Lege Artis Medicinae

Akut pancreatitis okozta gastrolienalis fistula Esetleírás képekben

CZAKÓ László, GÉCZI Tibor, LEINDLER László, FARKAS Gyula, TISZLAVICZ László, LONOVICS János

2007. NOVEMBER 20.

Lege Artis Medicinae - 2007;17(11)

A műtét során a gyomor nagygörbületi oldalának necrosisa és gastrolienalis fistula igazolódott. A lép és a gyomor nagygörbületi oldala került reszekcióra. A posztoperatív szak eseménytelen volt, a beteg hat hónappal a műtét után tünetmentes. Esetünkben a gyomorfekélyből kiinduló fistulajárat kialakulását az akut pancreatitis segíthette elő, ezt a szövettani vizsgálat eredménye is alátámasztotta. A legjellegzetesebb, bár nem specifikus eltérés gastrolienalis fistula esetén: splenomegalia levegővel vagy necrosissal a lépben. A gasztroszkópos vizsgálat a fistulanyílás vizualizálásával keltheti fel a betegség gyanúját, amit a fistulajárat és a lépüreg kontrasztanyaggal való feltöltése igazolhat. A terápia műtéti: a fistula, a gyomor és a lép reszekciója.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Lege Artis Medicinae

Nyúltvelői neurovascularis kompresszió mint a rezisztens hypertonia egyik oka Gondolatok egy betegünk kapcsán

KOVÁTS László, BRETUS Angelika, CSUTAK Kinga, NAGY Gyöngyi, GASZTONYI Beáta

BEVEZETÉS - A nyúltvelő rostralis ventrolateralis részén található a cardiovascularis rendszer centrális regulátora, a vasomotorközpont. A terület ingerületi állapota és/vagy a baroreceptorreflexafferentatióban, illetve -efferentatióban egyaránt szerepet játszó IX. és X. agyidegek irritációja szimpatikus hiperaktivitást okoz, ami az esetek egy részében súlyos, gyógyszeres terápiával nehezen befolyásolható magas vérnyomáshoz vezet. Ennek hátterében többnyire egy ritkán keresett érmalformáció, az úgynevezett pulzatilis neurovascularis kompresszió áll. ESETISMERTETÉS - A szerzők egy középkorú, essentialis hypertoniásnak tartott nőbetegük esetét ismertetik, akinek rezisztens magasvérnyomás- betegsége hátterében a medulla oblongata, illetve az itt kilépő bal oldali IX. és X. agyidegek vascularis kompresszióját igazolták mágnesesrezonancia- angiográfiás vizsgálattal. KÖVETKEZTETÉS - Az irodalmi adatok áttekintését követően a szerzők a rezisztens hypertonia ezen ritkán felismert okára és diagnosztikájának nehézségeire hívják fel a figyelmet.

Lege Artis Medicinae

Fájdalomcsillapítás a gyakorlatban A major analgetikumok alkalmazása

HORVÁTH J. Attila

Az erős, tűrhetetlen fájdalmak csillapításának évezredek óta ismert és ma is hatékony módja az opioidok adása. Az opiátokat a korábbi klinikai szemlélettől eltekintve nemcsak a végstádiumú tumoros betegeknek adjuk. A morfinszármazékok hétköznapi alkalmazási területe - függetlenül a diagnózistól - az igen erős fájdalmak csillapítása, bár kétségtelen tény, hogy az opiátokat elsősorban tumoros fájdalmak enyhítésére és erős akut fájdalmak csillapítására használjuk. Fejlettebb országokban az erős hatású szereket sokkal gyakrabban használják az erős és más módon nem csillapítható nem daganatos eredetű fájdalmak kezelésére. Ma a társadalombiztosítás elismeri a nem tumoros fájdalmak enyhítését opiáttal és származékaival (fentanyl, oxycodon) azáltal, hogy idegsebész, ortopéd, traumatológus és reumatológus szakorvos javaslatára a háziorvos a javaslat keltétől számított hat hónapig jelentős, 90%-os támogatással rendelheti, így könnyíti meg a beteg számára a hatásos fájdalomcsillapítókhoz való hozzáférést degeneratív eredetű mozgásszervi, súlyos, más szerekkel nem befolyásolható fájdalmas megbetegedéseknél. (BNO: M47, M48, M16.9, M17.9, M19.9, M54.4, M51.0, M51.1.) Az opioidok adásának indikációja azonban nem csupán az erős nociceptiv fájdalom, mivel az opioidok bizonyos perifériás neuropathiás fájdalmakban is kedvezően hatnak. Alapelvként kimondhatjuk, hogy a major analgetikumok alkalmazásának indikációja a fájdalom mértéke maga és nem az alapbetegség, bár kétségtelen tény, hogy az alapbetegség természete jelentősen befolyásolhatja fájdalomcsillapítási stratégiánkat és taktikánkat.

