Lege Artis Medicinae

Az ultrahang jelene és jövője, dr. Harkányi Zoltán beszélgetése Barry Goldberg professzorral

HARKÁNYI Zoltán

1991. JANUÁR 12.

Lege Artis Medicinae - 1991;1(01)

Az ultrahang az Egyesült Államokban szé­les körben elfogadott és alkalmazott diag­nosztikai eljárás. A hazai és az amerikai gyakorlat több ponton is lényegesen eltér egymástól. Az ultrahangvizsgálatokat jól képzett szakasszisztensek végzik, akik bő­séges dokumentációs anyagot készítenek, míg az orvos feladata a felvételek értéke­lése, interpretációja. Az Egyesült Államok­ban mindazok az orvosok, akik ultrahang diagnosztikával foglalkoznak, messzeme­nően érdekeltek abban, hogy az ultrahang­vizsgálatok mennyiségét és minőségét nö­veljék, ugyanis jövedelmük közvetlenül vagy közvetve összefügg az általuk végzett vizsgálatok számával. Az ultrahang-diag­nosztika (és egyéb képalkotó diagnosztikai eljárások) orvosi jogi vonatkozásai is nagy hangsúlyt kapnak. Barry B. Goldberg professzor irányítása alatt, a philadelphiai Thomas Jefferson University Hospital-ban működik a világ legnagyobb ultrahang osztálya. Goldberg professzor az „ultrahang világ" jól ismert vezető személyisége, több mint 59 ultra­hanggal foglalkozó monográfia és könyv­ részlet szerzője, valamint az echocardiag­raphia egyik úttörője . Első ultrahanggal foglalkozó dolgozata 24 évvel ezelőtt je­lent meg. Philadelphiai tanulmányutam során le­hetőségem nyílt arra, hogy elbeszélgessünk néhány, az ultrahang jelenét és jövőjét érintő kérdésről.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Lege Artis Medicinae

Az orális alvadásgátló kezelés aktuális kérdései

SAS Géza

A civilizált országokban a halálozási statisztikákban mindenütt a szív és érrendszeri betegségek állnak az élen. Hazánkban különösen súlyos a helyzet: köztudott, hogy Európában egyike vagyunk a legrövidebb várható élettarta­mot mutató országoknak, éppen a kerin­gési betegségek pusztító hatása következtében. Míg az USA-ban az életkö­rülmények javulása és a hathatós preventív intézkedések miatt látványosan csökken, il­letve egyre későbbi évekre tevődik át a kardiovaszkuláris betegségek okozta halá­lozás, addig ide haza sajnos a helyzet to­vábbi romlására számíthatunk az előttünk álló években.

Lege Artis Medicinae

A szájtünetek jelentősége a HIV-fertőzés (AIDS) korai diagnosztikájában

BÁNÓCZY Jolán

Az AIDS szájtünetei a HIV-fertőzés min­den szakaszában előfordulhatnak , felisme­résük a korai diagnózis és kezelésbevétel szempontjából elöntő fontosságú. Leggyakrabban előforduló szájtünetek a Canclicliasisoris, akut nekrotizáló ulceratív gingivitis és parodontitis, és herpeses fertő­zések, melyek általában alkalmazott terápi­ára rezisztensek. Az ún. ,,hajas leukoplakia" a nyelven a HIV-fertőzés minden fázisában gyakori és jellemző , az Epstein-Barr vírus kimutatható. Lymphaclenopathia, hyperpig­mentált nyálkahártya, a késői fázisban (ARC, AIDS) Kaposi sarcoma fordul elő. A fertőzés átvitelében a nyál szerepe nem jelentős, a teljes nyál a humán lymphocy­ták HIV 1-el történő fertőződését gátló fak­tort tartalmaz. A HIV foglalkozási átvitele, a HIV betegek fogászati kezelése ezért, a megfelelő óvó rendszabályok betartása esetén minimális rizikót jelent. A szájtüne­tek megfelelő ellátása a beteg általános ál­lapotának karbantartását biztosítja.

Lege Artis Medicinae

A duchenne és becker típusú izomdystrophia molekuláris genetikája

FODOR Flóra, PAPP Zoltán

A leggyakoribb súlyos izomdystrophia, a nemhez kötötten öröklődő Duchenne-féle muscularis dystrophia ma még gyógyítha­tatlan betegség. A rohamosan fejlődő mole­kuláris biológiai módszerek azonban lehe­tővé tették másodlagos megelőzését. A szerzők ismertetik az ehhez használt leg­modernebb DNS-diagnosztikai eljárásokat, s felvázolják a vizsgálatok optimális meg­tervezéséhez szükséges elvi szempontokat.

Lege Artis Medicinae

Az ischaemiás szívbetegség patomechanizmusának koncepciója

A primer atherosclerotikus plaque hosszú időn keresztül változatlan kiterjedésű maradhat és meg-felelő méretű szűkület esetén stabil angina pectorist eredményez.

Lege Artis Medicinae

Családorvoslás, háziorvoslás, családgondozás

ARNOLD Csaba

A családorvoslás, a háziorvosi ellátás az Általános Orvostan részterülete és mint ilyen, általános társadalmi igény. Ezt a te­vékenységet egy-egy körzeten belül a gya­korló orvos minden ötödik, hatodik család esetében folyamatosan végzi. Alátámasztja ezt a szerző azon megfigyelése is , hogy 1989 őszén 113 család és 16 egyedül élő, majd egy évvel később, 1990. őszén 120 család és 18 egyedül élő háziorvosi ellátása történt otthonukban , 90 %-ban ugyanazon családok esetében. A családorvosi tevé­kenység speciális ismereteket, jártasságot igényel. Az egészségügy számára minimális technikai , személyi és költségtöbbletet je­lent , amely rövid időn belül megtérül a humánusabb, a szakmailag magasabb szin­tű ellátással és a kórházi igénybevétel csökkenésével. A családorvosi tevékenység szélesebb körű megvalósításához sziszte­matikusabb graduális és posztgraduális képzésre, valamint célzott kutató munkára lenne szükség.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Hivatásunk

Az életpályamodellnek rendszerszerűen kell működnie

Az egészségügyben dolgozók megtartása és a pályaválasztás ösztönzése is célja annak az életpályamodell-tervezetnek, amely a kormány jóváhagyására vár. Az előterjesztés kidolgozásában, véleményezésében a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) is részt vett. A részletekről Balogh Zoltán elnököt kérdeztük.

Ideggyógyászati Szemle

[A transcranialis Doppler-ultrahang alkalmazása ischaemiás stroke-ban]

FINNSDÓTTIR Herdis, SZEGEDI István, OLÁH László, CSIBA László

[Háttér: A közlemény összefoglalja a transcranialis Doppler alkalmazási lehetőségeit ischaemiás stroke-ban. Eredmények: Egy gyorsan elvégezhető neurovascularis ultrahangvizsgálati protokollt fejlesztettek ki az elzáródás vagy stenosis kimutatására. A technika megbízhatóbban diagnosztizál carotisterületi, mint vertebrobasilaris stroke-ban. A pulzalitási index követésével diagnosztizálni lehet a megnövekedett intracranialis nyomást. A TIBI-skálát a residualis áramlás osztályozására fejlesztették ki. Igazolták, hogy a TCD megbízhatóan jelzi a teljes vagy részleges rekanalizációt. A rekanalizációt illetően a TCD érzékeny­sége 92%, fajlagossága 88%, pozitív prediktív értéke 96%, negatív prediktív értéke 78%, míg az általános pontosság 91%. A sonothrombolysis ígéretes alkalmazásnak tűnt, de a randomizált vizsgálatok eredményei alapján nem javítja a klinikai kimenetelt. Csupán a TCD képes microembolusjelek detektálására, me­lyek fokozott stroke-kockázattal járnak. Microembo­lu­sokat lehet detektálni carotis-endarterectomia során, de szimptomatikus és aszimptomatikus carotisstenosisok ese­tén is. Antithromboticus terápiával csökkent­hető a micro­em­bolusok száma. Az intravénás kontraszt­befecskendezéses TCD-vizsgálat, Valsalva-manőverrel kiegészítve, alkalmas a jobb-bal sönt diagnosztizálására.]

Lege Artis Medicinae

A sebészet 30 éves múltja és a sebész jövője

KUPCSULIK Péter

Az elmúlt három évtizedben a lapa­rosz­kópos műtétek elterjedése forradalmasította a sebészetet. A német nőgyógyász, Kurt Semm a diagnosztikus laparoszkópiát mű­téti eljárásként használva, appendectomiát végzett. A sebész, Eric Mühe laparoszkópos cholecystectomiával gazdagította a sebészet eszköztárát. A laparoszkópos se­bészetet világszerte alkalmazni kezdték, sok eljárás még ma is felülmúlja a nyitott műtétekét. A morbid obesitas számtalan szövődménnyel és nagy halálozással jár. A dietetikai módszerek kudarca új sebé­szeti eljárások kifejlesztését hozta, az ered­mé­nyek váratlanul kitűnőek lettek. Meg­szü­le­tett a „metabolikus” sebészet. A plasz­tikai sebészet a korszerű eszközök és az egyre növekvő társadalmi elvárások piaci hatására hatalmasat fejlődött. Az anyagtechnológiai újításoknak is köszönhetően, az emlőrekonstrukció új utakra lépett. Az 1990-es években fejlesztették ki a „master-slave” ro­botot, melyet a sebész működtet. A ro­botsebészet jövője a költségek csökkentésétől, új megoldásoktól és az optimális al­kalmazás megtalálásától függ. A társ­szak­mákkal való együttműködés a sebészet to­vábbi fejlődésének elengedhetetlen része. Az új technológiák kétségtelen hatásai mellett a sebészi gondolkodás, a sebész személyisége, döntésképessége és szakmai tu­dása a további fejlődés alapvető feltétele.

