Lege Artis Medicinae

A középkori városok környezetvédelme

KAPRONCZAY Károly

1994. NOVEMBER 30.

Lege Artis Medicinae - 1994;4(11)

História

Napjaink környezetvédelmi mozgalmainak cél pontja a városok környezeti ártalmainak megszüntetése, emberi körülmények biztosítása a sűrűn lakott településeken. E törekvés nem napjaink szülötte. Nyomai évszázadokkal ezelőtt is felfedezhetők, hiszen amióta ember él a földön, szennyezi környezetét, és a szennyezettség visszahat az emberre. A szennyezés minősége és a védekezés formái egyes korokban eltérőek voltak. Az ókori feljegyzések és ásatások nyomán gyakran csodálatba esett, nemcsak a kutató, hanem e kérdésekben járatlan érdeklődő is amiatt, hogy az ókori nagyvárosok – mint Róma, Karthagó – milyen higiéniás berendezésekkel rendelkeztek.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Lege Artis Medicinae

A táplálkozás szerepe a caries etiológiájában, a prevenció lehetőségei

BÁNÓCZY Jolán

A táplálkozási tényezők mindkét fogászati népbetegség - a caries és a parodontopathiák - kialakulásában jelentős szerepet játszanak. A caries multifaktoriális megbetegedés, patogenezisében a táplálék fizikai és kémiai úton, a dentalis plakk felhalmozódásának és összetételének megváltoztatása útján hat. Ezt az elfogyasztott szénhidráttartalmú táplálékok mennyisége, minősége és az étkezések gyakorisága befolyásolja. Az elfogyasztott cukrok lebontása során keletkező monoszacharidok a fogon megtapadó plakkban savi valenciák képződése révén demineralizálják a fogzománcot. Mivel a caries több tényező következménye, megelőzése is komplex tevékenységet kíván: a fluoridprevenció és a megfelelő száj higiéne mellett a helyes táplálkozásra, vala mint életmódváltoztatásra, és magatartás-kialakítására is súlyt kell fektetni. A szénhidrátok káros hatásának kiküszöbölése az édességfogyasztás – főleg főétkezések közötti – csökkentésével, és a száj mikroorganizmusai által nem bontható, így savat nem képző, cukorpótlókat (elsősorban xilitet) tartalmazó „,fogkímélő" termékek alkalmazásával érhető el. Ez hozzájárulhat a hazánkban jelenleg még mindig magas cariesprevalencia csökkentéséhez.

Lege Artis Medicinae

A szövet és szervátültetések orvos-etikai, jogi megítélésének változása I.

MATKÓ Ida

A szövet és szervátültetés lehetősége minden bizonnyal korunk gyógyító orvostudományának legfontosabb eredményei közé tartozik. Egyidejűleg minden eddigi gyógyászati beavatkozásnál jobban összefüggenek etikai és jogi kérdésekkel, valamint döntően függenek a páciensen kívüli személyek beleegyezésétől.

Lege Artis Medicinae

Igazmondás az orvosi gyakorlatban

FENYVESI Tamás

Az emberi autonómia fogalmáról, csakúgy mint a személyiségi jogokról, könyvek, tanulmányok sokasága jelent meg. Ezekkel a kérdésekkel tudományos igénnyel a LAM is többször foglalkozott már. A tárgykör olyan mértékben foglalkozik a szubjektummal, hogy egy, sajnos már nem egészen fiatal orvosnak megengedhető néhány kifejezetten szubjektív megjegyzés. A kérdést két egymással elég szorosan összefüggő oldalról szokták megközelíteni. A beteg „teljes” felvilágosítása felől általában és a felvilágosított beleegyezés értelme és meghatározása felől konkrétan.

Lege Artis Medicinae

Az in situ hibridizáció alkalmazása az alapkutatásban és a gyakorlati orvostudományban

MIHÁLY András

Az in situ hibridizáció során hisztokémiai vagy autoradiográfiás módszerekkel specifikus nukleinsav-szekvenciákat próbálunk ki mutatni sejtekben, szövetekben vagy kromo szómákban. A módszer alapja az, hogy mesterséges úton előállított DNS- vagy RNS-szekvenciákat izotóppal, enzimekkel, biotinnal vagy digoxigeninnel jelölünk. A jelölt, egy szálú nukleinsavpróbák specifikusan kapcsolódnak a sejtmag vagy a citoplazma nuklein savjaihoz, s ez a jelenség (a „hibridizáció”) jól felhasználható a génexpresszió tanulmányozásában. A módszer segítségével vírusfertőzés szöveti diagnózisára, specifikus tumorok felismerésére és öröklődő betegségek citológiai diagnózisára is lehetőség nyílik. A nukleinsavpróbák specifikussága miatt az in situ hibridizáció a molekuláris patológia igen fontos módszerévé lépett elő. Az alábbi összefoglaló a módszer elméleti alapjairól, valamint biomedicinális alkalmazásainak lehetőségeiről nyújt rövid áttekintést.

