Lege Artis Medicinae

A csodálatos csecsemő

LŐRINCZ Jenő

2015. DECEMBER 15.

Lege Artis Medicinae - 2015;25(11-12)

Stern szerint az énérzés már a magzatban megjelenik, a csecsemőnek pedig fej lett, torzításmentes való- ságérzéke van. Egészséges fejlődésében négy élménytípust, a hatékonyság, a koherencia, a saját affektivitás és a saját történet érzését különbözteti meg.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Lege Artis Medicinae

A rézanyagcsere ritka genetikai rendellenessége

SZILI Károly, VANYA Melinda, MÁGORI Krisztina, LAJOS György

BEVEZETÉS - A Wilson-kór a rézanyag­csere ritka genetikai megbetegedése, Ma­gyar­országon közel 300 ilyen beteg ismert. ESETISMERTETÉS - Huszonöt éves férfi betegünket beszédzavara és szemészeti tünetei miatt vizsgáltuk. A vér réz- és cöruloplazminszintjének emelkedése és az igazolt ATP7B-pontmutáció megerősítette a Wilson-kór diagnózisát. MEGBESZÉLÉS - Ennek a ritka betegségnek a diagnózisa nem könnyű a változatos tü­netek és a genetikai vizsgálat költségei mi­att, ezért szeretnénk felhívni rá a figyelmet.

Lege Artis Medicinae

Versek

NAGY Zsuzsa

Bárki lehetnék? Számtalan formában létezem, és itt mégis, csak egy valaki halad.

Lege Artis Medicinae

Az asthma-COPD átfedő szindróma

NAGY László Béla

Az asthma bronchiale és a krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) nem annyira betegségek, inkább heterogén szindrómák. Tipikus megjelenésben az asthma és a COPD élesen elkülöníthető, de számos betegen mindkettő tünetei kimutathatóak. Ez az asthma-COPD átfedő szindróma (ACOS). Ismertetjük az ACOS patogenezisére, klinikai jellegzetességeire, diagnózisára és kezelésére vonatkozó jelenlegi eredményeket. A vizsgálatok korlátai miatt további kutatásokra van szükség, különösen a célzott terápia vonatkozásában.

Lege Artis Medicinae

Utak és tévutak - A szkizofrénia kezelésének aktuális kihívásai: a kognitív perspektíva

VÁRADI Enikő

A szkizofrénia pszichotikus shubokkal, akut fellángolásokkal zajló súlyos krónikus mentális betegség. Betegeink prognózisát és életminőségét azonban nem elsősorban a gyakran hospitalizációt igénylő pszichotikus állapotok, hanem sokkal inkább a betegségre jellemző, annak manifesztációját megelőző, a betegség folyamán perzisztáló-progrediáló kognitív deficittünetek határozzák meg. A betegség kezelésének legnagyobb kihívását jelenleg a kognitív deficittünetek kezelése jelenti, hisz gyógyszeres terápiás repertoárunk elsősorban a produktív tünetek kontrollálásában, megelőzésében nyújt effektív segítséget. A tanulmány rövid helyzetképet mutat a jelenlegi, gyógyszeres és kórházi hangsúlyú ellátásszervezés fonákságairól, amely komoly akadályát jelenti a szkizofrén betegek korszerű, fejlesztő, társadalmi reintegrációt segítő rehabilitációjának. Áttekinti a gyógyszeres kezelés jelentőségét a neurokognitív problematika szempontjából és végül a változások, a terápiás paradigmaváltás reményében bemutatja a pszichoszociális rehabilitáció lehetőségeit és eredményeit a neurokognitív deficit kezelésében.

