Lege Artis Medicinae

A keresőképtelenségre vonatkozó adatok BNO alapú gyűjtése Vas megyében

BONCZ Imre, FLAMIS László, GYŐRVÁRI Sándor

2002. MÁJUS 20.

Lege Artis Medicinae - 2002;12(05)

BEVEZETÉS - A táppénzes adatok statisztikai feldolgozása és értékelése komoly kihívást jelent a biztosító számára. A standardizált adatgyűjtés során fontos kívánalom a táppénzes esetek diagnózis alapú feldolgozásának megteremtése. ADATOK ÉS MÓDSZEREK - Az adatok a Vas Megyei Egészségbiztosítási Pénztárhoz a táppénzre vételi helyek (zömében háziorvosok) által leadott keresőképtelenségi jelentésekből származnak. Az elemzés újdonsága, hogy a beérkező jelentéseken a táppénzre vétel oka is szerepel, BNO-kódok szerint. Az adatfeldolgozás az 1998. naptári évet fogja át. EREDMÉNYEK - A vizsgált időszak alatt a jelentések során használt kódok számában érdemi változást nem találtunk. A 30 napnál rövidebb idejű keresőképtelenségi ügyek esetszám alapján (84,43%) jóval nagyobb arányt képviselnek az összes eseten belül, mint a keresőképtelenségi napok aránya (41,05%) az összes keresőképtelenségi napon belül. A leggyakoribb BNO-főcsoportokat vizsgálva láthatjuk, hogy míg az esetszám alapján az első helyen a X. főcsoport (Légzőszervi megbetegedések) állnak, addig az igénybe vett keresőképtelenségi napok száma alapján a XIII. főcsoport (Csont- és izomrendszer megbetegedései) vezeti a listát. A további sorrend jelentősen eltér férfiak és nők esetében. A főcsoportokon belüli diagnózisokat az esetszámok alapján rangsorolva, az esetek jelentős részét elsősorban a légzőszervi megbetegedések és másodsorban a mozgásszervi megbetegedések teszik ki. A keresőképtelenségi napok száma alapján végezve el a rangsorolást, domináns helyre a mozgásszervi megbetegedésekkel kapcsolatos diagnózisok kerülnek. KÖVETKEZTETÉS - A kapott eredmények fontos információt szolgáltatnak az Országos Egészségbiztosítási Pénztár és az orvos kollégák számára egyaránt, és hozzájárultak az országos Keresőképtelenségi Monitor Rendszer bevezetéséhez.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Lege Artis Medicinae

Mennyit ér egy köldökzsinórvérbank-betét?

MASSZI Tamás

Mostanában egyre gyakrabban tűnik fel a médiában a kifejezés: köldökzsinórvérbank. Sõt, bizonyos hazai aktivitás megindulásáról is szó lévén, többször elõfordult velem, hogy várandós asszonyok vagy leendõ apák kerestek fel, hogy születendõ gyermekük köldökzsinórvérét szeretnék - „a gyermek jövõjét biztosítandó” - fagyasztva tárolni.

Lege Artis Medicinae

A „küszöb alatti” pszichiátriai diagnózisok elõfordulása Magyarországon öngyilkossági kísérletet elkövetett személyeknél

BALÁZS Judit, BITTER István, YVES Lecrubier, CSISZÉR Nóra, OSTORHARICS György

Számos vizsgálat eredménye azt mutatja, hogy az öngyilkosságot, illetve öngyilkossági kísérletet elkövetettek között igen magas a pszichiátriai betegségek elõfordulási aránya.

Lege Artis Medicinae

Az ozmoreguláció vizsgálatának helye a modern orvosi gyakorlatban

BODA Domokos

Az ozmoreguláció törvényeinek tanulmányozása három területen elért haladás révén vált időszerűvé: 1. A legújabb kutatási eredmények kimutatták, hogy a sejt egyik legfőbb funkciója térfogata állandóságának fenntartása az extracellulárisan és intracellulárisan keletkező ozmoláris zavarokkal szemben. A sejtek térfogatuk állandóságát a membrántranszport-folyamatok által szabályozott ionos és nem ionos ozmolitok felvétele, illetve leadása által biztosítják. 2. A vazopresszin aktivitását az újonnan felfedezett saját receptoraira való hatással felszabadított akvaporin vízcsatorna-fehérjék közvetítésével fejti ki. 3. A korszerű laboratóriumi ozmométerek elősegítik a vese koncentrálóképességének és a szervezet egyéb ozmotikus folyamatait jellemző paramétereknek a pontos meghatározását a klinikai gyakorlatban. A sejttérfogat-állandóság szabályozásának és az akvaporin vízcsatorna-fehérjék szerepének a megismerése lehetővé teszi a folyadék- és elektrolitzavarok biztonságosabb kezelését, valamint a folyadékegyensúly-zavarok diagnosztikájának és kezelésének javítását veleszületett és szerzett nephrogen diabetes insipidusban, célszerűtlen ADH-elválasztás szindróma (SIADH) és egyéb patológiás folyamatokban.

