Lege Artis Medicinae

A tumorválasz mérése az emlőrák primer szisztémás kezelése során

TŐKÉS Tímea, SZENTMÁRTONI Gyöngyvér, LENGYEL Zsolt, GYÖRKE Tamás, DANK Magdolna

2014. MÁRCIUS 20.

Lege Artis Medicinae - 2014;24(03)

Összefoglaló közlemény

Az emlődaganatos betegek kezelésében kiemelkedő szerephez jut a primer szisztémás, más néven neoadjuváns terápia (PST). A terápia hatékonyságának monitorozására is egyre nagyobb igény lépett fel a klinikusok részéről. A terápiás válasz mérésében az egyszerű fizikális vizsgálaton túl a képalkotóknak van a legnagyobb szerepük. A megfelelő képalkotó eljárás kiválasztása kulcsfontosságú a terápiás válasz helyes értékeléséhez és a további terápiás terv kidolgozásához. A jelen cikkünkben a Magyarországon emlődiagnosztikai szempontból jelenleg elérhető eljárásokat veszszük számba, illetve részletezzük ezek teljesítményét a tumorválasz mérésében.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Lege Artis Medicinae

A méhnyakrákkal kapcsolatos ismeretek és szűrővizsgálaton való részvételi mutatók vizsgálata

VAJDA Réka, KARAMÁNNÉ Pakai Annamária, ÉLIÁS Zsuzsanna, SÉLLEYNÉ Gyuró Mónika, TAMÁS Péter, VÁRNAGY Ákos, KÍVÉS Zsuzsanna

CÉLKITŰZÉS - A vizsgálat célja a 9-14 éves leánygyermeket nevelő nők méhnyak - rákkal és méhnyakrákszűréssel kapcsolatos ismereteinek feltárása, valamint a szűréssel kapcsolatos attitűdök, a szűrésen való megjelenés vagy távolmaradás motivációinak megismerése volt. ADATOK ÉS MÓDSZEREK - Kvantitatív keresztmetszeti vizsgálatot végeztünk saját szerkesztésű kérdőív segítségével 2012- ben Nagyatád városban. Azok a nők kerültek a vizsgálatba, akik 9-14 éves leánygyermekkel, valamint Nagyatádon bejelentett lakcímmel rendelkeztek. Értékelhető választ 186 főtől kaptunk (válaszadási arány: 75,3%). EREDMÉNYEK - Jelentősen különböztek a megkérdezett nők ismeretei a méhnyakrákról életkortól, iskolai végzettségtől, családi állapottól, gazdasági aktivitástól függően. Mindössze 45 fő - felsőfokú végzettséggel rendelkező nő (p=0,043) - tekinthető tájékozottnak a témával kapcsolatban. A méh - nyakrákszűrésen való részvételi hajlandóság kedvezőbb az ismereteiknél, a nők 96,2%-a bevallása szerint évente eljár rákszűrésre. Az első vizsgálaton való megjelenés alkalmával a válaszadók átlagéletkora 20,92 év volt. KÖVETKEZTETÉSEK - Ugyan a szűrővizs - gálaton való részvételi arány jóval meghaladja a szakirodalomban közölt értékeket, mégis kiemelt jelentőségű az édesanyák tudásszintjének emelése a méhnyakrákkal, a kialakulását elősegítő tényezőkkel kapcsolatban, hogy ismereteiket átadva gyermekeik védelmét erősítsék az egyik leggyakoribb szexuális úton terjedő vírusfertőzéssel - illetve azzal összefüggésben kialakuló méhnyakrákkal - szemben.

Lege Artis Medicinae

„Legjobban a műtéttel kapcsolatos különleges, megoldhatatlannak tűnő problémák érdekelnek” - Beszélgetés dr. Vogt Gáborral

FERENCZI Andrea

A Magyar Honvédség Egészségügyi Központ Honvédkórház Szemészeti Osztályának osztályvezető főorvosaként dr. Vogt Gábor számos korszerű műtéti és diagnosztikai eljárást fejlesztett és vezetett be. Kutatásai első ízben bizonyították a magas láznak az izolált veleszületett szürkehályog kóreredetében játszott szerepét, amivel lehetőség nyílt a gyermekkori vaksághoz vezető egyik szemfejlődési rendellenesség megelőzésére.

Lege Artis Medicinae

Vastagbél polypoid cavernosus haemangiomájának eltávolítása gumigyűrű segítségével

ÁCSNÉ Tóth Andrea, LUKOVICH Péter, LAKATOS Péter László, KARDOS Magdolna, ARANY Andrea Szilvia, HARSÁNYI László

BEVEZETÉS - A polypoid cavernosus haemangioma általában a bélrendszer distalis részén megjelenő jóindulatú, ritkán fellelhető elváltozás. ESETISMERTETÉS - Vastagbélre lokalizált Crohn-betegség miatt gondozott 19 éves nőbeteg kolonoszkópos kontrollvizsgálata során a sphincterizomtól 25 cm-re lilás színű, erezettnek tűnő polypoid képletet találtak. Az elváltozásról MSCT-vizsgálat is történt, mely megerősítette a képlet vaszkularizáltságát. A képlet eltávolítása a jelentős vérzésveszélyre tekintettel sebészeti osztályon történt, ahol a polipra első lépésként endoszkópos módszerrel két gumigyű - rűt helyeztünk. A gyűrűk fölé 1 ml Tono - gént infiltráltunk, majd a polipot polypectomiás hurokkal távolítottuk el. A beteg megfigyelése során szövődmény nem lépett fel. Az eltávolított képlet szövettani vizsgálata haemangioma cavernosumot igazolt. KÖVETKEZTETÉS - Korábbi esetek és a mi esetünk alapján összefüggés feltételezhető az IBD és a haemangioma cavernosum kialakulása között. A gumigyűrű ilyen esetben történő alkalmazásáról irodalmat nem találtunk, ám olyan esetekben, amikor a vérzés kockázata nagy, a módszer egyszerűen kivitelezhető és biztonságos.

Lege Artis Medicinae

Helsinki Nyilatkozat - Az Orvos Világszövetség (WMA) - Az embereken végzett orvosi kutatások etikai alapelveiről

DOMJÁN Andrea, KAKUK Péter, SÁNDOR Judit

Preambulum 1. Az Orvos Világszövetség által létrehozott Helsinki Nyilatkozat az embereken végzett orvosi kutatások etikai alapelveit rögzíti, beleértve ebbe az azonosítható emberi eredetű anyagokon és adatokon végzett kutatásokat is. A Nyilatkozat egységes egészként olvasandó, egyes paragrafusait nem lehet alkalmazni az összes többi releváns paragrafus figyelembevétele nélkül.

Lege Artis Medicinae

A harkovi egyetem szemészprofesszora

MOLNÁR László

A 19. század elején Oroszországban dolgozó magyar származású medikusok közül különös figyelmet érdemel az 1772. április 6-án, a Hont megyei Korponán (ma Krupina) evangélikus családban született Koritáry György (1772-1810) pályafutása, aki 1806 és 1810 között a harkovi egyetem orvosi karának professzora volt.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Klinikai Onkológia

Az emlőrák hormonkezelése

VÉGH Éva

A fejlett országokban a nők 12%-ának lesz emlőrákja az élete folyamán. Ez az áttekintés az emlőrák szisztémás endokrin kezelésének jelenlegi lehetőségeivel foglalkozik. Az emlőrákokat három nagy alcsoportba lehet osztani a szövettani vizsgálat során értékelt három marker (ER, PR, HER2-receptorok) jelenléte és hiánya alapján. A nem áttétes betegeknél a kezelés célja a lokoregionális és a távoli kiújulás megelőzése. Az adjuváns hormonterápia alkalmazásának időtartama fontos kérdés a mindennapi onkológiai gyakorlatban. Áttétes betegeknél a terápia célja az élet meghosszabbítása, az életminőség megőrzése és a daganatos betegséggel kapcsolatos tünetek palliálása. A HR+ emlőrákos betegek monoterápiában és kombinált kezelések részeként is kaphatnak endokrin ellátást. Az új terápiás megközelítések és a nemzetközi gyógyszerfejlesztési erőfeszítések eredményeként egyre több terápiás lehetőség áll rendelkezésre mind a korai emlőrákos betegek, mind az áttétes betegek számára.

Klinikai Onkológia

Daganattúlélők nőihormon-pótló kezelése – Irodalmi áttekintés

DELI Tamás, OROSZ Mónika, JAKAB Attila

Az onkológia gyors fejlődése az onkológiai betegek mind hosszabb túléléséhez vezet. Közülük egyre többen érik el a természetes menopauzát, vagy onkoterápiájuk mellékhatásaként idő előtt tapasztalják a gonadalis funkciók megszűnését, vazomotoros tünetekkel és hosszú távú negatív cardiovascularis és csontrendszerre gyakorolt hatásokkal. Egyre növekvő számban kérnek ilyen betegek endokrinológiai segítséget hormonpótló terápia (HRT) formájában. A WHI (Women’s Health Initiative) tanulmány eredményeinek téves értelmezése irracionális félelemhez vezetett a nőihormon-pótlás tekintetében mind a betegek, mind az orvosok körében. Számos orvos számára logikus és biztonságos következtetésnek tűnik a HRT elkerülése, feltételezve, hogy ez a hozzáállás biztosan nem okoz kárt, míg az ösztrogén önmagában vagy gesztagénekkel történő alkalmazása onkológiai és thrombemboliás kockázatokat hordoz, szövődmények esetén pedig peres eljárásokhoz is vezethet. Ugyanakkor már a WHI-tanulmány eredményei előtt is ismert volt, hogy a korai menopauza és hypogonadismus a skeletalis és a cardiovascularis hatások révén évekkel csökkenti a nők várható élettartamát, és ez a negatív hatás korrelál a hypoestrogenaemiás időszak hosszával. HRT-ről való döntés esetén ezeket a pró és kontra érveket kell mérlegelni úgy, hogy a HRT onkológiai kockázatát rendkívül nehéz objektíven felbecsülni. Összefoglaló tanulmányunkban áttekintjük a témával kapcsolatos legfrissebb evidenciákat az in vitro kísérletektől a klinikai vizsgálatokig, mind nőgyógyászati, mind nem nőgyógyászati daganatok túlélőinek vonatkozásában. Ez alapján a következő csoportokat határoztuk meg: a „HRT előnyös” (például I-es típusú endometriumcarcinoma, méhnyak-adenocarcinoma, malignus hematológiai betegségek, lokális melanoma malignum, colorectalis carcinoma, hepatocellularis carcinoma); a „HRT neutrális” (például BRCA 1/2 mutációt hordozóknál tumoros megbetegedés nélkül, II-es típusú endometriumcarcinoma, méhcarcinosarcoma és adenosarcoma, egyes ovariumtumorok, méhnyak-, hüvelyi és vulvalaphámrák, prolactinoma, veserák, hasnyálmirigyrák, pajzsmirigyrák); a „HRT relatíve ellenjavallt” különféle okok miatt (például leiomyosarcoma, bizonyos petefészekrákok, agydaganatok, előrehaladott metasztatikus malignus melanoma, tüdőrák, gyomorrák, húgyhólyagrák esetén); a „HRT kedvezőtlen hatású, ezért ellenjavallt” (például emlőrák, endometrium-, stromasarcoma, meningioma, glioma, hormonreceptor-pozitív gyomor- és hólyagrák).

Klinikai Onkológia

A pancreascarcinoma preoperatív kezelésének átformálása a precíziós medicina korában

CASOLINO R, BRACONI C, MALLEO G, PAIELLA S, BASSI G, MILELLA M, DREYER S B, FROELING FE M, CHANG D K, BIANKIN A V, GOLAN T

Ez az áttekintés összefoglalja a pancreascarcinoma preoperatív kezelési stratégiáira vonatkozó legújabb bizonyítékokat, és a nem metasztatizáló betegség esetén tárgyalja a személyre szabott terápiás módszer mielőbbi bevezetésének szükségességét és észszerű magyarázatát. A pancreascarcinoma molekuláris diverzitása, és annak a prognózisra és a terápiás válaszra gyakorolt hatása, kombinálva az „összes ígéretes új szerrel” végzett kezelések sikertelenségével, jelentős hatást gyakorol a betegség lefolyására, ami paradigmaváltást tesz szükségessé a genomika által irányított megközelítés felé. Ez különösen fontos a preoperatív, potenciálisan gyógyítható esetekben, ahol a személyre szabott kezelés megválasztásában jelentős potenciál rejlik, ami csökkenti a hasnyálmirigyrák mortalitását.

Klinikai Onkológia

Génexpressziós profilok a korai emlőrák adjuváns kezelésében

PAJKOS Gábor

Az emlőrák különböző molekuláris biológiai sajátosságú és klinikai lefolyású alcsoportokra tagolódó heterogén betegség. Hagyományosan klinikai, patológiai jellemzők alapján határozzuk meg a korai emlőrákok kezelési stratégiáját, habár annak megítélése, hogy kinek előnyös az adjuváns szisztémás terápia, továbbra is nagy kihívás, és a betegek gyakran indokolatlan alul- vagy túlkezeléséhez vezet. A korai emlőrákos betegek kockázatelemzése támogatja az adjuváns kemoterápiás döntéshozatalt. Az alábbi áttekintő közlemény részletesen bemutatja hét, kereskedelmi forgalomban elérhető multigén assay kifejlesztését, validációját, amelyeknek célja, hogy hasznos prognosztikus és lehetőség szerint prediktív információkat nyújtson a korai stádiumú emlőrákos betegekről. A szerzők a tesztek analitikai, klinikai validitása és klinikai hasznossága részletes elemzését éppúgy, mint a klinikai alkalmazásukat igazoló evidenciák, összehasonlító és költséghatékonysági vizsgálatok eredményeit ismertetik.

Klinikai Onkológia

A PET szerepe a klinikai onkológiai gyakorlatban

LENGYEL Zsolt

A pozitronemissziós tomográfi a (PET) mára fontos szerepet vívott ki magának a klinikai képalkotó eljárások között, ahol szinte kizárólag hibrid modalitásként, mint PET/CT vagy PET/MR használatos. A módszer elmúlt két évtizedben látott fejlődésének és növekvő klinikai alkalmazásának hajtómotorja egyértelműen az onkológiai célú felhasználás volt. Az eljárás során leggyakrabban alkalmazott nyomjelző molekula a 18F izotóppal jelölt fl uoro-deoxi-glükóz (FDG) segítségével a jellemzően fokozott glikolízist folytató rosszindulatú tumorok és azok áttétei nagy érzékenységgel azonosíthatók a teljes testtérfogatban. Az FDG azonban nem daganatspecifi kus trészer, így az álnegativitás és az álpozitivitás egyaránt csökkentik a diagnosztikus pontosságot. Az FDG-vel végzett PET-vizsgálatok indikációi az onkológiában folyamatos fejlődésen mentek keresztül, amiben tudományos közleményeken túl nagy nemzeti programok és egészséggazdasági megfontolások is szerepet játszottak. Jelen közlemény ismerteti az FDG PET/CT(MR)-vizsgálatok jelenleg megalapozottnak tekinthető onkológiai felhasználását, továbbá kitér a már jelenleg is alkalmazott és a jövőben várhatóan alkalmazásra kerülő újabb nyomjelzőkre is.