Lege Artis Medicinae

A carvedilol és az antioxidáns hatásmechanizmus

KOVÁCS Imre

2010. OKTÓBER 20.

Lege Artis Medicinae - 2010;20(10)

A harmadik generációs béta-receptor-blokkoló készítmények alaptípusa a carvedilol komplex adrenergblokkoló, valamint kalciumcsatornablokkoló hatással is rendelkezik. Anyagcseresemleges és kifejezett antioxidáns tulajdonságú, amelynek cardio- és vasculoprotectiv jelentősége van. Klinikai vizsgálatokban igazolták kedvező hatását cardialis dekompenzáció esetén, hypertoniás betegek célszervvédelmében, és az ischaemiás szívbetegségek primer és szekunder prevenciójában. A kedvező hatások hátterében fontos szerepet játszik szabadgyökcsapda-effektusa, amellyel a béta-blokkolók többsége nem rendelkezik. A cardiovascularis betegségek kialakulásában központi szerepet játszanak az inflammatorikus faktorok, a szabad gyökök és a vascularis károsodás prognosztikai markerének tekinthető, következményes akutfázis-fehérjék. Amennyiben a glükóz, a vérzsírok szintje, az intraluminalis nyomás a normális tartománynál magasabb, akkor ez beindítja különböző szabad gyökök fokozott termelését. Ezeket a molekulákat - elsősorban a szuperoxidot - termelő enzimek fokozott működése figyelhető meg a cardiovascularis betegségcsoportokban. A carvedilol antiinflammatorikus hatása alapvetően antioxidáns (scavenger) és szabadgyök-szuppresszív tulajdonságaiból következik. Komplex adrenergblokkoló hatásán túl, ez a képessége ad molekuláris magyarázatot kemény végpontú, klinikai vizsgálatok által igazolt hatékonyságára.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Lege Artis Medicinae

Miért kihasználatlan hazánkban a szervezett lakosságszűrés?

DÖBRŐSSY Lajos, KOVÁCS Attila, DÖBRŐSSY Bence, BUDAI András, BONCZ Imre, MARGITAI Barnabás, KOÓS Tamás

Magyarországon - a nemzeti népegészségügyi program keretében - mára kiépült a szervezett, népegészségügyi lakosságszűrés „kínálati oldala”, amely képes lenne elvégezni - a szakterület mai állása szerint megszabott időközökben - az életkor szerint veszélyeztetettnek tekintendő lakossághányad szűrővizsgálatát. A célkitűzések nem teljesülnek, mert a „keresleti oldal”, azaz a szűrési rendszer lakossági igénybevétele messze alatta marad az elvárhatónak, ennek következtében mind a szűrőprogram szakmai eredményessége, mind gazdaságossága csorbát szenved. A dolgozat számba veszi ennek lehetséges okait: a „szervezett szűrés” koncepciójának kiforratlansága, a szűrési szolgáltatás hozzáférhetőségének korlátozottsága, az egészségügyi ellátórendszer egyes anomáliái és mindenekelőtt a szűréstől távol tartó szubjektív tényezők.

Lege Artis Medicinae

Egy új DPP-IV-gátló, a saxagliptin

KIS János Tibor, MÉSZÁROS Gabriella

A saxagliptin szelektív, potens dipeptidil-peptidáz- IV- (DPP-IV-) gátló. A DPP-IV-gátlás révén csökkenti az endogén inkretin hormonok degradációját, így glükózdependens módon növeli a hasnyálmirigyszigetek inzulinelválasztását, és csökkenti a glükagon szekrécióját. A klinikai vizsgálatok során a saxagliptin monoterápiában és kombinációs kezelés során is, úgymint metformin, glibenclamid, glipizid, pioglitazon, rosiglitazon mellett is javította a klinikai glykaemiás végpontokat. Glükózdependes mechanizmusának köszönhetően monoterápiában vagy metforminnal kombinálva minimális a hypoglykaemia kockázata. Összességében jól tolerálható, és nincs érdemleges hatása a testsúlyra. A szerzők összefoglalják a saxagliptinnel végzett legfontosabb klinikai vizsgálatokat.

