Az uterus adenomatoid tumora
HIDVÉGI Judit, BAJTAI Attila, VERECZKEY Attila, FÜLÖP István
2008. SZEPTEMBER 19.
Lege Artis Medicinae - 2008;18(08-09)
HIDVÉGI Judit, BAJTAI Attila, VERECZKEY Attila, FÜLÖP István
2008. SZEPTEMBER 19.
Lege Artis Medicinae - 2008;18(08-09)
BEVEZETÉS - Az adenomatoid tumor az uterusban ritka, a női genitáliák közül gyakrabban fordul elő a petevezetékben, míg férfiaknál főképp a mellékheréből indul ki. Mesotheleredete - bár ellentmondásos - igazoltnak tűnik. A mesothelioma és az adenomatoid tumor közt előfordulási helyükön kívül az tesz különbséget, hogy az utóbbi daganat mindig körülírt, és sohasem fajul el malignusan. ESETISMERTETÉS - A szerzők két, klinikailag leiomyomának véleményezett adenomatoid tumor esetét ismertetik. Mindkét daganat adenoid típusú volt, citokeratinnal és vimentinnel, valamint mesothelmarkerrel mutatott pozitivitást, de a CD34 negatív eredményt adott. Ugyanakkor az EMA (epithelial membrane antigen) a mirigyek hámsejtjeiben enyhe pozitivitást mutatott. KÖVETKEZTETÉS - A szerzők felhívják a figyelmet arra, hogy ezeknek az eseteknek a közlése az igen szegényes és nem specifikus klinikai megjelenés és lefolyás miatt is indokolt.
Lege Artis Medicinae
Sok letűnt civilizáció nem rendelkezik írásos emlékekkel, a tudás szájhagyomány útján terjed versekben, mondákban és dalokban - így a kezdetek megismeréséhez a művészetekre, mítoszokra, régészeti leletekre és az antropológiára támaszkodhatunk. A végtagját vesztett emberről már a mintegy 36 000 éves franciaországi és spanyolországi barlangrajzokon is láthatunk ábrázolást.
Lege Artis Medicinae
A DNS jelentőségének megismerését követően évtizedekig a fehérjét kódoló szakaszainak mind részletesebb feltárása állt a kutatások középpontjában, miközben a genom jelentős részét, több mint 98%-át kitevő, nem kódoló DNSszekvenciákat evolúciós maradványnak, vagyis feleslegesnek tartották (junk DNA: hulladék- DNS). Napjainkban azonban a rövid láncú, fehérjét nem kódoló RNS-ek népes családjai, mint az siRNS, a mikro-RNS, a rasiRNS és piRNS, forradalmasítják a génszabályozásról alkotott ismereteinket. Az összefoglaló célja a rövid láncú RNS-ek bemutatása, keletkezésük és funkciójuk ismertetése. Részletesebben foglalkozunk az újonnan felfedezett, 21-24 nukleotid mérettartományba eső RNS-molekulákkal, a mikro-RNSekkel, amelyek a megfelelő hírvivő RNS célpontmennyiségének szabályozásában működnek közre. A mikro-RNS-eket kódoló gének gyakran lokalizálódnak a genom olyan fragilis szakaszaira, amelyeknek érintettségét korábban számos daganattal kapcsolatban leírták. Így aztán nem meglepő, hogy a megváltozott mikro- RNS-mintázat és a daganatok kapcsolatának vizsgálata a felfedezést követő rövid idő alatt a kutatások fókuszába került.
Lege Artis Medicinae
Az arthritis psoriatica destruktív ízületi gyulladás, a psoriasisban szenvedő betegek 10-30%- ában lép fel. Előfordulása Magyarországon 10- 20 ezerre becsülhető; patogenezisében genetikai és immunológiai tényezők egyaránt szerepelnek. Progressziója a funkcionális állapot romlása alapján átlagosan 0,05 HAQ pont/év adattal jellemezhető. A hagyományos báziskezelések (betegségmódosító szerek: DMARDs) nem mindig fékezik kellően a betegséget, illetve az ízületi károsodást. Az arthritis psoriatica patogenezise alapján új szereket (tumornekrózis-faktor-alfagátlók: TNF-alfa-gátlók) vezettek be a betegség kezelésére, amelyek psoriasisban és arthritis psoriaticában egyaránt hatásosak. A biológiai választ módosító szerek (BRMDs) lehetővé teszik a legsúlyosabb, egyéb gyógyszerekre refrakter, magas aktivitást mutató betegek kezelését. A különböző biológiai terápiák (etanercept, infliximab, adalimumab) hatásosságában nincs szignifikáns különbség. A közlemény a hagyományos bázisszereket, a TNF-alfa-gátlók javallatát, eredményességét, mellékhatásait, hazai rendelhetőségüket ismerteti. A báziskezelés és a biológiai terápia az arthritis psoriatica kezelésében szigorú szakorvosi ellenőrzés mellett biztonságos.
Lege Artis Medicinae
A krónikus obstruktív tüdőbetegség (chronic obstructive pulmonary disease, COPD) jelenleg a negyedik-ötödik vezető halálok az ipari világban és 2020-ra a harmadik halálokká válhat. A betegség több évtizeden át kínzó panaszokat okoz, költséges fenntartó kezelést igényel, végül légzési, keringési szövődmények okozzák a beteg halálát.
Lege Artis Medicinae
Frida Kahlo életének drámai és meghatározó élménye volt, hogy tizennyolc évesen villamosbaleset áldozata lett, amelynek következtében súlyos sérüléseket szenvedett. Betegsége alatt kezdett el festeni. 1929-ben összeházasodott a híres festővel, Diego Riverával
Magyar Radiológia
BEVEZETÉS - A szoliter fibrosus tumor ritka, az esetek többségében jóindulatú mesenchymalis daganat, amelyet eredetileg a pleurából kiinduló elváltozásként írtak le. ESETISMERTETÉS - Idős, jó általános állapotú nőbeteg mellkas-röntgenfelvételén jobb oldalon jelentősen magas rekeszállást észleltünk. Ultrahang- és mellkas-CT-vizsgálat során a normális helyzetű jobb rekesz felett a mellkasban hatalmas szolid terime ábrázolódott. A sebészileg eltávolított képlet szövettani és immunhisztokémiai vizsgálata szoliter fibrosus tumort igazolt. KÖVETKEZTETÉS - A szoliter fibrosus tumor ritka előfordulású, hisztológiailag jóindulatú tumor. Időnként azonban gyors növekedést mutat, és évekkel később malignizálódhat. Ezért teljes sebészi eltávolítás, hosszú távú betegkövetés szükséges minden esetben.
Lege Artis Medicinae
A tüdőrák magas incidenciája és halálozási aránya miatt az emberi daganatok egyik legroszszabb idulatú tumora. A betegség felfedezésének pillanatában a betegnek 5-15% esélye van az ötéves túlélésre. Az I-es és II-es stádiumú nem kissejtes tüdőrákot (NSCLC) korai stádiumú betegségnek nevezzük. Felfedezéskor azonban csak a tumorok 25- 30%-a tartozik ebbe a korai stádiumba. Gyógyulás szempontjából I-es és II-es stádium esetén a sebészeti kezelésnek jelenleg nincs alternatívája. A betegség stádiumának megfelelően gondos vizsgálata (staging), mediasztinoszkópia végzése ellenére a betegek egynegyedénél a thoracotomia során okkult vagy egy régióra terjedő N2-es nyirokcsomó-érintettséget – IIIA stádium – találunk. A IIIA stádium esetén kombinált onkoterápia szükséges. A IIIB és a IV. stádiumban csak válogatott esetben lehetséges és indokolt reszekciós műtét. Idetartoznak a Pancoast-tumorok, a T4N0-1M0 daganatok, a lebenyen belüli szatellit daganat, valamint egyes szoliter metasztázisok. Kissejtes tüdőrákban (SCLC) csak a komplex onkológiai kezelés részeként, korai, I-es stádiumú betegség (T1-2 N0) fennállása esetén, illetve a diagnózis megerősítése céljából végeznek reszekciós műtétet. A tüdőrák kezelésében használatos sebészeti eljárások mortalitása és morbiditása kicsi.
Klinikai Onkológia
A húgyhólyagrák a vizeletkiválasztó és elvezető rendszer leggyakoribb malignus tumora. A fejlett országokban a leggyakoribb szövettani típus az urothelialis carcinoma (korábban transitiocellularis carcinoma), mely 90%-ot reprezentál. A nem izominvazív rákok optimális ellátása rendkívül fontos. Azon betegek számára, akiknek izmot infiltráló daganatuk van, a gold standard terápia a radikális cystectomia. Ha a beteg nem alkalmas a műtétre, vagy nem egyezik bele, a maximális TURBT kombinálva sugárkezeléssel és kemoterápiával egy alternatív, szervmegtartó műtét lehet. Azon betegeknek, akiknek invazív tumoruk és medencére lokalizálódó nyirokcsomóáttétei vannak, hat ciklus cisplatinbázisú neoadjuváns kemoterápia javasolt. Metasztatikus esetekben a kombinált kemoterápia meghosszabbítja a túlélést és csökkentheti a tumor okozta tüneteket. Az immunellenőrzőpont-gátló szerek kifejezett aktivitást mutatnak az urothelialis daganatok kezelésében, így mind a kemoterápia utáni progresszió esetén, mind a platinabázisú terápiára nem alkalmas betegeknél preferálhatók.
Lege Artis Medicinae
BEVEZETÉS - A ritka, gyakorta tünetszegény pleuropulmonalis daganatok differenciáldiagnosztikai nehézséget jelentenek a klinikus és a patológus számára egyaránt. A pleura szoliter, fibrosus tumorának diagnosztizálásához elengedhetetlenek az immunhisztokémiai vizsgálatok, amelyek nemcsak diagnosztikai, hanem prognosztikai jelentőségűek is. ESETISMERTETÉS - A szerzők egy 63 éves, panaszmentes, férfi beteg esetét mutatják be. A beteget a mellkas-röntgenfelvételen észlelt, jobb oldali, parahilaris árnyéktöbblet miatt vizsgálták. A malignitásra gyanús elváltozás műtéti eltávolítását követően, szövettani vizsgálattal a pleura szoliter, fibrosus tumorát diagnosztizálták. Ezeknek a fibrosus tumoroknak az immunhisztokémiai megjelenése típusos. Esetükben a morfológiailag benignusnak tűnő daganatban a p53- pozitivitás és a fokális CD34-pozitivitás malignus transzformáció lehetőségét vetette fel. A műtét után 17 hónappal a beteg él, relapsus nem észlelhető. KÖVETKEZTETÉS - Mivel kialakulhat a szövettanilag benignus, szoliter, fibrosus pleuradaganat malignus transzformációja, ezért javasolt a terime komplett műtéti eltávolítása és a betegek szoros, hosszú távú, klinikai és radiológiai követése. Ennek gyakoriságát, a szövettani vizsgálat prognosztikai tényezőinek figyelembevételével, a klinikus előre megtervezheti.
1.
2.
3.
4.
5.
1.
2.
3.
4.
5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás