Lege Artis Medicinae

A neuroendokrin tumorok kezelésének lehetőségei

TÓTH Miklós

2013. NOVEMBER 20.

Lege Artis Medicinae - 2013;23(10-11)

A közlemény áttekintést nyújt a neuroendokrin daganatok korszerű kezelési módozataira vonatkozó legújabb klinikai ismeretekről. A lokalizált neuroendokrin daganatok elsőként választandó kezelési eljárása a daganat sebészi eltávolítása. Ez alól kivételt csak egyes, kisméretű gyomorcarcinoidok és a multiplex endokrin neoplasia 1-es típusa talaján kialakult kisméretű, hormonálisan inaktív pancreasdaganatok képeznek. A disszeminált neuroendokrin daganatok kezelési stratégiájának kialakítását a WHO 2010-es osztályozási rendszerét használó patológiai diagnózisra kell alapozni (G1 és G2 - neuroendokrin tumorok, G3 - neuroendokrin carcinoma). A daganatmegkisebbítő műtét és a rádiófrekvenciás abláció nemcsak a daganatellenes kezelésnek hatékony elemei, hanem a súlyos tüneteket okozó, hormontúltermeléssel járó, gyógyszeres kezeléssel dacoló esetekben is alkalmazandóak. A szomatosztatinanalógok használata standard kezelési eljárásnak számít - kiindulási helytől függetlenül - a hormontúltermeléssel járó neuroendokrin daganatokban, valamint a G1-G2 fokozatú vékonybél eredetű neuroendokrin daganatok daganatellenes kezelésében. A progresszív fázisban lévő G1-G2 neuroendokrin pancreasdaganatok esetén a streptozocinalapú kombinált kemoterápia az elsőként választandó terápia. A célzott gyógyszeres kezelések, mint például az mTOR-gátlók és a tirozinkináz-gátlók, a pancreas inoperábilis neuroendokrin daganatainak második-harmadik vonalbeli kezelési lehetőségei. Európában egyre gyakrabban alkalmazzák a peptidreceptorradioterápiát, aminek a pontos helyét, szerepét azonban a további vizsgálatok fogják tisztázni.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Lege Artis Medicinae

BOMM-beszámoló - A Bioetika-oktatás Magyarországi Munkacsoportja (BOMM)

KAKUK Péter, BODNÁR János Kristóf

Ez év nyarán megtartotta első, alakuló műhelykonferenciáját a Bioetika-oktatás Magyarországi Munkacsoportja a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrumában, a Magatartástudományi Intézet támogatásával. Írásunk a munkacsoportot és az első szakmai gyűlést mutatja be.

Lege Artis Medicinae

Egy háziorvos és naplóíró Lev Tolsztoj környezetében

MOLNÁR László

Előre szeretnénk bocsátani, hogy Makovický Dušan nem az első és bizonyára nem a legjelentősebb „hungarus” medikus, aki a történeti Magyarországról az Orosz Birodalomba távozott. Ezt bizonyítja, hogy már Borisz Godunov (1598-1605) cár udvari orvosa, Rietlinger Kristóf is magyar származású volt.

Lege Artis Medicinae

Az antitestpótlás lehetőségei és gyakorlata primer immunhiányos felnőttek esetében

KRIVÁN Gergely

A veleszületett antitesthiányos állapotok minden életkorban előfordulhatnak, azonban a betegek jelentős részében a helyes diagnózist még nem állították fel, így kezelésük sem kezdődhetett el. Primer antitesthiányos állapotokban az élethosszig tartó immunglobulin-pótlásnak nincsen terápiás alternatívája. Ugyanakkor a megfelelő adagban alkalmazott immunglobulinszubsztitúció mellett megelőzhetők a fertőzések és a betegek számára jó életminőség biztosítható. Az évtizedek óta alkalmazott intravénás készítményeken túl immár hazánkban is elérhetők a subcutan alkalmazható készítmények, amelyek kevesebb szisztémás mellékhatással járnak, otthon alkalmazhatók és a heti infúziókkal egyenletesebb IgG-szint biztosítható, amely előnyös lehet a fertőzések megelőzésében.

Lege Artis Medicinae

Haemangiomatosis

HAJDU Mária, KRUTSAY Miklós, MAKKAI Erzsébet

Egyes benignus tumorok bizonyos szervi lokalizációkban gyakran keletkeznek multiplexen (például a méh leiomyomatosisa, gyomor- és vastagbél-polyposis, a bőr neurofibromatosisa, naevusok).

Lege Artis Medicinae

Kik a boldog orvosnők Magyarországon?

GYŐRFFY Zsuzsa

BEVEZETÉS - Az orvosokkal foglalkozó széles körű nemzetközi kutatások legújabb vizsgálati területe a gyógyítók jóllétének és boldogságának alakulása. Magyarországon mindeddig ez a fajta „szemléletváltás” a kutatásokban még nem indult el. A jelen kutatásunkban ezért a hazai orvosnők pozitív életminőségének vizsgálatát tűztük ki célul. MINTA ÉS MÓDSZER - Kvantitatív, keresztmetszeti szociológiai vizsgálat (n=408). A pozitív életminőség mérésére a WHO Well-Being Index rövidített, magyar változatát használtuk. EREDMÉNYEK - Vizsgálatunkban úgy találtuk, hogy a magyarországi orvosnők jóllétének kulcsa az „idő” tényezőjében található. A WHO Well-Being Index alapján szignifikánsan magasabb jóllétről számoltak be azok az orvosnők, akik nyolc órát vagy kevesebbet dolgoztak (p=0,000), nem ügyeltek (p=0,042), napi egy óra „saját idővel” (szabadidővel) rendelkeztek (p=0,021), és elégedettek voltak a betegeikre jutó idő mennyiségével (p=0,005). A magasabb jóllétpontszám nem függött öszsze az életkorral, a családi állapottal, a gyerekszámmal és a választott szakkal. KÖVETKEZTETÉSEK - Hasonlóan a nemzetközi trendekhez, a jóllét a magyarországi orvosnők számára is szorosan összefügg a munkával és a munkával való elégedettséggel. Az „elégedett gyógyító” a hatékonyan működő egészségügyi rendszer kulcsa, így mind az elkövetkező vizsgálatoknak, mind a prevenciónak és intervenciónak fokozott figyelemmel kell kísérnie a gyógyítói jóllét alakulását és annak meghatározó tényezőit.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Klinikai Onkológia

A méhnyakrák gyógyszeres prevenciója és terápiája

RÉVÉSZ János, BÍRÓ Mátyás

Az évente világszerte újonnan regisztrált méhnyakrákos esetek száma 530 000, és mintegy 270 000 beteget veszítünk el. Az adatok alapján a méhnyakrák a negyedik leggyakoribb halálok a női populációban és vezető halálok a fejlődő országok női lakosságának körében. A daganat kialakulásában a human papillomavirus (HPV) fertőzés a legfontosabb tényező. A HPV elleni immunizáció képes megelőzni a fertőzést, ebből adódóan csökkenteni a betegség incidenciáját. A már diagnosztizált megbetegedések esetében a sebészi ellátás és a sugárterápia a meghatározó terápiás entitás. A magas kockázatú, valamint a helyileg előrehaladott betegségek esetében alkalmazandó adjuváns/neoadjuváns gyógyszeres kezelésekkel csak korlátozott evidenciák állnak rendelkezésünkre. A klasszikus citosztatikus kezelés, valamint angiogenezist gátló terápia az extrapelvicus metasztázis, a definitív sugárkezelést követő perzisztáló tumor, valamint a sebészileg nem kezelhető, nem irradiálható pelvicus recidíva esetén mérlegelendő.

Klinikai Onkológia

Folyékony biopszia a klinikai onkológiában – a precíziós orvoslás vonalvezetője

PRISKIN Katalin, PINTÉR Lajos, JAKSA Gábor, PÓLYA Sára, KAHÁN Zsuzsa, SÜKÖSD Farkas, HARACSKA Lajos

A tumorok genetikai jellemzésének klasszikus módja a szöveti biopszia, amelynek során kis mennyiségű minta kerül kivételre az érintett szervből. Ez képviseli a tumort a további vizsgálatok során. A mintavétel lokalizáltsága azonban korlátozza a reprezentatív jellemzést. Egyszerű mintavétellel a vérplazmából izolált, úgynevezett keringő tumor-DNS potenciálisan minden, markerként azonosítható genetikai eltérést hordozó daganatszövet onkológiai vizsgálatára alkalmas lehet. Ahhoz, hogy a benne rejlő lehetőségeket minél hatékonyabban kiaknázhassuk, sajátos tulajdonságaihoz kell igazítani a vizsgálati eszközöket. A minta pre analitikai feldolgozása és tárolása jelentősen befolyásolja a további felhasználhatóságot. Ahhoz, hogy a jelentős többségben lévő vad típusú háttér mellett az esetlegesen jelen lévő mutáció kimutatható legyen, új, specifikus módszerek kidolgozására van szükség, amelyek jelentős többsége az új generációs DNS-szekvenálási technikákra épül. Az elmúlt évtizedben ezen eljárások költségének határozott csökkenése lehetővé tette, hogy óriási mennyiségű genetikai információ halmozódjon fel a tumorigenezissel kapcsolatban. A szekvenálási technológiák fejlődése következtében a vizsgálatok átfutási ideje is csökkent, így lehetővé vált a kutatás mellett a rutinellátásba való átvétele. Kutatásainkból kiindulóan ez három megközelítésen keresztül valósulhat meg: technológiai fejlesztéssel, a már birtokunkban lévő diagnosztikai módszerek folyékony biopsziába való átültetésével, valamint jól tervezett, betegségspecifikus génpanelek létrehozásával. A nemzetközi trendek és eddigi, folyékony biopszián alapuló tapasztalataink alapján is úgy gondoljuk, hogy a közeljövőben ez a módszer az onkológiai szűrések és a precíziós onkológia egyik meghatározó pillérévé válhat.

Klinikai Onkológia

Follicularis lymphoma - Útban a személyre szabott és célzott kezelés felé

BÖDÖR Csaba, SCHNEIDER Tamás

A follicularis lymphoma (FL) a leggyakoribb indolens lefolyású non-Hodgkin lymphoma típus, ennek ellenére ritka megbetegedés. A follicularis lymphomás betegek többsége általában hosszan, relatív jó életminőséggel él, de a jelenlegi standard immunokemoterápiás kezelésekkel végleges gyógyulás nem érhető el. A molekuláris genetikai ismeretek bővülése és a daganatos mikrokörnyezet szerepének jobb megismerése révén egyre többet tudunk a betegség patogeneziséről. A sejtfelszíni antigének funkcióinak, a jelátviteli utak kapcsolódási pontjainak részletes feltérképezése számos új gyógyszer (monoklonális antitest, kináz- és NFκB-gátló), a citotoxikus T-sejt sejtfelszíni receptorainak megismerése a monoklonális checkpoint-gátlók kifejlesztéséhez vezetett. Az epigenetikai moduláló szerek közül főként a metilációgátlókkal vannak kedvező tapasztalatok. Az új szerek közül legreményteljesebbnek és leghatékonyabbnak a tumoros mikrokörnyezetét szabályozó, immunmoduláns hatású lenalidomid tűnik, mely rituximabbal kombinálva, elsődleges kezelésként alkalmazva a jelenlegi standard kezeléssel azonos hatásúnak bizonyult. Az új ismeretek és gyógyszerek megfelelő használata a ténylegesen célzott és egyénre szabott kezelésekhez vezethet. Mindez a terápia hatékonyságát és egyúttal az élettartam további növekedését eredményezi. A nagyon hosszú betegségmentes élettartam pedig már gyógyulás.

Klinikai Onkológia

A gastro-entero-pancreaticus neuroendokrin daganatok onkológiai kezelési lehetőségei

PETRÁNYI Ágota, UHLYARIK Andrea, RÁCZ Károly, BODOKY György

A gastro-entero-pancreaticus neuroendokrin daganatok (GEP-NETs) viszonylag ritkák. Jellemzőjük, hogy számos peptid és neuroamin szintézisére, tárolására és szekréciójára képesek, melyek különböző szindrómák megjelenését eredményezhetik. Klinikai megjelenésük és prognózisuk a folyamat kiindulási helyétől és a daganat hormonális aktivitásától is függ. A neuroendokrin daganat szövettani diagnózisa az általános neuroendokrin markerek, mint a kromogranin A (CgA) és a szinaptofi zin immunhisztokémiai kimutatásán alapul. Az WHO új osztályba sorolási rendszere a neuroendokrin tumorokat G1 (Ki67 index ≤2%) és G2 (Ki67 index 3-20%) neuroendokrin tumorokra és G3 (Ki67 index > 20%) neuroendokrin carcinomákra osztotta. Ebben az összefoglalóban az emésztőszervi neuroendokrin daganatok különböző kezelési lehetőségeit tekintjük át, a sebészeti beavatkozásokat, a máj ablatív kezeléseit, a peptidreceptor-radioterápiát, a szisztémás hormon, citosztatikus és molekulárisan célzott kezeléseket.

Lege Artis Medicinae

EGFR-mutáns tüdődaganatos beteg kezelése progressziót követően

BOGOS Krisztina

A precíziós medicina az egészségügyi szolgáltatások személyre szabását javasolja annak érdekében, hogy a beteg számára a beavatkozásokat és a kezeléseket illetően a legjobb egyéni döntéseket hozzuk meg. A molekulárgenetikai diagnosztikai tesztek hozzásegítenek a megfelelő terápia kiválasztásához, az úgynevezett célzott kezeléshez. EGFR-mutáns kiterjedt tüdődaganat esetén azonnal, első vonalban alkalmazandók az EGFR-tirozinkináz-gátlók, melyek igen hatásosak, a betegséget hosszú távon remisszióban tarthatják. A kezelés során azonban rezisztenciamutáció alakulhat ki, mely a betegség progresszióját okozza, ekkor terápiaváltás válik szükségessé. Esetünkkel a progresszión túli célzott kezelés lehetőségét mutatjuk be, hangsúlyozva a rezisztenciamutáció kimutatásának fontosságát.