Lege Artis Medicinae

A menopausa hatása az immunrendszer működését szabályozó gének transzkriptomikai változásaira humán csontszövetben

BALLA Bernadett, KÓSA P. János, KISS János, PODANI János, TAKÁCS István, LAZÁRY Áron, BÁCSI Krisztián, NAGY Zoltán Zsolt, SPEER Gábor, LAKATOS Péter

BEVEZETÉS - Napjainkban már általánosan elfogadott, hogy az immunrendszer és a csontrendszer funkcionális kapcsolatban áll egymással. A menopausát követő nemihormon-hiány mind a csontszövet, mind az immunrendszer élettani folyamatait közvetve és közvetlenül egyaránt befolyásolja, megváltoztatva ezzel komplex kölcsönhatásukat. Munkánk célja volt, hogy meghatározzuk az immunrendszer szabályozásában központi szerepet betöltő gének expressziós mintázatát postmenopausás és praemenopausás, nem osteoporoticus csontszövetekben, különböző statisztikai analízisek alkalmazásával. ANYAGOK ÉS MÓDSZEREK - Kísérleteinkben 10 postmenopausában és hat, életkorban egyeztetett praemenopausában lévő nő csontszövetmintáit használtuk fel. A kiválasztott 50, immunológiai szempontból meghatározó gén transzkripciós aktivitásának eltéréseit TaqMan-próbaalapú kvantitatív valós idejű RT-PCR rendszerben vizsgáltuk. Az adatok statisztikai értékelését Mann-Whitney-féle U-teszt és diszkriminanciaanalízis (DFA) segítségével végeztük el. EREDMÉNYEK - Az egyparaméteres elemzés rámutatott három génre (CD14, HLA-A, ITGAM/ CD11b), amelyek kifejeződése szignifikánsan (p ≤0,05) csökken a postmenopausás csontban. Emellett hat gén (C3, CD86, IL-10, IL-6, TGFB3, TNFSF11/RANKL) átíródásának mértéke fokozódik a menopausát követően. Multiparaméteres DFA statisztika alkalmazásával a csontszövet menopausalis állapota határozottan elkülöníthető egymástól a legjobb elválást mutató géncsoportok - a T-sejt-függő immunfolyamatokban érintett gének, illetve a veleszületett immunitás részét képező antigénprezentációs folyamatokat kódoló gének - alapján. KÖVETKEZTETÉSEK - Immunológiai szempontú komplex transzkripciós profilvizsgálat alapján képesek voltunk jellemezni a csontszövet eltérő menopausás stádiumait. Genetikai információink hozzájárulhatnak az immun- és csonthomeosztázis összefüggéseinek további értelmezéséhez, illetve a menopausa következtében módosult csontszöveti mikrokörnyezetben zajló immunológiai mechanizmusok megértéséhez.

Lege Artis Medicinae

Percutan endoszkópos gastrostomia: mikor, kinek, hogyan? PEG és mellkassebészet?

KOTSIS Lajos, TALLER András

Lege Artis Medicinae

Retroperitonealis fibrosis képét utánzó pancreascarcinoma

RÉDEI Csaba, ESZES Noémi, HAJNAL Péter, MÁTÉ Miklós, SIMON Károly, TÓTH Julianna, POZSÁR József, TOPA Lajos