Lege Artis Medicinae

A rosuvastatin kedvező additív hatása a thrombocytaaggregációs paraméterekre cerebrovascularis betegek esetében

FEHÉR Gergely

Az aktuális ajánlások alapján egyértelműen statinkezelés ajánlott cerebrovascularis betegek hosszú távú kezelésében, függetlenül a vérzsírszintektől. A rosuvastatin hatékonyságát és biztonságosságát számos multicentrikus vizsgálat igazolta, melynek antilipaemiás hatásin kívül egyéb antiinflammatoricus és thrombocytaaggregációt kedvezően befolyásoló tulajdonságaira is fény derült. Vizsgálatunk célja 20 mg rosuvastatin (Xeter®, Richter Gedeon Nyrt.) hatásának vizsgálata volt a thrombocytaaggregációs értékekre 20, cerebrovascularis ictuson átesett, napi 75 mg clopidogrelt szedő beteg esetében. Húsz, ischaemiás stroke-on vagy átmeneti ischaemiás attakon átesett beteg került bevonásra. 20 mg rosuvastatin három hónapos adása szignifikánsan csökkentette a teljes koleszterin-, alacsony denzitású lipoprotein- (LDL-) és trigliceridszinteket (p<0,05), továbbá nem szignifikáns emelkedést tapasztaltunk a magas denzitású lipoprotein (HDL) -értékekben, valamint csökkenő tendencia volt megfigyelhető a magas szenzitivitású C-reaktív protein (CRP) -értékekben. A 3. hónap végén szignifikáns csökkentést észleltünk az ADP 5 µM (46,15 vs. 31,35%) és kollagén 2 mg/ ml (68,62 vs. 52,22%) kiváltotta thrombocytaaggregációs értékekben. 20 mg rosuvastatin markáns antilipaemiás hatás mellett kedvező irányba befolyásolta az agonistaindukált thrombocytaaggregációs paramétereket.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Lege Artis Medicinae

Navigare necesse est Beszélgetés dr. Buda Bélával

FERENCZI Andrea

Az elmúlt évtizedek magyar közéletében azon ritka szereplők egyike volt, akik minden körülmények között meg tudták őrizni értelmiségi függetlenségüket, és minden helyzetben a valódi társadalmi integráció irányába segítették a viszonyok változásait. Buda Béla neve elválaszthatatlan többek között a magyar pszichiátriától, addiktológiától és a hazai kommunikációkutatástól; munkái hatnak országhatáron belül és kívül is. Sodorja bármilyen területre az élet, mindig a másik megértése, valóságos empátia vezérli. Amolyan „hídember”, aki sokféle hidat levert különböző „nyelvet” beszélő társaságok és csoportok között. S mint ilyen, önmagát és a sikert is más mércével méri.

Lege Artis Medicinae

Pszichoanalízis a célkeresztben Bánfalvi Attila: Mélységvesztésben

MAGYAR László András

Aki tudománnyal foglalkozik, bármilyen szinten cselekszi is ezt, előbb-utóbb felteszi magának a kérdést, voltaképpen mi is az értelme annak, amit művel. Amennyiben az adott szakterület gyakorlatban alkalmazhatót, „hasznosat” termel, az adható válasz első pillantásra könnyű (azt, hogy végső soron valóban hasznos- e a haszon, e mesterségek szakemberei közül általában nem bolygatja senki). Ha azonban szakmánk értelme nehezebben határozható meg, bizonyos tudományba vetett hit, illetve ennek retorikai megnyilvánulása szokta helyettesíteni az érveket. Valójában azonban ez a hit és retorika a „hasznos tudományok” számára is minden magyarázat alapja, csakhogy ebben az esetben szerényen meghúzódik a háttérben.