Lege Artis Medicinae

Tüdőrákszűrés CT-vel?

HARKÁNYI Zoltán

Már több mint három éve, hogy Budapesten egy ismerõs külföldi vezetõ radiológussal beszélgettem a tüdõrák radiológiai diagnosztikájáról és a CT szerepérõl. Elmondta, nem sokkal azután, hogy a legújabb spirál-CT-készüléket megkapták, saját magán próbálta ki.

Lege Artis Medicinae

Változó tendenciák a retinaleválás sebészetében

MILIBÁK Tibor

Az ablatio retinae az üvegtest és a retina kapcsolatának kóros megváltozása következtében kialakuló betegség, amely kezelés nélkül a látás elvesztéséhez vezet. Bár ma sem gyógyítható meg minden retinaleválásban szenvedő beteg, az elmúlt 20 év folyamán jelentősen javultak a kezelés lehetőségei. Az új műtéti eljárásoknak köszönhetően olyan retinaleválásokat is sikerrel operálunk, amelyek azelőtt inoperábilisnak számítottak. Ezek a módszerek a korábbiaknál összehasonlíthatatlanul kisebb traumát jelentenek a betegnek. Megszűnt a betegek hosszas fektetése műtét előtt és után, a narkózist felváltotta a regionális érzéstelenítés, töredékére csökkent a kórházi bennfekvési idő, és nincs szükség arra, hogy a betegek műtét utáni fizikai aktivitását korlátozzuk. A preventív beavatkozások az akut panaszokkal járó retinaszakadások kezelésére szűkültek be.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Lege Artis Medicinae

Az otthoni szakápolás igénybevételének területi egyenlőtlenségei a dél-dunántúli térségben

BONCZ Imre, SÁNDOR János, OLÁH András, BETLEHEM József, SEBESTYÉN Andor, KISBENEDEKNÉ Gulyás Kinga, DÓZSA Csaba

BEVEZETÉS - A tanulmány célja az otthoni szakápolásban a hozzáférés és az igénybevétel területi egyenetlenségeinek vizsgálata a Dél-Dunántúlon. ADATOK ÉS MÓDSZEREK - A vizsgálat első részében az otthoni szakápolás virtuális hozzáférési mutatóit vetettük össze a tényleges igénybevétel mutatóival országos szinten és megyei bontásokkal. Az elemzés második részében az otthoni szakápolás tényleges igénybevételi mutatóit elemeztük a dél-dunántúli térség három megyéjében (Baranya, Somogy, Tolna). Az elemzéshez az Országos Egészségbiztosítási Pénztár finanszírozási és teljesítményadatait használtuk fel, általában az 1998-2002 közötti időszakra. EREDMÉNYEK - Országosan az otthoni szakápolás lakosságszám alapján számított hozzáférési mutatója már az 1998. év végére 83,8%-os volt, a 2002. év végére pedig 95,1%-ot ért el. A funkcionális lefedettség mint az igénybevétel mutatója országos viszonylatban 74,8% és 84,1% közötti ingadozást mutatott ugyanezen időszak alatt. A dél-dunántúli térség megyéin belül a kistérségek, illetve irányítószám szerinti körzetek tekintetében jelentős igénybevételi egyenlőtlenségeket találtunk (esetszám, vizitszám), amit térinformatikai módszerekkel ábrázoltunk. KÖVETKEZTETÉS - Jelentős különbség tapasztalható az otthoni szakápolás hozzáférési és a tényleges igénybevételi mutatói között, valamint az egyes területek ellátottsági adatai között.

