Csontáttétet adó emlődaganatos beteg kezelése fulvesztranttal és biszfoszfonáttal
KLINKÓ Tímea, GALLER Zoltán, LANDHERR László
2013. FEBRUÁR 22.
Lege Artis Medicinae - 2013;23(02)
Esettár
KLINKÓ Tímea, GALLER Zoltán, LANDHERR László
2013. FEBRUÁR 22.
Lege Artis Medicinae - 2013;23(02)
Esettár
A jelenleg 70 éves nőbeteg belgyógyászati anamnézisében 2-es típusú diabetes mellitus, hypertonia szerepel. 1982-ben a bal emlő külső kvadránsai határán elhelyezkedő tumor miatt mastectomia és axillaris blokkdisszekció történt.
Lege Artis Medicinae
A Nobel-díjas Camus szerint a szabadság legékesebb bizonyítéka, hogy az ember önkezével véget vethet az életének. Az elfogadott orvosi álláspont ennek ellentmond, mivel az öngyilkosságot a pillanatnyi vagy tartós elmezavar tünetének tekinti.
Lege Artis Medicinae
BEVEZETÉS - A szulfanilureák a 2-es típusú diabetes mellitus kezelésében a másodvonalbeli készítmények között háttérbe szorultak, mert használatuk során gyakrabban fordult elő hízás és hypoglykaemia. A bemutatott esetben mégis gliclaziddal sikerült teljesíteni a terápiás elvárásokat. ESETISMERTETÉS - A 45 éves, elhízott, 2- es típusú diabetes mellitusban szenvedő férfi metformin XR készítményt használt. HbA1c értéke magas volt, és fő panaszként haspuffadást említett. Hasi panasza a diétáját is gátolta. A magas HbA1c és elhízás miatt inkretinmimetikum-kezelést kezdtem. A hasi panaszok fokozódása miatt, a beteg alapos tájékoztatása után az eddigi kezelését gliclazidra cseréltem. A gliclazidkezelés mellett hasi panaszai megszűntek, diétáját tartani tudta, három hónap alatt 14 kg-ot fogyott és szénhidrátanyagcsere-paraméterei rendeződtek. KÖVETKEZTETÉS - Hasi panaszok esetén az ismételt diétás anamnézisfelvétel feltárhatja a metforminintoleranciát. Ilyenkor terápiás siker érhető el gliclazid használatával, amelynél nem merül fel semmilyen gastrointestinalis mellékhatás.
Lege Artis Medicinae
Közleményünkben röviden összehasonlítottuk azokat a nemzetközi irodalomban fellelhető gazdasági és élettani megfigyeléseket, amelyek a laparoszkópos és hagyományos technikával végzett colorectalis beavatkozásokkal foglalkoznak. Kutatócsoportunk modellezte a colorectalis betegségtől szenvedők betegútját, elemezte a fekvő beteg ellátása során egy fővárosi fekvőbeteg-ellátó intézet számviteli és kontrolling adatait a különböző típusú colorectalis beavatkozásokra. A laparoszkópos és hagyományos vastag- és végbélműtétekre meghatározott és a fekvőbetegellátó intézet által ráfordított költségeket az Országos Egészségbiztosítási Pénztár finanszírozásával összehasonítottuk. Megfigyelésünk során arra a következtetésre jutottunk, hogy Magyarországon a colorectalis műtétek közül a modern laparoszkópos technikával végzett műtétek sokkal drágábbak, mivel a műtői költségük - ezen belül is az egyszer használatos eszközök - magas, valamint önálló beavatkozási kódon történő finanszírozásuk jelenleg még nem biztosított. A colorectalis betegségek esetén nem történik meg a laparoszkópos és hagyományos beavatkozások elkülönítése, megfigyelése és összehasonlítása.
Lege Artis Medicinae
Az ismert svájci pszichológiai és társadalomtudományi könyvkiadó, a Hans Huber új kézikönyv-sorozatot indított Handbuch Gesundheit‘swissenschaften - vagyis szabad fordításban: Az egészségtudomány kézikönyvei - címen.
Lege Artis Medicinae
A LAM szerkesztősége viszonylag ritkán jelentkezik saját közleménnyel. Néhány jelentős szakmai kérdés ritka felvetésétől eltekintve csupán saját ünnepeink, évfordulóink, a lap életében vagy a szerkesztőségben bekövetkezett nagyobb változások okán szoktunk megszólalni. Így van ez most is.
