Lege Artis Medicinae

A komplementer medicina jogállása és szabályozása Európában

HEGYI Gabriella, VINJAR Fønnebø, TORKEL Falkenberg, HÖK Johanna, SOLVEIG Wiesener

2013. AUGUSZTUS 20.

Lege Artis Medicinae - 2013;23(07-08)

CÉLKITŰZÉS - A tanulmány célja az volt, hogy megvizsgálja az Európai Unió (EU) 27 tagállama és a 12 társult állama vonatkozásában a komplementer medicina (CAM) jelenlegi jogszabályi helyzetét. MÓDSZER - Kapcsolatot létesítettünk az összes részt vevő ország egészségügyi minisztériumával, oktatási intézményeivel, nemzetközi és helyi és regionális európai uniós CAM-társaságokkal és a CAMbrella EU-s projektben részt vevő tagországok képviselőivel. A szakirodalmi adatok gyűjtése a következőkön alapult: a helyi kormányzati szervek, tudományos, ismeretterjesztő internetes oldalak, egészségügyi minisztériumok, illetve uniós és magyar jogi dokumentumok alapján. EREDMÉNYEK - A 39 ország mindegyike egymástól eltérő jogszabályi háttérrel rendelkezik, ezen belül a CAM szabályozása is különböző. Tizenhét tagállam egészségügyi jogszabályai szabályozták a CAMtevékenységet, 11 speciális CAM-törvényt alkotott, és hat állam egészségügyi törvénye magában foglalja a CAM-mal kapcsolatos szakaszokat. Egyes országok csak a CAM tevékenységéhez sorolható néhány kezelési formát szabályoznak. A CAM körébe tartozó készítmények, szerek, gyógynövénytermékek hasonló engedélyezési előírások alá tartoznak mindenhol, a gyógykészítményekhez hasonlóan. Kivétel ez alól a hatékonysági vizsgálatok dokumentálási kötelezettsége. Az EU-s irányelvek, rendeletek és határozatok hatással lesznek azoknak a feltételeknek a kialakítására, amelyek befolyásolhatják a jövőben a CAM előírásai szerint történő gyógyításokat Európában. KÖVETKEZTETÉS - Rendkívüli sokszínűséget tapasztaltunk az egyes országokban a jogszabályok és a CAM gyakorlatát illetően, ugyanakkor nem láttunk különbségeket a CAM-hoz tartozó gyógynövénykészítmények, gyógyszerek szabályozásában. A betegeket, a szakembereket és a kutatókat is ez ösztönzi az európai országhatárok átlépésekor. A jelenlegi jogszabályi környezetben lehetségesnek tartunk egyfajta európai uniós jogharmonizációt: a kulturális hasonlósággal rendelkező régiók egyes államainak össze kellene hangolniuk a CAM-ot szabályozó jogszabályaikat. Ez valószínűleg hatással lenne a nem megfelelően indokolt, akár túl- vagy akár alulszabályozott gyakorlat kialakítására nemzeti szinteken is. Magyarországon jelenleg előkészítés alatt van a 40/1997. (III. 05.) Kormányrendelet és a 11/1997. (V. 28) NM. rendelet módosítása a Szakmai Kollégiumi Tagozat ajánlásai alapján. Ez a sok tekintetben már korszerűtlen magyar rendelet újragondolásra szorul, hiszen a 17 éves szakmai gyakorlat is megmutatta, melyek azok a tevékenységi körök, amelyeket érdemes megtartani, oktatni és alkalmazni az egészségügyi ellátórendszeren belül, és melyeket kell kihagyni.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Lege Artis Medicinae

Az első Nobel-díjas orosz orvos

MOLNÁR László

Ivan Petrovics Pavlov 1849. szeptember 14-én (az új időszámítás szerint: 26-án) a rjazanyi kormányzóság székhelyén, a Trubezs folyó közelében látta meg a napvilágot.

Lege Artis Medicinae

Az allergiás rhinitis kezelése a szakmai ajánlástól a hétköznapi gyakorlatig

SZILASI Mária, FODOR Andrea

A klinikai irányelvek célja, hogy a napi gyakorlat számára adott konkrét ajánlásokkal javítsák a betegellátás minőségét. Sok tényező befolyásolhatja az irányelv végrehajtását a gyakorlatban. Az irányelvek alkalmazási korlátait megfelelően elemezve javíthatunk azok végrehajtásán.

Lege Artis Medicinae

Az allergiás rhinitis korszerű kezeléséről

LIPTÁK Judit

Az augusztus-szeptember hagyományosan nehéz időszak Magyarországon a szezonális allergiás betegek számára. Ilyenkor virágoznak a legerősebb allergének közé tartozó fűfélék, valamint a parlagfű és az üröm. A pollenallergia légúti tüneteket okoz, gyakrabban szénanáthát, ritkábban asthmát is.

Lege Artis Medicinae

Kétoldali emlőtumor többedvonalas sikeres kezelése fulvesztranttal

MEZEI Klára

A 63 éves beteg 2009. február 6-án került felvételre és műtétre kétoldali emlőtumora miatt. Ekkor bal oldali emlőtumorának széles excíziója és axillaris blokkdisszekciója történt.

Lege Artis Medicinae

Számháború és a tények a hepatitis C pegilált interferon alapú kezelésében

MAKARA Mihály, HUNYADY Béla

A hepatitis C kezelésében a 2001 óta használt pegiláltinterferon- és ribavirinkészítmények mellett 2011-ben törzskönyvezésre került két új, direkt vírusellenes hatású proteázgátló gyógyszer, a telaprevir és a boceprevir, melyeket az előbbiekkel kombinálva, hármas kombinációban alkalmazva, jelentősen javul a betegek gyógyulási esélye (tartós vírusmentesség). Visszatérő kérdés, hogy a két különféle farmakokinetikájú interferon, illetve a két új proteázgátló szer klinikai eredményességében észlelhetők-e érdemi különbségek. A releváns irodalom kritikus értékelése alapján a szerzők a kettős és hármas kombinációs kezelések során egyik pegiláltinterferonkészítményt sem látják a napi kezelési gyakorlatot meghatározó mértékben hatékonyabb bázisszernek a másiknál. Ugyancsak nem állapítható meg általános érvényű aláfölérendeltség a két új proteázgátló szer között: általánosságban mindkét szer egyformán ajánlható a korábbi vagy az aktuális kettős kezelésre nem reagáló betegek részére. A készítmények eltérő farmakológiai tulajdonságaiból adódó, tendenciajellegű különbség mutatkozik ugyanakkor a pegilált interferonok kettős kombinációban történő alkalmazását követő relapszusok arányában. Megkülönböztetés lehet továbbá indokolt néhány speciális esetben egyik vagy másik proteázgátló alkalmazása vonatkozásában is, például költséghatékonysági szempontok, mellékhatásprofil alapján.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Lege Artis Medicinae

Gyógynövények a májbetegségek terápiájában

SCHULLER János

Az alternatív medicina napjainkban is egyre népszerűbb a betegek körében. A májbetegek is jelentős arányban veszik igénybe a komplementer terápiát, elsősorban a gyógynövényeket, kezelőorvosuk tudtával vagy a nélkül. Ez az egyik ok, amiért a konvencionális medicina orvosai nem zárkózhatnak el e szerek ismeretétől. A másik ok az, hogy a mai, konvencionális terápiában alkalmazott gyógyszerek 20-30%-át az orvostudomány eredetileg növényekből állította elő, tehát az alternatív gyógyítás szerei a jövőben a konvencionális medicina gyógyszereivé válhatnak. A referátum a bizonyítékokon alapuló orvoslás irodalmának tükrében tekinti át azoknak a gyógyszervizsgálatoknak az eredményeit, amelyeket a hepatológiában leggyakrabban használt gyógynövényekkel végeztek. Ilyen a silymarin, a glycyrrhizin, a Phyllantus amarus, a CH-100, a LIV.52, a sho-saiko-to, a bin gan, a compund 861 és az oxymatrin. Fontos, hogy tájékozottak legyünk a potenciálisan hepatotoxikus gyógynövényekkel kapcsolatban is.

Ideggyógyászati Szemle

[Kórházban kezelt akut stroke-os betegek jellemzőinek összehasonlítása két nagy közép-kelet-európai adatbázis alapján ]

ORBÁN-KIS Károly, SZŐCS Ildikó, FEKETE Klára, MIHÁLKA László, CSIBA László, BERECZKI Dániel, SZATMÁRI Szabolcs

[Célkitûzés – Európában a stroke a harmadik leggyakoribb halálok. A csökkenő tendencia ellenére a stroke-kal összefüggő halálozás még mindig magasabb Magyarországon és Romániában, mint az európai átlag. A jelenség oka a gyakoribb előfordulás, a súlyosabb kórlefolyás és a kevésbé hatékony kezelés lehet. Módszerek – A vizsgálatban marosvásárhelyi (Románia) és debreceni (Magyarország) kórházi adatbázisokat használtunk a stroke-os betegek demográfiai jellemzőinek, a kockázati tényezőknek, a stroke súlyosságának és a rövid távú kezelésI eredmények összehasonlítása céljából. Eredmények – A betegek nemi megoszlása hasonló volt az európai adatokhoz, azonban a stroke kialakulása átlagosan négy évvel korábbi életkorban következett be, mint az európai átlag. A stroke miatt kórházban eltöltött idő különböző volt a két országban, de mindkét esetben mintegy fele volt annak, mint amiről a nyugat-európai vizsgálatok beszámolnak. A halálos kimenetel aránya mindkét adatbázisban, nemtől függetlenül, hasonló volt az európai és egyéb országok adataihoz. Mindkét országban nagyszámú, sokszor átfedő kockázati tényezőt találtunk. A kockázati tényezők gyakorisága (magas vérnyomás, dohányzás, hyperlipi-­ daemia) magasabb volt, mint más országokban, ami ma-gyarázhatja az ismétlődő stroke-esetek nagy arányát. Megbeszélés – Összefoglalásként elmondhatjuk, hogy a két nagy adatbázis összehasonlításával találtunk néhány hasonlóságot, különösen a könnyen befolyásolható és ezért a primer prevencióban fontos kockázati tényezők nagyszámú előfordulásában. ]

Hypertonia és Nephrologia

A 2-es típusú diabetes előfordulása a világban, Európában és Magyarországon

KÉKES Ede

A diabetes legnagyobb, világméretű felmérését az NCD Risk Factor Collaboration 2016-ban közölt összefoglalója mutatja be, amelyben 751 felmérést és tanulmányt összesítettek 4 372000 fős, 18 év feletti populációban. Az elemzés 146 ország adatait használta fel, és mutatta be a diabetes (DM) előfordulási trendjét 1980-tól 2014-ig.

Lege Artis Medicinae

Milyen változásokat hoz a pszichiátriában a BNO-11?

SZEKERES György

Az Egészségügyi Világszervezet 2018. jú­nius 18-án Genfben jelentette be, hogy 10 évi munka után elkészült a Betegségek Nemzetközi Osztályozásának 11. vál­to­za­ta. Kezdettől egyértelmű célkitűzés volt a korábbi változatokhoz képest a felhasználóbarát fejlesztés, és első alkalommal a teljesen elektronikus kivitelezés. A medicina dinamikus fejlődését tükröző formai és tartalmi megújulás keretében a 11. kiadás új fejezeteket is tartalmaz, az immunrendszer betegségei, az alvászavarok, a szexuális egészség és a hagyományos gyógyászat témában. 55 000-re bővült a lehetséges kódok száma, ami 2022. januártól lép életbe a tagországokban. Az addig rendelkezésre álló idő alatt kell a felhasználóknak, orvosoknak, biztosítóknak, egyetemeknek felkészülni alkalmazására. A mentális és viselkedési zavarok kódolása is jelentősen megváltozik. A következőkben az általános rész rövid ismertetése után a pszichiátriát érintő leglényegesebb pontokat tekintjük át.