Az inzulinanalógok biztonságossága diabetesben - 2009 nyarának tanulságai
JERMENDY György
2010. MÁRCIUS 20.
Lege Artis Medicinae - 2010;20(03-04)
Gyógyszervizsgálatok
JERMENDY György
2010. MÁRCIUS 20.
Lege Artis Medicinae - 2010;20(03-04)
Gyógyszervizsgálatok
ASpanyol Diabetes Társaság szakmai lapjában, a Szakértő véleménye rovatban jelent meg a három neves szerző dolgozata, amely a glargin inzulinnal kapcsolatos, 2009 nyarán zajló szakmai vita egyes részleteit tekinti át kronológiai sorrendben.
Lege Artis Medicinae
A nebivolol harmadik generációs, kifejezett béta-1-szelektivitású, hosszú hatású, vasodilatator tulajdonságú béta-adrenoreceptor-blokkoló. Hatékony vérnyomáscsökkentő hatásán túlmenően a vizsgálatok eredményei azt mutatták, hogy az értágító hatású, endotheldiszfunkciót javító nebivolol biztonságos, jól tolerálható terápiás választási lehetőséget jelent az idős, szívelégtelenségben, krónikus tüdőbetegségben szenvedő, cukorbeteg, hyperlipidaemiás, hypertoniás betegek számára. Nem befolyásolja vagy javítja a lipid- és szénhidrát-anyagcserét, és nem utolsósorban több módon képes javítani a betegek életminőségét is.
Lege Artis Medicinae
A kortársoktatás az a világszerte elterjedt módszer, amely a hasonló korúak közötti informális kapcsolatokra épül, és különösen alkalmas a megfelelő megküzdőstratégiák kidolgozására.
Lege Artis Medicinae
A 2-es típusú diabeteses betegek kezelésének két kiemelkedő jelentőségű tényezője van: a nem farmakológiai terápia (életmód-változtatás, diéta, dohányzás elhagyása, testmozgás) és a gyógyszeres kezelés a vércukorszint, valamint a többi kardiometabolikus kockázati tényező (vérnyomás, testsúlytömeg, lipidek, húgysav) célértékeinek elérésére. Sajnos világszerte nagy gond, hogy a diabeteses betegek viszonylag kis részében sikerül megfelelőképpen csökkenteni ezeket a kockázati tényezőket. Ezért van nagy jelentősége minden olyan új gyógyszernek, amely nemcsak a vércukorszintet csökkenti, hanem kedvezően befolyásol több kardiometabolikus kockázati tényezőt is. Az inkretinhatáson alapuló antidiabetikumok, a GLP-1-analógok, illetve -mimetikumok és a DPP-4-gátlók ebből a szempontból új korszakot jelentenek a 2-es típusú diabeteses betegek kezelésében, mert a vércukorszint csökkentése mellett kedvező hatásúak lehetnek a vérnyomásra, a lipidszintekre és a testsúlyra is. E szerek között fontos szerepe van az újabban törzskönyvezett és hazai forgalomba került liraglutidnak, mert az inzulinszekréciót a vércukortól függően stimulálja, ezenkívül csökkenti a vércukorszintet növelő glükagon szekrécióját. A kardiometabolikus faktorokra gyakorolt hatásai közül fontos kiemelni, hogy étvágy-, testsúly- és vérnyomáscsökkentő hatású. Számos klinikai farmakológiai vizsgálat történt liraglutiddal. Ezek között is kiemelkedő jelentőségű a LEAD (Liraglutide Effect and Action in Diabetes) vizsgálatsorozat, amelyben bizonyították, hogy mind monoterápiában, mind különféle antidiabetikus kombinációkban hatékonyan csökkenti a vércukrot, a testsúlyt, s kedvezően befolyásolja a szisztolés vérnyomást is.
Lege Artis Medicinae
A polycystás ovarium szindróma népbetegség, kezelése is ennek megfelelő figyelmet érdemel. Polycystás ovarium szindrómában a metformin csökkenti az androgének szintjét, javítja a menseszavart, a hirsutismust, az ovulációs arányt, szintén javítja az életmódi kezelés hatékonyságát a visceralis elhízásra, az endothelfunkciót, az LDL-koleszterin-szintet, és joggal feltételezhető, hogy ebben a betegcsoportban is csökkenti a diabetes incidenciáját. A metformin a trigliceridszint és az inzulinérzékenység szempontjából jobb, mint az antikoncipiens/antiandrogén szerek, de kevésbé hatékony az androgénszint csökkentésében, a cikluszavar rendezésében és feltételezhetően az endometriumcarcinoma kockázatának csökkentésében. A metformin alkalmazása mellett is javul a fertilitás, de ha az infertilitás a fő probléma, nem primer metformin- monoterápia javasolt, hanem ovulációindukció, az ovariumok laparoszkópos megkisebbítése (drilling), illetve in vitro fertilizáció, amelyeket azonban bizonyos esetekben a metformin is hatékonyan támogat.
