Lege Artis Medicinae

A száműzött öreg király - Arno Geiger regénye az Alzheimer-kórról

CZIGLÉNYI Boglárka

2016. DECEMBER 18.

Lege Artis Medicinae - 2016;26(11-12)

„Csak csináljátok a dolgotokat, én addig melengetem ezt a kezet” - mondja az Alzheimer-kóros apa a fiának, amikor az megérkezik hozzá az idősek otthonába a kinti hidegről, a kortárs osztrák író, Arno Geiger regényének a végén. Az önéletrajzi szöveg addig birkózik azzal, hogy egy felnőtt gyerek hogyan értheti meg valaha erős és okos szülőjének változásait, míg el nem jut egy minden addiginál bölcsebb és derűsebb elfogadásig. Ami meglepő módon magából az apából sugárzik.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Lege Artis Medicinae

Életvégi döntéshelyzetek - Orvos által asszisztált öngyilkosság a hospice kontextusában: Oregon és Washington (USA)

KŐMÜVES Sándor

A méltóságteljes halál lehetőségét biztosító törvény (Death with Dignity Act, DWDA) az amerikai tagállamok közül legkorábban, 1997-ben Oregonban lépett érvénybe (Oregon Death with Dignity Act, ODWDA), Oregont Washington követte 2009-ben (Washington Death with Dignity Act, WDWDA). A gyakorlattal kapcsolatban rendelkezésünkre álló adatokból tudjuk, hogy a betegek nagy többsége részesült hospice ellátásban.

Lege Artis Medicinae

Handicap filmen

LENGYEL Dávid

Augusztus vége óta tudjuk, hogy idén Till Attila Tiszta szívvel című műve képviseli majd hazánkat a legjobb idegen nyelvű filmért járó Oscar-díj versenyében. A Tiszta szívvel fontos témát feszeget: a mozgáskorlátozottak, tágabban - meglehetősen furcsa szófordulattal élve - a fogyatékkal élők helyzetét mutatja be a mai Magyarországon. A film sikere túlmutat a földrajzi határokon, mentalitásbeli határokat döntöget. Ennek apropóján mutatunk be néhány utat, amit a filmművészet bejárt, amikor a handicap kérdését vetette fel.

Lege Artis Medicinae

Égbekiáltó meztelenség, avagy a felismerhetőség átka

GEREVICH József

1863-ban két festmény is készült Párizsban, amely botránykővé vált a francia művészeti életben: a Reggeli a szabadban és az Olympia. Mindkét festmény alkotója az az Édouard Manet (1832-1883), aki egész életében „akadémikus” karrierre vágyott, kerülte a feltűnést, és egyik legfőbb vágya volt a kritikusok és a közönség szeretetének a megszerzése. Távol állt tőle, hogy forradalmasítsa a művészetet, illetve megteremtse a modern festészet alapjait.

Lege Artis Medicinae

A családorvos feladatai a Wilson-kór miatt szükséges májtranszplantáció kapcsán

FARKAS Anett, KALABAY László, MÁTHÉ Zoltán, MÁRKUS Bernadett, SZALAY Ferenc, VÖRÖS Krisztián, TORZSA Péter

A Wilson-kór a 13-as kromoszómán lévő ATP7B gén mutációja következtében kialakuló, autoszomális recesszív módon öröklődő, rézfelhalmozódással járó betegség. Előfordulása a világon 2-3/100 000. A kórkép korai felismerése fontos, mert az időben megkezdett kezeléssel a betegség elő­rehaladása sok esetben megakadályozható, a beteg panasz-, illetve tünetmentessé válhat. Esettanulmányunkban egy Wilson-kóros beteg kapcsán ismertetjük a diagnózis nehézségét, a családorvos feladatait a májtranszplantációt előkészítő vizsgálatok megszervezésében és a beteg gondozásában. Az eset példa arra, hogy a Wilson-kór diagnózisa az első tünetek megjelenését követően sokszor csak évek múltán születik meg. Összefoglaljuk a Wilson-kórra vo­natkozó fontosabb irodalmi adatokat.

Lege Artis Medicinae

A spiritualitás megjelenése a szenvedélybetegek 12 lépéses kezelési modelljében

TREMKÓ Mariann, TÓTH András, MOLNÁR Rudolf, PETKE Zsolt

Elsőként a szenvedélybetegek kezelésében hatékonyan alkalmazható 12 lépéses Min­nesota modellt mutatjuk be röviden. A modell sajátossága többek között a tapasztalati szakértők részvétele a terápiás munkában, valamint a spiritualitás központi fo­galma. Az esszéjellegű tanulmányban a to­vábbiakban a modell alapját képező Ano­nim Alkoholisták szellemiségét, hatékonyságvizsgálatait és feltételezett hatásmechanizmusát részletezzük kutatási adatok áttekintésével. A spiritualitást fókuszba helyezve, a jelenség pszichológiai és pszichoterápiás előzményeit felvonultatva több szempontból rátekintve meghatározzuk a spiritualitás jelenségkörét és az általunk használt terápiás eszközök bemutatásával megkíséreljük a jelenséget közelebb hozni az olvasóhoz. A tanulmányban érzékeltetjük a professzionális terapeuták és az önkéntes tapasztalati szakértők programban betöltött szerepét.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Lege Artis Medicinae

Homérosztól Saramagóig. Pandémiák a világirodalomban

DIÓSZEGI Endre

Az idei esztendő világjárványa ráirányította a figyelmet az elmúlt évezredek irodalmában, művészetében azokra az alkotásokra, amelyek hasonló járványos időszakokban születtek, vagy azokról szólnak. Francia­országban napjaink egyik legolvasottabb műve Albert Camus A pestis című regénye, amely, bár 1947-ben keletkezett, reneszánszát éli.

Hypertonia és Nephrologia

Mikor együnk, hogy jól legyünk?

VÁLYI Péter

„Reggelizz, mint egy király, ebédelj, mint egy herceg, vacsorázz, mint egy földműves!” - írta az egészséges életvitelről Maimonides, a középkorban élt (1135-1204) orvos és filozófus. Vajon a jelenlegi ismeretek alapján helyes-e a megfigyelés, és mi lehet a mechanizmusa? A mai rohanó életben gyakran nem figyelünk az étkezések időpontjára, gyakoriságára. Sokan úgy igyekeznek fogyókúrázni, hogy a reggelit kihagyják vagy a délelőtt folyamán csak „fogyasztó turmixokat” isznak. A gyerekek gyakran reggeli nélkül mennek az iskolába, legjobb esetben zsebpénzt kapnak: „Vegyél valamit az iskolai büfében!” Ugyanakkor mindezt a napi háromszori főétkezéshez, a „megszokott időben”, „rendszeresen” fogyasztott reggelihez, ebédhez, vacsorához viszonyítjuk, aminek, úgy gondoljuk, nagyon régi hagyományai vannak.

Ideggyógyászati Szemle

A Binswanger-betegség tünettana, kórszövettana és elkülönítése

KOVÁCS Tibor, SZIRMAI Imre, PAPP Mátyás

A Binswanger-betegség patológiai szempontból az U rostokat megkímélõ subcorticalis periventricularis leukoencephalopathia. Vezetõ klinikai tünetei az exekutív funkciók zavara, dementia, járászavar, incontinentia, kedélyzavarok és pseudobulbaris paresis. A Binswangerbetegség oka tisztázatlan. Feltételezik a distalis periventricularis határzóna ischaemiás-hypoxiás károsodásait, amelyeket a medullaris arteriák sclerosisa, elongációja, a perivascularis terek tágulata és hypotensio, csökkent agyi perfúzió magyarázhat. Tünetei átfedéseket mutatnak a normális agykamrai nyomású hydrocephalusszal, a vascularis parkinsonizmussal és gyakran az Alzheimer-kórral is. A Binswanger-betegség diagnosztikai feltétele a képalkotó vizsgálatokkal ábrázolható leukoaraiosis, amely azonban nem azonos a Binswanger-betegséggel. A normális agykamrai nyomású hydrocephalustól az elkülönítést nehezíti, hogy söntbeültetés után vagy lumbalpunctiót követõen a Binswanger-betegség tünetei is javulhatnak. Valószínű, hogy a fent felsorolt betegségek között számos átmeneti forma és átfedés létezik, amelyek közös patomechanizmusában az egyik tényezõ a liquorkeringés zavara lehet.

Ideggyógyászati Szemle

[A sarcopenia és a dynapenia prevalenciája a különböző stádiumú Alzheimer-típusú dementiában szenvedő betegek körében ]

YAZAR Tamer, YAZAR Olgun Hülya

[Cél - A vizsgálat célja a sarcopenia és a dynapenia prevalenciájának megállapítása a különböző stádiumú Alzheimer-típusú dementiában (AD) szenvedő betegek körében, továbbá adatgyűjtés annak érdekében, hogy javaslatokat tehessünk a betegségteher csökkentése érdekében. Módszer - A prospektív és keresztmetszeti vizsgálatban 127, különböző stádiumú AD-beteg és 279, a beválasztási kritériumoknak megfelelő, egészséges kontrollszemély vett részt; a stádiumbeosztás a Clinical Dementia Rating Scale/CDR alapján történt, a kontrollszemélyek 18-39 és 70-80 év közöttiek voltak. A beválasztott AD-betegek a NINCDS-ADRDA (National Institute of Neurological and Communicative Disorders and Stroke-Alzheimer’s Disease and Related Disorders Association) diagnosztikai kritériumai alapján nagy valószínűséggel minősültek AD-betegnek, továbbá a mini-mentál teszt (MMSE) szerint több mint egy kognitív területen kórosan teljesítettek. Mértük a betegek és kontrollok vázizomtömeg-indexét (skeletal muscle mass index/SMMI), izomerejét, fizikai teljesítőképességét; a sarcopenia diagnózisát a European Working Group on Sarcopenia in Older People/EWGSOP kritériumai alapján állapítottuk meg. Eredmények - A korban illesztett, egészséges kontrollszemélyekkel összehasonlítva, az AD stádiumának emelkedésével párhuzamosan nőtt a sarcopenia és a dynapenia prevalenciája. Következtetés - A krónikus, progresszív betegségek esetén, amilyen az AD is, fontos a különböző élettani paraméterek - például izomtömeg, izomerő, fizikai teljesítőképesség - romlásának korai stádiumban való azonosítása, és a szekunder prevenció mielőbbi elkezdése.]

Ideggyógyászati Szemle

[A Teszteld a memóriádat (Test Your Memory) magyar változatának validálása]

KOLOZSVÁRI Róbert László, KOVÁCS György Zoltán, SZŐLLŐSI József Gergő, HARSÁNYI Szilvia, FRECSKA Ede, ÉGERHÁZI Anikó

[Az elkövetkező néhány évtizedben várható az Alzheimer-kór (AK) egyre gyakoribb előfordulása, mely még sürgetőbbé teszi, hogy a betegséget minél koraibb stádiumában ismerjük fel. A Teszteld a memóriádat (Test Your Memory - TYM) egy önkitöltős, rövid kognitív szűrőteszt, mely az Alzheimer-kór felismerésére ajánlott. Célunk a Teszteld a memóriádat magyar változatának (TYM-HUN) validálása volt AK-ban. Hatvanéves és ennél idősebb személyeket vizsgáltunk a TYM-HUN teszttel, 50, Alzheimer-dementiában szenvedő beteget és 50 egészséges kontrollszemélyt vontunk be a vizsgálatba. A TYM-HUN és a Mini Mental Teszt (MMSE) diagnosztikus értékét hasonlítottuk össze Alzheimer-dementiában. Meghatároztuk a TYM-HUN szenzitivitását és specifitását is az AK felismerésében. Az AK-betegek átlagos MMSE-pontszáma 15,5/30, a TYM-HUN teszten 20,3/50 volt. Az egészséges kontrollcsoport tagjainak átlagos MMSE-pontszáma 27,3/30, a TYM-HUN-pontszáma 42,7/50 volt. A TYM-HUN teljes pontszáma szignifikánsan korrelált az MMSE pontszámával (Spearman’s rho, r=0,8830; p<0,001). A többváltozós logisztikus regressziós modell alapján a TYM egy pontszámmal való emelkedése 36%-kal csökkenti az AK valószínűségét. A TYM-HUN teszten 35/36 bizonyult optimális ponthatárnak az AK felismerésére, ahol a teszt szenzitivitása és specificitása is 94%. A TYM teszt alkalmas szűrőeszköz a memóriaprob- lémákra, nagyobb ponthatárokkal rendelkezik, mint az MMSE, valamint teljesíti a nem specializálódott szakmai személyzet elvárásait is a rövid kognitív szűrőteszttel szemben. A TYM-HUN használható az Alzheimer-kór felismerésére és jól alkalmazható szűrőteszt a magyar memóriaklinikák és az alapellátásban dolgozók számára is.]