A vizsgálat célja: A kutatás célja az Országos Mentőszolgálat állományában dolgozók pszichés állapotának vizsgálata volt a kiégés vonatkozásában, és cél volt azon tényezők azonosítása, amelyek kedvezőtlenül hatnak a mentőszolgálatnál dolgozók pszichés állapotára. Anyag és módszer: Kvantitatív, keresztmetszeti kutatás keretein belül 1979 fő került bevonásra. A kiégettség szintje a Pines-Aronson féle Kiégés Önértékelési Skála alkalmazásával került felmérésre. Az adatok feldolgozása az SPSS 17.0 statisztikai szoftver segítségével történt Khi-négyzet próba, ANOVA és korrelációelemezés alkalmazásával. A szignifikancia határ p<0,05 volt. Eredmények: A mentődolgozók majdnem 40%-a küzd a munkájával járó stresszel, azonban az állandó készenléti helyzet nem hagy időt az átélt események értékelésére, megbeszélésére. Szignifikáns összefüggés mutatkozott a kiégési szint, az OMSZ-nál elöltött idő, és a munkahelyi légkörrel való elégedettség között. Következtetések: Az eredmények alapján különböző prevenciós és beavatkozási lehetősé gek kerültek megfogalmazásra, amelyekkel a mentődolgozók körében mért kiégés kezelhető.

BEVEZETÉS - A mentődolgozók munkájuk során nap mint nap nagyfokú lelki és fizikai megterhelésnek vannak kitéve. Utóbbi adódhat a nehéz eszközök és a betegek hosszú távon való mozgatásából. Vizsgá­latunk célja az volt, hogy két hazai régióban felmérjük és összehasonlítsuk a kivonuló dolgozók körében előforduló váz-, izomrendszeri panaszokat. MINTA ÉS MÓDSZER - Anonim, keresztmetszeti, kérdőíves vizsgálatunk szerves részét képezte egy skandináv váz-, izomrendszeri kérdőív (Nordic Musculoskeletal Questionnaire). Beválasztásra kerültek az észak-magyarországi és a nyugat-dunántúli régió 18. életévét betöltött, kivonuló szolgálatot teljesítő mentődolgozói. EREDMÉNYEK - Reprezentatív vizsgálatunkat összesen 810 fő bevonásával végeztük (n=810). Közülük 587 főnek (72,5%) volt már élete során valamilyen mozgás-szervi panasza. Legtöbben derék- (448 fő, 55%), hát- (318 fő, 39%) és nyaktáji (250 fő, 30,9%) fájdalomról számoltak be. Az életkor és a munkában eltöltött idő előrehaladtával egyre többeknél jelentkezett diszkomfortérzés (p=0,013; p=0,020). A másodállás megléte negatív hatással volt a kialakulás gyakoriságára (p=0,005). KÖVETKEZTETÉSEK - A vizsgált mentődolgozók több mint 70%-ánál fordult már elő élete során valamilyen váz-, izomrendszeri panasz, melynek megléte ronthatja a dolgozó munkavégzésének minőségét, ezáltal a betegellátás színvonalát. A probléma kezelésének eszközei közé sorolandó a primer prevenció a rendszeres szűrések keretében, valamint a megfelelő kezelési, rekreálódási lehetőségek biztosítása.

Bevezetés – A mentalizáció azt a készséget jelenti, hogy képesek vagyunk másoknak mentális állapotokat (intenciókat, vágyakat, gondolatokat, érzelmeket) tulajdonítani, és ez alapján viselkedésüket megjósolni. Ez a készség alapvetően meghatározza a szociális világban történő részvételünket, és fontos szerepet játszik a szociális integrációban, adaptációban. A központi idegrendszert érintő betegségek jelentős hányada érinti azokat az agyi struktúrákat vagy transzmitterrendszereket, melyek szerepet játszanak a mentalizációs folyamatokban. Ezek alapján valószínûsíthető, hogy egyes neurológiai betegségek mentalizációs deficittel társulnak, és ez a deficit hatással van e betegségek kimenetelére. A jelen közlemény célja a neurológiai betegségekkel kapcsolatos mentalizációs kutatások áttekintése. Módszer – Internetes adatbázis-keresés történt a témában megjelent közlemények azonosítására. Eredmény – A keresési követelményeknek 62 angol nyelvû közlemény felelt meg, melyek számos neurológiai megbetegedés esetén mentalizációs zavarról számoltak be (például epilepszia, Parkinson-kór, sclerosis multiplex, dementiák, traumás agysérülés). Megbeszélés – Az eredmények alapján kimondható, hogy számos neurológiai megbetegedés mentalizációs deficittel társul. Ez a deficit sokszor már a megbetegedések korai időszakában jelen van, és prognosztikai jelentőséggel bír, ami a korai felismerés és az adekvát rehabilitációs kezelések fontosságára hívja fel a figyelmet.