Nővér

Az ápolás jövője 2020-2030

HIRDI Henriett Éva

Az évtizedfordulóhoz (2021. január 1-jéhez) közeledvén számos szervezet fogalmazza meg a szakterületére vonatkozó jövőképet, irányelvet, és az elérésükhöz vezető ajánlásokat. Miközben előretekintenek egyben számot is vetnek az elért eredményekkel, hogy a következő évtizedre tervezett stratégia kiindulópontját meghatározzák. Természetesen mindehhez rendkívül fontos az alapos szakmai és társadalmi egyeztetések lefolytatása, hogy később az akár több évtizedet is meghatározó stratégiai célokhoz kapcsolódó cselekvési tervek a lehető legszélesebb támogatottsággal rendelkezzenek.

Ideggyógyászati Szemle

[Lakossági stroke-szűrőnap Budapest XII. kerületében 2011-ben és 2016-ban. Mi változott és mi nem? ]

FOLYOVICH András, BOTOS Nóra, BALOGH Erzsébet, BAKOS Mária, HERTELENDY Anna, BÉRES-MOLNÁR Anna Katalin

[Bevezetés - A cerebrovascularis események megelőzésének egyik módja a magas rizikójú betegek felkeresése lakossági szűrés révén. Ez azonban magas költségvonzatú, így a különböző módszerek közül a hatékony, a helyi sajátságokat figyelembe vevő lehetőséget kell választani. Budapest XII. kerületében hagyománya van a gyakori és megelőzhető betegségek lakossági szűrésének. A Szent János Kórház ad otthont minden évben a saját szervezésű stroke-szűrőnapnak. A 2011-es szűrés publikált adatait ezúttal az öt évvel későbbiekkel vetettük össze, keresve a közben bekövetkezett változásokat. Személyek és módszer - A 2011-es és 2016-os stroke-szűrőnap hasonló módon zajlott. A programot szombati napon szerveztük, a jelentkezés a kerületi lap közleménye alapján történt. Az adottságok, a személyzet összetétele változatlan volt. A korábbi elemekben (általános anamnézisfelvétel, rizikóstátusz-rögzítés, vérnyomásmérés, BMI-meghatározás, koleszterin- és vércukor-meghatározás, nyaki ér duplex ultrahang- és szemészeti vizsgálat) csak annyi változás történt, hogy a programból a kardiológiai vizsgálat kikerült, mert önálló szűrőnapon valósul meg. Az anonim adatfeldolgozáshoz használt adatlap azonos volt. Valamennyi, szűrésen átesett személy összefoglaló véleményt kapott, amivel a háziorvoshoz irányítottuk. Eredmények - 2016-ban 33 lakos vett részt a szűrésen a korábbi 48-cal szemben, aminek szervezési oka volt a nyugodtabb körülmények biztosítása céljából. A résztvevők körében 2016-ban is megmaradt, de csökkent a női do­minancia (60,6 vs. 72,9%). Az átlagéletkor sokkal magasabb lett (71,2 vs. 62,9 év). Hangsúlyos maradt a magasabb végzettségűek (97 vs. 94%) és a közös háztartásban élők aránya. A leggyakoribb kockázati tényezők ugyan­azok maradtak, de arányuk módosult (nőtt a hypertoniások, „egyéb szívbetegek” és diabetesesek, csökkent a hyperlipidaemiások és túlsúlyosak aránya). Változatlan volt a pitvarfibrilláció előfordulása. 2016-ban egyetlen sze­mély sem mondta magát dohányosnak (korábban 20,8%) és jelentős alkoholfogyasztónak. Nyaki erek duplex ultrahangvizsgálata alapján kedvezőbb érstátuszt találtunk. Szemészeti vizsgálat során (keringési betegségre utaló jel, elsősorban hypertoniás funduskép) a korábbi pozitív leletek 2:1 aránya 1:2-re fordult. A szűrés záróértékelése szintén kedvezőbb képet adott a lakosság egészségi állapotára vonatkozóan. Következtetés - A 2016-os szűrésen részt vettek rizikó-státusza kedvezőbb volt. Kérdés, hogy ez tendencia-e. A szűrésre hívásban a helyi média szerepe továbbra is meghatározó, a családok, lakóközösségek összetartó ereje változatlanul fontos. ]