Ideggyógyászati Szemle

A tudat és az agy alapműködési hálózatának a kapcsolata

GYULAHÁZI Judit, VARGA Katalin

A tudat és neuralis korrelációi az idegtudományok központi kérdését képezik. A tudatkutatás új eredményei felvetik, hogy a normál éber tudat feltétele az agy alapműködési hálózatának aktivitása, tagjainak koherens működése. A self (önmagunk) a tudat tárgya. A selffel kapcsolatos észlelési feladatok során az agy alapműködési hálózatának aktivitásfokozódását mutatták ki. A hálózat összeköttetései révén a selffel összefüggő értékelések egy polimodális integráció rendszerét képezhetik, a magasan integrált asszociatív információk finom feldolgozásában vesznek részt. A tudatosság szintje és a praecuneus aktivitás között szoros a kapcsolat. Természetesen (alvás), sérülés, vagy drogok hatására létrehozott módosult tudatállapotban a hálózat aktivitásváltozását mutatták ki. Az agy alapműködési hálózatának aktivitása a tudat neuralis korrelációja. A jövő kutatásainak lesz a feladata annak a kérdésnek a megválaszolása, hogy a hálózat működése az okozója vagy csupán kísérője a humán tudat kialakulásának.

Ideggyógyászati Szemle

Paroxysmalis jelenségek megítélése az újszülöttés csecsemőkorban

NAGY Eszter, FARKAS Nelli, HOLLÓDY Katalin

Bevezetés - Az újszülött- és csecsemőkori görcsök elkülönítése csak a megtekintés alapján kihívást jelent a szakemberek számára is. Célkitűzés - Megvizsgálni az újszülött- és csecsemőkori paroxysmusokban jelentkező események csak inspekció alapján történő értékelését. Kérdésfeltevés - Különbözik-e a neonatológusok, a gyermekneurológusok és a neurológusok véleménye az újszülött- és fiatal csecsemőkorban gyakori paroxysmalis események megítéléséről. A vizsgálat módszere és alanyai - Tizenöt fiatal csecsemő (kétnapos - öthónapos) paroxysmalis eseményéről készült videófelvételt vetítettünk le 47 gyermek­neurológusnak és 35 neonatalis/perinatalis intenzív centrumban dolgozó neonatológusnak és szakképzett nővérnek, valamint 43 neurológusnak. Az anamnézis és az elektroencefalográfia (EEG) ismerete nélkül kellett eldönteni a válaszadóknak, hogy epilepsziás vagy nem epilepsziás eredetű eseményt látnak-e a felvételeken. Eredmények - A gyermekneurológusok és a neonatológusok az esetek 67%-ában (824/1230) ítélték meg helyesen a mozgásjelenség epilepsziás vagy nem epilepsziás voltát, szignifikáns különbséget nem találtunk a válaszaikban. A legnagyobb bizonytalanság a finom kézmozgással és a nagyon heves clonusokkal járó epilepsziás eredetű események megítélésében volt, a résztvevők mindösszesen egyharmada válaszolt helyesen. A neurológusok válaszai csak enyhe, nem szignifikáns mértékben különböztek a gyermekneurológusokétól. Következtetések - Az újszülött- és csecsemőkorban észlelt paroxysmusokban jelentkező események korrekt diagnózisához többnyire video-EEG-felvétel készítése szükséges. A neonatológusok és gyermekneurológusok megítélésében szignifikáns különbség nem mutatkozott a mozgásjelenségek differenciálásában. A gyermek- neurológusok és a neurológusok évtizedek óta tartó együttműködése segít a közös szemlélet kialakításában.

Lege Artis Medicinae

Újraközeledések a medicinához - Alexander Ferenc és Polányi Mihály pályájának kereszteződései

KELEMEN Gábor

A megismerő és a megismert kölcsönösségének kérdését vizsgáló, neves tudóssá vált Alexander Ferenc és Polányi Mihály gyermekkori barátok, gimnáziumi osztálytársak és egyetemi évfolyamtársak voltak. Életpályájuk kölcsönhatása alig kutatott. Ez a ta­nulmány ezzel a feltáratlan témával foglalkozik. Alexander 29 évesen a freudista szem­lélet mellett kötelezte el magát. Po­lányi előbb fizikai kémikussá vált, majd 45 éves korában a tudományfilozófiát vá­lasz­totta hivatásul. Írásomban azt kísérlem megmutatni, hogy eredményeik gyökerei a magyar orvosképzésben elsajátított kultúrában találhatók meg.