Lege Artis Medicinae

A betegágy melletti döntéselemzés kiskátéja - Diagnosztikus függvények

VOKÓ Zoltán

2011. JÚNIUS 20.

Lege Artis Medicinae - 2011;21(06-07)

Ez a sorozat arra vállalkozik, hogy a szókratészi dialógusok formájában megismertesse az olvasókkal az orvosi döntéselmélet kvantitatív modelljét, megmutassa, hogy hogyan lehet a klinikai vizsgálatokból származó eredményeket felhasználni a betegágy melletti döntéshozatalban. A sorozat a klinikai kutatási eredmények felhasználóinak készült. Extra tartalom: Appendicitis Lintula diagnosztikus függvény

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Lege Artis Medicinae

Az információs forradalom orvosi szemmel

HORVÁTH Tamás

Az 1990-es évek eleje óta az információtechnológia fejlődésének köszönhetően óriási változást élünk át, amelyet akár információs forradalomnak is hívhatunk, mivel méretében szinte az ipari forradalomhoz hasonlítható.

Lege Artis Medicinae

Thrombocytaaggregáció-gátlás alsó végtagi érszűkületben szenvedő betegek esetében - Valóban jól kezeljük őket?

JÁRÁNYI Zsuzsanna

A perifériás érbetegségek előfordulási gyakorisága és a halálozásban játszott jelentős szerepe miatt megfelelő kezelésük is nagyobb figyelmet érdemel. BETEGEK - A Semmelweis Egyetem Érsebészeti Klinikáján 45, érműtétre került beteget vizsgáltunk. EREDMÉNYEK - Bebizonyosodott, hogy a rutinszerűen alkalmazott acetilszalicilsav nagy részüknél (60%) - főleg a veszélyeztetettebb csoportokban - hatástalan volt. A clopidogrelkezelés viszont csak 11%-ban volt ineffektív. KÖVETKEZTETÉSEK - Az irodalom áttekintése és saját vizsgálataink alapján a szekunder prevencióra minden érbeteg esetében, de a veszélyeztetett csoportokban primer prevencióra is a clopidogrelt tartjuk az elsőként választandó thrombocytaaggregáció- gátlónak.

Lege Artis Medicinae

Az infektológia változása az elmúlt két évtizedben

SZALKA András

A fertőző betegségek és a különböző fertőzések napjainkban mind a fejlődő, mind az iparilag fejlett országokban tömeges megbetegedéseket okoznak, és a halálozás is jelentős. Annak ellenére, hogy az utóbbi évtizedekben egyre több ismerettel rendelkezünk a mikrobákról, a kórképek hatásos kezeléséről és a megelőzés lehetőségeiről, világszerte évente több mint 13 millióan halnak meg fertőzéses megbetegedésekben. Az utóbbi két évtizedben is egyre több új kórokozót és fertőzéses eredetű kórképet ismertünk meg, és tapasztaljuk, hogy már szinte feledésbe merült fertőző betegségek újból jelentős számban bukkannak fel. Újdonságként lehet említeni mindazokat a megbetegedéseket, amelyek kezelésére nem vagy alig rendelkezünk hatásos antimikrobás gyógyszerekkel, és a megelőzésükre sincs hatásos vakcina. Egyre gyakoribb a multi- és pánrezisztens mikrobák izolálása, ugyanakkor ezeknek a fertőzéseknek a leküzdésére a közeljövőben nem várhatók újabb antibiotikumok. A nagy gyógyszergyárak abbahagyták az antibiotikumok kutatását. Ebben a helyzetben csak azt tehetjük, hogy megpróbáljuk az antibiotikumokat racionálisan használni, és komolyan vesszük a megelőzést és az infekciók kontrollját mind a járóbeteg-ellátásban, mind a kórházakban. A jelenleg használatos antibiotikumok hatásosságának megőrzése mindenkinek érdeke és felelőssége.

Lege Artis Medicinae

Különböző inzulinszekretagóg szerek cardiovascularis kockázatának és halálozásának az összehasonlítása a metforminéval

WINKLER Gábor

Jóllehet, korábban több megfigyelésben felvetették a szulfanilurea (SU) típusú vegyületek keringési kockázatot fokozó szerepét, e készítmények ma is a 2-es típusú diabetes (T2DM) vércukorcsökkentő kezelésének integráns részét képezik.