Lege Artis Medicinae
Az invazív vizsgálatok azt mutatják, hogy a betegek kétharmadában a szívizom-ischaemia obstruktív coronariabetegség és más szívbetegség hiányában (INOCA) áll fenn, melynek oka a microvascularis diszfunkció (CMD), és amelynek következménye a microvascularis koszorúér-betegség (MVD), a microvascularis vagy epicardialis vasospasticus angina (MVA) lehet. A korszerű klinikai gyakorlatban a noninvazív kardiológiai képalkotó eljárások fejlődésével lehetővé vált a coronariaáramlás mérése a jellemző indexek meghatározásával. Mindezek javítják a CMD és az általa okozott myocardialis ischaemia diagnózisát, és lehetőséget adnak az elsődleges MVD diagnosztizálására. Tekintettel arra, hogy az MVD felismerése-kezelése a magyar orvosi gyakorlatban jelentősen alulreprezentált, az alábbiakban részletesen ismertetjük a primer stabil microvascularis anginát (MVA), annak korszerű invazív és noninvazív differenciáldiagnózisát és kezelését, különös tekintettel – a gyakorisága miatt – a magas vérnyomás által kiváltott formára és a nők koszorúér-betegségére. Kiemeljük a hazai lehetőségek figyelembevételével az ajánlható diagnosztikai eljárásokat.
Ideggyógyászati Szemle
Bevezetés – A szédülés a fájdalom mellett az egyik leggyakoribb panasz, amellyel a beteg felkeresi az orvosi ellátást. A modern diagnosztika ellenére a szédülés okának diagnosztizálása napjainkban is nehéz feladat, számos buktatót rejt magában. Célkitűzés – Kérdőíves felmérésünk célja annak vizsgálata, hogy mi történik a szédülést panaszoló beteggel a sürgősségi ellátást követően. Kérdésfelvetés – A sürgősségi osztályon felállított diagnózis és a későbbi kivizsgálás eredménye között mennyire volt összefüggés? Hogyan alakult a betegek életminősége az idő függvényében? A vizsgálat módszere – A Semmelweis Egyetem Sürgősségi Betegellátó osztályán megjelent 879, szédülést panaszoló beteghez juttattuk el kérdőívünket. A vizsgálat alanyai – A kitöltött kérdőíveket 308 betegtől (110 férfi, 198 nő, átlagéletkor 61,8 ± 12,31 SD) kaptuk vissza, ezeket elemzésnek vetettük alá. Eredmények – A sürgősségi diagnózisok megoszlása a következőképpen alakult: centrális eredetű (n = 71), szédülékenység (n = 64) és BPPV (n = 51) voltak a leggyakoribb diagnózisok. A végleges diagnózis tisztázásáig eltelt idő leggyakrabban napokat (28,8%), illetve heteket (24,2%) igényelt, kiemelendő azonban, hogy 24,02%-ban végleges diagnózis sosem született. A sürgősségi és a végleges diagnózis között csupán 80 beteg esetén (25,8%) volt egyezés, amelyet alátámaszt a kvalitatív statisztikai elemzés (Cohen-féle Kappa-teszt) eredménye (κ = 0,560), moderált összefüggést indikálva. Megbeszélés – A sürgősségi osztályon felállított diagnózis és a későbbi kivizsgálás eredménye közötti korreláció alacsony, de az eredmények a nemzetközi irodalomban is hasonlónak mondhatók. Emiatt fontos a betegek követése, beleértve az otoneurológiai, illetve esetlegesen neurológiai kivizsgálás fontosságát. Következtetések – A szédüléssel jelentkező betegek sürgősségi diagnosztikája nagy kihívás. A pontos anamnézis és a gyors, célzott vizsgálat a nehézségek ellenére tisztázhatja a szédülés centrális vagy perifériás eredetét.
Ideggyógyászati Szemle
A nyugat- és kelet-európai országok stroke halandósága közötti szakadék a társadalmi-gazdasági különbségeket tükrözi. Felvetődik a kérdés, hogy az életszínvonalbeli különbségek kisebb régiók szintjén is megnyilvánulnak-e a stroke jellegzetességeiben. Összefoglalónkban a főváros egyik legszegényebb (VIII.) és leggazdagabb (XII.) kerülete stroke-betegeinek összehasonlítását mutatjuk be életkori megoszlás, stroke-incidencia, esethalálozás és mortalitás szempontjából. Két összehasonlító epidemiológiai vizsgálatunk eredményeit összegezzük, melyek ugyanabban a két kerületben az akut cerebrovascularis betegséget elszenvedett lakosságot vizsgálták. A „Budapest 8–12 Projekt” igazolta, hogy a szegényebb VIII. kerületben a stroke fiatalabb életkorban jelentkezik, valamint magasabb a dohányzás, az alkoholabúzus és a kezeletlen hypertonia prevalenciája. A „Hat Év Két Kerületben” tanulmányba bevont 4779 beteg a 10 éves utánkövetéssel egyértelműen igazolja, hogy a stroke fiatalabb korban következik be, magasabb incidenciával, esethalálozással és mortalitással jár a kedvezőtlen szocioökonómiai adottságokkal rendelkező VIII. kerületben. A fiatalabb korcsoportokon belül magasabb a halálozás és a társbetegségek prevalenciája a VIII. kerületben a XII. kerülethez képest. A rizikófaktorok magasabb prevalenciája és a fiatalabb korcsoport magasabb halálozása a kedvezőtlenebb szocioökonómiai adottságú VIII. kerület lakosságának jelentősebb sérülékenységére utal. A hiányzó láncszem a szegénység és a stroke között az életmódi rizikótényezők és az elsődleges prevencióhoz való adherencia hiánya lehet. A népegészségügyi stroke-prevenciós programoknak a kedvezőtlen szocioökonómiai környezetben élő fiatalabb korosztályra kellene fókuszálniuk.
Lege Artis Medicinae
A diuretikumok az 1960-as években történt széles körű elterjedésük óta is alapvető antihipertenzív gyógyszerek maradtak. A magas vérnyomás kezelését tárgyaló 2018. évi ESC/ESH irányelv nem tesz különbséget a tiazid és a tiazidszerű vizelethajtók között a magas vérnyomás kezelésében, elismerve, hogy szemtől szembe nem hasonlították össze ezeket a gyógyszercsoportokat véletlenszerű betegbeválasztásos vizsgálatokban, valamint, hogy a hydrochlorothiazid az egyik leggyakoribb összetevője a forgalomban lévő, engedélyezett fix antihipertenzív gyógyszer-kombinációknak. A 2018. évi magyar irányelv az indapamidot tartja a leghatékonyabb diuretikumnak a hypertoniában szenvedő betegek terápiájában. Közleményünk célja, hogy áttekintsük a tiazid vagy tiazidszerű vizelethajtóknak, elsősorban a ma Magyarországon elérhető hydrochlorothiazidnak és indapamidnak, valamint kombinációs készítményeik korszerű alkalmazását a magasvérnyomás-betegségben szenvedő beteg kezelésében.
Ideggyógyászati Szemle
[Az autizmus spektrum zavar heterogén tünetekkel jelentkező idegrendszeri fejlődési zavar, aminek az etiológiája nem kellően tisztázott. A közelmúltban, az autizmus gyakoriságának növekedése és a veleszületett metabolikus rendellenességek diagnosztikai lehetőségeinek bővülése miatt egyre több komorbiditásra is fény derült. A vizsgálatban olyan autizmus spektrum zavar diagnózissal rendelkező betegek vettek részt, akik 2018. szeptember 1. és 2020. február 29. között a Gyermekbetegek Metabolizmusambulanciáján részesültek ellátásban (n = 179 fő). A betegek személyes adatait, rutin és speciális metabolikus teszteredményeit retrospektív módon elemeztük. Az ambulanciánkon ezen idő alatt megjelent 3261 beteg közül 179-en (5,48%) rendelkeztek autizmus spektrum zavar diagnózissal, ők képezik vizsgálatunk betegpopulációját. A speciális metabolikus kivizsgálás eredményeképpen 6 beteg (3,3%) esetében állítottunk fel veleszületett metabolikus rendellenesség diagnózist. Két betegünk klasszikus phenylketonuria, két betegünk klasszikus homocystinuria, egy betegünk 3D típusú mucopolysaccharidosis (Sanfilippo-szindróma) és egy 3-metilkrotonil-CoA-karboxiláz-hiány diagnózist kapott. A veleszületett metabolikus rendellenesség ritkán autizmus spektrum zavarhoz társulhat. A kór-történet pontos felvétele, az alapos fizikális vizsgálat és a tünetek gondos mérlegelése az autizmus spektrum zavarban szenvedő betegek esetében segítheti a klinikust a döntéshozatali folyamatban, és elvezethet a megfelelő metabolikus kivizsgáláshoz. Ha az autizmus hátterében veleszületett metabolikus rendellenességet találunk, az hatékony kezelést eredményezhet.]
1.
2.
3.
Ideggyógyászati Szemle
[A fluoxetint szedő Covid-19-pneumoniás betegeknek nagyobb a túlélési esélye: retrospektív, eset-kontrollos vizsgálat ]4.
5.
1.
2.
3.
4.
5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás