Eminens kreatív személyek körében a bipoláris hangulatzavar különféle formáinak előfordulása szignifikánsan magasabb, tehát a tehetség és alkotókészség valamiféle kapcsolódást vagy közös gyökereket mutat a kedélyingadozással. Ez a jelenség zeneszerzők körében is megfigyelhető. A közleményben Gaetano Donizetti (1797-1848) életének néhány mozzanatát és alkotásainak egynémely jellegzetességeit taglaljuk. Donizettit zenei tanulmányai és kezdeti sikerei után Domenico Barbaja operaimpresszárió szerződtette, aki nagy mennyiségű opera megírására kötelezte. Donizetti személyes tragédiája, hogy három gyermekét és feleségét fiatalon elveszítette. Több mint 70 operát szerzett, néhánynak maga írta szövegkönyvét, rajzkészsége is volt, valamint színházi összmű­vészeti érzéke. Hihetetlen gyors komponálási technikával rendelkezett, amelyre külső körülmények is kényszerítették, mindenekelőtt az operaimpresszárió Barbaja. A lázas gyorsaság (hypomania) mellett valódi lázzal, fejfájással, nauseával járó időszakok is gyötörték. 1845-től kezdődően teljes apathia, depresszió (korábban is volt depressziós időszaka), valamint bénulások (paralysis progressiva?) miatt alkotásra és emberi kapcsolatokra képtelenné vált, és zárt elmegyógyintézetben helyezték el. Betegségét luesnek vélelmezték, emellett azonban okkal feltételezhető a bipoláris hangulatzavar is. Ezt a korán jelentkező krea­­tivitás és hypomaniás jelek, átmeneti ke­dély­kilengések, a zeneszerzési technika, a multimodális tehetség, az alkotások bősége (évente átlagosan 3-4 opera), a mű­vekből áradó hangulat (könnyed, sziporkázó jelleg mellett ’őrülési jelenetek’) és bizonyos körülmények (legnagyobb személyes tragédiái közepette képes volt vígoperákat írni) is sugallnak. Mindezen komponensekhez exogén kényszerítő környezeti tényezőként Domenico Barbaja, az operaimpresszáriók hercege (és hajcsára) is bizonyosan hozzászámítandó.

A Szépművészeti Múzeum 2014 őszén egy önálló rendezvénysorozatot szervez TEXTÚRA 2014 címmel. Ennek szellemi előzménye a tavaly megrendezett, nagy sikerű „Ganymed Goes Europe” című nemzetközi színházi projekt, amelynek alapötlete a következő: 10 elismert hazai író egy-egy, a múzeumban föllelhető műalkotást választ ki, majd annak inspirációs erejétől áthatva 10 új irodalmi művel áll elő.

Bécsben a múzeumok versengve mutatják be az 1862. július 14-én, tehát 150 éve született Gustav Klimt életművének ismert és eddig lappangó dokumentumait. Elsősorban a Leopold Múzeum anyaga gyakorolt mély benyomást rám, mivel egy az engem régóta foglalkoztató dilemmában foglalt állást.

Európa nagy múzeumai alapításukat tekintve rendszerint két csoportra oszthatók. Az elsőbe az olyan uralkodói gyűjteményekből létrejött intézmények tartoznak, mint például a bécsi Kunsthistorisches Museum, a madridi Prado vagy éppen a szentpétervári Ermitázs, míg a másik csoportot azok a múzeumok alkotják, amelyek állami kezdeményezésből, valamely jelentős arisztokrata vagy polgári gyűjtemény - adományozás, hagyaték vagy vásárlás révén történt - megszerzése nyomán születtek. Köztudottan ezen utóbbi kategóriába sorolható a Magyar Nemzeti Múzeum...

Közeleg a tavasz - a múlt héten úgy éreztem ezt megtámogatom azzal, hogy jó mélyre elteszem a vastag pulcsikat, ne is lássam őket decemberig! A tavasz a megújulás, a felfrissülés időszaka. Ennek igénye bennem is, bennünk is sokszor megfogalmazódik, ahogy az első tavaszi napsugarak megjelennek és lekerülnek a nagykabátok.