Lege Artis Medicinae

A diabeteses retinopathia új kezelési lehetősége - A PPAR-α-agonista fenofibrát hatása

CSÁSZÁR Albert

A diabeteses retinopathia (DR) a látásgyengülés vezető oka világszerte. A diabeteses betegek közel felénél már megfigyelhető, és súlyossága fokozódik a diabetes előrehaladtával. Kialakulásában szerepet játszik a glükotoxicitás, a lipotoxicitás és a hypertonia. Kezelését tekintve a nem invazív lehetőségek közül a cukorháztartás és a vérnyomás kontrollja játszik bizonyos szerepet. Az új vizsgálatok eredményei alapján a RASgátlók és a fenofibrátkezelés jelent ígéretes lehetőséget a DR progressziójának gátlásában vagy regresszió indukálásában. Két nagy tanulmány (FIELD, ACCORD Eye) bizonyította a fenofibrátterápia szignifikáns eredményességét a DR miatti lézerkezelések visszaszorítása területén. A lipidváltozásoktól függetlennek tartható hatékonyság elsősorban a fenofibrátok PPAR-α-agonista hatásmechanizmusával magyarázható. A DR új kezelési lehetőségeit taglaló állásfoglalások szerint a fibrátterápia a DR viszszaszorításának egyik ígéretes új útját jelenti.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Lege Artis Medicinae

Pajzsmirigybetegségek – amit a mindennapi gyakorlatban tudni kell

BAKOS Bence, TAKÁCS István

A pajzsmirigy betegségei nemcsak az endokrin kórképek között, de általában véve is igen gyakoriak. Minden klinikus, szakterületétôl és érdeklôdésétôl függetlenül, óhatatlanul találkozik pajzsmirigybetegekkel a mindennapokban. Bár a pajzsmirigybetegségek diagnosztikus és terápiás palettája az elmúlt évtizedben nem sokat változott, a betegek ellátásában több olyan intenzíven kutatott terület van, melyek újdonságaival fontos tisztában lennünk. Összefoglalónkban a forrongó témák közül tekintünk át hármat.

Ideggyógyászati Szemle

[Heveny vestibularis szindróma képében jelentkezô késôi meningitis carcinomatosa – klinikopatológiai esetismertetés]

JARABIN András János, KLIVÉNYI Péter, TISZLAVICZ László, MOLNÁR Anna Fiona, GION Katalin, FÖLDESI Imre, KISS Geza Jozsef, ROVÓ László, BELLA Zsolt

[Célkitûzés – Bár a szédülés a leggyakrabban elôforduló panaszok egyike, a vestibularis perifériák hirtelen kialakult tónusaszimmetriája hátterében mégis ritkán találunk peri­fériás eredetû betegséget utánzó malignus koponyaûri tumorokat. Dolgozatunk egy heveny vestibularis szindróma klinikai képében jelentkezô, késôi, temporalis csontot is beszûrô, disszeminált, generalizált mikrometa­sztá­zi­sok­kal járó meningitis carcinomatosa esetet mutat be, ami egy primer pecsétgyûrûsejtes gyomorcarcinoma fel­ébredé­sét követôen jelent meg. Kérdésfelvetés – Célul tûztük ki, hogy azonosítjuk azon patofiziológiai folyamatokat, melyek magyarázatul szolgálhatnak a daganat felébredésére, disszeminációjára. A vestibularis tónusaszimmetria lehetséges okait szintén vizsgáltuk. Ötvenhat éves férfi betegünk interdiszciplináris orvosi adatait retrospektíven elemeztük. Összegyûjtöttük és részletesen újraértékeltük az eredeti klinikai és patológiai vizsgálatok leleteit, majd új szövettani festésekkel és immunhisztokémiai módszerekkel egészítettük ki a diagnosztikus eljárásokat. Kórboncolás során a nagyagy és a kisagy oedamás volt. A bal piramiscsont csúcsát egy 2 × 2 cm nagyságú daganatmassza szûrte be. A gyomorreszekátum eredeti szövettani metszeteinek újraértékelése submucosus daganatinfiltrációt igazolt vascularis invázió jeleivel. Immunhisztokémiai vizsgálatokkal dominálóan magányosan infiltráló daganatsejteket láttunk cytokeratin 7- és vimentinpozitivitással, valamint részleges E-kadherin szövettani festésvesztéssel. A kórboncolás során nyert szövetminták ezt követô hisztológiai vizsgálatai igazolták a disszeminált, többszervi mikroszkopikus daganatinváziót. Az újabb eredmények igazolták, hogy a vimentin kifejezôdése, valamint az E-kadherin elvesztése szignifikáns (p < 0,05) kapcsolatot mutat az elôrehaladott stádiummal, a nyirokcsomóáttétek jelenlétével, a vascularis és neuralis invázióval, valamint a nem differenciált szöveti típussal. Betegünk középkorú volt és nem volt immunhiányos állapotban, így a gyomorcarcinoma kilenc éven át tartó alvó állapotot követô felébredését nem tudtuk megmagyarázni. A daganat szervspecifikus tropizmusa, melyet a „seed and soil” teóriával magyaráznánk, kifejezetten váratlan volt, mivel a gyomorrákok ritkán képeznek áttétet az agyburkokon, hiszen a daganatsejtek elenyészô számban jutnak át a vér-agy gáton. Következtetések – Az elôzményben szereplô malignus folyamat, valamint egy új neurológiai tünet megjelenése fel kell, hogy keltse a klinikus figyelmét a központi ideg­rendszer daganatos érintettségére, melyet adekvát, célzott diagnosztikus és terápiás stratégia megtervezése kell, hogy kövessen. Ehhez célzott szövettani festési eljárások, specifikus antitestek alkalmazása szükséges. A közelmúlt eredményei sejtkultúrákon igazolták a metformin epithelialis-mesenchymalis transitiót erôsen gátló hatását gyomor­rák esetében. Így további kutatást kell végezni azon esetekben, amelyekben az epithelialis-mesenchymalis transitióra pozitív eredményeket kapunk.]