BEVEZETÉS - A pancreascarcinoma diagnózisa a mai korszerű vizsgálómódszerek mellett az esetek többségében biztonsággal felállítható, bár a tünetek késői megjelenése miatt a betegség gyakran csak előrehaladott stádiumban kerül felismerésre. A diagnózis felállítása időnként nehézséget okozhat; leggyakrabban a hasnyálmirigyrák és a krónikus pancreatitis elkülönítése jelent gondot. Esetismertetésünkben a pancreascarcinoma olyan ritka megjelenési formáját mutatjuk be, amikor a tumor retroperitonealis fibrosis képét utánozva nehezítette a pontos diagnózis felállítását. A képalkotó vizsgálatok nem igazoltak pancreaslaesiót. A hasnyálmirigyrák ilyen formában történő manifesztációjára a nemzetközi irodalomban nem találtunk példát. ESETISMERTETÉS - Hetvenhét éves férfi betegünk egy éve állt urológiai és nefrológiai gondozás alatt bizonytalan postrenalis eredetű hydronephrosis miatt. Az akkor (fél éve) végzett CTvizsgálattal nem tudták egyértelműen igazolni a hydronephrosis okát. A látott kép alapján ureterfibrosis lehetősége merült fel. Osztályunkra több napja tartó hányinger, hányás, hasi diszkomfort miatt vettük fel. Fizikális vizsgálattal a mellkasröntgen által is igazolt jobb oldali mellkasi folyadékgyülemen kívül egyéb kóros eltérést nem találtunk. A folyadék citológiai vizsgálata a malignitást nem tudta kizárni (C3). Gasztroszkópia során Helicobacter pylori-negatív gastritis chronica igazolódott, valamint a gyomor corpusában a hátsó fal felől kerekded benyomat volt látható. A hasi ultrahang bal oldali (korábban is fennálló) hydronephrosist és jobb oldali üregrendszeri pangást írt le. Hasi CT-vizsgálat a duodenum lumenét beszűkítő, a mesenterialis gyökre, valamint az aorta ventralis falánál a praerenalis és retroperitonealis fasciára is kiterjedő, az uretereket befogó kötőszövetes infiltrációt igazolt, pancreaslaesiót nem írt le. A látott kép alapján retroperitonealis fibrosis, Ormond-betegség lehetősége merült fel. A gyomorürülés biztosítása, valamint szövettani mintavétel céljából sebészi exploráció történt, amely során a Treitz-szalag magasságában duodenumleszorítást okozó, a májkaputól a Douglas-tasakig terjedő porckemény szövetmasszát észleltek. Tumoros szövetszaporulatot találtak a vékonybelek egész hoszszában a bélfal mentén, a mesenterium lemezei között is. Az elváltozásból vett minta szövettani vizsgálata a hisztológiai kép és az immunhisztokémiai reakciók alapján pancreascarcinomát igazolt. KÖVETKEZTETÉS - A pancreascarcinoma első jele lehet a kiterjedt retroperitonealis infiltráció, amely kezdődhet akár az ureterek érintettségével. A képalkotó vizsgálatokkal kimutatott kötőszövetes jellegű, retroperitonealis szerveket érintő infiltratív folyamatoknál a retroperitonealis fibrosison kívül a pancreascarcinoma lehetőségére is gondolni kell, akkor is, ha nem igazolható egyértelmű pancreaslaesio. A diagnosztikai algoritmus mindkét esetben hasonló, a végső diagnózist a szövettani vizsgálat eredménye adja.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Ideggyógyászati Szemle

A pantethin aktuális orvosi vonatkozásai (angol nyelven)

HORVÁTH Zoltán, VÉCSEI László

A pantethein - amelynek stabil diszulfid formája a pantethin - a koenzim A terminális egysége, s központi szerepet játszik a lipid- és szénhidrát-anyagcserében. Koenzim A szükséges több mint 70 anyagcsereút zavartalan működéséhez. Ezek közül a legfontosabbak: a zsírsavak oxidációja, a szénhidrátok metabolizmusa, a piruvát- és aminosav-katabolizmus, a haem és az acetil-kolin szintézise, a II. fázisú detoxikálás és az acetiláció. A molekula jótékony hatását elsősorban vascularis kórfolyamatokban vizsgálták, ahol igazolódott lipidcsökkentő, thrombocytafunkciót gátló és lipidperoxidációt mérséklő effektusa. Emellett neuroendokrin szabályozó szerepe, valamint nefrológiai (cystinosis) és szemészeti (cataracta) alkalmazása is bebizonyosodott. A pantethin igen jól tolerálható, s mellékhatása nem számottevő. Preklinikai és klinikai eredmények alapján javasolható alkalmazása kiegészítő terápiaként.

