A mapping az agyi elektromos tevékenység kvantitatív elemzésének új mód szere, amely képalkotó eljárásnak tekinthető. A vizsgálatok során arra kerestünk választ, milyen a lokalizációs értéke, klinikai használ hatósága a neurológiai diagnosztikában. 103 körülírt agyi folyamatban szenvedő beteget vizsgáltunk. Ebből 70 cerebrovascularis kórkép, 33 agydaganat, epilepszia, migrén, meningoencephalitis, subduralis haematoma, subarachnoidealis cysta miatt állt kezelés alatt. A mappinget a párhuzamosan végzett hagyományos EEG- és CT-vizsgálat leleteivel vetettük egybe. A mapping elsősorban az alfa aszimmetriák kimutatásával haladja meg a hagyományos EEG-t. A fokális működészavart pontosabban jelöli. A CT-elváltozás megjelenése előtt körülhatárolja az ischaemiás területet. A CT-vel össze hasonlítva lokalizációs pontossága a mód szerből adódó hibaforrások ellenére jó. A mapping alkalmas diszkrét agyi működés zavarok feltárására, jól felhasználható tranziens ischaemiás attakok követésére.

Véleményem szerint a közvélemény és a magyar orvosok többsége mára már konszenzusra jutott abban a kérdésben, hogy a pácienseket tájékoztatni kell a gyógykezelésükről, s a páciens beleegyezése nélkül műtétet vagy bármely más orvosi beavatkozást nem lehet végezni. Sokan azonban felteszik a kérdést: vajon összhangban van-e a mai magyar jogi szabályozás az informed consent, a hozzájárulás elve nemzet közi alkalmazásával, illetőleg nálunk milyen feltételek között valósulhat meg ez az elv.

A szenvedélybetegségek, így az alkoholizmus megelőzése és gyógykezelése multidiszciplináris feladat. A szociológiai és szociálpszichiátriai kutatások számos tényezőt tártak fel, amelyek az alkoholizmus kialakulásában szerepet játszhatnak, de a biológiai kutatások fejlődésével egyre több adat utal arra, hogy organikus eredetű betegségről van szó. A szerző az alapvető elméleti megfontolások vázolása után az alkohol idegrendszert károsító hatásának legfontosabb klinikai megjelenési formáit tárgyalja. Összefoglalja a genetikai, a membrán, a biogén amin és az immunológiai kutatások eredményeit. Foglalkozik az alkoholos intoxikáció, az alkoholmegvonás és az alkohol okozta organikus idegrendszeri károsodások klinikumával.

A szerző az emlőrákszűrés előnyeit és hátrányait érintő véleményeket ismerteti, összefoglalja a szűrések eddigi eredményeit, és javaslatokat tesz az emlőrákszűrés magyarországi bevezetésére. Hangsúlyozza, hogy ez tovább már nem halasztható, központi támogatást igényel, és esetleg külföldi szponzorok figyelmét is érdemes volna erre felhívni. „Minimális programként" szükségesnek tartja az önszűrés és a kiterjesztett klinikai vizsgálat terjesztését, valamint a betegek részére „emlő-klubok", az illetékes orvosok részére intézeten ként „emlő-teamek” szervezését. Fontosnak ítéli az emlődiagnosztika és a terápia egységes oktatását.

A szerző célja egy rövid, elsősorban a gyakorlatban használható, összefoglaló jellegű tanulmány közreadása, melynek segítségével kicsit könnyebbé válik az eligazodás a szerencsére egyre nagyobb számú - MR-kontrasztanyagok között. Terjedelmi korlátok miatt, egy rövid általános áttekintést követően csoportokba sorolja az ismert anyagokat, és az irodalomban fellelhető adatok segítségével összehasonlítja legfontosabb tulajdonságaikat.