Ideggyógyászati Szemle

Magas nyaki gerincvelôsérült beteg komplex intenzív ellátása, rehabilitációja rekeszi pacemaker alkalmazásával

FODOR Gábor, GARTNER Béla, KECSKÉS Gabriella

2016 nyarán motorbalesetben politraumát szenvedett 21 éves nôt szállítottak kórházunkba. Diagnosztikus vizsgálatokkal a C. II. csigolyán a dens teljes csontszéles­ségnyi, gerincvelôt komprimáló diszlokációval járó törése, a bal humerus mellett a femur, illetve a sacrum és az os pubis törése igazolódott. Osztályunkon eltöltött 1,5 éve alatt a légzési elégtelenség és a tetraplegia következtében fellépô problémákkal kellett megküzdenünk. Ennek része­ként került sor a svédországi Uppsalában elektrofiziológiai vizsgálatra és rekeszi pacemaker beültetésére. A gerinc­velô-sérülés korszerû, komplex ellátása és rehabilitációja több orvosi és nem orvosi szakma szoros szakmai együtt­mûködését igényli. Célunk a maximálisan elérhetô életminôség (quality of life) megteremtése volt. Érdemes a tör­ténetünk szélesebb körben történô bemutatása, hiszen jó példaként szolgálhat orvosi és nem orvosi társszakmák szoros együttmûködésére.

Ideggyógyászati Szemle

[A Teszteld a memóriádat (Test Your Memory) magyar változatának validálása]

KOLOZSVÁRI Róbert László, KOVÁCS György Zoltán, SZŐLLŐSI József Gergő, HARSÁNYI Szilvia, FRECSKA Ede, ÉGERHÁZI Anikó