Hypertonia és Nephrologia

A β-blokkolók helye a hypertonia kezelésében, különös tekintettel a carvedilolra

PÁLL Dénes, MARODA László, ZRÍNYI Miklós

Az elmúlt évek hypertonia ajánlásaiban történtek változások, amelyek a β-blokkolók pozícióját is érintették. A szerzők áttekintik a β-blokkolók törzsfejlődését, bemutatják a hatóanyagok közötti markáns különbségeket. A harmadik generációs, vasodilatator típusú carvedilolra fókuszálva ismertetik a korszerű készítmények eltérő hemodinamikai és metabolikus hatását. A carvedilol nem a perctérfogat csökkentésével, hanem a perifériás érellenállás mérséklésével csökkenti a vérnyomást. Másrészt - szemben a hagyományos β-blokkolók kedvezőtlen metabolikus tulajdonságaival - mind a szénhidrát-, mind a lipidanyagcsere szempontjából legalább neutrális hatással rendelkezik. A további kedvező cardialis hatások közül kiemelendő a balkamra-hypertrophia mérséklése, a coronariák rezerv kapacitásának javítása. A vasodilatator típusú β-blokkolók (carvedilol, nebivolol) egy értelműen indikáltak a magasvérnyomás-betegség kombinációs kezelésében, különös tekintettel szívelégtelenség vagy coronariabetegség, illetve szívinfarktus utáni állapot esetén.

Lege Artis Medicinae

A carvedilol alkalmazása invazív coronariaintervenciók után

KOVÁCS Imre

Az akut szívinfarktus kezelésének alapvető célja az elzáródott érszakasz minél gyorsabb mechanikus vagy litikus megnyitása és nyitva tartása. Az elzáródott erekben a véráramlás újbóli megindítása az érszakasz ellátási területén térfogati, nyomási és metabolikus terhelést eredményez, amely egy patofiziológiás kaszkád aktiválását indítja el. Ennek során a katecholamin, RAS, a neutrofilaktiváció, a következményes szabadgyök-produkció, a proinflammatorikus citokinek szintjének emelkedése, intracelluláris kalciumszintnövekedés, vagyis az oxigénparadoxon az érnyitás patofiziológiai kísérője. A fenti folyamatok blokkolásában a béta-receptorblokkolók I. osztályú, A típusú evidenciával rendelkeznek. Számos klinikai vizsgálatban igazolták evidenciaszinten klinikai hatékonyságukat percutan coronariaintervenciót követően. A PAMI, StentPAMI, AirPAMI, CADILLAC vizsgálatok eredményei bizonyították a béta-blokkolók mortalitást, morbiditást csökkentő hatását a beavatkozás után. A harmadik generációs carvedilol az ST-elevációval járó szívinfarktus miatt végzett sikeres percutan coronariaintervenció során béta- és alfa-blokkoló, kalciumcsatorna-blokkoló, szabadgyökcsapda tulajdonsága révén elméleti és klinikai megfontolások alapján egyaránt elsőként választandó szer. Állatkísérletekben igazolták, hogy a posztinfarktusos reperfúzió, valamint a kamraremodelláció mértékét mutató markereket (MCP1, MMP2, TIMP2) a carvedilol nagyobb mértékben csökkenti, mint a metoprolol. Ugyancsak állatkísérletekben igazolták több béta-blokkoló közül, hogy a carvedilol volt a leghatékonyabb a reperfúziós gap junction struktúra károsodásának kivédésében, valamint a reperfúzió indukálta kamrai aritmiák gátlásában a connexin 43 helyreállításával. Számos kemény végpontú, humán vizsgálatban igazolták kedvező hatását a szívinfarktust követő cardiovascularis eseményekre, mortalitásra. A carvedilol egyedülálló hatékonyságát igazolta a PCI-t követő vascularis prevencióban rövid és hosszú távon a carvedilollal „feltöltött” stent hatékonysága bevonat nélküli fémstenttel összehasonlítva. Várhatóan 2015-ben fogjuk megismerni a carvedilol posztintervenciós, hosszú távú (hároméves) hatékonyságát nagy létszámú (n=7500) betegcsoporton a kyotói egyetem által koordinált CAPITAL-RCT vizsgálatban. A carvedilollal végzett experimentális és klinikai vizsgálatok eredményei igazolták, hogy a béta-blokkolók közül a carvedilol kiemelten ajánlott a sikeres percutan coronariaintervenciót követő oxigénparadoxon kivédésében, a következményes myocardiummentésben.

