LAM KID

Csontritkulásban szenvedõ betegek életminõsége Magyarországon

VOKÓ Zoltán, INOTAI András, HORVÁTH CSABA, BORS Katalin, SPEER Gábor, KALÓ Zoltán

2013. DECEMBER 20.

LAM KID - 2013;3(04)

CÉL - Keresztmetszeti vizsgálatunk célja az életminőség csontritkulásos törések miatti romlásának becslése volt. MÓDSZEREK - A vizsgálatot csontritkulásos betegek gondozására és csonttörések akut ellátására szakosodott 21 centrumban végeztük, 840 beteg bevonásával. A betegeket véletlenszerűen választottuk, és a törés lokalizációja, illetve a törés óta eltelt idő szerint csoportosítottuk őket. Az életminőséget a Qualeffo-41 és az EuroQoL-5D kérdőívekkel értékeltük. EREDMÉNYEK - Eredményeink közül kiemelendő, hogy az egynél több morfometriás csigolyatörést szenvedett betegeknél kaptuk az EQ-5D index legalacsonyabb medián értékét (0,59). A tünetet mutató csigolya-, combnyak- és kartörések szintén jelentősen rontották az életminőséget. Hasonlóan, az egynél több morfometriás csigolyatörést szenvedett betegeknél kaptuk a legrosszabb Qualeffo- 41-pontértéket. Életkorra és nemre történő korrigálás után a combnyaktörést vagy morfometriás csigolyatörést szenvedett betegeknél legalább 0,2 értékkel kisebb a hasznossági értékek átlaga, mint azoknál a csontritkulásban szenvedő betegeknél, akiknek a kórtörténetében nem szerepel csonttörés. Azoknál a betegeknél, akiknél a kórtörténetben több mint egy éve combnyaktörés szerepelt, ugyanolyan rossz volt az életminőség, mint az akut törést szenvedett betegeknél. Ugyanakkor a csukló- és kartörések esetén az életminőség akut romlása idővel némiképp enyhül. KÖVETKEZTETÉSEK - Eredményeink alapján állíthatjuk, hogy a csontritkulásos törések, különösen a combnyak- és a csigolyatörések miatt jelentősen romlik a betegek életminősége. Eredményeink azt jelzik, hogy fokozni kell a morfometriás csigolyatörésekkel kapcsolatos orvosi figyelmet, mert ezek a törések jelentős humántőkeveszteséggel járnak.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

LAM KID

A mikro-RNS-ek mint a hormonok egy új családja

BOJCSUK Dóra, SIPOS Lilla, BÁLINT Bálint László

A mikro-RNS-molekulák az átírt RNSmolekulák fehérjékre való átfordítását szabályozzák. Maria A. Cortez és munkatársai a Nature folyóiratban 2011-ben közölt tanulmányukban felvetik annak lehetőségét, hogy az általánosan elfogadott biomarker és transzlációs szerepük mellett a mikro- RNS-molekulákat nukleinsav természetű hormonoknak is tekinthetjük. Jelen cikkünkben bemutatjuk a hormonok és a mikro-RNS-ek olyan tulajdonságait, melyek alapján hormonszerű működésük valószínűsíthető.

LAM KID

A D-vitaminról - kombináljunk!

HONTVÁRI Lívia

A D-vitamin-hiány világszerte elterjedt egészségügyi probléma. A közelmúltban megrendezett D-vitamin konszenzuskonferencia ajánlásaira alapozva szeretnénk a figyelmet felhívni a prevenció és a tényleges hiányállapot felismerésének, kezelésének fontosságára. Megemlítjük, hogy a rendelkezésre álló antiporoticumok között olyan (az antihipertenzívumok elnevezéséből átvéve) „prefix” vagy „kombi” készítmények is rendelkezésre állnak, amelyek biztosíthatják a csontanyagcserére ható szer mellett a megfelelő kalcium- és D-vitamin-bevitelt is, segítve a betegek terápiahűségét.

LAM KID

Újra az adherenciáról - Divatos téma vagy csontig hatoló aktualitás?

VALKUSZ Zsuzsanna

Az osteoporosis kezelésében alkalmazott gyógyszerek esetében a nem megfelelő beteg-együttműködés vagy adherencia nemcsak Magyarországon, de világszerte is jól ismert probléma. Krónikus betegségek esetén, ez a nem megfelelő gyógyszerszedési compliance komoly egészségügyi és gazdasági problémát jelent a betegek és a társadalom számára egyaránt. Osteoporosisban ez a következmény az elkerülhető törések számának növekedése. Az együttműködést és perzisztenciát javító törekvések, mint például a gyógyszerszedés frekvenciájának csökkentése, javíthat az adherencián. Számtalan klinikai vizsgálat bizonyítja, hogy osteoporosisban csak kellő adherencia esetén várható a csonttörések számának csökkenése. Igazi áttörést hozhat azonban az adherencia javításában az orvos- beteg kommunikáció, a betegek oktatása, a betegek szükségleteinek, igényeinek jobb megismerése és a betegek bevonása a terápiás döntésbe.

LAM KID

Az elõdök igazsága - Záró gondolatok az urátkristályok oldhatóságáról-oldékonyságáról

BÉLY Miklós, KRUTSAY Miklós

A szerzők az urátkristályok oldódását vizsgálták alkoholban, 8%-os vizes formaldehidoldatban és acetonban. Azt találták, hogy az urátkristályok legnagyobb mennyiségben az alkoholban maradnak vissza. A vizes formaldehidoldatban - az alkoholban találtakhoz képest - megfogyatkoztak az urátkristályok, ezzel a szerzők megerősítették az elődök azon korábbi ajánlását, hogy köszvény gyanúja esetén a szövetmintákat alkoholban kell rögzíteni. Az urátkristályok legnagyobb mértékű megfogyatkozása az acetonban következett be. A szövettani laboratóriumok általánosan használják az acetont a paraffinos beágyazást megelőző víztelenítésre, így ez - az esetleg helytelenül alkalmazott vizes formaldehidfixálás mellett - szintén hozzájárul az urátkristályok kioldásához. Az urátkristályok kioldását a hematoxilineozinnal festett metszetekből - a szerzők korábbi vizsgálatai szerint - elsősorban a hematoxilinnal történő magfestés okozza, így az urátkristályok kimutatásának legcélravezetőbb módszere a festetlen metszetek vizsgálata.

LAM KID

Combnyaktörések ellátása DHLS-csavarral - korai eredmények

KOCSIS András, KÁDAS István, KÁDAS Dániel, HANGODY László

Magyarországon az osteoporosis talaján kialakult medialis combnyaktörés ellátási taktikája függ a törés típusától és a sérült általános állapotától. Nyilvánvaló cél, hogy kis kockázatú, minimálisan invazív műtéti technika megtartása mellett minimálisra csökkentsük a módszer leggyakoribb szövődményeit: a combfejnecrosist és a törés újbóli elmozdulását. Kézenfekvő volt, hogy az országunkban legáltalánosabban alkalmazott módszert, a kettős kanülált csavarozást kombináljuk a kompressziós HLS-csavar technikával, ami intraoperatív kompressziót, így nagyobb stabilitást biztosít a minimálinvazív elvek megtartása mellett.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Ideggyógyászati Szemle

[Korai stádiumú Parkinson-kóros betegek gondozóinak életminősége és a rájuk nehezedő teher]

YUKSEL Burcu, AK Dogan Pelin, SEN Aysu, SARIAHMETOGLU Hande, USLU Celiker Sibel, ATAKLI Dilek

[Cél - A vizsgálat célja annak megállapítása volt, hogy hogyan alakul a korai stádiumú idiopathiás Parkinson-kórban (IPD) szenvedő betegek gondozóira nehezedő teher és a gondozók életminősége a betegség súlyosságával, időtartamával, a betegek rokkantsági fokával és pszichiátriai tüneteivel párhuzamosan. Módszerek - A vizsgálatban 30 IPD-beteg (15 nő, 15 férfi) és ezek 30 gondozója (18 nő, 12 férfi) vett részt. Hoehn- Yahr (H-Y) skálával mértük a betegség progresszióját, az Egységes Parkinson-kór Értékelő Skála (Unified Parkinson’s Disease Rating Scale, UPDRS) segítségével elemeztük a rok­kantság és az egészségromlás fokát. A Zarit és munkatársai által kidolgozott pontozási rendszert (Zarit Caregiver Burden Inventory, ZCBI) használtuk a gondozók által megélt distressz megállapítására. A betegek és gondozóik szorongását és depresszióját a Kórházi Szorongás és Depresszió Skála (Hospital Anxiety and Depression scale, HADS), valamint a Beck Depresszió Kérdőív (Beck Depression Inventory, BDI) segítségével mértük. A betegek pszichotikus tüneteinek elemzésére az UPDRS elmeállapotot, hangulatot és viselkedést felmérő első részét alkalmaztuk. Mini-Mental Teszttel (Mini-Mental State Examination, MMSE) értékeltük a dementia tüneteit, és SF-36 skálával az életminőséget. Eredmények - Szignifikáns összefüggést találtunk a gon­dozókra nehezedő teher és az általuk ápoltak betegség­súlyossága, valamint a betegségük időtartama között. Szignifikáns különbség volt a magas UPDRS-pontszámok és a gondozók szándéka között, hogy betegüket hosszú távú gondozást nyújtó intézménybe helyezzék. A BDI-értékek alapján magas depressziós kocká­zatúnak bizonyuló betegek egyben magas UPDRS-pontszámokkal is bírtak. Azon betegek esetében, akiknél off időszakok is jelent­keztek, magasabbak voltak az UPDRS- és alacsonyabbak az SF-36 skála általános egészségi állapotot, fizikai, emocionális és szociális funkciót mérő alskáláinak pontszámai. Következtetés - Az IPD krónikus, progresszív neurodege­neratív megbetegedés, ami jelentős terhet ró a betegekre, gondozóikra és családtagjaikra egyaránt. A betegség súlyossága, valamint fennállásának időtartama lényegesen befolyásolja a gondozókra nehezedő teher mértékét. A jó minőségű gondozás biztosítása érdekében szükség esetén támogató terápiákat kell a gondozóknak felajánlani.]

Ideggyógyászati Szemle

Az életminőség vizsgálata a cluster fejfájás aktív időszakában

DIÓSSY Mária, BALOGH Eszter, MAGYAR Máté, GYÜRE Tamás, CSÉPÁNY Éva, BOZSIK György, ERTSEY Csaba

Bevezetés - A lakosság körülbelül 0,1%-át érintő cluster fejfájás (CF) az egyik leghevesebb humán fájdalomszind­róma: a gyakori, erőteljes rohamok megfelelő kezelés mellett is nagy terhet jelentenek a betegek számára. Korábbi, elszórt vizsgálatok szerint a CF jelentősen rontja a betegek életminőségét. Kutatásunk során a fejfájáscent­rumunkban 2013 és 2016 között gondozott CF-betegek életminőségét vizsgáltuk, általános és fejfájás-specifikus életminőség-kérdőívek segítségével. Módszerek - Összesen 42 CF-beteg (16 nő és 26 férfi; átlagos életkor: 39,1 ± 13,5 év) töltötte ki az „SF-36” általános életminőség-kérdőívet és a fejfájás-specifikus „CHQQ” kérdőívet (Átfogó Fejfájással Kapcsolatos Életminőség-kérdőív) a cluster fejfájás aktív időszakában. A kérdőívek által nyert adatokat krónikus tenziós fejfájásban (KTF) szenvedő betegek és lényeges fejfájást nem tapasztaló kontrollok adataival hasonlítottuk össze Kruskal-Wallis-tesztek segítségével. Eredmények - A fejfájás aktív időszakában a CF-betegek általános életminősége az SF-36 kérdőív nyolc területe közül négyben bizonyult szignifikánsan rosszabbnak, mint a kontrolloké; ugyanakkor a „Testi fájdalom” terület kivételével nem volt szignifikáns különbség a CF- és KTF-betegek életminősége között. A fejfájás-specifikus életminőség-kérdőív mindhárom dimenziója és összesített mutatója is szignifikánsan rosszabb életminőséget mutatott a CF-betegek körében, mint a KTF-betegek, illetve a kont­rollok csoportjában. Következtetés - A cluster fejfájás jelentősen rontja a betegek életminőségét. A betegek által megélt életminőség-romlást az Átfogó Fejfájással Kapcsolatos Életminőség kérdőív érzékenyebben mutatta ki, mint az általános életminőséget vizsgáló SF-36 kérdőív.

Ideggyógyászati Szemle

Korábban és hatékonyabban: a mély agyi stimuláció szerepe a munkaképesség megőrzésében

DELI Gabriella, BALÁS István, KOMOLY Sámuel, DÓCZI Tamás, JANSZKY József, ASCHERMANN Zsuzsanna, NAGY Ferenc, BOSNYÁK Edit, KOVÁCS Norbert

Bevezetés – A közelmúltban publikált „EarlyStim” vizsgálat igazolta, hogy a Parkinson-kórban jelentkező korai fluktuáció miatt elvégzett mély agyi stimuláció (deep brain stimulation, DBS) jelentősebb mértékben javítja az életminőséget és csökkenti a motoros tünetek súlyosságát, illetve hatékonyabban szolgálja a szociális helyzet megőrzését is, mint az optimális gyógyszeres kezelés önmagában. Betegeink anyagának retrospektív analízisével arra kerestük a választ, hogy a megfelelő időben elvégzett DBS-kezelés hozzájárult-e a munkaképesség megőrzéséhez. Módszertan – A vizsgálat során 39 olyan, 60 év alatti Parkinson-kóros beteg anyagát dolgoztuk fel, akik a Pécsi Tudományegyetemen subthalamicus DBS-kezelésben részesültek, és akiknél legalább kétéves nyomon követés állt rendelkezésünkre. A betegeket két csoportba soroltuk – az aktív munkát végzők csoportjába (Munka+ csoport, n=15) és az aktív munkát nem végzők csoportjába (Munka– csoport, n=24). A motoros tünetek súlyosságát (UPDRS), az életminőséget (EQ-5D) és az aktív munkavégzés tényét hasonlítottuk össze a műtétet követő 1. és 2. évben. Eredmények – A DBS-kezelés hatására mind a két csoportban közel 50%-os tüneti javulást értünk el, azonban az aktív munkát végző betegek csoportjában az életminőség szignifikáns mértékben kedvezőbbnek bizonyult. Azon betegek döntő része, akik a műtét elvégzésekor aktív munkát végeztek, a kétéves követési periódust követően is aktívan dolgoztak (12/15, 80%). Azonban a munkaképességüket már elvesztett betegek közül csak kevesen (1/24, 4,2%) tértek vissza az aktív munka világába (p<0,01, McNemar-teszt). Következtetés – Annak ellenére, hogy retrospektív vizsgálatunk alapján csak korlátozott mértékű következtetéseket vonhatunk le, eredményeink az EarlyStim vizsgálat konklú-ziójával összhangban arra utalnak, hogy a megfelelő időben elvégzett mély agyi stimulációs kezelés hozzájárulhat a betegeink munkaképességének megőrzéséhez.

Nővér

Életminőség-vizsgálat a Sclerosis multiplex betegségben szenvedők körében

SZABÓ Julianna

A vizsgálat célja: Felmérni a Sclerosis Multiplex életminőségre gyakorolt hatását és megvizsgálni, hogy mutat-e jelentős eltérést a ”vidéken”, valamint a fővárosban gondozott betegek állapota között. Vizsgálati módszer és minta: A keresztmetszeti vizsgálat standard kérdőívekkel történt (SF-36 kérdőív, Társas támogatás kérdőív, Rövidített házastársi stressz skála, Rövidített Együttműködés skála), kiegészítve a szociodemográfiai és a betegségre vonatkozó kérdésekkel. A vizsgálat ideje: 2013. augusztus - 2014. január. Célcsoport: a budapesti Szent Imre Egyetemi Oktatókórház SM szakambulanciáján és a nyíregyházi Jósa András Kórház Neuroimmunológiai szakrendelésén megjelent SM betegek. (N=100) Eredmények: megállapítást nyert, hogy a vizsgált mintában, a betegek részéről történt életminőség értékelés, közepes eredményt mutatott. A betegség jellegéből adódóan jelentősen érintett a fizikai állapotuk, a mindennapi tevékenységek elvégzésére, önellátásra képesek, de a szabadidő eltöltési tevékenységeik korlátozottak. A társas támogatottság tekintetében a család meghatározó szerepet kap. Vizsgálatom igazolta, hogy szignifikáns a különbség a „vidéki” és a budapesti betegek között, mely szerint a nyíregyházi betegek az általánosan elismert, hagyományos családi környezetben nagyobb számban élnek, mint a fővárosi betegek. Következtetés: A felmérés szerint az egyéb segítő szervezetek nem támogatnak olyan hatékonysággal, amely az jellegükből adódóan elvárható lenne. Egészségvédő hatású a házastársi kapcsolattal való elégedettség, melyet a kutatás eredményei alátámasztottak. A Sclerosis multiplex egy krónikus megbetegedés, amely az életminőség minden dimenzióját érinti. Az életminőség mutatói a betegséggel való megküzdés, a családi működőképesség megtartása, a megfelelő szociális kapcsolatok fenntartása, a társadalmi hasznosság érzése, amelyeket erősíteni szükséges.

Nővér

Fókuszban az életminőség a rekonstrukciós érsebészetben

AGÓCS Gábor, VÁRADYNÉ HORVÁTH Ágnes, SZEBENI-KOVÁCS Gyula, ROZMANN Nóra, PAKAI Annamária

A vizsgálat célja: felmérni az alsóvégtagi rekonstrukciós érműtéten átesett betegek életminőségét. Anyag és módszer: A Vascuqol kérdőíves felmérést a PTE KK Érsebészeti Klinikán végeztük a műtéti beavatkozás előtti napon és a műtétet követően 3-6 héttel (N=54). A statisztikai elemzést Microsoft Office Excel 2013 program segítségével végeztük. Eredmények: A beavatkozást követően a vizsgált betegek életminősége jelentősen javult, mely az invazív terápiák hatékonyságát hangsúlyozza. Műtétet követően a fájdalomértékek csökkenésével javult a betegek járási képessége, általános fizikai terhelhetősége és a mindennapi házimunka elvégzéséhez szükséges erőnléte, valamint javult a betegek szociális élete, nőtt a barátokkal, családdal és az egyéb közösségekben töltött idő. A gyengeség- és fáradtságérzet enyhülésével csökkent a betegek fizikai aktivitásának és sportolási lehetőségeinek korlátozottsága. Következtetések: A VascuQoL-25 kérdőív érzékeny életminőség vizsgáló módszer, terjedelme miatt a klinikai vizsgálatok során nehezen alkalmazható. Egy társbetegségekre és műtéti típusokra is kiterjedő, rövidített kérdőív hatékonyabb mérési eszköz lehet a gyakorlatban.