Lege Artis Medicinae

A rosuvastatin pleiotrop hatása: az átlagos thrombocyta-térfogat csökkenésének klinikai relevanciája

PUKOLI Dániel, SEMJÉN Judit, SZÉKELY Anita, RAJDA Cecília

2015. SZEPTEMBER 20.

Lege Artis Medicinae - 2015;25(08-09)

Eredeti közlemény

BEVEZETÉS - A cardio- és cerebrovascu-laris betegségek patomechanizmusában kulcsszerepet játszanak az aktivált vérlemezkék. A vérlemezke-aktiváció egyik biomarkere az átlagos thrombocyta-térfogat (MPV). A magas MPV-érték fokozottabb cardiovascularis kockázatot jelent. A statinok gyakran használt gyógyszerek ezeknek a betegségeknek a prevenciójában. Mun­kánkban a rosuvastatin vérlemezkékre gyakorolt hatását vizsgáltuk. MÓDSZEREK - Két csoportot alkottunk: közepes és igen nagy kockázatú betegek (ischaemiás stroke-on átesettek) csoportja. Összesen 66 beteg laboratóriumi paramétereit hasonlítottuk össze (össz-, HDL-, LDL-koleszterin, átlagos vérlemezke-térfogat) rosuvastatinkezelés előtt és után. EREDMÉNYEK - A közepes kockázatú betegeknél magasabb lipidparamétereket mértünk. Az ischaemiás stroke-ot szenvedett csoportban szignifikánsan magasabb MPV-értékek voltak. Rosuvastatinkezelés hatására mindkét csoportban szignifikánsan csökkentek a koleszterin- és MPV-értékek, azonban a nagy kockázatú betegeknél ez kifejezettebb volt. MEGBESZÉLÉS - Eredményeink alapján a prevencióban rutinszerűen alkalmazott rosuvastatinnak MPV-t csökkentő hatása van hypercholesterinaemiában és ischaemiás stroke-ban egyaránt. Bemutattuk egyrészt, hogy a magas szérum-LDL-szint fokozott vérlemezke-aktivációt eredményez, így indirekt módon hozzájárul a cardio- és cerebrovascularis kórképek patomechanizmusához, másrészt felvetettük az acetilszalicilsav és rosuvastatin együttes alkalmazásának antithromboticus hatását.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Lege Artis Medicinae

Az ischaemiás szívbetegség okai és patológiai megjelenési formái

MAGYAR Éva, FECSKE Éva, SALAMON Ferenc

A coronariaeredetű szívbetegség oka a subepicardialis főágakban, mellékágakban, valamint az intramyocardialis kiserekben jelentkező lumenszűkület vagy -elzáródás. Tételesen felsoroljuk a nagy- és kiserek elváltozásait. A subepicardialis főágak felett átívelő szívizomhidak elősegítik a plakkok keletkezését. A relatív ischaemiát a szívizomzat aktuális oxigénigénye és az oxigénkínálat közötti diszkrepancia okozza; az okok elsősorban a szívizom hypertrophiája, anaemia, sokk vagy bármilyen okból megnövekedett oxigénigény. Az ischaemia okozta szívizom-elváltozások morfológiai szempontból irreverzibilis károsodásokra (infarktus, koagulatív és colliquatiós myocytolysis) és ischaemiás szívbetegségre, klinikai megjelenése szerint angina pectorisra és hirtelen szívhalálra oszthatók. Morfológiai szempontból részletezzük az irreverzibilis laesiók jellegzetességeit és hangsúlyozzuk a regionális és subendocardialis infarktus közötti különbségeket.

Lege Artis Medicinae

A testképről alkotott vélekedések megítélése emberalakteszt és az úgynevezett priming jelenség segítségével

KOVÁCS Gyöngyvér Xénia, PRIEVARA Dóra Katalin, PIKÓ Bettina

BEVEZETÉS - A testkép lényeges szerepet játszik abban, ahogyan az egyének a saját egészségüket megítélik, valamint az egészségmegőrzéssel és betegségmegelőzéssel kapcsolatos motivációikban is. A fogyasztói társadalom ellentmondásos üzeneteket küld a lakosság felé, egyrészt kalóriadús ételek kipróbálására buzdít, másrészt a karcsúság ideálját erősíti. Nem véletlen, hogy az elhízáson kívül az evés- és testképzavarok gyakorisága is megnövekedett az utóbbi évtizedekben. Éppen ezért kiemelten fontos a testképről alkotott vélekedések hátterének vizsgálata. MÓDSZEREK - Százhatvanhét felnőtt, egészséges dolgozó önkéntes és anonim, önkitöltéses kérdőívet töltött ki, amelynek középpontjában az úgynevezett emberalak-teszt állt. Először ábra segítségével jelölték meg a testképüket és az ideális testképet. Majd vékony modelleket mutató fényképek felvetítése után a kérdéseket megismételtük. A vizsgálat célja annak kiderítése volt, hogy befolyásolható-e a megítélés a médiahatás által preferált karcsúságideál bemutatásával. EREDMÉNYEK - A képek vetítése után a minta 55,6%-ában történt változás a saját testalkat megítélésében, az ideális testalkatban és a férfi/női ideálban. A képek vetítése előtt egy 1-7-ig terjedő Likert-típusú skálán a saját testalkatukat átlagosan 3,23-nak értékelték az emberalakteszten, majd a képek levetítése után ez 3,35-ra nőtt (karcsúbb lett). A saját maguk számára ideálisnak elképzelt testalkat (4,57 pont), a nők ideális testalkata és a férfiak ideális testalkata is a karcsúbb emberalak irányába tolódott el a képek vetítése után. Páros t-próba szerint a sajáthoz hasonló emberalak és a vetítés utáni saját ideális testalkat között szignifikáns változás (p<0,001) történt. A férfiak és a nők között nem volt jelentős eltérés a női és a férfi ideálok megítélésében. KÖVETKEZTETÉSEK - A képek igazi befolyásoló ereje (úgynevezett priming) a vetítés előtti saját és a vetítés utáni ideális test-alkat közötti szignifikáns változásban mu-tatkozott meg, a még karcsúbb alak választása következtében. A nők és férfiak ideális alakjának megítélése hasonló volt a képek vetítése előtt is azzal, hogy mit tartanának maguknak ideálisnak. A képek vetítése után a női és a férfi ideál kisebb mértékben mozdult el a karcsúbb emberalak felé, mint a sajátnak tartott ideális. Az eredmények arra hívják fel a figyelmet, hogy a médiában sugárzott képeknek jelentős szerepük lehet a lakosság testképének alakulásában. A jelenség megismerése segíthet az egészségmegőrzésben és az étkezési szokásokkal kapcsolatos betegségek megelőzésében.

Lege Artis Medicinae

A halál árnyékában

FERENCZI Andrea

Albert Y. Hsu: Hátrahagyottak. Gyász az öngyilkosság után. Harmat Kiadó, Budapest, 2015. Fordította: Farkas Ildikó. 256 oldal. ISBN 978-963-28-8253-6

Lege Artis Medicinae

Hiperaktivitás és figyelemzavar felnőttkorban - avagy egy fel nem ismert neuropszichiátriai zavar

FÉLEGYHÁZY Zsolt, GONDA Xénia

Paul Wender szerint a figyelemhiányos hi­peraktivitás zavar (attention deficit hyperactivity disorder, ADHD) valószínű­leg a leggyakoribb krónikus, nem diagnosztizált pszichiátriai tünetegyüttes a felnőtteknél.

Lege Artis Medicinae

Az új orális antikoagulánst szedő betegek perioperatív ellátása - fókuszban a dabigatran

MÁRK László

Az új orális antikoaguláns gyógyszerek (NOAC) piacra kerülése alapjaiban más megközelítést igényel a kezelőorvos részéről, mint a korábban évtizedekig egyetlen lehetőségként alkalmazott K-vitamin-antagonisták (VKA). Ezek az új szerek legalább annyira hatékonyak a thromboticus események megelőzésében, mint a régiek, és legnagyobb előnyük, hogy nem igényelnek laboratóriumi monitorozást. A VKA-khoz képest más eljárás ajánlott nem valvularis pitvarfibrilláció miatt új szereket szedők esetében akkor is, ha műtéti beavatkozásra kerül sor. Nincs szükség áthidaló kezelés­re, nem kell kis molekulatömegű heparint (LMWH) alkalmazni. Kisebb műtétet és beavatkozást a napi egyszeri szedésű NOAC-t 24, a kétszeri szedésűek alkalmazása esetén 12 órával az utolsó adag bevétele után lehet végezni. Nagyobb tervezett műtétek esetén 24-96 órával a műtét előtt kell a szedést felfüggeszteni. A beavatkozás utáni újraadás 6-8 órával a műtét után kezdődhet kis, vagy 48-72 óra múltán nagy vérzéses kockázat esetén. Egy kanadai munkacsoport prospektív vizsgálatában olyan protokollt használtak, melyben a beavatkozás vérzéses kockázatának és a dabigatran vesefunkciótól függő féléletidejének figyelembevételével aján­lották a szer műtét előtti utolsó bevételének és műtét utáni indításának idejét. Így 541 beavatkozás (60% szokásos, 40% nagy vérzéses kockázatban) alapján a nagy vérzések gyakorisága 1,8%, a kisebbeké 5,2% volt. A vizsgálat alatt egy thromboticus esemény (tranziens ischaemiás attak, TIA) fordult elő (0,2%). A közlemény végén a szerző foghúzás, en­doszkópos biopszia és cholecystectomia eseteire javaslatot is tesz a dabigatran kihagyásának időtartamára.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Lege Artis Medicinae

Hány cardiovascularis eseményt előzhetünk meg a prevenciós elvek szerint vezetett lipidcsökkentő kezeléssel?

MÁRK László

A lipidcsökkentő kezelés a cardiovascularis prevenció egyik legfontosabb eleme lett, de sem a betegek, sem az orvosok értékrendjében nem áll az őt megillető helyen. A lipidcélértékek elérése magyar és nemzetközi felmérések szerint is kívánnivalót hagy maga után. Az irányelvek szerint végzett kezeléssel a legnagyobb nyereség az igen nagy kockázatú, éreseményen már átesett betegben várható, ahol legalább az 1,8 mmol/l LDL-koleszterin-célértéket kellene elérni. A Cholesterol Treatment Trialists’ Collaboration 170 ezer, statint szedő betegének adatai alapján kalkulálva, ha 2,5 mmol/l-ről csökkentjük 1,8-re az LDL-koleszterint, 100 beteg kezelésével 10 év alatt három szívinfarktus, stroke vagy halál­eset lenne elkerülhető, ha 3,5 mmol/l-ről visszük le az értéket, akkor öt év alatt tudjuk a három extra eseményt megelőzni. A ha­gyományos LDL-koleszterin-csökkentő kezeléssel, nagy dózisú statin és ezetimib adásával, amennyiben az orvosok hoz­záállása és a betegek együttműködése ideális lenne, az 1,8 mmol/l értéket több mint 80%-ban el lehetne érni. Az ezetimib Magyarországon sajnos még mindig csak szakorvosi javaslatra írható, bármely statin bármely adagjához történő kombinálásával körülbelül 20% ráadás LDL-koleszterin-csök­kenés érhető el. A PCSK9-gátlók támogatott adására pillanatnyilag csak egyéni méltányossági kérelem alapján van lehetőség. A jobb hazai cardiovascularis morbiditás és mortalitás érdekében javítani kell a kollégák lipidcsökkentéshez való hozzáállását (ezt célozza a jelen közlemény) és egyszer­smind a betegek adherenciáját is.

Lege Artis Medicinae

Acetilszalicilsav (ASA) 75 vagy 100 mg?

KIS János Tibor, ZSIGMOND Kálmán

Az acetilszalicilsav (ASA) az egyik legrégebben és legszélesebb körben használt gyógyszer a világon. Jelenleg leggyakrabban a cardiovascularis betegségek kezelésére és megelőzésére használják. Ma már konszenzus alakult ki abban, hogy primer prevencióban az ASA mellékhatásainak veszélye meghaladja a várható előnyöket. A cardiovascularis betegségek másodlagos megelőzésében azonban őrzi vezető szerepét. Egyetértés van abban is, hogy preventív célból a kis dózisok az ajánlottak, azonban arról, hogy ezen belül a 75-81-100 mg ajánlott-e, még nincs egyetértés. A szerzők összefoglalják a témában megjelent közleményeket.

Ideggyógyászati Szemle

Acetilszalicilsav- és clopidogrelrezisztencia: lehetséges mechanizmusok és klinikai jelentõség. I. rész: a rezisztencia koncepciója

VADÁSZ Dávid, SZTRIHA K László, SAS Katalin, VÉCSEI László

Az acetilszalicilsav és a clopidogrel jól ismert thromgocytagátló gyógyszerek az atherothromboticus vascularis betegség kezelésében. A kezelés elleõre azonban a betegek jelentõs számában visszatérõ ischaemiás epizódok jelentkeznek, ezt az acetilszalicilsav- vagy clopidogrelkezelés sikertelenségének tekintik. Különbözõ laboratóriumi technikák állnak rendelkezésünkre, amelyekkel vizsgálhatjuk a thrombocytagátló szerek hatékonyságát. Érdekes, hogy csekély lehet az egyezés az egyes teszetek eredményei között. Az acetilszalicilsav- vagy clopidogrelrezisztencia azokat az állapotokat jelenti, amikor az adott thrombocytagátló szer nem kielégítõ inhibitor hatásossága mutatható ki a thrombocytafunkciót mérõ in vitro esszével. Becslések szerint átlagosan az acetilszalicilsavval kezelt betegek mintegy 30%-a, a clopidogrellel kezelt betegek 20%-a nem éri el a hatásosság megfelelõ mértékét a thrombocytaaktivitást tekintve.

Lege Artis Medicinae

A statinok biztonságos alkalmazásának klinikai farmakológiai alapjai

KERPEL-FRONIUS Sándor

A statinok, a 3-hidroxi-3-metilglutaril-koenzim A-reduktáz enzim gátlói, jelentősen csökkentik a kórosan magas koleszterinszintet. Hatásosságuk és mellékhatásaik az enzimgátlás erősségétől, a lipidoldékonyságtól, a májsejtekbe történő aktív felvételük mértékétől és metabolizmusuk eltérő módjától függ. A hazánkban elérhető analógok a kis denzitású lipoprotein C szintjét csökkentő hatásuk alapján három csoportra oszthatók: nagy hatású a rosuvastatin és az atorvastatin, közepes hatású a simvastatin, míg a lovastatin, a pravastatin és a fluvastatin a gyengébb szerek közé tartozik. A statinok metabolizmusának fő útja az oxidáció, a glükuronidáció, illetve a glükuronidált termék spontán inaktivációja laktongyűrű kialakulása révén. A gemfibrozil az UDP-glükuronoziltranszferáz UGT1A1 és UGT1A3 izoenzimeinek gátlásával valamennyi statinanalóg plazmaszintjét emeli. Ezért statin-fibrát kombináció szükségessége esetén fenofibrát, illetve bezafibrát használata javasolt, mert ezeknek a metabolizmusa más UGT-izoenzimekhez kötött. Emelheti a plazmaszintet az egyes statinok oxidációjában szerepet játszó citokrómizoformák gátlása is. A súlyos mellékhatások ritkák. A myopathia és a rhabdomyolysis előfordulása 0,0-0,3 eset/ 100 000 felírt receptre tehető, a már kivont cerivastatint nem számítva. A statin-gemfibrozil kombináció a rhabdomyolysises esetek számát csaknem tízszeresére emeli. A statinterápia hosszú távú klinikai haszna jócskán felülmúlja a kezelés kockázatát. A nemzetközileg javasolt, igen alacsony lipidcélértékek eléréséhez a leghatásosabb statinokat is a megengedett legnagyobb dózisban kell alkalmazni, és a betegek mintegy 20%-ánál még így sem érhető el a kívánt érték. Nagy dózisú kezelést csak szoros ellenőrzés mellett, a dózis fokozatos emelésével és az együtt adagolt gyógyszerek gondos megválasztásával szabad végezni. További fejlődés újabb hatásmechanizmusú szerek, például a koleszterinabszorpciót gátló ezetimib alkalmazásától várható.

Lege Artis Medicinae

Cardiovascularis prevenció

ZÁMOLYI Károly

Világszerte a cardiovascularis betegségek jelentik a morbiditás és halálozás vezető okát. A manifeszt betegségek tüneteinek megjelenése előtt csendes progresszív állapot áll fenn. A prevenciós ajánlások fő célja az első és ismétlődő klinikai események csökkentése, amibe a coronariabetegség, az ischaemiás stroke és a perifériás érbetegség tartozik. A veszélyeztető tényezők módosítása igazoltan csökkenti a cardiovascularis halálozást és morbiditást, ami különösen nyilvánvaló nagy kockázat esetén. A jelentős cardiovascularis események kockázatának csökkentésével kedvező irányba lehet befolyásolni a korai rokkantságot, meg lehet nyújtani az életet, és javítani lehet annak minőségét. Kiemelendő az életmódváltás fontossága, a fő cardiovascularis kockázati tényezők kezelése, emellett jelentős helyet töltenek be a különböző profilaktikus gyógyszeres kezelések a cardiovascularis betegségek megelőzésében. A gyógyszeres intervenciós stratégiák acetilszalicilsav, statin, bétablokkoló és ACE-gátló, valamint antikoaguláns alkalmazását jelentik nagy kockázat esetén mindazon kórképekben, amelyekben bizonyítékok állnak rendelkezésre az egyes gyógyszerek alkalmazásával kapcsolatosan. A specifikus prevenciós hatás abban az esetben tekinthető igazoltnak, ha az ajánlásban célként megjelölt vascularis eseményeket az alkalmazott gyógyszer a vizsgálat elsődleges céljaként statisztikailag szignifikánsan, továbbá primer farmakodinamikai hatását meghaladó mértékben csökkentette, illetve, ha mérvadó elemzésben közölt metaanalízis szerint ilyen hatás megalapozottan valószínűsíthető.