HÁTTÉR - A Globális Betegségteher Vizs­gálat (GBV) az 1990-es évek elejétől teszi közzé jelentéseit. A jelen cikk 2010-es adatok alapján készült elemzéseket használ, melyek 291 betegségre, 67 egészségkockázati tényezőre és 187 országra vonatkoz­nak. CÉLKITŰZÉS - A magyar lakosságra számított egészségveszteségek bemutatásával a szerzők felhívják a szakértők figyelmét az egyedülálló adatforrás hasznosíthatóságára, mely nagy segítséget nyújthat a megalapozott döntéshozatal előkészítése során. MÓDSZEREK - A GBV adatbázisából a szer­zők letöltötték az egészségveszteségek Magyarországra vonatkozó 1990-es és 2010-es értékeit. A gazdasági veszteségek jellemzéséhez kiszámolták a munkaképesség hiánya miatti GDP-csökkenést. EREDMÉNYEK - A cikkben bemutatásra kerül a GBV adatbázis sokoldalú felhasználási lehetősége, valamint az adatoknak a GBV honlapján elérhető számos vizuális megjelenítési formája. A Magyarországra vonatkozó adatok szerint 2010-ben az összes megromlott egészség miatti életév­veszteség (MEÉV) 3 714 900 év volt, az 1990-es érték 84%-a. A legnagyobb korlátozottság okozta veszteséget a mozgásszervi betegségek képviselték (KOÉV: 28,4%), míg a szív- és érrendszeri betegségek játszották a legnagyobb szerepet a korai halálozásban (KHÉV: 40,3%). A kockázati tényezők közül az egészségtelen táplálkozás járult hozzá a legnagyobb mértékben a magyar lakosság egészségének megromlásához, mintegy 840 ezer egészséges életévveszteséget okozva, melyek gazdasági vesztesége meghaladja a 950 milliárd fo­rintot. KÖVETKEZTETÉSEK - A GBV adatainak elemzése jelentősen hozzájárulhat az egészséges életmód és életfeltételek biztosítására irányuló beavatkozások tervezéséhez, megvalósításához és értékeléséhez, valamint segítséget nyújthat az egészségügyi ellátórendszer forrásainak hatékony elosztásához.

A gyomornedv-ellenálló bevonatú mikofenolát-nátrium (EC-MPS; Myfortic®, Novar­tis Pharma AG, Basel, Svájc) olyan, gyomornedvvel szemben ellenálló gyógyszerkészítmény, amelyből mikofenolsav (MPA) szabadul fel. A gyomornedv-ellenálló MPS-t azzal a céllal fejlesztették ki, hogy javítsák az MPA tolerálhatóságát a felső gastrointestinalis traktusban úgy, hogy eközben megőrizze terápiás egyenértékű­ségét. A vizsgálat elsődleges célkitűzése az volt, hogy felmérjék a vesetranszplantált betegek életminőségét, különös tekintettel a mikofenolát-nátrium-terápia során ta­pasztalható gastrointestinalis tünetekre. A másodlagos célkitűzés a rutinterápia során alkalmazott mikofenolát-nátrium átlagos napi dózisának meghatározása volt. Ez a két paraméter jelentősen befolyásolhatja a graft hosszú távú túlélését a betegek esetében. A vizsgálat multicentrikus, beavatkozással nem járó, 12 hetes, egykaros, ko­horsz típusú, megfigyeléses volt, amelybe négy vizsgálati centrumban 251 felnőtt, vesetranszplantált beteget vontak be. A vizsgálat részeként, a gastrointestinalis státus megítélésére a betegek a Gastroin­testinalis tüneteket értékelő skála (Gastro­intestinal Symptom Rating Scale, GSRS) című kérdőívet töltötték ki. A betegek átlag­­életkora a bevonáskor 51 (18-80) év volt, 61%-uk férfi, 39%-uk pedig nő. A vese­transzplantáció a szűrővizit előtt átlagosan 6,3 évvel (SD: 4,3 év) történt. Az első vizit során a gastrointestinalis mellékhatások átlagos intenzitása 0,87 volt, míg az utolsó vizit alkalmával 0,28-nak adódott. A gastrointestinalis mellékhatások átlagos számának az első és utolsó vizit között észlelt változását Wilcoxon-próbával vizsgálták és a különbséget szignifikánsnak találták (p<0,0001). A betegek által kitöltött GSRS kérdőív öt gastrointestinalis tünetcsoportra (hasmenés, emésztési zavarok, székrekedés, hasi fájdalom és reflux) kérdezett rá. Mind az öt tünetcsoportban szignifikáns (p<0,0001) javulást észleltek a vizitek között. Eredményeink alátámasztják, hogy az MPA miatt gastrointestinalis nemkívánatos hatásokat tapasztaló, vesetranszplantált betegeknél a gyomornedv-ellenálló mikofenolát-nátrium növelheti az MPA maximális tolerált dózisát és csökkenti a gastrointestinalis rendellenességek előfordulását.