Lege Artis Medicinae
A coronariaszűkületek kezelésében a korábbi szívsebészeti módszereket mára jelentősen kiszorították a percutan coronariaintervenciók, ezen belül is a stentbeültetések. Azonban a beültetett stenteknél a tágított érszakasz ismételten beszűkülhet, ez az in-stent restenosis. Munkánkban a coronariastentek olyan műszaki tulajdonságait vizsgáltuk, amelyeknek optimális megválasztásával csökkenthető a stentek által tágított érszakasz újraszűkülésének a gyakorisága. E tulajdonságok közé tartozik például a stent gyártástechnológiája, szerkezeti kialakítása, fémmel fedett felülete, bordaprofilja és bevonata, amelyek közül a vizsgálat keretében a stentek bordaszélességét és bordaprofilját vizsgáltuk. Vizsgálataink során tíz darab stent (AVE GFX, Express, Liberté, Multi-Link Zeta, Orbus R, Pro-Kinetic, Sanocor, Tecnic Carbostent, Tentaur, Tentaur-C) bordaszélességét mértük meg, Olympus PMG3 típusú fémmikroszkóp segítségével, valamint a Sanocor stent bordavastagságának változását vizsgáltuk a stent gyártási folyamatainak során. Eredményeink alapján a Sanocor stent bordavastagsága a gyártási folyamat során csökkent.
Lege Artis Medicinae
Amióta a 2-es típusú diabetes (T2DM) akut metabolikus szövődményei ritkábbá és kevésbé súlyossá váltak, az érintett betegek körében egyre jelentősebbé vált a hosszú távú szövődmények megelőzése. A diabeteses betegek mortalitási mutatója közel négyszeres az általános népességhez képest. Ez nagyrészt a cardiovascularis szövődményekre vezethető vissza. A legalaposabban tanulmányozott kimeneteli események a nem halálos myocardialis infarktus, illetve stroke és a cardiovascularis halálozás. A nátrium-glükóz kotranszporter-2 gátló (sodium-glucose cotransporter-2 inhibitor, SGLT-2-gátlók) gyógyszercsalád megjelenése óta külön figyelmet kapott a hospitalizáció szívelégtelenség miatt (hospitalization for heart failure, HHF) is.
Lege Artis Medicinae
Kutatócsoportunk 2015 óta foglalkozik a pszichiátriai és pszichoterápiás teamek vizsgálatával. A kutatás a team összetételének és működésének magyar sajátosságait térképezi fel. A Magyar Pszichiátriai Társaság 2017., 2018. és 2019. évi konferenciáján a pszichiátriai teamek működése témában fókuszcsoportos kvalitatív felmérést végeztünk. A három csoportmunka során a fókuszba a vezetés, a teamen belüli kommunikáció és a kompetenciák tárgykörét helyeztük. Az átlagosan 17 fős csoportok spontán alakultak ki különböző végzettségű szakemberek részvételével. A fókuszcsoportok főbb eredményei a következők voltak: 1. A teamen belüli különböző típusú vezetés egyaránt megkívánja a felelősség és a szerepek el- és kiosztását, a destrukciók leállítását. 2. A teamekben az informális kommunikációs csatornák hangsúlyosak. 3. A kompetenciák és a felelősség pontos tisztázása fontos, jelenleg nem áll rendelkezésre hazai pszichiátriai szakorvosi kompetencialista. A pszichiáter-szakképzésben szükséges lépésnek tűnik a szakmai kompetenciák még pontosabb definiálása, újragondolása és ezek oktatásba való beépítése, továbbá a jogalkotó felé a hazai pszichiáter szakorvosi kompetencialista kidolgozásának előmozdítása. A kutatás második szakasza az eddigi eredményeken alapuló kvantitatív, kérdőíves vizsgálattal folytatódik.