Lege Artis Medicinae

Aktivált protein C rezisztencia: újonnan felfedezett, thrombophiliát okozó jelenség

PÁL András, SAS Géza, HAYNAL Imre, VAJDA Zoltán, KUNCZ Gabriella, MOHAMED A. Lateiwish, RÓNA Tas Ágnes

Dahlbäck 1993-ban írta le az aktivált protein C-válasznak nevezett jelenséget, amely szerint a plazmához adott aktivált protein C megnyújtja a minta aktivált parciális tromboplasztinidejét. A jelenség hátterében egy új protein C-kofaktort tételeztek fel, 1994ben Dahlbäck kimutatta, hogy a jelenség az V faktorhoz kapcsolódik, amely meglepő módon protein C-kofaktorként is működik. Negyvenegy thrombophiliás betegnél és negyven egészséges véradó mintáiban vizsgálták az aktivált protein C-válasz jelenséget. A vizsgált plazmákból alap aktivált parciális tromboplasztin időt határoztak meg, majd aktivált protein C hozzáadása után a mérést megismételték. A két alvadási idő hányadosa adta az aktivált protein C-válasz mértékét. Tizennyolc betegnél lehetett kimutatni csökkent választ, vagyis a két idő hányadosa 2,0-nál kevesebb volt. A betegcsoport átlaga 1,86, a kóros tartományba esők átlaga 1,3 volt. A kontrollok átlaga 3,12 volt, közülük két személy értéke volt kóros. Vizsgálataik szerint a thrombophiliás betegeknél az újonnan felfedezett jelenség állhat a thrombophiliához vezető biokémiai eltérések jelentős számának hátterében.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

LAM KID

Az osteoporosis és a táplálkozás kapcsolata az emberré válás története során

KISS Zoltán, KISS István, JÓZSA László

Az őskőkortól a 20. századig lényegesen változtak a táplálkozási szokások, a tápanyagok minősége és összetétele. A korábbi emberfajok fehérjealapú kalóriafelvételét a neolit forradalom (a termelő gazdálkodásra történt áttérés) óta felváltotta a szénhidrátalapú táplálkozás. Az élelemtermelés kezdete a tápanyagok skálájának változását, a mozgásszegény életmód kezdetét is jelentette. Ezzel egy időben, mintegy ötezer évvel napjaink előtt megjelent az osteoporosis. A szerzők röviden ismertetik a korai emberfajok őskőkori és a Homo sapiens újkőkori, ókori, középkori és újkori táplálkozási szokásait, eledeleit és a táplálkozás, valamint a csontritkulás lehetséges kapcsolatát.

Lege Artis Medicinae

Az anorexia hazai történetek korai forrásai

TÚRY Ferenc, WILDMANN Márta, KISS Kálmán, SIMON Lajos

A szerzők az anorexia (nervosa) korai magyar leírásait, a kórkép hazai fejlődését tekintik át. Ismertetik a középkori éhező szentek között számon tartott Margit hercegnő aszkétikus evészavarát, s a 19. századból Erzsébet királyné anorexiás jellegzetességeit. A kórkép bevonulása a nemzetközi orvosi köztudatba a 19. század végére tehető, a leghitelesebb leírások 1873-ban születtek. A hazai forrásokból kiderül, hogy az anorexia jelenségét a századforduló táján megjelent közlések már említik. Kiemelhető a kor népbetegségének számító tuberculosis és az anorexia diagnózisának bizonyos átfedése. A korai adatok között a soványság lelki okait általában megemlítik a szerzők, leginkább hisztériás állapotot feltételezve. Figyelemre méltó, hogy az 1950 es évekig kevés adat utal a kórkép hazai helyére. Az anorexia első magyar esetleírása - bár nem anorexia néven és a pszichés tényezők szerepét nem említve - 1955-ből származik. A szerzők kiemelik az orvostörténeti kutatások jelentőségét a pszichiátriában és a pszichoszomatikus kórképekben. Ebből a szempontból az anorexia nervosa paradigmatikus értékű kórképnek tartható: történetének változása jól tükrözi a pszichiátria koronként jellemző helyzetét és a mai terápiás stratégiákhoz is támpontokat nyújthat.

Hivatásunk

Középkori mesterségek: a hóhér

NEMESI Zsuzsanna

A Pallas Nagylexikon szerint a hóhér (az elavult német Haher szóból) nem más, mint a bíróság által kimondott halálbüntetés végrehajtója. A hóhérok a középkorban zárt társadalmi osztályt alkottak, melynek tagjai egymás között házasodhattak csupán, és a hivatás apáról fiúra szállt. Az orvosok és kirurgusok mellett a legnagyobb anatómiai ismeretekkel a hóhérok rendelkeztek.

Lege Artis Medicinae

Galienus és Ipocras

ZENTAI Lóránd

A címlapon: amint erre a fejük fölött olvasható feliratok: „Galienus” és „Ipocras”, valamint a különböző formájú gyógyszeres edények is utalnak, az antik orvostudomány két legnagyobb alakja, Hippokratész és Galénosz „képmása” látható. A kettős „portré”, mely Róma közelében fekvő olasz kisváros, Anagni középkori katedrálisának altemplomát díszíti, 1250 körül készült, s a korabeli festészeti stílusnak és ikonográfiai hagyományoknak megfelelően általánosított vonásokkal, idős bölcsekként ábrázolja a görög orvosokat.

Lege Artis Medicinae

Erotika a középkori művészetben

KOVÁCS Zoltán

Már-már közhelynek számít a keresztény vallásosság szelleme által áthatott középkori kultúra spiritualizmusáról, konzervativizmusáról beszélni. Ebben az értelemben némileg meglepőnek tűnhet egy olyan téma után kutatni a középkor művészetében, amely annak természetétől látszólag teljesen idegen. Való igaz, hogy a késői antikvitás orgiasztikus kultuszokban megnyilvánuló eroticizmusa a kereszténység térhódításával egy csapásra eltűnt a nyugati kulturából.