Lege Artis Medicinae

A Fekete négyzet történetei

RÁCZ József

2015. FEBRUÁR 15.

Lege Artis Medicinae - 2015;25(01-02)

Szellem és kultúra

Malevics Fekete négyzete első kiállítása óta (Szentpétervár, 1915) mindig is viták kereszttüzében állt. A leggyakoribb vád ellene a szokványos felkiáltás: „ilyet én is tudok festeni!”.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Lege Artis Medicinae

A Bonferroni-korrekciótól az adaptív klinikai vizsgálatokig - A multiplicitás kezelése a klinikai vizsgálatokban

MOLNÁR D. László

A sajtóban és az interneten gyakran olvashatunk fantasztikus új tudományos felfedezésekről. Egyebek mellett arról, hogy a mobiltelefonok agytumort, az elektromos vezetékek leukaemiát okozhatnak...

Lege Artis Medicinae

A stressz és a szervezet alkalmazkodásának jelentősége

PIKÓ Bettina

A stressz napjainkban az egyik leggyakrabban elhangzó kifejezés, nemcsak orvosi körökben, hanem a hétköznapi beszélgetésekben is. Szinte elcsépeltnek tűnik, amit mindenki ismer, mégis mennyire tulajdonítunk jelentőséget az életünk és egészségünk alakulásában annak, hogyan tudunk megbirkózni a stresszel?

Lege Artis Medicinae

Étrend vagy élettrend? Egy primáta elmélkedései

FRECSKA Ede, SZABÓ Attila

A jelen töprengésünk hosszú időre nyúlik vissza, a várható karácsonyi bőséges lakomák övezte ünnep csak a végső ösztönzést adta az elszánáshoz: ne halogassunk tovább - hiába várjuk jó ideje -, hogy más szakemberek mondják ki a lényeget; olyanok, akik nálunk még közelebb állnak a témához.

Lege Artis Medicinae

Méhfali myoma okozta, hasfalba penetráló inflammatorikus myofibroblastos tumor

FECSKE Éva, REMETEI Filep Aladár, SALAMON Ferenc, MAGYAR Éva

BEVEZETÉS - A változatos lokalizációban előforduló gyulladásos myofibroblastos tumor infiltratívan növekedő szövetszaporulat, amely klinikai, radiológiai és morfológiai képe alapján malignus tumornak tűnik. Etiológiája ismeretlen. A szövettani vizsgálat igazolja a folyamat gyulladásos eredetét: fibroblastok, myofibroblastok, plazmasejtek és lymphocyták tömege képezi a nodularis szerkezetű, tumorszerű elváltozást. A folyamat kiújulhat. ESETISMERTETÉS - Negyvenéves nő gyorsan növekedő méhtesti myomájának elávolítása céljából alsó medián laparotomia történt. A hasfali sebzés alsó kétharmadában a csecsemőfejnyi daganat belenőtt a hasfalba, itt a hasfal szerkezete átépült, szürkésfehér homogén szalonnás szövetté alakult. A myomát a hozzánőtt hasfalrészlettel együtt távolították el. A myoma hasfallal érintkező részén élénk fibroblastos, myofibroblastos proliferáció mutatkozott lymphocytás, plazmasejtes beszűrődéssel. Hasonló képet mutatott az átépült hasfal is. A malignusnak látszó, agresszívan növekedő elváltozás gyulladásos myofibroblastos tumornak bizonyult. Két évvel a műtét után a beteg jól van. KÖVETKEZTETÉS - Differenciáldiagnoszti­kai szempontból fontos a gyulladásos myofibroblastos tumor ismerete, mert megjelenésében agresszív, malignus daganat gyanúját kelti. A nodularis szerkezetű szövet­szaporulat egyértelműen gyulladásos ere­detű, szövettani képe jellegzetes. Gyógyí­tása sebészi kimetszés, fontos a beteg követése, amely az esetleges recidíva miatt indokolt.

Lege Artis Medicinae

Fulvesztranttal kezelt, sokszervi disszeminációval járó tumoros betegünk ismertetése

BÁNHEGYI Róbert János, FÜLÖP Ferenc, PIKÓ Béla

Közleményünkben a Békés Megyei Pándy Kálmán Kórházban fulvesztranttal kezelt, előrehaladott emlőrákos betegeink közül mutatjuk be az egyik, többszörösen előkezelt, a hormonterápiára igen jól reagáló esetünket.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Nővér

A kiégés összefüggése különböző szociodemográfiai és munkahelyi tényezőkkel a COVID-19 pandémia idején egészségügyi szakdolgozók körében

NÉMETH Anikó, IRINYI Tamás

Felmérni a 2020-as évre vonatkozóan az egészségügyi szakdolgozók kiégettségének mértékét, valamint ennek összefüggését különböző szociodemográfiai és munkahelyi tényezőkkel. A keresztmetszeti vizsgálat egy saját szerkesztésű online kérdőívvel történt 2021 elején. 1965 kitöltő válaszainak értékelése SPSS 23.0 statisztikai programmal, leíró statisztikával, Khi-négyzet és Kruskal-Wallis próbával készült (p<0,05). Eredmények: A megkérdezettek 46,7%-a mutatja a súlyos kiégés tüneteit. Az életkor, a családi állapot, az egészségügyi ellátás szintje, az egészségügyben eltöltött évek száma nincs összefüggésben a kiégéssel, viszont a bizonytalan jövőkép, a kereset változásának megítélése és a munkahelyi bizonytalanság szignifikáns összefüggést mutatott (p<0,000). Következtetések: Az egészségügyben dolgozók lelkiállapota fokozatosan romlik, melyhez valószínűleg a COVID-19 pandémia miatt kialakult helyzet is hozzájárul. A rossz lelkiállapotban lévők bizonytalannak érzik jövőképüket, munkájukat, mely ha így marad, a jövőben tovább nehezíti a betegellátást.

Lege Artis Medicinae

A kiégés jelensége a kutatási eredmények tükrében

KOVÁCS Mariann

Nemzetközi viszonylatban a segítő foglalkozású szakemberek kiégésének óriási szakirodalma van. Magyar nyelven különösen a legátfogóbb tanulmány ebben a témakörben Fekete Sándor pszichiáter tizenöt évvel ezelőtt született írása. Az elmúlt tizenöt évben az egészségpszichológiai, a magatartás-tudományi, az egészségszociológiai és az életminőség-vizsgálatok, valamint a munkastressz egészségkárosító hatása egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a tudományos és a közéletben. A tanulmány első részében a kiégés fogalom határainak tisztázása, kialakulása, folyamata, mérése, kezelésének fő irányai kerülnek bemutatásra, a második részben pedig a kiégéskutatás harminc évének történetét ismerteti a szerző, különös tekintettel a legújabb nemzetközi és hazai kutatásokra, a kutatási trendek változásaira.

Nővér

Pszichés állapot és kiégés a mentők körében

IVÁNKOVITS László

A vizsgálat célja: A kutatás célja az Országos Mentőszolgálat állományában dolgozók pszichés állapotának vizsgálata volt a kiégés vonatkozásában, és cél volt azon tényezők azonosítása, amelyek kedvezőtlenül hatnak a mentőszolgálatnál dolgozók pszichés állapotára. Anyag és módszer: Kvantitatív, keresztmetszeti kutatás keretein belül 1979 fő került bevonásra. A kiégettség szintje a Pines-Aronson féle Kiégés Önértékelési Skála alkalmazásával került felmérésre. Az adatok feldolgozása az SPSS 17.0 statisztikai szoftver segítségével történt Khi-négyzet próba, ANOVA és korrelációelemezés alkalmazásával. A szignifikancia határ p<0,05 volt. Eredmények: A mentődolgozók majdnem 40%-a küzd a munkájával járó stresszel, azonban az állandó készenléti helyzet nem hagy időt az átélt események értékelésére, megbeszélésére. Szignifikáns összefüggés mutatkozott a kiégési szint, az OMSZ-nál elöltött idő, és a munkahelyi légkörrel való elégedettség között. Következtetések: Az eredmények alapján különböző prevenciós és beavatkozási lehetősé gek kerültek megfogalmazásra, amelyekkel a mentődolgozók körében mért kiégés kezelhető.

Nővér

Egészségügyi dolgozók kiégettségének összefüggése a COVID-19 pandémia alatt észlelt stresszfaktorokkal

NÉMETH Anikó, IRINYI Tamás

A vizsgálat célja volt felmérni az egészségügyi szakdolgozók kiégettségének mértékét, a COVID-19 pandémia és az új egészségügyi szolgálati jogviszony miatt kialakult munkahelyi és magánéletbeli stresszorokat, feltárni ezek összefüggéseit. A keresztmetszeti vizsgálat egy saját szerkesztésű online kérdőívvel történt 2021. elején. 1965 kitöltő válaszainak értékelése SPSS 23.0 statisztikai programmal, leíró statisztikával, Khi-négyzet és Kruskal Wallis próbával, lineáris regresszió elemzéssel készült (p<0,05). A megkérdezettek 46,7%-a mutatja a súlyos kiégés tüneteit, ők a munkahelyi és az otthoni stresszorokat szignifikánsan (p<0,000) magasabbnak ítélték meg, mint a jobb lelkiállapotban lévő válaszadók. A burnout magas szintjéhez leginkább a COVID-19 fertőzéstől való félelem, a fertőzöttek ellátása, COVID-19 miatt kiesett kollégák helyettesítése miatti plusz munka, a táppénz körüli bizonytalanság, COVID-19 fertőzés munkahelyről való hazacipelése és a megnövekedett otthoni feszültség járulnak hozzá. A koronavírus pandémia jelentős terhet rótt az egészségügyben dolgozókra, mely tovább rontotta a lelkiállapotukat. Ehhez még hozzájárult a pandémia kellős közepén megjelenő új egészségügyi szolgálati jogviszonnyal kapcsolatos kormányrendelet is.

Nővér

Hazai egészségügyi szakdolgozók véradással kapcsolatos ismeretei

RAJKI Veronika, HIRDI Henriett Éva, BALOGH Zoltán, MÉSZÁROS Judit

A kutatás célja: Magyarország területén a Felnőtt ápolás és gondozás, Sürgősségi ellátás, Műtéti ellátás, és Szülészeti ellátás szakmacsoportokban dolgozó egészségügyi szakdolgozók véradással kapcsolatos ismereteinek felmérése. Anyag és módszer: A felmérés során alkalmazott anonim, önkitöltős kérdőív alapját az „Eurobarometer 41.0 (1995): Az európaiak és a vér” felmérésnél alkalmazott kérdőív adta, amely a szerzők saját kérdéseivel egészült ki. A szerzők webes felmérést végeztek. A felmérés 2012. július 15. és szeptember 15. között zajlott, 4 különböző szakmacsoportba tartozó szakdolgozók körében, kényelmi mintavételi módszer alkalmazásával. A szerzők az IBM SPSS Statistics 20 szoftver és a Kingsoft Office Spreadsheet (2012) program segítségével elemezték az összegyűjtött adatokat, leíró statisztikai módszer és Khi-négyzet próba segítségével. Eredmények: A felmérés 312 fő egészségügyi szakdolgozó részvételével történt. A felmérés eredményei alapján megállapítást nyert, hogy valamennyi szakmacsoport esetében vannak hiányosságok a véradással kapcsolatos ismeretek terén. A válaszadók 86,19% rendelkezett helyes ismeretekkel a véradással kapcsolatban. Az egyes szakmacsoportok ismeretszintje között nem található lényeges eltérés. Következtetések: Az eredmények részben szignifikáns, részben nem szignifikáns összefüggéseket, valamint a részsokaságokon belüli megoszlások kapcsán sztochasztikus kapcsolatot mutatnak. Az egyes kérdések kapcsán feltárt ismeretbeli hiányosságok megszűntetése érdekében a szerzők hangsúlyozzák a szakdolgozók továbbképzésének szükségességét a véradással kapcsolatban.