Lege Artis Medicinae

A dohányzásról való leszokás motivációs hátterének vizsgálata

SUSÁNSZKY Éva, SZÁNTÓ Zsuzsa, KOPP Mária

2007. SZEPTEMBER 19.

Lege Artis Medicinae - 2007;17(08-09)

Eredeti közlemény

BEVEZETÉS - Kutatásunk célja a leszokás motivációiban megjelenő különbségek feltárása a dohányzásról sikeresen leszokottak és leszokást fontolgató dohányosok körében. Összehasonlítottuk a leszokottak által adott magyarázatokat és az aktív dohányosok indokait arra nézve, hogy miért fontolgatják a leszokást. MINTA ÉS MÓDSZEREK - A tanulmány a Hungarostudy Egészségpanel adataira támaszkodik, amely egy 2002-es országos reprezentatív lakossági egészségi állapotfelmérés második hullámaként valósult meg 2005-ben. A követéses vizsgálat alapján 3701 személy adatait tudtuk értékelni. EREDMÉNYEK - A mintába tartozó személyeknek valamivel több mint a fele sosem dohányzott, egyötödük leszokott a dohányzásról, 28%- uk pedig jelenleg is dohányzik. A dohányzóknak körülbelül a fele (52%) úgy nyilatkozott, hogy fontolgatja a dohányzás abbahagyását. A vizsgálat eredményei azt mutatták, hogy az érintett személyek legnagyobb arányban (38-40%) a megelőzés szerepét hangsúlyozták, függetlenül attól, hogy már leszoktak vagy csak fontolgatják a leszokást. A dohányzással járó kiadásokat mint leszokásra serkentő okot inkább a fontolgatók említették, akik valóban feladták káros szenvedélyüket, inkább egészségi állapotuk romlására, bizonyos betegségek megjelenésére hivatkoztak. A betegségek közül a cardiovascularis megbetegedéseknek volt a legnagyobb szerepük a leszokásban, de a daganatos, légúti és cukorbetegség is jelentősen növelték a leszokás esélyét. A szociális környezet elvárásai, illetve nyomása inkább a nőket és az idősebbeket ösztönözte leszokásra. A dohányosok közül a párkapcsolatban élők és jobb módúak hajlottak inkább arra, hogy a szociális környezet hatását figyelembe véve fontolgassák a leszokást. KÖVETKEZTETÉSEK - Kutatásunk igazolta a szív- és érrendszeri betegségek jelentős szerepét a dohányzásról való leszokásban: bár az emberek az elsődleges prevenció szempontjait hangsúlyozták, amikor leszokási gondolataikat indokolták, valójában a másodlagos prevenció, vagyis már meglevő - többnyire cardiovascularis - betegség jelentette a fő motivációt mind a leszokásban, mind a leszokás fontolgatásában.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Lege Artis Medicinae

Sloane doktor és a British Museum

NÉMETH István

Európa nagy múzeumai alapításukat tekintve rendszerint két csoportra oszthatók. Az elsőbe az olyan uralkodói gyűjteményekből létrejött intézmények tartoznak, mint például a bécsi Kunsthistorisches Museum, a madridi Prado vagy éppen a szentpétervári Ermitázs, míg a másik csoportot azok a múzeumok alkotják, amelyek állami kezdeményezésből, valamely jelentős arisztokrata vagy polgári gyűjtemény - adományozás, hagyaték vagy vásárlás révén történt - megszerzése nyomán születtek. Köztudottan ezen utóbbi kategóriába sorolható a Magyar Nemzeti Múzeum...

Lege Artis Medicinae

TNF-alfa-ellenes antitest-terápia Crohn-betegségben

LAKATOS Péter László

A Crohn-betegség krónikus gyulladásos kórkép, amely a gastrointestinalis traktus bármely területét érintheti. A betegség patogenezise csak részben ismert, különböző környezeti és egyéni (például genetikai, epithelialis, immun- és nem immun-) tényezők együttesen vezetnek a krónikus gyulladásos folyamat elindításához, amelyben egyaránt jelentős szerepe van a pro- és antiinflammatorikus citokineknek és a lamina propria T-sejtjei defektív apoptózisának. A proinflammatorikus citokinek közül Crohn-betegségben a TNF-α játssza az egyik legfontosabb szerepet. Az utóbbi években a Crohn-betegség patogenezisének pontosabb megismerése számos új, specifikus (köztük TNF-α és TNF-α-receptorellenes) biológiai szer kifejlesztéséhez vezetett. A szerzők az anti-TNF-α-kezeléssel kapcsolatos eredményeket foglalják össze.

Lege Artis Medicinae

Üregárnyék a tüdőben Esetleírás képekben

PÁPAY Judit, MOLDVAY Judit

Az Aspergillus-infekció okozta tüdőtályog általában már meglévő, többnyire felső lebenyi üreg területén alakul ki - például cavernával gyógyult tébécében -, azonban megjelenhet korábban egészséges tüdőben is, különösen krónikus alkoholizmus, malignus betegség vagy más ok miatt létrejött immundeficiens állapot esetén.

Lege Artis Medicinae

A hazai gyógyszerpiac átalakulása napjainkban

GÁLNÉ Knippel Barbara

A kormány az elmúlt hónapokban életbe lépett intézkedései gyökeresen átstrukturálják a gyógyszerpiacot. A változások a gyógyszergyártóktól az orvosokon át a betegekig mindenkit próbára tesznek. De hova vezet ez a gyors hadjárat?

Lege Artis Medicinae

„A diagnosztika semmi, csak ha terápiára törekszik...” Hankiss János belgyógyásszal Nemesánszky Elemér beszélget

GYIMESI Ágnes Andrea

Hankiss János sokrétű személyiség, aki nem csak egy szakmához kötődik. Meggyőződése, hogy az irodalmi alkotás is egyfajta gyógyító tevékenység: az igazi mű erőt ad és bátorít.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Lege Artis Medicinae

A betegtájékoztatás jogszabályi alkalmazásának vizsgálata felnőtt háziorvosi alapellátásban

LENGYEL Ingrid

A betegek tájékoztatása a pá­cienseket és az orvosokat egyaránt foglalkoztatja. Az 1972. évi II. törvény 45. § (1) bekezdése foglalkozott először az általános betegtájékoztatással. A betegek megfelelő tájékoztatáshoz való jogát, illetve ennek érvényesülése érdekében az egészségügyi szolgáltatókat terhelő kötelezettségeket az 1997. évi CLIV. egészségügyi törvény 13., illetve 134– 135. §-ai rögzítik. Ezen jogszabályhelyek értelmében a beteg a számára egyéniesített formában megadott teljes körű tájékoztatásra jogosult. A betegtájékoztatás tartalmát, terjedelmét tekintve annak céljából kell kiindulni. A beteget tehát a tájékoztatással olyan helyzetbe kell hozni, hogy a beavatkozás kockázatát felmérhesse és a saját sorsáról megalapozott döntést hozhasson. A kérdőíves felmérés 547 fős felnőtt mintán készült, amely öt blokkban összesen 42 kérdést tartalmazott. Kimutatható, hogy szoros összefüggés van a betegek egészségértése és tájékoztatásra való igénye között, és az orvos-beteg találkozások tartalmát érdemben nem befolyásolja, hogy a beteg mióta van háziorvosánál, és az orvos milyen életkorú. Az eredmények rámutattak arra, hogy a betegtájékoztatás jogi előírásainak követése nélkülözhetetlen a háziorvosi alapellátás orvos-beteg találkozásai kapcsán. Megállapítható, hogy az ilyen találkozások száma, azok tényleges ideje és a praxisban az orvost felkereső betegek száma nem elégséges a betegek tájékoztatáshoz való általános jogának maradéktalan érvényesítéséhez.

