Lege Artis Medicinae

Az ayahuasca terápiás lehetőségei és veszélyei

BOKOR Petra, FRECSKA Ede, CSÁNYI Barbara, BRYS Zoltán

2012. SZEPTEMBER 20.

Lege Artis Medicinae - 2012;22(08-09)

Az ayahuasca az Amazonas vidékén őshonos kétkomponensű, pszichoaktív főzet, melynek hatóanyagai β-karbolin- és triptaminszármazékok. Forrásvidékén a főzet a mai napig számos gyógyító és rituális törzsi szertartás központi eleme. A szer az elmúlt évtizedek során laikus és tudományos körökben egyaránt ismertté vált, és mára Európa- szerte is terjed használata. Írásunkban az elmúlt évtizedek során végzett kutatási eredmények összefoglalásán keresztül mutatjuk be az ayahuasca legfontosabb jellemzőit, a használatával kapcsolatosan felmerülő legfontosabb kérdéseket, kockázati tényezőket és potenciális hasznokat. Egyre több kutatási eredmény tűnik alátámasztani az erős szerotoninaktivitást előidéző ayahuasca pszichoterápiás potenciálját, miközben az immunrendszeren kifejtett hatására irányuló vizsgálatok felvetik annak a lehetőségét is, hogy bizonyos etnomedikális megfigyelések tudományosan is igazolhatóak.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Lege Artis Medicinae

Pilinszky géniusza

CZEIZEL Endre

A géniuszokat életművük hitelesíti; Pilinszky János (1921-1981) a XX. századi magyar költészet kiemelkedő poétája volt. Kérdés, hogy eredeti költői világának értelmezését segíthetik-e orvosi szempontok, nem elsősorban a szokásos patográfiákra gondolunk, inkább művészete titkainak megsejtésére.

Lege Artis Medicinae

Zeneterápia és autizmus

KOLLÁR János

Az autisztikus zavar a harmadik leggyakoribb fogyatékosság az Egyesült Államokban. Egy kaliforniai statisztikai adat szerint minden nap hat, később autistaként diagnosztizált gyermek születik, azaz négyóránként egy. Az USA-ban összesen félmillió embert diagnosztizáltak autistaként. Magyarországon számuk 2009-ben körülbelül hatvanezerre volt tehető.

Lege Artis Medicinae

Filozófiai praxis az egészségügyben

NEMES László

A filozófia iránt újabban megélénkült érdeklődés jórészt azoknak az erőfeszítéseknek az eredménye, amelyek megpróbálják azt újra fontossá tenni az emberek szélesebb körei számára.

Lege Artis Medicinae

Aki elsőrendű Gershwin volt - Egy zeneszerző élete

KÖVES Péter

Gershwin szülei 1891-ben a cári Oroszországból, Szentpétervárról emigráltak az Amerikai Egyesült Államokba. A család eredeti neve Gershowitz volt, és akkoriban a pogromok elől tömegesen emigráltak külföldre az orosz zsidók (ahogy ezt például Bernsteinék is tették)

Lege Artis Medicinae

Az orvoslás gyakorlatának megújítása - szemlélet és aprómunkák

HALÁSZ Péter

A magyar egészségügy jelentős átalakulásra szorul már régóta és ez a folyamat, ha szünetekkel és döccenőkkel is, de erőteljesen folyik. Meggyőződésem azonban, hogy nemcsak a szervezési kérdések fontosak ebben a vonatkozásban, hanem a szemléleti kérdések, az erkölcsi normák és nem utolsósorban számos, az orvoslás gyakorlatán belüli kérdés, ami leginkább az orvos-beteg, illetőleg orvos-orvos kapcsolatok minőségére vonatkozik.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Lege Artis Medicinae

Traumatikus életesemények és evészavarok kapcsolata – terápiás lehetôségek

KOVÁCS-TÓTH Beáta, TÚRY Ferenc

Az evészavarok (fôleg a bulimia nervosa és a falászavar) etiológiájában fontos szerepet játszanak a traumatikus elôzmények (szexuális, fizikai, érzelmi abúzus, elhanyagolás). A traumatizáció súlyos következményekkel jár, melyeket a megrázkódtatás egyes paraméterei, valamint egyéb rizikó- és protektív tényezôk, továbbá a traumát átélt személy rezilienciája is befolyásol. A következmények számos pszichés és szomatikus megbetegedéshez vezethetnek, valamint az életút során bármikor bekövetkezô reviktimizációt is okozhatnak. A traumatikus elôzményekre vonatkozó adatok feltárása lényeges az evészavarok esetében is. Amennyiben az evészavar hátterében traumás események explorálhatóak, akkor a terápia során az evészavarok tekintetében a specifikus terápiás elemek mellett a traumaterápiákra vonatkozó általános irányelvek a követendôek. A biztonságot jelentô terápiás kapcsolat alapvetô. A terápiás lehetôségek széles körûek, a pszichodinamikus megközelítések mellett a kognitív viselkedésterápiára épülô újabb módszerek is ajánlottak, mint a dialektikus viselkedésterápia, vagy az integratív kognitív-analitikus terápia. A hipnoterápia alkalmazása is hasznos lehet.