Lege Artis Medicinae
Véradás alkalmával a donorvizsgáló orvos két szempontot mérlegel: az egyik, hogy a donorjelölt számára nem jelent-e kockázatot a 450 ml vér elvesztése (például hipotenzió miatt), a másik, hogy a donor esetleges betegsége, aktuális (szezonális allergia, antibiotikum-szedés stb.) vagy krónikus állapota (például daganatos, autoimmun betegségek, gyógyszerek szedése) nem veszélyezteti-e a recipienst. A vérkészítmények biztonságossága érdekében fontos, hogy a véradók megbízható emberek legyenek, akiknek az életvitele a fertőződés (AIDS, hepatitis stb.) szempontjából nem kockázatos. A hazánkban alkalmazott gyakorlat - például az egészségügy, az egészségkultúra különbségei miatt - általában véve szigorúbb a donorokkal szemben, mint az európai uniós előírások. Ezek alapján a donorjelöltek egy részét átmenetileg vagy véglegesen ki kell zárni a véradók köréből. Orvosi beavatkozások (műtétek, transzfúzió stb.), környezeti hatások (például sugárexpozíció), valamint lezajlott betegségek után, meghatározott idő elteltével újra adhat vért a jelölt. Egyes krónikus betegségek sem jelentenek kizáró okot, megfelelő gondozás és kifogástalan általános állapot esetén. A háziorvosok az alkalmas véradók felderítésével és tájékoztatásával igen sokat tehetnek a hazai biztonságos vérellátás érdekében.
Hypertonia és Nephrologia
A pitvarfibrilláció korai felismerése, különösen a rövid ideig tartó „megszaladások” észlelése, nagyon fontos, elsősorban az idősebb (65 év feletti) egyéneknél, kiemelten azoknál, akik szívbetegségben, hypertoniában vagy diabetesben szenvednek. A pitvarfibrilláció korai felismerésére két módszer ismert: Az egyik (rendszeres szűrés): a 65 év feletti egyéneknél megszabott időszakokban 12 elvezetéses EKG-vizsgálatot készítünk. A másik (opportunista szűrés) esetben minden 65 év feletti beteg, amikor - bármely panasszal - megjelenik a rendelőben, megtapintják a pulzusát és ha aritmiát észleltek, akkor EKG-vizsgálat történik. Mindkettő bizonyítottan hasznosabb a rutinellátási módszernél, amikor a beteg jelentkezik a panaszával.
Ideggyógyászati Szemle
Napjainkban a genetikai, neurobiológiai, neuropszichológiai és pszichoszociális kutatások középpontjában a pszichiátriai betegségek etiológiájának pontosabb felderítése áll, különös tekintettel az egyes rizikófaktorok szerepére és komplex interakcióira. Azonban egyre nagyobb kihívást jelent az eltérő szempontú és módszerű kutatások eredményeinek koherens elméleti keretben való értelmezése, pedig csak ez vezethet a pszichiátriai betegségek komplexitásának és kialakulásuk mechanizmusának pontosabb megértéséhez. A közlemény célja a mentális zavarok etiológiai hátterével kapcsolatos új kutatási irányvonalak áttekintése, valamint az ezek integrálása érdekében kidolgozott Research Domain Criteria (RDoC) rendszer bemutatása. A legrangosabb pszichiátriai szaklapokban az elmúlt öt évben megjelent nagy esetszámú kutatásokról beszámoló közlemények áttekintése, melyek a mentális zavarok etiológiájával kapcsolatos új eredményeket foglalták össze. Bár a jelenlegi osztályozás szerint a mentális zavarok szigorúan elkülönített diagnosztikus kategóriákat alkotnak, az új eredmények arra utalnak, hogy ezek a markáns különbségek a tünettani, genetikai és neurobiológiai háttér vonatkozásában nem észlelhetők, hiszen kiderült, hogy számos mentális zavar hátterében közös molekuláris genetikai rizikófaktorok vannak, melyek közös neurobiológiai patomechanizmusokra utalhatnak. A kutatási eredmények a pszichiátriai nozológia etiológiai alapokon történő újragondolásának szükségességét támasztják alá, és fontos előrelépést jelentenek a mentális zavarok neurobiológiai háttértényezőinek pontosabb felderítésében és így a célzottabb terápiás módszerek kifejlesztésében is. Ebben komoly segítséget jelenthet az RDoC szempontrendszerének kidolgozása, hiszen ez a dimenzionális megközelítés annak esélyét nyújtja, hogy a – napjainkban még sokszor diffúz vagy akár ellentmondásos – idegtudományi kutatási eredményeket egységes elméleti keretbe integrálva a mentális zavarok etiológiájának, nozológiájának és terápiájának új aspektusai is megismerhetőek legyenek.
1.
2.
3.
Ideggyógyászati Szemle
[A fluoxetint szedő Covid-19-pneumoniás betegeknek nagyobb a túlélési esélye: retrospektív, eset-kontrollos vizsgálat ]4.
5.
1.
2.
3.
4.
5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás