Lege Artis Medicinae

A minimális öntudat és a szkizofrénia ipszeitás- hiperreflexió modellje

HORVÁTH Lajos

2016. FEBRUÁR 05.

Lege Artis Medicinae - 2016;26(01-02)

A tanulmány célja a szkizofrénia ipszeitás-hiperreflexió modelljének rövid bemutatása a minimális öntudat elmefilozófiai koncepciójának fényében. A minimális öntudat értelmében nincs tapasztalat a tapasztaló szubjektumra vonatkozó önreferencia nélkül. Dan Zahavi és Uriah Kriegel nézetei szerint a minimális öntudat, illetve élményeink számunkra-valósága, patológiás állapotokban is sértetlen marad. A kortárs fenomenológiai pszichiátriai elemzések azonban olyan élménybeszámolókat nyújtanak, amelyek kétségbe vonják az élmények tulajdonlásának sérthetetlenségét és átrajzolják a minimális öntudat topográfiáját. A minimális öntudat vizsgálata a filozófia és a klinikum közötti együttműködés új horizontját nyithatja meg.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Lege Artis Medicinae

Bayesi módszerek az orvostudományban

MOLNÁR D. László

A frekventista statisztikai módszerek széles körben elterjedtek és szoftveresen is támogatottak, amely alkalmazásukat jelentősen megkönnyíti. A növekvő bayesi kutatások ellenére a statisztikai oktatás szinte mindenütt zömében frekventista alapon folyik. A frekventista statisztika a valószínűséget relatív gyakoriságként értelmezi, míg a bayesi valószínűség egy mennyiség, ami az adott tudást vagy vélekedést kvantifikálja. A bayesi statisztika lényegében egy tanulási folyamat. Bizonyos esetekben a bayesi statisztikai módszerek az egyedüli lehetőség az adatok elemzésére. A bayesi statisztikai módszerek jól alkalmazhatók az egészségi állapottal kapcsolatos adatok elemzésében. Minden kutató - bizonyos mértékig - bayesi. A közlemény a bayesi statisztika orvostudományban történő használatát ismerteti.

Lege Artis Medicinae

A rosuvastatinkezelés beveze tésének hatása a lipidszintekre és a célértékek elérési arányára familiáris hypercholesterinaemiás és familiaritást mutató hypercholesterinaemiás betegekben

SZTANEK Ferenc

A familiáris hypercholesterinaemia (FH) ge­netikailag heterogén betegség, melyre igen magas összkoleszterin- és LDL-koleszterin-koncentrációk jellemzőek, ezáltal fokozódik az érelmeszesedés progressziója és a korai cardiovascularis (CV) események kockázata. Leggyakrabban az LDL-receptor vagy az apolipoprotein B-100 mutációja okoz familiáris hypercholesterinaemiát, ritkán a proprotein convertase subtilisin/ kexin type 9 (PCSK9) génmutációja áll a háttérben. Korábbi vizsgálatok igazolták, hogy a rosuvastatin szignifikánsan csökkenti a major cardiovascularis események kialakulását a nagy CV rizikójú betegeknél. Vizsgálatunk célja az intenzív rosuvastatinkezelés és más statinkészítmények (atorvastatin, simvastatin) lipidprofilra kifejtett ha­tásának összehasonlítása volt FH-s és familiáris betegeknél. Eredményeink azt mutatták, hogy az intenzív rosuvastatinkezelés jelentősen csökkentette az összkoleszterin és az LDL-koleszterin plazmaszintjét a nagy és a nagyon-nagy CV rizikójú betegeinknél, ezáltal jelentős hatással lehet major cardiovascularis események kialakulására familiáris hypercholesterinaemiában.

Lege Artis Medicinae

A művészet forradalma - Orosz avantgárd az 1910-1920-as években

RÉVÉSZI Valéria

A 20. század első évtizedeire az első világháború és a bolsevik forradalom gyökeresen átalakította Oroszország kulturális életét. A századfordulón nagy fordulat következett be a szellemi fejlődés és a kultúra szinte minden területén.

Lege Artis Medicinae

Mikor válasszuk a fulvesztrantterápiát? Esetismertetés és néhány megfontolás

RUBOVSZKY Gábor

A fulvesztrant helyileg előrehaladott vagy áttétes, hormonérzékeny női emlődaganat kezelésére javallott, ha a betegség progrediál az adjuváns endokrin terápia után, illetve adjuváns vagy palliatív antiösztrogén terápia alatt.

Lege Artis Medicinae

A dörrenés kettéhasítja a pillanatot

NAGY Zsuzsa

Ha minden egyszerre van, úgy minden moccanatlan - mégis változó, most általam nyílik számára a rózsa, és ez a nyár is velem, neki új, - most már helyette is élek.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Ideggyógyászati Szemle

Eseményfüggő potenciáleltérések és klinikai tünetek összefüggései szkizofréniában

DOMJÁN Nóra, CSIFCSÁK Gábor, JANKA Zoltán

A szkizofrénia etiológiájának és patomechanizmusának kutatása jelentős terület az idegtudományokban és ebben az eseményfüggő potenciálokat magukba foglaló kísérletes megközelítések egyre nagyobb teret kaptak az utóbbi évtizedekben. A hangingerek feldolgozásában már a korai fázisokban is zavarok mutathatóak ki szkizofréniában, melyek feltehetően szerepet játszanak az auditoros hallucinációk kialakulásában is. A jelen összefoglaló tanulmány célja a hallási hallucinációk és eseményfüggő potenciálok összefüggéseiről szóló legfrissebb szakirodalom áttekintése. A jelenlegi kutatási eredmények alapján az biztosan látszik, hogy az auditoros ingerfeldolgozás korai szakaszának alkotóelemei hiányosan mûködnek szkizofréniás betegeknél. Az ingerek forrásának pontatlan meghatározása, a figyelmi mûködések eltérése hozzájárul nem pusztán az auditoros hallucinációk kialakulásához, hanem a mindennapi funkcionálás zavaraihoz is. A magas kockázatú csoportok vizsgálata pedig lehetőséget nyújt a korai szûrésre és intervencióra, ami javítja a szkizofrénia prognózisát.

Ideggyógyászati Szemle

A szkizofrénia multilókusz genetikai vizsgálata az idegfejlődés és az immunrendszer zavarának oki szerepére utal(hat)

PULAY Attila József, KOLLER Júlia, NAGY László, MOLNÁR Mária Judit, RÉTHELYI János

Háttér - A szkizofrénia multifaktoriális, csak részlegesen ismert etiológiájú pszichiátriai zavar, melyet magas heritabilitás (örökletesség) és genetikai heterogenitás jellemez. A multilókusz genetikai vizsgálatok csökkenthetik a heterogenitás hatását, javítva a vizsgálatok közötti replikáció esélyét. Célkitűzés - Vizsgálatunkat kettős céllal végeztük: 1. Megvizsgáltuk a rendelkezésünkre álló mintákban a szkizofrénia genetikai hátterét multilókusz-asszociációs tesztekkel, valamint 2. meghatároztuk a multilókusztesztek replikációs valószínűségét, eltérő szerkezetű mintákat alkalmazva. A vizsgálat alanyai - Explorációs minta: DSM-IV szerint szkizofréniával diagnosztizált betegekből és egészséges szüleikből álló triók (n=16), replikációs minta: szkizofrén betegek és egészséges alanyok eset-kontroll mintája (n=5337). Módszerek - Kétlépcsős elemzésünkben az egyedi polimorfizmusok asszociációjából a régióalapú gén- és génszett-asszociációt, feldúsulást és funkcionális annotációs klaszterek feldúsulását elemeztük. Az explorációs minta p<0,1 asszociációit teszteltük a replikációs mintán, a replikációt többszörös összehasonlításra korrigáltuk. Eredmények - A génalapú tesztek és a kanonikus útvonaltesztek közül nem találtunk p-érték-korrekció után is szignifikáns asszociációt. A pozicionális génszettek közül 14q31, 5q31 és Xq13 szegmensek esetén korrekció után is szignifikáns asszociációt, illetve feldúsulást észleltünk (p_corr: 0,002, 0,006 és 0,048). A funkcionális annotációs klaszterelemzésben a splicing/alternatív splicing, idegfejlődés és embrionális fejlődés klaszterei bizonyultak korrekció után is szignifikánsnak. A szignifikáns replikációk valószínűsége a teszt összetettségével javult (P_rep: 0, 0,015, 0,21). Következtetés - Multilókusz genetikai elemzésünk megerősítette az idegfejlődés, szinaptikus plaszticitás és immunrendszer érintettségét a szkizofréniában. A multilókuszmódszerekkel növelhető a replikáció valószínűsége, még jelentősen eltérő minták esetében is.

Ideggyógyászati Szemle

A fájdalomküszöb eltérése szkizofréniában és állatmodellekben - II. rész

TUBOLY Gábor, HORVÁTH Györgyi

A fájdalomérzékenység csökkenése a szkizofrénia több mint 50 éve jól ismert tünete, azonban a hatásmechanizmusról nagyon kevés adat áll rendelkezésre, így ennek tisztázására megfelelő szkizofrénia-állatmodell szükséges. Két részben foglaljuk össze azokat az adatokat, amelyek a szkizofrénia és a fájdalomküszöb összefüggése vizsgálataiból származtak. A második fejezetben azokat a génkiütött állatokban létrehozott szkizofréniamodelleket tekintjük át, amelyekben a fájdalomküszöb vizsgálata megtörtént. Az eddigi adatok azt igazolták, hogy egy gén kiütése általában nem elegendő ahhoz, hogy az állat a szkizofrénia minden jellegzetességét mutassa, továbbá a fájdalomküszöb eltérésére vonatkozó eredmények igen ellentmondásosak. Az újabb adatok szerint a komplex, krónikus szkizofréniamodellek lehetnek az ideális állatmodellek, mivel ezek a szkizofrénia több tünetét mutatják, beleértve a fájdalomküszöb eltéréseit is, és így lehetőséget nyújthatnak mind a pontos mechanizmusok felmérésére, mind az újabb antipszichotikumok hatásosságának vizsgálatára.

Lege Artis Medicinae

[Pszichoneuroimmunológia és a megtestesült elme]

SZABÓ Attila

[A kortárs tudatkutatás egyik jelentős filozófiai törekvése egy olyan magyarázati keretrendszer létrehozása, mely sikeresen képes megbirkózni a test-tudat viszony filozófiai problémájával. Descartes gyakran mint a dualizmus atyja jelenik meg a modern elmefilozófiában. A fenomenológia és megtestesült elme irányzatai talán képesek feloldani a dualizmus problémáját az életvilág és a szubjektum tapasztalati jellem­zőinek vizeiben. A pszichoneuroimmunológia legújabb eredményei szerint léteznek olyan szomatopszichikus mechanizmusok, melyeken keresztül egyes testi stimulusok ideglélektani történésekké transzformálhatóak, ezzel megváltoztatva az egyén bizonyos viselkedési mintázatait. Ezek a változások maguk után vonhatják a megélt test (Leib) minőségi jellemzőinek módosulását is, a szubjektív tapasztalat változásával egyetemben. Az élettudományok és a megtestesült elme modern elméleteinek együttes alkalmazása olyan új, gyümölcsöző és heurisztikus megközelítési módok létrehozásához vezethet, melyek segíthetnek a „test-tudat jelenség” mindeddig ismeretlen jellemzőinek feltárásához. A jelen tanulmányban röviden kísérletet teszek egy olyan vizsgálati keretrendszer létrehozására, mely - Husserl és Merleau-Ponty nyomán - a klasszikus fenomenológiai gondolkodáson, és a kortárs orvosi-biológiai kutatások eredményein alapul.]

A dimetiltriptamin terápiás lehetőségei