Nővér

Ápolók romló egészségi állapota

NÉMETH Anikó, BETLEHEM József, LAMPEK Kinga

A vizsgálat célja: Feltárni az ápolók egészségi állapotának, gyógyszerszedési-, és táppénz igénybevételi szokásainak változását. Anyag és módszer: A két keresztmetszeti vizsgálat saját szerkesztésű, önkitöltős kérdőívvel történt, mely az ország hat oktatókórházában, fekvőbeteg ellátásban, teljes munkaidőben dolgozó ápolókat vizsgálta 2003 és 2010-ben. Eredmények: Az ápolók saját egészségi állapotának megítélése romlott az első vizsgálat óta. Jelentősen több ápoló szenved krónikus betegségben, és többen szednek rendszeresen gyógyszert, mint 2003-ban. Legnagyobb mértékben az emésztő- és mozgásrendszeri betegek, az allergiások, a visszér betegek és a migrénben szenvedők aránya emelkedett. Szignifikáns mértékben csökkent a táppénzes napok száma, és emelkedett azok aránya, akik betegség esetén nem vesznek igénybe táppénzt. Alvási problémák, hát- és fejfájás is gyakrabban jelentkeznek. Következtetések: A vizsgálat rávilágított arra, hogy az ápolói társadalom elöregedőben van, és jelentős többségük számos krónikus betegséggel küzd.

Lege Artis Medicinae

Második játszma 37. lépés és negyedik játszma 78. lépés

VOKÓ Zoltán

Mi köze a gónak a klinikai döntéshozatalhoz? A klinikai orvoslás egyik legjelentősebb intellektuális kihívása a bizonytalanságban történő döntéshozatal. A hagyományos orvosi döntéshozatal intuitív és heurisztikus mivoltának pszichológiai csapdáin kívül az információhiány, az erőforrások szűkössége, az adott orvos-beteg kapcsolat jellemzői egyaránt hozzájárulnak annak bizonytalanságához. A formális, matematikai számításokon alapuló döntéselemzés, amelyet széles körben használnak a klinikai irányelvek fejlesztésében, illetve az egészségügyi technológiák értékelésében, elvben jó lehetőségeket kínál az intuitív dön­téshozatal hibáinak elkerülésére, ugyan­akkor az egyéni döntési helyzetekben többnyire nehezen alkalmazható,és az orvosok többségétől idegen. Ennek a módszernek is vannak korlátai, különösen az egyéni döntéshozatalban, beleértve a számításokhoz felhasznált input adatok esetleges hiányát, illetve jelentős bizonytalanságát, valamint a matematikai modellek korlátait abban, hogy egy komplex rendszer folyamatait és a folyamatok egyéni variabilitását megfelelően tudják reprezentálni. A klinikai döntéstámogató rendszerek mindezek ellenére hasznos segítséget jelenthetnek az egyéni orvosi döntéshozatalban, ha megfelelően integráltak az egészségügyi információs rendszerekbe, és nem szüntetik meg az orvosok döntési autonómiáját. A klasszikus döntéstámogató rendszerek tu­dásalapúak, szabályrendszerekre, problé­ma­­specifikus algoritmusokra épülnek. Szá­mos területen alkalmazzák az orvosi adminisztrációtól a képfeldolgozásig. A nap­jainkban zajló informatikai forradalom eredményeképpen olyan mesterséges intelligenciaként emlegetett gépi tanulási módszerek jönnek létre, amelyek már ténylegesen képesek tanulni. A mesterséges intelligencia ezen új generációja nem konkrét szabályrendszerekre épül, hanem hatalmas adatbázisokon magukat tanító neurális hálózatokra és általános tanulási algoritmusokra. Ezek a mesterséges intelligenciák egyes területeken, mint például a sakk, a gó, vagy a va­dászrepülőgép vezetése, már jobb teljesítményre képesek, mint az em­berek. Fej­lesztésük bővelkedik kihívásokban, veszélyekben, ugyanakkor olyan technológiai át­törést jelentenek, ami megállíthatatlan és át­alakítja világunkat. Alkal­mazásuk és fej­lesztésük az egészségügyben is megkezdődött. A szakmának részt kell vennie ezek­ben a fejlesztésekben és megfelelő irányba kell, hogy terelje azokat. Lee Sedol 18-szoros gónagymester visszavonult há­rom évvel AlphaGo mesterséges intelligenciától elszenvedett veresége után, mert „Hiá­ba lettem világelső, van egy entitás, amit nem lehet legyőzni”. Ne­künk szerencsére nem versengenünk vagy győznünk kell, hanem el kell érnünk, hogy a mesterséges intelligencia biztonságos és megbízható legyen és az emberekkel együtt­mű­ködve ez az entitás eredményesebbé és hatékonyabbá tegye az egészségügyet.