Lege Artis Medicinae - 2006;16(01 klsz)

Lege Artis Medicinae

2005. NOVEMBER 30.

A háziorvos feladatai az akut coronariaszindróma ellátásában

SZABÓ János, BALOGH Sándor

Az akut coronariaszindrómában szenvedő beteg gyógyulásának esélyeit jelentősen befolyásolja a pontos diagnózis felállításának gyorsasága, a szakszerű helyszíni ellátás és a lehető legrövidebb időn belüli - a legoptimálisabb végleges ellátást nyújtó - gyógyintézetbe szállítás.

Lege Artis Medicinae

2005. NOVEMBER 30.

Az akut coronariaszindrómában szenvedő betegek mentőellátása

BURÁNY Béla

Magyarországon az Országos Mentőszolgálat roham- és esetkocsi-állománya hivatott biztosítani az akut coronariaszindrómás betegek eredményes prehospitalis ellátásához szükséges személyi és tárgyi feltételeket. A mellkasi fájdalom jelentkezésekor minél előbb értesíteni kell a mentőket. A mentésirányítás feladata a várható szükségletnek megfelelő mentőegységek riasztása a betegekhez.

Lege Artis Medicinae

2005. NOVEMBER 30.

Az akut coronariaszindróma ellátása a percutan intervenciós lehetőség nélküli coronariaőrzőkben

RÓNASZÉKI Aladár

A percutan intervenciós lehetőség nélküli coronariaőrzők szerepe jelentősen megváltozott az akut coronariaszindrómás betegek ellátásában amióta a mechanikus reperfúziós eljárások előtérbe kerültek a gyógyszeres kezeléssel szemben és ezek indikációs köre is kiszélesedett. A hagyományos sürgősségi terápiát az ilyen intenzív osztályra érkező betegnél annak függvényében alakítjuk ki, hogy az invazív beavatkozás szükséges vagy lehetséges-e.

Lege Artis Medicinae

2005. NOVEMBER 30.

Percutan coronariaintervenció alkalmazása akut coronariaszindrómában

ANDRÁSSY Péter

Napjainkban változott a percutan coronariaintervenció indikációja mind az ST-elevációs, mind a nem ST-elevációs, instabil angina csoportba tartozó, akut coronariaszindrómás betegek esetében. Rövid áttekintést adunk az indikációkról a fenti csoportokban, valamint ismertetjük a primeren végzett és a sikeres vagy sikertelen thrombolysist követő intervenciók eredményeit és javallatait a legújabb ajánlások szerint.

Lege Artis Medicinae

2005. NOVEMBER 30.

Antithromboticus gyógyszeres kezelés akut coronariaszindrómában

KISS Róbert Gábor

Az akut coronariaszindróma ellátása igen kiterjedten átalakult az elmúlt két-három évtizedben. Az orvoslás haladása egy nagyságrenddel kedvezőbb kórházi halálozást eredményezett, legalábbis ST-elevációs akut coronariaszindrómában. Jelenleg az orvosi gondolkodás homlokterében az akut coronariaszindróma ellátásában az invazív percutan revascularisatiók állnak.

Lege Artis Medicinae

2005. NOVEMBER 30.

Arrhythmiák akut myocardialis infarctusban

TOMCSÁNYI János

Az akut myocardialis infarctushoz társuló arrhythmiák gyakoriak, az extrasystoléktól kezdve a kamrai tachycardiákig szinte minden formájuk fellelhető. Jelen közleményben az infarktust kísérő leggyakoribb és fontosabb ritmuszavarok diagnosztikájával, prognózisával és kezelésével foglalkozunk.

Lege Artis Medicinae

2005. NOVEMBER 30.

Vérzsírszintcsökkentés akut coronariaszindrómában

MÁRK László

Tanulmányok sora igazolja, hogy akut coronariaszindróma esetén a betegek statinkezelése javítja a klinikai kimenetelt, részben a lipidcsökkentés, részben a plakkot is stabilizáló pleiotrop hatások révén. A statinkezelés kapcsán felmerül a kérdés, hogy a tünetek kezdetéhez képest mikor indítsuk el. Az erre irányuló vizsgálatok egybehangzóak arra vonatkozóan, hogy a statinkezelést már a tünetek felléptekor szükséges elkezdeni.

Lege Artis Medicinae

2005. NOVEMBER 30.

Vérnyomáscsökkentés akut coronariaszindrómában

BECKER Dávid

Az akut coronariaszindrómában szenvedő betegek korai megfigyelése és kezelése a coronariaőrzőben történik. A hypertonia a szindróma egyik fő kockázati tényezője. A betegek jelentős részének az akut szituációban magas a vérnyomása, amelyet az akut stresszhatás is tovább emelhet.

Lege Artis Medicinae

2005. NOVEMBER 30.

Rehabilitáció akut coronariaszindróma után

SÁNDORI Klára

Az akut coronariaszindróma kezelésében bekövetkező változások hatást gyakoroltak a rehabilitációra is. Az érvényben lévő nemzetközi és hazai szakmai ajánlások ezekkel a változásokkal alig foglalkoznak. Annyi biztosan látható, hogy a betegek túlnyomó többsége nem kerül rehabilitációs programokba az akut revascularisatiós beavatkozás után. Éppen azok maradnak ki, akiknek a legtöbb hasznuk volna a multidiszciplináris megközelítésből.