LAM Extra Háziorvosoknak

A carvedilol és az antioxidáns hatásmechanizmus

KOVÁCS Imre

A harmadik generációs béta-receptor-blokkoló készítmények alaptípusa a carvedilol komplex adrenergblokkoló, valamint kalciumcsatornablokkoló hatással is rendelkezik. Anyagcseresemleges és kifejezett antioxidáns tulajdonságú, amelynek cardio- és vasculoprotectiv jelentősége van. Klinikai vizsgálatokban igazolták kedvező hatását cardialis dekompenzáció esetén, hypertoniás betegek célszervvédelmében, és az ischaemiás szívbetegségek primer és szekunder prevenciójában. A kedvező hatások hátterében fontos szerepet játszik szabadgyökcsapda-effektusa, amellyel a béta-blokkolók többsége nem rendelkezik. A cardiovascularis betegségek kialakulásában központi szerepet játszanak az inflammatorikus faktorok, a szabad gyökök és a vascularis károsodás prognosztikai markerének tekinthető, következményes akutfázis-fehérjék. Amennyiben a glükóz, a vérzsírok szintje, az intraluminalis nyomás a normális tartománynál magasabb, akkor ez beindítja különböző szabad gyökök fokozott termelését. Ezeket a molekulákat - elsősorban a szuperoxidot - termelő enzimek fokozott működése figyelhető meg a cardiovascularis betegségcsoportokban. A carvedilol antiinflammatorikus hatása alapvetően antioxidáns (scavenger) és szabadgyök-szuppresszív tulajdonságaiból következik. Komplex adrenergblokkoló hatásán túl, ez a képessége ad molekuláris magyarázatot kemény végpontú, klinikai vizsgálatok által igazolt hatékonyságára.

Hypertonia és Nephrologia

A carvedilolterápia jelentősége a hypertonia kezelésében

KÉKES Ede

A szerző a nemzetközi és hazai irodalom adatai alapján összefoglaló elemzést készített az egyik legmodernebb, vasodilatator tulajdonságú β- adrenerg-blokkoló szerről, a carvedilolról. Mivel a szerző hosszú évek óta foglalkozik a β-blokkoló kezeléssel, saját tapasztalatait is bemutatta. A hypertonia mint népbetegség kezeléséből soha nem lehetett a β-blokkolókat kiszorítani, és mai felfogásunk szerint egyenértékűek a többi antihipertenzív gyógyszercsaláddal. Ennek egyik legfontosabb lépcsője az volt, hogy a hagyományos β-blokkolókat kiszorították az erősen β1-szelektív szerek, illetve döntő módon a 3. generációs nálunk kapható β-blokkolók (carvedilol és nebivolol). A carvedilol számos sajátos kedvező tulajdonsággal rendelkezik, mint a vasodilatatio, antioxidáns hatás, antiatheroscleroticus effektus, a vascularis tágulékonyságot javító hatás, a kamrahypertrophia regressziója, a coronariaáramlási rezerv javítása. Mindezek egyértelművé teszik, hogy a vérnyomáscsökkentő kezelésben adásával megbízható sikereket lehet elérni monoterápiában és más szerekkel történő kombinációban. Hazánkban az esetek körülbelül 30-35%-ában használnak az orvosok β-blokkoló szereket a hypertonia kezelésében.