Lege Artis Medicinae

A hemoglobinszint ciklicitása renalis anaemiában A CERA és a hagyományos erythropoesisstimuláló szerek összehasonlítása

REUSZ György, SZABÓ J. Attila

Az erythropoesist stimuláló anyagok glikoproteinből állnak, a peptidhez sziálsavban végződő oligoszacharidaláncok glikozidos kötéssel kapcsolódnak. Minél alacsonyabb az eritropoetin sziálsavtartalma, annál nagyobb a receptoraffinitása, ugyanakkor csökken a keringésben töltött fél életideje. A biológiai hatás e tényezők egyensúlyától függ. A harmadik generációs erythropoesisstimuláló molekula, a continuous eritropoietin receptor activator (CERA) esetében sziálsav helyett nagyméretű polietilén-glikol molekula biztosítja a lassú eliminációt és a jobb biológiai hatást. Az erythropoesisstimuláló szerekkel történő kezelés mellett a hemoglobin szintje ciklikus váltakozást mutat. A hemoglobinciklicitás kedvezőtlen hatású, törekedni kell gyakoriságának és amplitúdójának csökkentésére. A legújabb eredmények tükrében a CERA csökkentheti a hemoglobinciklicitást.

Lege Artis Medicinae

Gyógyszerrendelési anomáliák

HERCZEG Zita

A LAM 2007. évi 8-9. számában Dobos Éva és Nemesánszky Elemér írása kitűnően foglalja össze a minőségi és hatékony gyógyszerrendelés ösztönzéséről szóló 17/2007. kormányrendelet szabályozásának visszásságait, amelyekkel a gyakorló orvosok, illetve az egészségügyi intézmények szembesülnek mindennapi tevékenységük során.

Lege Artis Medicinae

Normális szérum-alanin-aminotranszferázszintű, krónikus C-vírus hepatitisben szenvedő betegek kombinált antivirális kezelésével szerzett tapasztalataink

HORVÁTH Gábor, TOLVAJ Gyula, HALÁSZ Tünde, STOTZ Gyula

BEVEZETÉS - A krónikus hepatitis C-vírus-fertőzés időtartama alatt az alanin-aminotranszferáz- (ALT-) érték a fertőzöttek egy részénél mindvégig normális lehet. Ez utóbbi esetben sem zárható ki - akár jelentős gyulladásos aktivitású, fibrosissal járó - krónikus C hepatitis fennállása. Vizsgálatunkban e betegek kezelésével szerzett tapasztalatainkat dolgoztuk fel. BETEGEK ÉS MÓDSZER - A hisztológiailag is igazolt krónikus C hepatitisben szenvedő betegek kombinált antivirális kezelésben részesültek: pegilált interferon (alfa-2a heti 1×180 μg; illetve alfa-2b heti 1×1,5 μg/ttkg) és ribavirin (napi 800- 1200 mg), 48-52 hétig. Huszonegy beteg (14 nő, hét férfi, életkor: 20-54, átlagéletkor: 38 év) alanin-aminotranszferáz-értéke a megfigyelési időszakban (≥hat hó) nem haladta meg a normális érték felső határát (40 U/l). Hepatitis C-vírusgenotípusuk: 1b: 19, 3-as: két eset. Hepatitisaktivitási indexük: 3,7±1,75, a fibrosisscore: 0,9±0,64, kezelés előtti vírustiterük 1,18± 1,12×106 IU/ml, alanin-aminotranszferáz-értékük: 33,51±7,2 U/l volt. Kontrollként válogatás nélkül az utolsó 100, kóros alanin-aminotranszferáz- értékű, kezelésbe vont és már értékelhető eredményű beteg (utánkövetési idő: ≥hat hó) adatai szolgáltak: a kontrollcsoportba 41 nő és 59 férfi (életkor: 18-65, átlagéletkor: 45,65 év) került. Genotípus: 1-es: 98, 3-as: két eset. Hepatitisaktivitási indexük: 5,44±4,03, stage: 1,29± 1,00, a kezelés előtti vírustiterük: 4,13±6,25× 106 IU/ml volt. EREDMÉNYEK - A kezelés végén a vizsgálati csoportban valamennyi beteg hepatitis C-vírus- RNS-negatív volt, és egy beteg kivételével a hat hónapos utánkövetési idő végén is azok maradtak (tartós virológiai válasz: 20/21). A kontrollcsoportban ez 36%-nak bizonyult. A vizsgálati csoportban az alanin-aminotranszferáz-szint a kezelés végére szignifikánsan csökkent (33,51± 7,2 versus 15,26±4,9 U/l - p<0,001), és ez - az egy visszaeső eset kivételével - az utánkövetés alatt is változatlan maradt. KÖVETKEZTETÉSEK - A normális alanin-aminotranszferáz- szintű betegek rendkívül jól reagálnak a kombinált antivirális kezelésre. Ezt magyarázhatja a betegek viszonylag fiatalabb életkora, a nők nagyobb aránya, az alacsony kiindulási vírustiter, a kevéssé előrehaladott májbetegség (alacsonyabb gyulladásos aktivitás és minimális vagy hiányzó fibrosis). Krónikus hepatitis C-vírus-fertőzés és normális alanin-aminotranszferáz-szint esetén javasoljuk májbiopszia végzését, és krónikus C hepatitis igazolódása esetén kombinált antivirális kezelést, még alacsony gyulladásos aktivitás és minimális vagy hiányzó fibrosis esetén is. Tapasztalataink alátámasztják azokat az irodalmi adatokat, amelyek alapján a szérum-alanin-aminotranszferáz- szint normális felső határértékének újragondolása szükségesnek tűnik.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Lege Artis Medicinae

A Covid-19-kardiológiáról – 2020 tavaszán

VÁLYI Péter

A 2019 decemberében kitört, a SARS-CoV-2 (Se­vere Acute Respiratory Syndrome Co­ro­navirus-2) vírus okozta világjárványban 2020. áp­rilis 30-ig 3 247 648 ember betegedett meg, akik közül 230 615 halt meg (1). Ma­gyar­or­szágon az igazoltan új koronavírussal fertôzöttek száma 2775, az új koronavírus okozta betegségben (Co­ronavirus Disease 2019 – Covid-19) 312 személy halt meg (2). A Covid-19 kardiológiai vonatkozásairól egyre nagyobb számban jelennek meg közlemények. Pél­dául a renin-angiotenzin rendszer gátlóinak és a Covid-19-nek az összefüggéseit Kékes és szerzôtársai tárgyalják (3). A LAM jelenlegi számában pedig Hepp és szerzôtársai foglalják össze azokat az ismereteket a Covid-19 kapcsán, amelyekrôl nemcsak a kardiológusoknak kell tudniuk (4).

Hypertonia és Nephrologia

Táplálkozási javaslatok Covid-19-járvány idején

VÁLYI Péter

Az új koronavírus (SARS-CoV-2) okozta, 2019 késô ôszén Kínában kirobbant, 2020. márciusban már világjárványnyá vált betegség (Coronavirus disease 2019 – Covid-19) alapvetôen megváltoztatta az emberek életét.

Ideggyógyászati Szemle

A SARS-CoV-2 koronavírus által okozott COVID-19-járvány neurológiai vonatkozásai

BERECZKI Dániel, STANG Rita, BÖJTI Péter, KOVÁCS Tibor

A SARS-CoV-2 koronavírus által okozott COVID-19- jár­vány 2020 tavaszára világszerte elterjedt, gyors és haté­kony reakciót igényelve össztársadalmi szinten, és az egész­­ségügyi ellátás szervezésében is. A COVID-19 fô tünetének a lázat, a köhögést és a nehézlégzést tartják. A légzôszervi érintettségen túl a fertôzés egyéb panaszokat és tüneteket is okozhat. Az eddigi adatok alapján neuro­lógiai jellegû panaszok és tünetek a kórházba kerülô COVID-19-betegek 30–50%-ánál elôfordulnak, és gyakrabban jelentkeznek a súlyos állapotú eseteknél. Leírtak a COVID-19-hez társuló klasszikus akut neurológiai kórképeket is. A COVID-19-ellátásra fókuszáló egészségügyi ellátórendszerekben az egyéb akut ellátást igénylô kórképek szakellátásának visszaesését figyelték meg. A COVID-19-járvány során fontos feladat a krónikus neurológiai kórképekben szenvedôk folyamatos ellátásának biztosítása is. A jövô feladata lesz a COVID-19 járvány által az egyéb neurológiai kórképekre kifejtett hatások felmérése, valamint annak megítélése, hogy a SARS-CoV-2 koronavírus által okozott fertôzés járhat-e késôi neurológiai szövôdményekkel.

Ideggyógyászati Szemle

A bizonyítékon, illetve tapasztalaton alapuló orvosi szemlélet ütközései az epilepsziás betegek szakellátása során hozott egyes döntésekben

RAJNA Péter

Célkitûzés – A szerzô a vonatkozó szakirodalmi adatok és több évtizedes szakmai tapasztalata alapján kiemeli a bizonyítékon, illetve tapasztalaton alapuló betegellátási szemlélet mindennapos ütközési pontjait a felnôtt epilepszia-járóbetegellátás terepén. Kérdésfeltevés – Az epilepsziás betegek ellátása és gondozása során melyek azok a felelôsségteljes döntési feladatok, amelyekben a leghatékonyabb megoldáshoz a tudományos eredmények önmagukban nem szolgáltatnak elegendô alapot? A vizsgálat módszere – Az epilepszia-szakellátás érvényes hazai szakmai irányelvét alapul véve, annak szerkezete szerint haladva áttekinti a betegellátási folyamatot, és kiemeli a célkitûzésnek megfelelô kritikus feladatokat. Rámutat a döntési dilemmák szakmai alapjaira (azok hiányosságára vagy bizonytalanságára, vagy a terület kutatásának nehézségeire). Eredmények – A szerzô véleménye szerint a tapasztalaton alapuló szemlélet egyes vonatkozásokban felülírhatja a bizonyítékon alapulót az epilepsziabetegség definíciója, az epilepsziás roham besorolása, az etiológiai meghatározás, a genetikai háttér, a kiváltó és kockázati tényezôk, az akut rohamprovokáló tényezôk jelentô­sé­gé­nek megítélésében. Ez pedig befolyásolhatja a komplex diagnózisalkotást. A gyógyszeres kezelés során az elsô szer beállításánál, a terápiás algoritmusok közötti válasz­tásban, valamint a farmakoterápia során alkalmazott gondozási teendôkben is érvényesülhetnek az ajánlástól eltérô egyéni szempontok. De ezek megjelennek a nem gyógyszeres kezelési módok döntési folyamatában épp­úgy, mint a rehabilitáció és gondozás területén. Következtetések – A szakmai tapasztalat (és a betegérdek) érvényesítése a bizonyítékon alapuló orvosi szemlélet fel­tétlen kiegészítôje, az optimális eredmény érdekében azon­ban több esetben felül is írhatja a hivatalos ajánlásokat. Ezért lenne szükség arra, hogy a magas szintû betegellátás érdekében a problémás betegek hivatalosan, szervezett formában is eljuthassanak azokba a centralizált intézmé­nyekbe, amelyekben a felelôsségteljes döntések meg­hoza­talára alkalmas szakemberek állnak rendelkezésre.

Lege Artis Medicinae

Hozzászólás Szabadka Hajnalka „Allergiaellenes szerek és az ICAM-1-antitestek lehetséges alkalmazása a felső légúti infekciók kontrollálásában” című közleményéhez

JAKAB Lajos

A LAM 29. évfolyam 8-9. számában jelent meg „Allergiaellenes szerek és az ICAM-1-antitestek lehetséges alkalmazása a felső légúti in­fekciók kontrollálásában” című dolgozat Sza­bad­ka Haj­nalka tollából (1). A közlemény alap­vető fon­tos­ságú, nagy elterjedtségű, jelentős egész­ségügyi, klinikai jelentőségű problémára irányítja rá a figyelmet. A rhinovirusok és a Hae­mo­philus influenzae okozta infekciók kialakulását és terápiás lehetőségeit feszegeti, ami alapvető feladat mindennapjainkban. Az ICAM-1 szerepét érinti a patológiás folyamatok létrejöttében és az esetleges terápiás lehetőségek alkalmazhatóságában.