Lege Artis Medicinae

A korszerű antibiotikum-terápia

SZALKA András

2003. MÁJUS 20.

Lege Artis Medicinae - 2003;13(04)

Az antibiotikumok használata az elmúlt 50 évben jelentősen csökkentette a fertőző betegségekben megbetegedettek számát és a letalitást. Ugyanakkor, ezzel párhuzamosan, sok kórokozó - különböző mértékben - rezisztenssé vált velük szemben. Az antibiotikumok adását gyakran kísérik mellékhatások; nem lebecsülendő egyes betegségek antibiotikum-kezelésének költsége sem. Az optimális antibiotikum-választáshoz az orvosoknak ismerniük kell az adott kórkép kezelésében a legmegfelelőbb antibiotikumokat. Ehhez azonban több tényezőt kell figyelembe venni. Mindenképpen tisztázni kell a feltételezett vagy bizonyított kórokozót, ismerni kell annak rezisztenciaviszonyait, és a szervezet számos tényezőjét is számításba kell venni. E közlemény segítséget nyújt a legmegfelelőbb antibiotikum- terápia meghatározásához, mégpedig úgy, hogy a beteg sikeres kezelése esetén az antibiotikumokkal szembeni rezisztencia lehetőleg csak minimálisan változzon.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Lege Artis Medicinae

A női vizeletinkontinencia konzervatív kezelése

MATÁNYI Sándor

A vizeletinkontinencia konzervatív kezelési módjainak körébe tartozik az életmód tervszerű megváltoztatása, a fizikai kezelés, a hólyagtréning, valamint az inkontinenciaellenes eszközök használata. Ezeket a beavatkozásokat érdemes számon tartani az inkontinens nőknek ajánlható kezelési lehetőségek között. Az elhízás a vizeletinkontinencia előfordulásának független kockázati tényezője, és kórosan elhízott nők esetén a súlycsökkentés megfelelő kezelési mód. A krónikus erőlködés szintén kockázati tényező lehet. További vizsgálatok szükségesek az erőteljes fizikai igénybevétel, a dohányzás, a koffein- és a túlzott folyadékbevitel inkontinenciát kiváltó hatásának felmérésére és arra vonatkozóan, hogy ezek megszüntetése enyhíti-e a tüneteket vagy megakadályozza-e a kialakulást. A speciális medencefenékizom-gyakorlatok stresszinkontinenciában szenvedő nők esetében optimális hatásúak, kevert és késztetéses inkontinencia esetén hólyagtréninggel kombinálva alkalmazandók. A medencefenékizom-tréningtől várható gyógyulási, illetve javulási arány rövid távon 65-75%. Jelenleg nincs elég bizonyíték az elektrostimuláció hatásosságára a nők stressz-, kevert és késztetéses inkontinenciájában, míg a hólyagtréning ezekben az esetekben hatásos kezelési módnak bizonyult. Inkontinenciaellenes eszközök - extraurethralis vagy intraurethralis elzárók, intravaginalis alátámasztók - alkalmazására kerülhet sor a kezelés kezdetén vagy hosszú idejű kezelés során, egyéb konzervatív kezelési módokkal egyidejűleg vagy azokat megelőzően; sikertelen kezelési módok után, műtét halasztásakor vagy helyette, illetve sikertelen sebészi beavatkozás után.

Lege Artis Medicinae

A felnőttkori laktózintolerancia diagnosztikája és terápiája

BERÓ Tamás

Az intestinalis laktázenzim szintjének felnőttkorban jelentkező csökkenése a fejlődő emberi béltraktus biológiai jellegzetessége, a világ lakosságának jelentős részében kimutatható. Az enzimszint csökkenése autoszomális recesszív öröklésmenetet mutat, ezt a laktázgén transzkripciókárosodása szabályozza. Nagyobb mennyiségű tej vagy tejtermék fogyasztása után laktázhiányos egyéneknél a laktózintolerancia tünetei alakulnak ki: felfúvódás, teltségérzés, bélgörcsök, flatulentia, hasmenés. A tünetek változó súlyosságúak lehetnek; függenek a gyomor ürülésétől, az intestinalis tranzitidőtől és a colonban lévő baktériumok metabolizálókapacitásától. A laktózintoleranciában szenvedő egyének a tünetek kifejlődésének megelőzése céljából nem fogyasztanak tejtermékeket, ezzel csökkentik a szervezet fő kalciumforrásának a bevitelét. A laktózintolerancia az osteoporosis kialakulása szempontjából fokozott kockázatot jelent. A szilárd ételekkel együtt elfogyasztott tej ritkábban okoz tüneteket. Savanyított tejtermékek, aktív baktériumkultúrát tartalmazó joghurtok pótolhatják a tejbevitelt. Laktázenzimet tartalmazó rágótabletta mellett tünetmentesen fogyasztható a táplálkozás-élettani szempontból igen fontos teljes tej.

Lege Artis Medicinae

Tudományos tallózó

Lege Artis Medicinae

Az American College of Cardiology 52. Kongresszusa

KISS Róbert Gábor

Annak ellenére, hogy háborús idõben zajlott a kongresszus, sokan eljöttek: mintegy tizenhétezren vettek részt rajta. Békeidõben ez a szám elérheti a 30 000 fõt is. A biztonsági intézkedések nem különböztek lényegesen a megszokottól, nem zavarták a kongresszus lefolyását.

Lege Artis Medicinae

MIRACL (Myocardial Ischemia Reduction with Aggressive Cholesterol Lowering study)

MATOS Lajos

Kezelés: Atorvastatin 80 mg/nap. Kísérõ kezelés: Bármilyen gyógyszer, amire a kezelõorvos szerint a betegnek szüksége volt, kivéve más lipidszintcsökkentõt vagy olyan készítményt, ami statinokkal együtt adva rhabdomyolysist okozhat. A hospitalizáció során alkalmazott gyógyszerek között acetilszalicilsav (91%), heparin (75%), kumarin (8%), nitrátok (90%), β-receptor-blokkolók (76%), kalciumantagonisták (48%), ACE-gátlók vagy angiotenzin II-antagonisták (49%) és digoxin (11%) szerepelt.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Ideggyógyászati Szemle

Az alvásfüggő légzészavarok és epilepszia: kapcsolódási pontok és terápiás megfontolások

FALUDI Béla, BÓNÉ Beáta, KOMOLY Sámuel, JANSZKY József

Az alvásfüggő légzészavarok (obstruktív alvási apnoe szind-róma, centrális apnoe és Cheyne–Stokes-légzés) szerepe a cerebro- és cardiovascularis betegségek kialakításában jól ismert. Hasonlóan fontos, de kevésbé alkalmazott összefüggés áll fenn e kórképek és egyes epilepsziák között. A kapcsolat kétirányú. Az alvás során jelentkező légzészavarok szerepet játszanak a rohamok keletkezésében, de a rohamok, vagy az antiepileptikus terápia következtében légzészavar is jelentkezhet, melyek negatívan hatnak a rohamkontrollra. Az új terápiás eljárások (vagusstimuláció, mélyagyi stimuláció) szintén számos kérdést vetnek fel az alvásszerkezetre gyakorolt hatásuk és alvásfüggő légzészavar indukáló szerepük miatt. Az elméleti háttér mellett egy rövid esettanulmányban a mélyagyi stimulálás alvásszerkezetre való hatását is bemutatjuk. A fenti összefüggések, ismeretek alkalmazása lehetőséget nyújt egyes epilepsziák hatékonyabb kezelésére.

Ideggyógyászati Szemle

Családtervezés sclerosis multiplexben: fogantatás, terhesség, szoptatás

RÓZSA Csilla

A sclerosis multiplex leggyakrabban fogamzó­képes korú nôket érint, így a családtervezés kiemelkedôen fontos kérdés ebben a betegségben. Napjainkra egyértelmûen bebizonyosodott, hogy a terhesség nem rontja a relapszáló-remittáló sclerosis multiplex hosszú távú prognózisát, ennek ellenére sok beteg még manapság is bizonytalan a gyermekvállalást illetôen. A kérdést bonyolítja, hogy az egyre növekvô számú beteg­ségmódosító terápia terhességre gyakorolt hatásával nin­csenek eléggé tisztában a betegek, és sokszor az orvosok sem. Még kevésbé tisztázottak és ismertek a szoptatással kapcsolatos kérdések. A betegek ezekrôl a témákról elsôsorban gondozó neurológusukkal konzultálnak. A neu­ro­ló­gus feladata a fogamzásgátlással, terhességgel, asszisz­tált reprodukcióval, szüléssel, szoptatással, betegségmódosító kezelésekkel járó kockázatokat és elônyöket reá­lisan értékelni, a beteget ezekrôl tájékoztatni, majd a b­e­teggel közösen a családtervezési tervekkel összhangban a megfelelô betegségmódosító gyógyszert megválasztani. A jelen közlemény célja a klinikusok eligazodását segíteni ezekben a kérdésekben.A releváns szakirodalom áttekintése alapján, a nemzetközi irányelvekkel összhangban a közleményben áttekintjük a fogantatás, terhesség és szoptatás témakörét, különös tekintettel a törzskönyvezett betegségmódosító terápiák terhesség és szoptatás alatti alkalmazhatóságára.

LAM Extra Háziorvosoknak

Krónikus fájdalom szindrómák Myofascialis fájdalom szindrómák

BÁLINT Géza, MANDL Péter, FINCZICZKI Ágnes, BÁLINT Péter

A krónikus fájdalom szindrómák témájának feldolgozásakor a szerzők elsőként a myofascialis fájdalom szindrómák etiopatogenezisét, patológiáját, klinikai képét, diagnosztikáját és kezelését tekintik át és foglalják össze. Belső szervi fájdalmak, sőt, mozgásszervi és kötőszöveti betegségek is generálhatnak myofascialis fájdalom szindrómákat. E tünetegyüttesek felismerése fontos, hiszen kevéssé reagálnak egyszerű fájdalomcsillapítókra, szteroidra és nem szteroid gyulladáscsökkentőkre. Kezelésükben gyógytorna, fizioterápia, magatartás-terápia, lokális injekciók, izomrelaxánsok, triciklikus antidepresszánsok, szerotoninvisszavétel-gátlók alkalmazhatók eredményesen.

Lege Artis Medicinae

Amit (nemcsak) a kardiológusnak érdemes tudni a Covid-19-ről

HEPP Tamás, CSÉKE Balázs, BENCZÚR Béla

A 2019 végén a Kínából, Hubei tartomány fővárosából, Wuhanból kiindult SARS-CoV-2 vírusfertőzés világméretű járványt robbantott ki, mely április elejéig 1,5 millió igazolt fertőzést és közel 100 000 halálesetet okozott. Az első kínai betegek kezelésének tapasztalatai alapján a diabetes, a hy­pertonia és a szív-ér rendszeri betegségek na­gyon gyakoriak Covid-fertőzött betegekben, és ezek a kísérő állapotok sokkal rosszabb életkilátásokkal jártak. Ahogyan a korábbi SARS-CoV-1, a mostani SARS-CoV-2 vírus is az ACE2 sejtfelszíni enzimet használja receptorként az alveolaris sejtekbe való bejutáshoz. Felmerült a gyanú, hogy a széles körben használt ACE-gátló vagy ARB-terápia veszélyeztetheti a Covid-19-fertőzött betegeket, mivel ezek a szerek növelik az ACE2 enzim expresszióját. Más szempontból viszont akár előnyös is lehet a RAAS- (renin-angiotenzin-aldoszteron rendszer) gátlás, mivel az ACE2 má­sik hatása, hogy ellensúlyozza az angiotenzin II kedvezőtlen hatásait. Az összefoglaló közleményben a szerzők arra vállalkoztak, hogy áttekintik az elérhető legfrissebb szakirodalmat, és összegzik a Covid-19 és a cardiovascularis betegségek összefüggéseit. Kihangsúlyozzák, hogy je­len­leg nincsenek egyértelmű humán bizonyítékok arra vonatkozóan, vajon ve­szé­lyes vagy kedvező-e a RAAS-gátló kezelés a Covid-fertőzöttekben.

Lege Artis Medicinae

Digitális eszközökkel támogatott terápiatervezés folyamata a precíziós onkológiában

PETÁK István, VÁLYI-NAGY István

A molekuláris információ alapú személyre szabott precíziós orvoslás új mérföldkôhöz érkezett az onkológiában. Mostani tudásunk szerint hozzávetôleg 600 gén 6 millió mutációja hozható összefüggésbe a daganatok kialakulásával, és minden beteg esetében átlagosan egyszerre 3-4 ilyen „driver” gén mutációja van jelen. A molekuláris diagnosztika fejlôdése ma már lehetôvé teszi, hogy a rutinellátás részeként megismerjük a betegek daganatának részletes molekuláris profilját. Ennek klinikai relevanciája az, hogy ma már 125 célzott gyógyszer van forgalomban és további több száz hatóanyag érhetô el klinikai vizsgálatokban. Ez azt eredményezi, hogy sokszor már elsô vonalban több törzskönyvezett terápiás lehetôség közül kell kiválasztani a beteg számára a legmegfelelôbbet a molekuláris információ alapján. Ehhez ma már egyre inkább komplex informatikai eszközökre, orvosi szoftverekre van szükség. Genetikusok, molekuláris biológusok, molekuláris patológusok és molekuláris farmakológusok már most napi szinten használnak bioinformatikai és interpretációs szoftvereket. De ma már klinikusok számára is online elérhetôk a mesterséges intelligencia által támogatott digitális eszközök a terápia megtervezésére. A telemedicina eszközei, a videokonferencia megteremtette a feltételét annak, hogy on­line multidiszciplináris szakértôi egyeztetések, „virtual molecular tumor board”-ok jöjjenek létre, amelyek segítségével minden or­vos és beteg hozzáférhet a precíziós on­kológia korszerû lehetôségeihez.