Ideggyógyászati Szemle

A magyar egészségügyi szakdolgozók körében megfigyelhető gyakori kiégés és depresszió megnövelheti számos betegség megjelenésének az esélyét

ÁDÁM Szilvia, CSERHÁTI Zoltán, MÉSZÁROS Veronika

Háttér, célok - Az egészségügyi szakdolgozók pszichés megbetegedésének fontos népegészségügyi következményei lehetnek. Körükben a kiégés és a depresszió prevalenciájáról és esetleges következményeiről kevés hazai adat áll rendelkezésre. Vizsgálatunk a kiégés és a depresszió szomatikus tünetekkel és betegségekkel fennálló kapcsolatát elemzi egészségügyi szakdolgozók körében. Módszer - A vizsgálat keresztmetszeti elrendezéssel, önkitöltős kérdőívek felvételével 1713 egészségügyi szakdolgozó körében készült. A kiégést a Maslach Kiégés Leltárral, a depressziót a Rövidített Beck Depresszió kérdőívvel, a szomatizációs tendenciát pedig a PHQ-15 Szubjektív Testi Tünet Skála felhasználásával mértük. A kiégés és depresszió egészségügyi korrelátumainak vizsgálatát lineáris, valamint logisztikus regresszióelemzéssel végeztük. Eredmények - A depressziós tünetek prevalenciája 35% volt, klinikai szintű depresszióval küzd a minta 13%-a. A közepes és erős emocionális kimerültség előfordulási gyakorisága 44%, a deperszonalizációé 36%, és a teljesítménycsökkenésé 74% volt. A kiégés és a depresszió előre jelzi a szubjektív testi tünetek gyakori előfordulását. Míg a kiégés a magas vérnyomás megjelenésének esélyét növeli, addig a depresszió csaknem minden vizsgált betegség - különösen a szívbetegség, a daganatos, illetve cerebrovascularis betegségek - megjelenésével áll kapcsolatban. Megbeszélés - A depresszió és a kiégés prevalenciája magas az egészségügyi szakdolgozók körében. Mivel a depresszió több komorbiditással járhat, mint a kiégés, függetkövetkezményei jelentősebbek. Mindkét jelenség megelőzése, felismerése és adekvát kezelése csökkentheti a következményes betegségek kialakulását.

Ideggyógyászati Szemle

Magyarországi sclerosis multiplexes járó betegek egészségi állapota és betegségköltsége

PÉNTEK Márta, GULÁCSI László, RÓZSA Csilla, SIMÓ Magdolna, ILJICSOV Anna, KOMOLY Sámuel, BRODSZKY Valentin

Háttér és célkitűzések - A sclerosis multiplex betegségterhére vonatkozóan nagyon kevés adat áll rendelkezésre kelet-, közép-európai országokból. Vizsgálatunk célja a sclerosis multiplexes járó betegek életminõségének, az egészségügyi szolgáltatások igénybevételének és költségeinek felmérése Magyarországon. Módszerek - Keresztmetszeti kérdõíves vizsgálatot végeztünk két neurológiai járóbeteg-rendelésen 2009-ben. Felmértük a kórelõzményt, az igénybe vett egészségügyi ellátásokat az elmúlt 12 hónapra vonatkozóan, valamint a betegek állapotát a Kiterjesztett Rokkantsági Skála és az EQ-5D kérdõívekkel. A költségszámítást társadalmi perspektívából végeztük. Eredmények - Hatvannyolc beteget (nõk 70,6%) vontunk be a vizsgálatba, átlagos életkor 38,0 (SD 9,1) év, betegségfennállás 7,8 (SD 6,7) év. Ötvenöt (80,9%) beteg relapszálóremittáló alcsoportba tartozott és 52 (76,5%) beteg szedett immunmoduláns szert. A kérdõívek átlagértékei a következõk voltak: Kiterjesztett Rokkantsági Skála 1,9 (SD 1,7), EQ- 5D 0,67 (SD 0,28). A teljes költség átlaga 10 902 euró/beteg/ év (direkt orvosi 67%, direkt nem orvosi 13%, indirekt költség 20%). A legmagasabb költségtételek a gyógyszer, a rokkantnyugdíjazás miatti termelékenységi költség és az informális ellátás költsége volt. Az enyhe (Kiterjesztett Rokkantsági Skála 0-3,5) és közepesen súlyos (Kiterjesztett Rokkantsági Skála 4,0-6,5) betegség költsége átlag 9218, illetve 17 634 euró/beteg/év volt (p<0,01), ami alacsonyabb a nyugat-európai országokban közölt költségeknél. Következtetés - Vizsgálatunk alapvetõ adatokkal szolgál klinikai és egészség-gazdaságtani elemzésekhez, döntéshozatalokhoz és hozzájárul a sclerosis multiplex betegséggel összefüggõ terhek hasonlóságainak és különbözõségeinek megértéséhez az európai országokban.