BEVEZETÉS - Cystás fibrosisban (CF) a tüdő intermittáló, majd krónikussá váló Pseudo­monas aeruginosa (Pa) -fertőzése klinikai állapotromláshoz és a légzésfunkció csökkenéséhez vezet. A betegség prognózisát és a betegek életkilátásait döntően a tüdő fertőzései és gyulladása határozzák meg, ezért a kezelés egyik legfontosabb célki­tűzése a fertőzés mielőbbi megszüntetése. BETEGEK ÉS MÓDSZEREK - Beavatkozás nélküli, megfigyeléses, nyílt végű, egykarú vizsgálatban tanulmányoztuk a tobramycin (TOBI® 300 mg/5 ml oldat porlasztásra, a továbbiakban TOBI®) -inhaláció Pa-tüdőfertőzésben kifejtett hatását CF-ben. A vizsgálatba 53 beteget (≥6 éves gyermek és felnőtt) vontunk be, az átlagéletkor 15,8 év (6-31 év) volt. Három kezelési ciklust (28 napos TOBI®-inhaláció és 28 napos gyógyszermentes időszak) követően a betegeket további hat hónapon át követtük. Az elsődleges végpont: az 1 másodperc alatti erőltetett kilégzési térfogat (FEV1) prediktív értékének változása a kiinduláshoz viszonyítva a három kezelési ciklus után. Másodlagos végpontok: a FEV1 prediktív értékének változása a vizsgálat végén a kiinduláshoz viszonyítva; a betegek aránya, akiknél az alkalmazott TOBI®-kezelésre a köpet/to­rokváladék Pa-denzitása csökkent, valamint a kezelés biztonságossága és tolerálhatósága. EREDMÉNYEK - A FEV1 és a FEV1% prediktív értékeinek kedvező változása a kiindulási értékekhez viszonyítva a kezelés végén - a betegek összességében - nem következett be. A kezelés eredményeképpen a betegek 47,2%-a légúti váladékának te­nyésztése Pa-negatívvá vált, és ezekben az esetekben a FEV1 a kezelés három ciklusa alatt fokozatosan növekedett, és a 3. kezelési ciklus végére a kiinduláshoz képest 160 ml-rel nőtt. Hat hónap múlva, a vizsgálat végén az átlagos FEV1 a kiinduláshoz képest 110 ml-rel volt nagyobb. Ezekben az esetekben az életkor és a testmagasság alapján számított elvárt FEV1% is jelentős mértékben javult. Az első 28 nap után 5,2%-ot, a 3. ciklus végére 7%-ot, ami a féléves megfigyelési időszak végére csökkent a kiinduláshoz képest 3,8%-kal magasabb értékre. KÖVETKEZTETÉSEK - Eredményeink hazai CF-betegpopulációban igazolták a TOBI®-inhaláció hatásosságát a kezdetben Pa-pozitív betegek légzésfunkciójának javu­lásában és a fertőzés eradikációjában. A TOBI®-inhaláció biztonságosnak és jól tolerálhatónak bizonyult.

Ha összevetünk két, ugyanarról a betegségről és a kezelése következményeiről szóló szöveget, akkor a betegséghez való viszony két rendkívül különböző narratívájával találjuk magunkat szemben.

Évtizedek óta ismert az atherogen dyslipidaemia szerepe az atherosclerosis kialakulásában. Számos vizsgálat eredménye igazolta a statinok cardiovascularis mortalitásra és morbiditásra gyakorolt kedvező hatását. Az esetismertetés a nagy dózisú statinterápia hatékonyságát szemlélteti mind a lipidcélértékek, mind a klinikum szempontjából. A 65 éves nőbetegnél körülbelül 15 éve ismert hypercholesterinaemia, hypertonia áll fenn, valamint cardiovascularis szempontból pozitív a családi anamnézise. A 2008-ban készült carotis duplex ultrahangon mindkét oldalon 15-20%-os stenosis látszott, majd 2012-ben szignifikáns progresszióra derült fény, a bal oldali carotis interna 65%-os aszimptomatikus szűküle­tét állapították meg. A progresszió felismerésekor a beteg LDL-koleszterin-szintje magasabb volt a célértéknél, fokozatos dózisemelés, majd kombinációs terápia mellett a kívánt célértéket, valamint a plakk méretében csökkenést sikerült elérni mellékhatások jelentkezése nélkül.