Lege Artis Medicinae

A természetgyógyászat nyomában

SARKADI Ádám, VARGA Orsolya

2007. OKTÓBER 21.

Lege Artis Medicinae - 2007;17(10)

A LAM 17. évfolyam 4-5. számában megjelent Mondd, te kit választanál? - A természetgyógyászat nyomában című cikkével kapcsolatban az alábbi észrevételeimet szeretném közölni.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Lege Artis Medicinae

Meningitis carcinomatosa

CSERNI Gábor, VÁGÓ Tibor, TÖRÖK Norbert, GAÁL Zoltán, VELKEI Tamás, SERÉNYI Péter, GÖCZŐ Katalin, TUSA Magdolna, KOVÁCS Katalin, SZŰCS Miklós

BEVEZETÉS - A meningitis carcinomatosa a szolid daganatoknak általában előrehaladott stádiumban fellépő súlyos szövődménye, a hosszabbodó túlélések miatt napjainkban gyakoribbá válhat. ESETISMERTETÉSEK - Az 53 éves, emlőrákos anamnézisű (pT2pN2M0) nőbeteg egy éve mastectomián esett át, és kombinált adjuváns kezelésben részesült. Kettős látás, szédülés, gyengeség tüneteivel, vertebrobasilaris keringési zavar, esetleges térszűkítő folyamat gyanúja miatt került felvételre. A párhuzamosan tárgyalt, hypertoniás anamnézisű 62 éves férfi beteg hasi panaszok miatti kivizsgálásakor a közös epevezeték szűkületét állapították meg. Intenzív fejfájás, majd hányás és kétoldali hallásvesztés jelentkezett tenziókiugrással, ezt hipertenzív krízisnek véleményezték. Mindkét esetben a gyorsan progrediáló neurológiai tünetegyüttes és az emlőrákos anamnézis, illetve a pancreasfej-daganat lehetőségét felvető, de be nem fejezett kivizsgálás alapján, lényegében negatív CT- és korlátozott értékű, de ugyancsak negatív MR-lelet ellenére meningitis carcinomatosa klinikai diagnózisát állították fel. Ezt a liquor laboratóriumi és citológiai lelete, majd - a kórházi felvételhez vezető tünetek kialakulása után kevesebb mint egy hónappal beálló halált követően - a kórbonctani vizsgálat is alátámasztotta. A második betegnél a primer daganat a gyomor kiterjedt áttéteket képző diffúz típusú rákja volt. KÖVETKEZTETÉS - A meningitis carcinomatosa változatos, de jellegzetes klinikai képe alapján többnyire könnyen diagnosztizálható, de néha differenciáldiagnosztikai kérdéseket vet fel. A két eset tanulságai segíthetik a kórkép felismerését.

Lege Artis Medicinae

Az epidermalis növekedési faktor receptorának molekuláris diagnosztikája nem kissejtes tüdőrákban

TÍMÁR József, OSTOROS Gyula

A nem kissejtes tüdőrák egyik kitüntetett markere az epidermalis növekedési faktor receptorfehérjéjének (EGFR) expressziója. Újabban vált ismertté, hogy az EGFR-gén amplifikált lehet, de mutálódhat is nem kissejtes tüdőrákban, ami ideális célponttá teszi az úgynevezett molekulárisan célzott terápiák számára. A nem kissejtes tüdőrák terápiájában mérföldkövet jelent a molekulárisan célzott kezelések integrálása a klinikai gyakorlatba. Ugyanakkor igen keveset tudunk azokról a prognosztikus és prediktív tényezőkről, amelyek meghatározzák az EGFRellenes terápia hatékonyságát. A klinikai gyakorlatban egyelőre sokkal megbízhatóbb prediktív markerek a beteg és daganatának általános jellemzői (dohányzási szokások, nem, szövettani típus), mint azok a finom molekuláris sajátosságok, amelyek közvetlenül befolyásolhatják a terápiás választ. Az anti-EGFR-terápia hazai indikációjának alapja az EGFR-protein immunhisztokémiai kimutatása, ezért fontos ezeknek a vizsgálatoknak a lehető legmegbízhatóbb elvégzése. Másrészről az EGFR-gén esetleges hibái rezisztenssé vagy éppen különösen érzékennyé tehetik a daganatot az EGFR-gátló kezelésekkel szemben. Diagnosztikus és terápiás költséghatékonysági szempontokból nagy jelentősége van a fenti vizsgálatok elvégzési sorrendjének.

Lege Artis Medicinae

A koszorúérbetegség szekunder prevenciója Az LDL-koleszterin-szint csökkentése, az atherosclerosis regressziója

BÁRCZI György, MERKELY Béla

A szerzők cikkükben összefoglalják az ischaemiás szívbetegségben szenvedők szekunder prevenciójában alkalmazandó gyógyszeres lehetőségeket, kiemelve a statinterápia szükségességét, biztonságosságát. Bemutatják e terápia kedvező hatását a cardiovascularis mortalitásra és morbiditásra, szólnak a szérum-LDL-koleszterin-szint minél nagyobb mértékű csökkentésének klinikai hasznáról. Röviden ismertetik az ASTEROID vizsgálat eredményeit, amelyben intenzifikált statinkezeléssel plakkregressziót lehetett elérni.

Lege Artis Medicinae

A renalis anaemia eritropoetinkezelésének aktuális kérdései

ZAKAR Gábor

A renalis anaemia kezelésére több mint húsz éve használatos a rekombináns humán eritropoetin; ismert hagyományos készítményei az epoetin-α és -β. A molekula szénhidrátrészének, illetve szerkezetének módosításával az eritropoetinreceptort hosszabban stimuláló készítményeket állítottak elő (darbepoetin, CERA); ezeknek már havi egy-kétszeri adagjával is elérhetők a szérumhemoglobin- célértékek, a ritkább adagolás a betegek és az ellátás szempontjából egyaránt kedvezőbb. A rekombináns humán erytropoetint és az újabb, eritropoetinreceptort stimuláló szintetikus molekulákat együttesen erythropoesist stimuláló anyagoknak nevezzük. Dializált betegek erythropoesist stimuláló anyagokkal való kezelésének elsődleges útja az erythropoesist stimuláló anyagokkal végzett intravénás kezelés; hatástani és gazdasági okokból a subcutan bevitel is megfontolandó. A predializált, a transzplantált és a peritonealisan dializált betegeket subcutan kezelik. Klinikai vizsgálatok folynak az inhaláció útján vagy per os is bevihető erythropoesist stimuláló molekulákkal. A jelenlegi tapasztalatok alapján az erythropoesist stimuláló anyagokkal végzett kezeléssel nem kívánatos túllépni a 12 g/dl-es szérumhemoglobin- szintet; az eddigi nagy, randomizált tanulmányok nem igazolták a magasabb szérumhemoglobin- szint cardiovascularis védőhatását. További, jól tervezett vizsgálatok szükségesek, hogy az erythropoesist stimuláló anyagokkal végzett kezelés hemoglobin-célértékeit evidenciákkal tudjuk alátámasztani. Az egyre hosszabb hatású erythropoesist stimuláló készítmények alkalmazása mellett szakmai, gazdasági és betegelégedettségi érvek egyaránt szólnak. Az újabb készítmények klinikai alkalmazása tovább egyszerűsítheti a renalis anaemia kezelését.

Lege Artis Medicinae

A rheumatoid arthritis modern kezelési és gondozási lehetőségei Magyarországon

GERGELY Péter, POÓR Gyula

A rheumatoid arthritis ismeretlen eredetű, autoimmun patomechanizmusú betegség, amely gyakorisága, nem kellőképpen megoldott kezelése, a mortalitásra és a várható élettartamra gyakorolt kedvezőtlen hatásai, a beteget, a családot és az egész társadalmat sújtó anyagi és pszichés terhei miatt kiemelkedő népegészségügyi jelentőségű. Noha a betegség fontosságát nemcsak a lakosság, hanem még az orvostársadalom sem ismeri kellőképpen, az utóbbi évek tendenciái már javulást mutatnak. Az elmúlt évtized jelentős áttöréseket hozott a rheumatoid arthritis jelentőségének felismerése, patogenezisének, diagnosztikájának és kezelésének terén is. A korszerű diagnosztikai és prognosztikai markerek és a korai agresszív kezelés bevezetése, a koraiarthritis-ambulanciák létrehozása és főként a biológiai terápia sikeres alkalmazása forradalmasította a rheumatoid arthritis kezelését. Jelen közlemény a rheumatoid arthritis modern terápiájáról nyújt összefoglalót, kitérve a hazai lehetőségekre is.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Ideggyógyászati Szemle

Komplementer medicina - a bizonyítékokon alapuló orvoslás elvei alapján

ORVOSI Tudományok Osztálya

A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Orvosi Tudományok Osztályának „Természetgyógyászat (Komplementer Medicina)” fogalmi meghatározását és az egyes diagnosztikus és terápiás eljárásaival kapcsolatos, 2004-ben kialakított tudományos és szakmai állásfoglalását széleskörűen elfogadták és azt iránymutatónak ítélték.

Lege Artis Medicinae

Közösségi részvétel a fenntartható fejlődésben - a közösségi medicina nyomában

BRYS Zoltán, HARANGOZÓ Judit, SZARVAS Hajnalka

A fenntartható fejlődés feladata a következő generációk életfeltételeinek biztosítása. Jelenleg ez nem valósul meg, mivel a környezetet az emberiség gyorsuló módon pusztítja. A fejlett ipari országok intézményei nem képesek kontrollálni a környezetrombolást. A növekvő környezetpusztítás a növekvő fogyasztásból fakad, aminek a világszerte elterjedt fogyasztói kultúra és lelkület az egyik oka. Az intézményes megoldások kudarca a helyi közösségek felhatalmazását veti fel. Az aarhausi egyezmény jogilag felhatalmazta a helyi közösségeket a döntéshozatalban való részvételre és több tudományterület tette vizsgálata tárgyává a közösségi részvételt. A közösségi pszichiátria gyakorlata jelentős tudást és tapasztalatot halmozott fel a közösségi részvétel pszichoszociális folyamatairól és kultúrájáról. Felvetésünk szerint ez a tudás használható a fenntartható fejlődés területén is. A független helyi közösség tagjainak felhatalmazása (empowerment), egyenrangú partnerként történő kezelése (concordance), tapasztalati szakértők alkalmazása, a tagok diverzitása és az affektív tapasztalat (affective experiencing) mind fontos elem az önszerveződő, felelős közösségek működésében. Meglátásunk szerint ökotudatos közösségek felhatalmazása és támogatása fontos, új intervenciós lehetőség a fenntartható fejlődés eszköztárában.

Hivatásunk

Aki kinyitotta a kapukat - Zacher Gáborral munkáról, futásról és méregtelenítésről

TARCZA Orsolya

Futottam dr. Zacher Gábor nyomában. Az otthon lévő magabiztosságával, öles léptekkel haladt előttem a Péterfy Sándor utcai intézményhez tartozó Alsó erdősor utcai kórház zegzugos, félhomályos folyosólabirintusában, közben kedélyesen beszélgetett a fotóssal, akivel közös gimnáziumi éveket idéztek fel. Én meg csak iparkodtam, mert ki tudja, mi érheti az óvatlan eltévelygőt egy olyan osztályon, ahol öngyilkosokat, kábítószereseket és alkoholistákat kezelnek. Amúgy sem jártak arra sokan, szombat délután volt, ügyelet.

Lege Artis Medicinae

Hidroterápia, avagy vízgyógyászat Priessnitz és Kneipp nyomában

KÖLNEI Lívia

A vizet külsőleg és belsőleg egyaránt ősidőktől fogva alkalmazták gyógyító célra. A hidroterápiának, vagyis a vízgyógymódnak két fő területe van: a balneológia, amely a vizek ásványtartalmára alapozza kúráit és a klasszikus hidroterápia, amely a víz termikus, hűtő és hevítő hatását használja föl. Cikkünk ez utóbbi történetét tekinti át.

Hivatásunk

Az önismeret útjelző táblái

TARCZA Orsolya

Voltak útjelző táblák, de Edit sokáig elment mellettük. Az első iránymutatás kiskorában érkezett, amikor sokat betegeskedő édesanyja miatt orvos, gyógyító akart lenni. Később a vállalkozói lét rohanó hétköznapjai, a családi fészek építése körüli hercehurca, a szeretett családtagok elvesztése másfelé terelték a figyelmét, pedig mind-mind egy irányba mutattak. Aztán jött a betegség, amely átmenetileg enyhült ugyan, de a folyamatos készenléti állapot, a stressz és a feldolgozatlan veszteségérzések miatt újult erővel tért vissza. Ekkor fordult a természetgyógyászat felé.