[Az elkövetkező néhány évtizedben várható az Alzheimer-kór (AK) egyre gyakoribb előfordulása, mely még sürgetőbbé teszi, hogy a betegséget minél koraibb stádiumában ismerjük fel. A Teszteld a memóriádat (Test Your Memory - TYM) egy önkitöltős, rövid kognitív szűrőteszt, mely az Alzheimer-kór felismerésére ajánlott. Célunk a Teszteld a memóriádat magyar változatának (TYM-HUN) validálása volt AK-ban. Hatvanéves és ennél idősebb személyeket vizsgáltunk a TYM-HUN teszttel, 50, Alzheimer-dementiában szenvedő beteget és 50 egészséges kontrollszemélyt vontunk be a vizsgálatba. A TYM-HUN és a Mini Mental Teszt (MMSE) diagnosztikus értékét hasonlítottuk össze Alzheimer-dementiában. Meghatároztuk a TYM-HUN szenzitivitását és specifitását is az AK felismerésében. Az AK-betegek átlagos MMSE-pontszáma 15,5/30, a TYM-HUN teszten 20,3/50 volt. Az egészséges kontrollcsoport tagjainak átlagos MMSE-pontszáma 27,3/30, a TYM-HUN-pontszáma 42,7/50 volt. A TYM-HUN teljes pontszáma szignifikánsan korrelált az MMSE pontszámával (Spearman’s rho, r=0,8830; p<0,001). A többváltozós logisztikus regressziós modell alapján a TYM egy pontszámmal való emelkedése 36%-kal csökkenti az AK valószínűségét. A TYM-HUN teszten 35/36 bizonyult optimális ponthatárnak az AK felismerésére, ahol a teszt szenzitivitása és specificitása is 94%. A TYM teszt alkalmas szűrőeszköz a memóriaprob- lémákra, nagyobb ponthatárokkal rendelkezik, mint az MMSE, valamint teljesíti a nem specializálódott szakmai személyzet elvárásait is a rövid kognitív szűrőteszttel szemben. A TYM-HUN használható az Alzheimer-kór felismerésére és jól alkalmazható szűrőteszt a magyar memóriaklinikák és az alapellátásban dolgozók számára is.]

Lege Artis Medicinae

A sarcopenia – izomfogyás – patomechanizmusa, klinikai képe és metabolikus társbetegségei

VERECKEI Edit, HODINKA László

A sarcopenia, vagy idôskori izomerô- és izomtömeg-csökkenés napjaink demográfiai változásainak, azaz a hosszabb élettartam miatt az idôsebb korosztály nagyobb számának köszönhetôen is igen komoly népegészségügyi probléma. Az életkor elô­rehaladtával az izomszövet fokozatosan leépül, a folyamat eredményeként pedig csökken az izom tömege és ereje. Ezt az ál­lapotot ne­vezzük sarcopeniának. A sarcopenia az izomtömeg, az izomerô és a funk­cionális füg­getlenség egyidejû csökkenése. Ezzel párhuzamosan a fizikai teljesítmény romlik (gyengeség, lassúság, egyensúlyvesztés). Ezek halmozódó hiányok, következményük a fáradtság, az öregviselkedés, a fogyás. Többnyire szellemi ha­nyatlással jár, és fokozódó elszigetelôdéshez vezet. A sarcopenia elsôdleges formája az izomsejtek energiatermelésének csökkenése, majd az életkorral arányos pusztulása. Másod­la­gosan a hormonális kiesések, az idegrendszer betegségei, a kevés mozgás, a tápanyagok felszívódásának zavarai, éhezés, idült fertôzés gyorsítja ezt a folyamatot és súlyosbítja az érintett állapotát. A sarcopenia kialakulásában összetett genetikai, biokémiai, hormonális mechanizmusok vesznek részt. Involúciós folyamat, amelyben az izomzatot felépítô tényezôk és a lebontás egyensúlya megbomlik. A sarcopeniás állapot kockázatainak felismerésére, szûrésére és kórismézésére kérdôívet és algoritmust dolgoztak ki, amely konkrét határértékek mentén választja el a sarcopeniásokat a nem sarcopeniásoktól. A 65 év felettiek járásának sebessége, a kezek szorítóereje és a mért vagy számított izomtömeg azok a vágáspontok, amelyek alapján a sarcopenia kimondható. A sarcopenia addig tekinthetô az „élet­tani” öregedés részének és azután válik betegséggé, amikor a diagnosztikus határértékek átlépé­sekor az érintett által megélt funkcionális akadályok és az életminôség romlása bekövetkezik. A sarcopenia megelôzése és kezelése, az elesés kockázatának csökkentése a rendszeres erôkifejtést igénylô aktív tornagyakorlatok és mozgáskoordinácós gyakorlatok végzésén alapul. A gyógyszeres kezelés lehetôségei korlátozottak, a kínálkozó molekuláris terápiás célpontok ellenére nincs a látóhatáron meggyôzôen hatásos innovatív terá­piás eszköz. A mozgásterápia mellett az izomfejlôdést serkentô aminosavak, így a leu­cin, illetve a β-hidroxi-metilbutirát ana­lógja alkalmazásának hatásossága mellett szólnak gyenge bizonyítékok.