Lege Artis Medicinae

A gastrooesophagealis reflux betegség és az obstruktív alvási apnoe kapcsolata

DEMETER Pál1, VÁRDI Visy Katalin2

2003. AUGUSZTUS 20.

Lege Artis Medicinae - 2003;13(06)

Összefoglaló közlemény

Az elmúlt évtizedben az extragastrointestinalis tünetek-szövődmények témakörével jelentősen bővültek a gastrooesophagealis reflux betegséghez kapcsolódó ismereteink. A kardiológiai, pulmonológiai, gégészeti és szájsebészeti szövődmények interdiszciplináris szemléletet tettek szükségessé. A szövődmények közül a nem kardiális eredetű mellkasi fájdalom, az asthma bronchiale, a krónikus bronchitis, a krónikus köhögés, a posterior laryngitis és a fogzománc savas károsodása a legfontosabbak. A szerzők egy eddig kevésbé érintett kapcsolat - a gastrooesophagealis reflux betegség és az obstruktív alvási apnoe - kérdéskörét tekintik át. Az alvás önmagában rizikófaktornak tekinthető a refluxeseménnyel kapcsolatban, mivel csökkent a primer peristalsis, a nyálképződés, tehát a nyelőcső sav- és volumenclearance-e is. Az obstruktív alvási apnoe alatt extrém mértékben nő a mellkasi negatív nyomás, ezáltal a transdiaphragmaticus nyomásgrádiens is. Emellett az erőteljes rekeszmozgás a phrenooesophagealis ligamentumon keresztül vongálja az alsó nyelőcsősphinctert. Az apnoés betegeknél e két mechanizmus szinte generálja a refluxeseményt. Új kihívás a gasztroenterológusok számára a kapcsolat további kutatása, az alvási apnoés betegcsoport komplex kezelésében való aktívabb szerepvállalás és a súlyos gastrooesophagealis reflux betegség új diagnosztikus megközelítése.

AFFILIÁCIÓK

  1. Szent János Kórház, Gasztroenterológia
  2. Semmelweis Egyetem, Pulmonológiai Klinika

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Lege Artis Medicinae

A rovarméreg-allergia diagnosztikája és kezelése

BÁNKÚTI Beáta

Az elmúlt 20 évben nagy előrelépés történt a rovarcsípéssel kapcsolatos allergiás reakció patogenezisének megértésében, diagnosztikájában és kezelésében. A rovarméreg-allergia incidenciája 0,4-3%, de a Hymenopterák által okozott anaphylaxia halálos lehet. A diagnosztika alapja a kórelőzmény és a specifikus IgE kimutatása bőrpróbával vagy RAST vizsgálattal.

Lege Artis Medicinae

A korszerű antibiotikum-terápiaA területen szerzett pneumoniák kezelése felnőttkorban, az útmutatók tükrében

KOVÁCS GÁBOR

A területen (közösségben) kialakult pneumonia antibiotikum-terápiája az esetek döntő részében empirikus. Az antibiotikum-választást különböző útmutatók segítik. Ezek a javaslatok tartalmazzák az epidemiológia, a diagnosztika, a mikrobiológiai háttér fontos elemeit is, azonban az érdeklődés középpontjában általában a terápiás javaslat áll. Még a legjobb ajánlás is csak annyit ér, amennyit megvalósítanak belőle.

Lege Artis Medicinae

Az arteria carotis feletti hallgatódzás Anakronizmus vagy hasznos szűrővizsgálati módszer?

MAGYAR M. Tünde, EUN-MI Nam, CSIBA László, RITTER A. Martin, BERND E. Ringelstein, DIRK W. Droste

A címben feltett kérdésre adandó választ elõrebocsátva: a szerzõk egyértelműen leszögezik, hogy a rendelkezésre álló igényes és objektív eszközös lehetõségek korszakában is helye van az aa. carotis feletti hallgatódzásnak. Nagy betegcsoporton hasonlították össze az auscultatio és a szimultán végzett ultrahangvizsgálat eredményét, ez tette lehetõvé az egyszerű klinikai eljárás megbízhatósági fokának pontos megállapítását.

Lege Artis Medicinae

Antithromboticus kezelés akut coronariaszindrómákban és percutan coronariaintervenció esetén

DEREK L. Connolly, GREGORY Y. H. Lip, BERNARD S. P. Chin

Akut coronariaszindróma gyanúja esetén minden esetben sürgõsséggel kell eljárni, a beteget intenzív osztályon kell monitorozni. A felvételkor mindenképpen elvégzendõ vizsgálatok közé tartozik a 12 elvezetéses elektrokardiográfia (EKG), a mellkas-röntgenvizsgálat és a vénás vérbõl a hemoglobinszintnek és a myocardiumkárosodás markereinek - lehetõség szerint a szív eredetű troponin T vagy I szintjének - a meghatározása.

Lege Artis Medicinae

A talentumokat gyűjteni kell

NÉMETH Éva

Dr. Romics Lászlót 2003. május 30-án Batthyány-Strattmann László- díjjal tüntette ki az egészségügyi miniszter, azon az emlékülésen, amelyet a gróf boldoggá avatásának tiszteletére rendeztek a Magyar Tudományos Akadémián. A díjat 1992-ben hozták létre azok részére, akik szakmai vagy közszolgálati munkájukkal hozzájárultak az egészségügyi, a szociális, valamint a családvédelmi ellátás fejlesztéséhez, és e tevékenységük során kimagasló teljesítményt nyújtottak. A kitüntetés alkalmából életútjáról kérdeztük a professzort, folyóiratunk tanácsadó testületének elnökét.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Lege Artis Medicinae

A dyslipidaemia szerepe az obstruktív alvási apnoe patomechanizmusában

MÉSZÁROS Martina, BIKOV András

Az obstruktív alvási apnoe a leggyakoribb alvás alatti légzészavar, melyet a felső légutak ismétlődő részleges vagy teljes elzáródása jellemez. A krónikus intermittáló hy­poxia, az alvásfragmentáció és a szisztémás gyulladás kiemelt jelentőségű a betegség patomechanizmusában és a társbetegségek, így az OSA-hoz kapcsolódó dyslipidaemia kialakulásában is. A lipidmetabolizmus há­rom fő ponton károsodik, és a máj megváltozott lipidszintézise, az elégtelen lipoprotein-clearance, illetve a fokozott lypolysis dysli­pidaemia kialakulásához vezet OSA-ban. A ká­rosodott lipidprofil és az OSA kapcsolatát számos korábbi kutatás vizsgálta, változatos eredményekkel. A jelen összefoglaló közlemény célja, hogy a dyslipidaemia patomechanizmusát ismertesse OSA-ban.

Ca&Csont

A klimakteriális elhízás és a testzsíreloszlás megváltozásának hatása az obstruktív alvási apnoe súlyosságának mértékére

GYŐRFI MÁRIA, SANDRA SÁNDOR, SZAKÁCS ZOLTÁN

BEVEZETÉS - A menopauza együtt jár az elhízás kockázatának a növekedésével. Posztmenopauzában a zsírszövet eloszlásának megváltozása számos betegséghez vezet. Az obstruktív alvási apnoe szindróma (Obstructive Sleep Apnoea Syndrome, OSAS) egyik kockázati tényezője az elhízás. Az OSAS prevalenciája a menopauzát követően nő. Vizsgálatunk célja annak meghatározása volt, hogy milyen összefüggést mutat az alvási apnoéban szenvedő, posztmenopauzában lévő nők zsírszövetének mennyisége és eloszlása az alvási apnoe súlyossági fokával. BETEGEK ÉS MÓDSZEREK - Összesen 62, posztmenopauzában lévő nőt vizsgáltunk (életkor: 58,6±7,4 év). A vizsgálatba cardiorespiratoricus poligráfiás vizsgálattal igazolt OSAS-ban szenvedő betegek kerültek, akik a vizsgálat ideje alatt nem részesültek hormonpótló terápiában. A teljes test és a regionális zsírmennyiség meghatározása DXA- (dual energy X-ray absorptiometry) módszerrel történt. A testzsír eloszlását, az android/gynoid régió zsírmennyiségének a hányadosát és a testtömegindexet a készülék szoftvere számolta. A nyaki régió zsírmennyiségének meghatározására egyedi régiót képeztünk, amelyet az álcsúcstól a kulcscsont síkjáig jelöltünk ki. A regionális testzsírmennyiség mérési pontosságának vizsgálatára meghatároztuk a mérés megbízhatósági együtthatóját. Az obstruktív alvási apnoe súlyosságának vizsgálata cardiorespiratoricus poligráfiás vizsgálattal történt. Az apnoe súlyosságának mértékét az apnoe/hypopnoe indexszel határoztuk meg. EREDMÉNYEK - A megvizsgált betegek között 24 enyhe vagy közepesen súlyos és 38 súlyos OSAS beteg volt. A mintából az android jellegű elhízás és a súlyos OSAS függetlenségét χ2-próba alkalmazásával vizsgálva megállapítható, hogy az android jellegű elhízás előfordulása nem független az OSAS súlyosságának a mértékétől. Az enyhe és közepesen súlyos OSAS betegek között az android jellegű elhízás 54%-ban, míg a súlyos OSAS betegek között 68%-ban fordult elő. χ2-próba alkalmazásával bebizonyosodott, hogy az elhízás, az android jellegű elhízáshoz hasonlóan, szintén nem független az OSAS súlyosságának a mértékétől. Az enyhe és közepesen súlyos OSAS betegek közül 38% volt elhízott (BMI>30 ttkg/m2), míg a súlyos OSAS betegek közül 74%. A nyaki régió zsírtartalma az enyhe és közepesen súlyos betegek csoportjában 25,2%, a súlyos OSAS betegek esetében 30,2% volt. Kétmintás t-próba alkalmazásával megállapítható, hogy a két csoport átlaga szignifikáns mértékben tér el egymástól. KÖVETKEZTETÉS - A posztmenopauzában lévő nők esetében a nagyobb BMI, az android típusú elhízás és a nyaki régió nagyobb zsírszázaléka súlyosbítja az obstruktív alvási apnoe betegséget.

Lege Artis Medicinae

A belgyógyász-pszichiáter liaison életmentő lehet a súlyos anorexia nervosa kezelésében

SZÉNYEI Gábor, BENE László, TÚRY Ferenc

BEVEZETÉS - Az anorexia nervosa súlyos formáiban a kórházi kezelés szükséges lehet, s a szomatikus állapot rendezését belgyógyászati osztályon kezdik el. Ilyen esetekben a belgyógyász és a pszichiáter közötti együttműködés lényeges. A nutritív rehabilitáció időszakában is szükség van a pszichológiai alapú betegvezetésre, ami a konzultációs-kapcsolati pszichiátria keretein belül történhet. A testsúlynövekedés után az ambuláns kezelés pszichoterápia formájában folytatódhat. A családjukkal szoros kapcsolatban lévő anorexiás betegek esetében a családterápia alapvető módszer. ESETISMERTETÉS - A 26 éves anorexiás nőbeteg testtömegindexe extrém testsúlyvesztés után 11,6-re csökkent. Kezdetben belgyógyászati osztályon folyt a nutritív rehabilitáció. Pszichiátriai konzultáció is történt, amelyben a beteg édesapja is részt vett. Testsúlya gyarapodni kezdett, ezért a továbbiakban ambuláns családterápia formájában folyt a kezelés. Kilenc hónap alatt 15 családterápiás ülésre került sor. Ennek során az eredeti családról való leválás volt a fókuszban. Állapota rendeződött, testsúlya normalizálódott, mensese visszatért. Négy hónapos utánkövetés során állapota rendezett volt, házasságot kötött. KÖVETKEZTETÉS - Az interdiszciplináris együttműködés a szomatikus és pszichológiai zavarok szövődése esetén alapvető lehet. A családterápia szerepe hangsúlyos olyan esetekben, ahol a családról való érzelmi leválás nehéz, annak ellenére, hogy a beteg már nem a szüleivel él.

Hypertonia és Nephrologia

Az obstruktív alvási apnoe, a hypertonia és a cardiovascularis kockázat

ALFÖLDI Sándor

Az obstruktív alvási apnoe (OSA) meglepően gyakori kórkép, amely az életminőséget jelentősen rontja, súlyos szövődményekkel járhat, ugyanakkor nagymértékben aluldiagnosztizált és alulkezelt. Az OSA, a hypertonia és a metabolikus szindróma egyéb komponensei között szoros és független kölcsönhatás igazolódott. A 2008. évi Magyar Kardiovaszkuláris Konszenzus Konferencián az OSA az újabb (emerging) kockázati tényezők között jelentős hangsúlyt kapott: az új kardiometabolikus rizikófaktorok közé sorolták, kiemelve azt, hogy az OSA nemcsak kockázatjelző, hanem bizonyos súlyossága esetén (apnoe-hypopnoe index >20/óra) nagy cardiovascularis rizikót okozó kórkép. Az új európai OSA- és a társuló hypertoniaajánlás szerint az OSA felismerésére, valamint az OSA-hoz társuló hypertonia diagnózisára és adekvát kezelésére nagyobb figyelmet kell fordítani, mivel együttes előfordulás esetén a hypertonia gyakran terápiarezisztens, ezért a kivizsgálás és kezelés a hypertonia- és az alvásközpontok feladata, mivel az OSA megfelelő kezelésével a betegek cardiovascularis kockázata is csökkenthető.

Lege Artis Medicinae

A gastrooesophagealis reflux betegség atípusos formái

KIS János Tibor, NEMESÁNSZKY Elemér

A gastrooesophagealis reflux betegség a nemzetközi és hazai szakirodalom érdeklődésének homlokterébe került. A betegség prevalenciája a korábban becsültekhez képest sokkal nagyobb, és számos esetben atípusos formában jelentkezik. Irodalmi adatok szerint az emberiség 30- 40%-a szenved a refluxbetegség következményeitől. Az extraoesophagealis tünetek megnyilvánulhatnak mellkasi fájdalom, fül-orr-gégészeti, pulmonológiai, fogászati betegségek, illetve krónikus köhögés, csuklás formájában. Az atípusos formák gyakran okoznak differenciáldiagnosztikai és így kezelési nehézségeket. A szerzők, saját tapasztalataikat is felhasználva, ismertetik az egyes megjelenési formák gyakoriságát, morbiditási jelentőségét, megvizsgálják a gastrooesophagealis reflux és szövődményei között lévő kapcsolat patomechanizmusát. Segítséget nyújtanak a helyes diagnózis felállításához támogatást adó tipikus tünetek és a szükséges diagnosztikus vizsgálatok részletezésével. Részletesen bemutatják a terápiás ajánlások változásait és a legújabb kezelési és betegvezetési stratégiákat. Saját betegeik közül bemutatott esetekben a 24 órás nyelőcső-pH-monitorozás diagnosztikus jelentőségét hangsúlyozzák.