheumatoid arthritisben a generalizált osteoporosisra

JUHÁSZ Péter

Rheumatoid arthritisben a sokízületi érintettség és károsodás mellett a gyulladás következtében generalizált osteoporosis is kialakulhat. Ebben a gyulladásos állapot fenntartásában is fontos sejtek és citokinek játszanak főszerepet mind a csontépítés gátlásán, mind a csontbontás serkentésén keresztül. A gyulladásos aktivitás csökkentésében is hatékony biológiai terápiák az irodalmi adatok alapján a csontépítés serkentését és a csontbontás gátlását is eredményezik a csontsűrűség növelésében és védelmében, mely a később kialakuló törések megelőzésében kiemelkedő jelen­tő­ségű.

Lege Artis Medicinae

Mitől boldogok a mai fiatalok? Vallás, spiritualitás és a mentális jóllét összefüggései középiskolások körében

PIKÓ Bettina, KOVÁCS Eszter, KRISTON Pálma

BEVEZETÉS - A kutatások szerint a hagyományos vallásgyakorlás egyre inkább háttérbe szorul a serdülők körében, ami azonban nem jelent vallástalanságot vagy a spiritualitás teljes hiányát. A spiritualitás/vallás ma is jelentős védőfaktor. Ezért tanulmányunk célja az volt, hogy középiskolás mintán elemezzük a spiritualitás/vallásosság változóinak tükrében a fiatalok mentálisjóllét-indikátorait. MÓDSZEREK - Kérdőíves adatfelvételünk (2010) során 656 szegedi középiskolást kérdeztünk meg (életkoruk 14-21 év, átlag = 16,5 év, szórás = 1,5 év, a minta 49,1%-a lány). Függő változóként a depressziós tünetegyüttes, az élettel való elégedettség és az optimizmus, függetlenként pedig spirituális és vallásos változók szerepeltek. A leíró statisztikán túl korrelációelemzést és többváltozós lineáris regresszióelemzést (stepwise módszert) alkalmaztunk. EREDMÉNYEK - Eredményeink szerint a mai fiatalok boldogsága elsősorban egzisztenciális jóllétüktől függ: azok, akik látják életük értelmét, akiknek céljai vannak, és hisznek abban, hogy képesek életük eseményeit átlátni és megérteni, elégedettebbek életükkel, optimistábbak, és kevésbé hajlamosak depresszióra. Emellett az élettel való elégedettséghez a spirituális hit is hozzájárul, míg a vallás fontossága a depresszió esetében védőfaktor. KÖVETKEZTETÉSEK - Eredményeink alapján arra következtethetünk, hogy az egzisztenciális jóllét (amely főként az élet értelmére vonatkozik) kiemelten fontos spirituális mutató. Az adatok azonban azt is sugallják, hogy a fiatalok mentális jólléte csak kis részben származik a vallásgyakorlásból, a fiatalok spirituális hite jórészt más forrásból táplálkozik. Ennek kiderítése további vizsgálatokat igényel. Mindenesetre bizonyossá vált, hogy a mai fiataloknak ugyanúgy szükségük van az élet értelmébe vetett hitre, mint más korosztályoknak.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

LAM Extra Háziorvosoknak

Dada és szürrealizmus

NAGY Zsuzsanna

A „Dada és szürrealizmus - Magritte, Duchamp, Man Ray, Miró, Dalí. Válogatás a jeruzsálemi Izrael Múzeum gyűjteményéből” című kiállítás eddig nem látott teljességgel tárja a látogatók elé a 20. századi nagy avantgárd irányzatok legkiválóbb alkotásait 2014. július 9. és október 5. között a Magyar Nemzeti Galériában.

Lege Artis Medicinae

Léon Spilliaert nyugtalanító álomképei

NÉMETH István

Léon Spilliaert (1881-1946) neve és művészete valószínűleg még ma is alig ismert szélesebb körben, holott az oostendei születésű festő a belga szimbolizmus egyik legeredetibb és legsokoldalúbb egyénisége volt, akinek sajátos fényhatásokra épülő, s rendszerint lidérces hangulatot árasztó alkotásai sajátos átmenetet képeznek a szimbolizmus, az expresszionizmus és a szürrealizmus között.

Lege Artis Medicinae

Festészet és örökkévalóság - Az idő Magritte művészetében

TÚRY Ferenc

A szürrealizmus egyik legismertebb festőjének lenyűgöző, erőteljes képei sajátos időkezelésről tanúskodnak.