Lege Artis Medicinae

Nyolc kérdés és válasz az időskori szorongásról a háziorvosi gyakorlatban

CSATLÓS Dalma, VAJDA Dóra, MOHOS András, GONDA Xénia

A szorongás az egyik leggyakoribb időskori pszichés rendellenesség. Nemcsak a testi betegségek járulnak hozzá a kialakulásához, hanem fordítva is igaz, a szorongás számos szomatikus betegség prognózisát is kedvezőtlenül befolyásolja, így nagymértékben fokozza a morbiditást és a mortalitást. Ezért a háziorvosi gyakorlatban is ki­emelten fontos az időskori szorongásos zavarok felismerése és megfelelő kezelése. A várható élettartam növekedésével egyre kiemeltebb figyelmet kapnak az orvosi gyakorlatban az időskori problémák és betegségek, és ezek közül a szorongás sem ma­radhat ki, mert tüneteinek korai felismerése javítja az életminőséget és csökkenti a kedvezőtlen prognózis esélyét.

Lege Artis Medicinae

A generalizált szorongásos zavar szűrése, terápiája a háziorvosi gyakorlatban

BECZE Ádám, HARGITTAY Csenge, KALABAY László, TORZSA Péter

A szorongásos zavarok a leggyakrabban előforduló pszichiátriai kórképek az alapellátásban, mégis alacsony a kezelt betegek aránya. A kóros szorongás csökkenti a munkateljesítményt, rontja a betegek életminőségét, szomatikus kórképekkel szövődik, fokozza az egészségügyi ellátórendszer igénybevételét. A családorvosnak fontos szerepe van a szorongásos zavarok azonosításában, melyben alapvető a részletes anamnézis, a fizikális és eszközös vizsgá - latok, valamint szűrőkérdőívek alkalmazása. Háziorvosi praxisban a generalizált szorongásos megbetegedés (GAD) előfordulása 8-10%, a nők körében kétszer-négyszer gyakoribb. A betegek kezelésében az életmód- változtatás, pszicho- és farmakoterápiás módszerek széles választéka bizonyítottan hatékony. A pszichiáterrel történő rendszeres konzultáció szintén ajánlott és hasznos a szorongó betegek gondozásában.

Lege Artis Medicinae

Miért fontos és etikus a szorongó beteg gyógykezelése?

RADICS Judit

A szorongó beteg azonosítása nem mindig könnyű feladat. Diagnosztizálása csupán azon esetben egyszerű, amennyiben a szorongásnak markáns külső (szomatikus és pszichés) jelei vannak jelen, avagy a beteg maga panaszkodik rá. A szorongás önmagában nem patológiás tünet, amennyiben erőssége vagy időtartama nem túlzott. A szorongásos reakció nagy egyéni változatosságot mutat, patológiásnak akkor tekintendő, ha inadekvát, irreleváns, és nincs összhangban az aktuális szituációval. Epidemiológiai adatok szerint a családorvosi praxis betegeinek egyharmada szenved szorongásos megbetegedésben, azonban mivel gyakorta a testi tünetek állnak előtérben, a betegek nagyszámú orvosi vizsgálaton esnek át. Fontos hangsúlyozni az orvosi kivizsgálás fontosságát egy esetlegesen fennálló testi betegség kizárása érdekében. A DSM-5 diagnosztikus kategóriái-nak használata kiváló segítség a helyes diagnózis felállítására. A szorongás kardiológiai megbetegedések és a diabetes mellitus rizikófaktora is. A szorongásos megbetegedések prevalenciája 12,6-17,2%. A szorongásos megbetegedések jól menedzs-elhető, ám komplex terápiát igénylő kórképek: benzodiazepinek, antidepresszívumok, hipnotikumok, valamint pszichoterápia alkalmazása jön szóba. Mivel depresszió és alvászavar gyakran együtt jár vele, így ezek együttes gyógykezelése a helyénvaló.

A dimetiltriptamin terápiás lehetőségei