Lege Artis Medicinae

BCG Immunterapeutikum alkalmazása hugyhólyagdaganatok (carcinoma in situ és papilláris rák) kezelésére

CSIZÉR Zoltán1

1992. JANUÁR 29.

Lege Artis Medicinae - 1992;2(01)

Összefoglaló közlemények

A BCG Immunterapeutikum (BCG IT) az első immunmodulátor, amelyet az Egyesült Államokban, Kanadában és Németországban húgyhólyagrákok kezelésére engedélyeztek. A készítményt egy jól tervezett és eredményes klinikai hatásossági vizsgálat alapján engedélyezték. A többközpontú, független és ellenőrzött vizsgálatot egy hosszú megfigyelési idő követte. A klinikai vizsgálatok eredményei azt mutatják, hogy a BCG immunterápia szignifikánsan hatásosabb az Adriamycin kemoterapiánál. A két készítmény toxicitása és az általuk okozott mellékhatások súlyossága között nincs lényeges különbség.

AFFILIÁCIÓK

  1. Connaught Laboratories Ltd. Egy Pasteur Merieux Vállalat Willowdale, Ontario, Canada

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Lege Artis Medicinae

Egy Asztalnál

A szakma közvéleménye a Jelentés a társadalombiztosításról című összefoglaló kötet révén ismerte meg a Fraternité Rt. nevét. Ennél több nemigen ismert erről az intézmények és magánszemélyek alkotta részvénytársaságról, mely Kelet-Európában egyedüliként a humánszolgáltatásokkal kapcsolatos területeken ad át ismereteket és tanácsokat a döntéshozóknak. Vezérigazgatója, Bánfalvy István így nyilatkozott:

Lege Artis Medicinae

A programozott sejthalál (apoptosis) biológiai és patológiai jelentősége

SZENDE Béla

A programozott sejthalál (apoptosis) biológiai jelentőségében, a morfológiai jelek és bioké miai történések vonatkozásában alapvetően különbözik a necrosistól. Az apoptosis aktív sejtműködés eredménye (sejtöngyilkosság), amely számos biológiai és kóros folyamatban megfigyelhető. A daganatok hormonkezelése során az apoptosis mértékének fokozását érhetjük el, ami a hormonkezelés hatásmódját és az apoptosist elindító génregulációs változást új megvilágításba helyezi.

Lege Artis Medicinae

Transoesophagealis és transthoracicus echocardiographia aorta dissectioban

LENGYEL Mária

Az aorta dissectio prognózisa súlyos, de az életkilátások a korai diagnózissal javíthatók. A szerző az echocardiographia szerepét értékeli a felismerésben. 32 beteg echocardiographiás eredményeit elemzi, akiknél 1984. szeptember és 1991. július között egyéb módszerekkel aorta dissectiot bizonyítottak. Közülük 19 betegben csak transthoracicus echocardiographia (TTE), 13-ban TTE és transoesophagealis echocardiographia (TE) is történt. A kontroll csoportba 21 beteg tartozott, náluk az aorta dissectio gyanúja nem igazolódott. Az aorta dissectiot DeBakey szerint osztályozták. A 14 akut és 18 krónikus aorta dissectio közül 9 volt I. típusú, 15 II. típusú és 8 III. típusú. A klinikai gyanú, a TTE, a TE és a szívkatéterezés szenzitivitása 34, 72, 92 és 94% volt. A TE alkalmas volt a típusok azonosítására, a be- és visszalépési nyílások, az állumen és a bal coronaria artéria eredésének felismerésére. A TTE az aorta dissectio szövődményeinek és etiologiájának kimutatásában volt értékes. Az etiológiában a hypertoniának (12) és a Marfan syndromának (7) volt vezető szerepe. Az eredmények az irodalmi közlésekhez hasonlóan azt bizonyítják, hogy az aorta dissectio diagnosztikájában a TE biztonságos és meg bízható módszer, amely felülmúlja a TTE-t és nem marad el az angiographiától. Aorta dissectio gyanúja esetén a TE-vel kombinált TTE elvégzését ajánlják. Az aorta dissectio ellátásában és megelőzésében nagy jelentőségű a kardiológiai szövődmények és az etiológiai tényezők echocardiographiás kimutatása is.

Lege Artis Medicinae

Szájtünetek jelentősége a leukaemiák diagnosztikájában

GYURKOVICS Csilla, BÁNÓCZY Jolán

A vérképzőrendszer betegségeinek gyakori kísérő tünetei a szájnyálkahártya-, és a száj környékének elváltozásai, melyek az alapbetegség első tüneteként jelentkezve, diagnosztikus értékűek. Primaer szájtünetek elsősorban az acut leukaemiára jellemzőek. Ezek: haemorrhagia, petechia, ecchymosis, ínyfekély, gingiva-hy pertrophia, gingiva-fájdalom, fogmozgathatóság, candidiasis, herpes simplex vírusfertőzés, nyirokcsomó nagyobbodás. A chronicus leukaemiák szájtünetei is fel kelthetik az alapbetegség gyanúját. A szájelváltozások kiterjedését és súlyosságát az al kalmazott cytostaticus terápia fokozza.

Lege Artis Medicinae

A peritonealis dialisiskezelés Magyarországon

KARÁTSON András, MAKÓ János

A peritonealis dialisis hagyományos, intermittáló technikájával a krónikus uraemiás betegen a kezelés hetente háromszor, 8–10 órában történik. 1976-ban Popovich és munka társai a folyamatos ambuláns peritonealis dialisis (az angol kezdőbetűk alapján CAPD) elvét ismertette, amely a víz és a toxikus anyagok jobb hatásfokú, egyenletes eltávolítását biztosítja. Ezzel a módszerrel az Egyesült Államokban 19 000, Európában 9600 beteget kezelnek. 1991 elején a hazai nephrológiai és dializáló osztályokon kérdőíves felméréssel tájékozódtunk a peritonealis dialisissel kezelt betegek számáról és a kezelés technikai feltételeiről. Magyarországon nemcsak a kezelt (dializált + transzplantált) krónikus uraemiás betegek száma kisebb (az európai átlag 236/1 millió lakos, hazánkban 106/1 millió lakos), hanem a dializált betegek kezelési mód szerinti megoszlása is eltérő. Az intermittáló peritonealis dialisissel kezeltek száma nálunk évek óta 10% felett, a folyamatos peritonealis dialisissel kezelteké pedig 2% alatt van (Európa országaiban az előző sorrendben 2%, illetve 4-43%). Felmérésünk során tájékozódtunk a peritonealis dialisishez alkalmazott oldat, desinficiens, összekötőrendszer fajtájáról, a peritonitis előfordulásáról és az antibiotikum adás gyakorlatáról. Összefoglaljuk a biokompatibilitás, az interleukin mechanizmus elveit, a kezelés eredményességének és otthon végzésének feltételeit.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Klinikai Onkológia

Húgyhólyagdaganat neoadjuváns és palliatív gyógyszeres ellátása

MARÁZ Anikó

Az izominvazív, lokális hólyagtumoros betegek túlélése kedvezőbb, ha a cystectomiát neoadjuváns vagy adjuváns platinatartalmú kemoterápia egészíti ki. A neoadjuváns ciszplatinbázisú kemoterápia hatására, metaanalízisek alapján, 5-16%-os ötéves túlélési benefit érhető el. A neoadjuváns kemoterápiára jól reagáló betegeknél (patológiai komplett remisszió aránya 12-50%) még kedvezőbb a kimenetel. A cystectomia három hónapon túli késlekedésének nincs kedvezőtlen hatása a túlélésre, ha a műtét előtt kemoterápia történik. Az adjuváns fázis III vizsgálatok és metaanalízisek eredményei kevésbé egyértelműek, de összességükben kedvező trend észlelhető a kemoterápia hatására a túlélésben, különösen pT 3/4 és/ vagy N+ (valamint high grade vagy margin pozitív) esetekben. A platinabázisú kemoterápiás kezelés utáni progresszió esetén másod- és többed-, valamint ciszplatinra alkalmatlan betegeknél PD-L1-expresszió esetén első vonalban is alkalmazható immunterápia hatására a betegek túlélésének és a tumorválasz időtartamának eredményei igen biztatóak, hatékonyabbnak látszanak az adott stádiumokban eddig alkalmazott kemoterápiás szerek publikált adatainál. A legújabb irányokban az immunterápia neoadjuváns, adjuváns, valamint kemoterápiával kombinált alkalmazása is klinikai vizsgálatok értékelése alatt áll, amelyek korai adatai kiemelkedően perspektivikusnak tűnnek.

Ideggyógyászati Szemle

[Heveny vestibularis szindróma képében jelentkező késői meningitis carcinomatosa – klinikopatológiai esetismertetés]

KISS Geza Jozsef, JARABIN András János, MOLNÁR Anna Fiona, KLIVÉNYI Péter, TISZLAVICZ László, GION Katalin, FÖLDESI Imre, ROVÓ László, BELLA Zsolt

[Célkitűzés – Bár a szédülés a leggyakrabban előforduló panaszok egyike, a vestibularis perifériák hirtelen kialakult tónusaszimmetriája hátterében mégis ritkán találunk peri­fériás eredetű betegséget utánzó malignus koponyaűri tumorokat. Dolgozatunk egy heveny vestibularis szindróma klinikai képében jelentkező, késői, temporalis csontot is beszűrő, disszeminált, generalizált mikrometa­sztá­zi­sok­kal járó meningitis carcinomatosa esetet mutat be, ami egy primer pecsétgyűrűsejtes gyomorcarcinoma fel­ébredé­sét követően jelent meg. Kérdésfelvetés – Célul tűztük ki, hogy azonosítjuk azon patofiziológiai folyamatokat, melyek magyarázatul szolgálhatnak a daganat felébredésére, disszeminációjára. A vestibularis tónusaszimmetria lehetséges okait szintén vizsgáltuk. Ötvenhat éves férfi betegünk interdiszciplináris orvosi adatait retrospektíven elemeztük. Összegyűjtöttük és részletesen újraértékeltük az eredeti klinikai és patológiai vizsgálatok leleteit, majd új szövettani festésekkel és immunhisztokémiai módszerekkel egészítettük ki a diagnosztikus eljárásokat. Kórboncolás során a nagyagy és a kisagy oedamás volt. A bal piramiscsont csúcsát egy 2 × 2 cm nagyságú daganatmassza szűrte be. A gyomorreszekátum eredeti szövettani metszeteinek újraértékelése submucosus daganatinfiltrációt igazolt vascularis invázió jeleivel. Immunhisztokémiai vizsgálatokkal dominálóan magányosan infiltráló daganatsejteket láttunk cytokeratin 7- és vimentinpozitivitással, valamint részleges E-kadherin szövettani festésvesztéssel. A kórboncolás során nyert szövetminták ezt követő hisztológiai vizsgálatai igazolták a disszeminált, többszervi mikroszkopikus daganatinváziót. Az újabb eredmények igazolták, hogy a vimentin kifejeződése, valamint az E-kadherin elvesztése szignifikáns (p < 0,05) kapcsolatot mutat az előrehaladott stádiummal, a nyirokcsomóáttétek jelenlétével, a vascularis és neuralis invázióval, valamint a nem differenciált szöveti típussal. Betegünk középkorú volt és nem volt immunhiányos állapotban, így a gyomorcarcinoma kilenc éven át tartó alvó állapotot követő felébredését nem tudtuk megmagyarázni. A daganat szervspecifikus tropizmusa, melyet a „seed and soil” teóriával magyaráznánk, kifejezetten váratlan volt, mivel a gyomorrákok ritkán képeznek áttétet az agyburkokon, hiszen a daganatsejtek elenyésző számban jutnak át a vér-agy gáton. Következtetések – Az előzményben szereplő malignus folyamat, valamint egy új neurológiai tünet megjelenése fel kell, hogy keltse a klinikus figyelmét a központi ideg­rendszer daganatos érintettségére, melyet adekvát, célzott diagnosztikus és terápiás stratégia megtervezése kell, hogy kövessen. Ehhez célzott szövettani festési eljárások, specifikus antitestek alkalmazása szükséges. A közelmúlt eredményei sejtkultúrákon igazolták a metformin epithelialis-mesenchymalis transitiót erősen gátló hatását gyomor­rák esetében. Így további kutatást kell végezni azon esetekben, amelyekben az epithelialis-mesenchymalis transitióra pozitív eredményeket kapunk.]

Lege Artis Medicinae

Ibuprofen alkalmazása enyhe lefolyású koronavírus-fertőzés esetén

A koronavírus-járvány lassan egy éve befolyásolja mindennapjainkat hazánkban is. A kórokozó miatt kialakuló ezerarcú betegség a tünetmentes lefolyástól az enyhe formán át a kórházi ellátást igénylő súlyos, akár halált okozó változatig terjed. Szerencsére a legtöbb fertőzött otthonában vészelheti át a megbetegedést. Ilyen esetben a már jól bevált kezelési módszerek alkalmasak a tünetek enyhítésére, amelyek típusos esetben többek között láz, köhögés, izomfájdalom és fejfájás lehetnek. Fontos megemlíteni, hogy enyhe lefolyás esetén a tünetek nem sokban különböznek egy felső légúti huruttól vagy az egyszerű megfázástól, náthától, így sokan esetleg nincsenek is tudatában annak, hogy éppen koronavírus-fertőzésen esnek át.

Lege Artis Medicinae

Traumatikus életesemények és evészavarok kapcsolata – terápiás lehetőségek

TÚRY Ferenc, KOVÁCS-TÓTH Beáta

Az evészavarok (főleg a bulimia nervosa és a falászavar) etiológiájában fontos szerepet játszanak a traumatikus előzmények (szexuális, fizikai, érzelmi abúzus, elhanyagolás). A traumatizáció súlyos következményekkel jár, melyeket a megrázkódtatás egyes paraméterei, valamint egyéb rizikó- és protektív tényezők, továbbá a traumát átélt személy rezilienciája is befolyásol. A következmények számos pszichés és szomatikus megbetegedéshez vezethetnek, valamint az életút során bármikor bekövetkező reviktimizációt is okozhatnak. A traumatikus előzményekre vonatkozó adatok feltárása lényeges az evészavarok esetében is. Amennyiben az evészavar hátterében traumás események explorálhatóak, akkor a terápia során az evészavarok tekintetében a specifikus terápiás elemek mellett a traumaterápiákra vonatkozó általános irányelvek a követendőek. A biztonságot jelentő terápiás kapcsolat alapvető. A terápiás lehetőségek széles körűek, a pszichodinamikus megközelítések mellett a kognitív viselkedésterápiára épülő újabb módszerek is ajánlottak, mint a dialektikus viselkedésterápia, vagy az integratív kognitív-analitikus terápia. A hipnoterápia alkalmazása is hasznos lehet.

1.

Lege Artis Medicinae

Októberi Szám Melléklete
OKT 15.

2.

Lege Artis Medicinae

Novemberi Szám Melléklete
OKT 15.

3.

Lege Artis Medicinae

Március Szám Melléklete
OKT 15.

4.

Lege Artis Medicinae

Júniusi Szám Melléklete
OKT 15.

5.

Lege Artis Medicinae

Júliusi Szám Melléklete
OKT 15.