Nővér

Kellő figyelmet kap-e egészségünk megőrzése utazásaink szervezése során?

TÓTH Ildikó, BEKE Szilvia

A tanulmány fő célja, hogy preventív módon hívja fel a figyelmet mindazon tényezőkre, melyeket szükséges átgondolni egy külföldi, akár egzotikus utazás előtt, hogy a távollétet ne veszélyeztethesse olyan faktor, melyet előzetesen ki lehetett volna védeni megfelelő felkészüléssel. A kéziratban többek között bemutatásra kerül, hogy mekkora jelentősége van napjainkban a turizmusnak, melyet számadatok is alátámasztanak. Kitérnek az utazási tanácsadás körülményeire, valamint a Magyarországon napjainkban igénybe vehető védőoltásokra. Ezt követően a trópusi utazás során leggyakrabban előforduló betegségek kerülnek bemutatásra, terjedésük módja szerint, majd azok a betegségeket kerülnek részletezésre, melyek megelőzésére hatékony védőoltás áll rendelkezésre jelenleg hazánkban is. A tanulmány gyakorlati részében az utazók körében végzett kérdőíves felmérés (N=164) és a Nemzeti Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv vezetőjével készített interjú eredményei olvashatóak, melyek egyben megalapozták a legfontosabb következtetéseket és javaslatokat.

Nővér

Taxi gépkocsivezetők egészségi állapotának vizsgálata Miskolcon

GAJDOS Attila, HIRDI Henriett Éva

A vizsgálat célja: A szerzők célja a taxi gépkocsivezetők egészségi állapotának, életmódjának feltárása. A vizsgálati módszerek és minta: A keresztmetszeti vizsgálat 2017. évben, Miskolcon taxi gépkocsivezetők körében (N=100), egyszerű véletlen mintavételi technikával történt. Az adatgyűjtés papír-alapú anonim, önkitöltős kérdőív alkalmazásával történt. Az alkalmazott saját készítésű kérdőív alapját az Országos Lakossági Egészségfelmérés (OLEF) standard, egészségmagatartásra vonatkozó felmérésnél alkalmazott kérdőív adta. A szerzők a kapott adatokat a Microsoft Office Excel 2016 program segítségével és leíró statisztikai módszerrel elemezték. Eredmények: A vizsgálatban résztvevők egészségértéke ötfokozatú skálán 3,39-es átlagértéket mutatott. A gépkocsivezetők 79%-a túlsúlyos, vagy elhízott. A krónikus betegségek közül legalább egy a sofőrök 56%-ánál fordul elő. Pszichoszomatikus tüneti skálán vizsgálva az egészségi állapotukat, leggyakrabban hát- és derékfájást és alvási problémákat jeleztek a válaszadók. Az Epworth aluszékonysági skála a dolgozók 8%-ánál eredményezett enyhén rendellenes aluszékonyságot. Az OSAS szűrésre használt segédlet alapján a válaszadók 36%-ánál lett pozitív a teszt. Következtetés: A vizsgálat eredményeiből megállapítható, hogy a válaszadók egészségi állapota nem kielégítő. Az eredmények ismeretében megállapítható, hogy a taxi gépkocsivezetők egészségi állapota több tekintetben is rosszabb a magyarországi átlaghoz képest. A felmérésben bebizonyosodott, hogy a taxi gépkocsivezetők egészségmagatartása a jövőben fejlesztésre szorul.