A klinikai gyakorlatban a cukorbetegség kezelésének egyik legfontosabb hosszú távú célja, hogy a megfelelő vércukorkontroll elérésével a késői szövődmények kialakulását megelőzzük, illetve lassítsuk.

Bár Antwerpen eddig is bővelkedett a jelentősebbnél jelentősebb, nemzetközi rangú közgyűjteményekben, mégis már hónapok óta feszült várakozás előzte meg a város új múzeumának, a Museum Red Star Line-nak 2013. szeptember 27-i ünnepélyes megnyitását.

Le kell szögezzük, egyből a gondolataim elején: Magyarországon az egészségügy minden felelős gondolkodású képviselője egyetért abban, hogy a fertőző betegségek felderítő- megelőző-követő rendszerére, a röviden infekciókontrollnak nevezett tevékenységegyüttesre szükség van.

A különböző szakmai társaságok eltérő ajánlásokat fogalmaznak meg a D-vitaminhiány megelőzésére és kezelésére. A jelentős különbségek egyik alapvető oka az, hogy eltérően ítélik meg a D-vitamin normális szintjét, illetve teljesen más matematikai modellt alkalmaznak a D-vitamin-kezelés D-vitamin-szintet emelő hatásának előrejelzésére. Az Institute of Medicine (IOM) a 20 ng/ml érték elérését tartja szükségesnek, az Endocrine Society (ES) pedig a 30 ng/ml-t ajánlja minimális célértéknek. Az ES abból indul ki, hogy a D-vitaminszint 1 ng/ml-es emelését napi 100 NE bevitelével el lehet érni, az IOM viszont ezt 3,6 ng/ml-ben állapítja meg. Ezenfelül az IOM azt is állítja, hogy a kezelés nem lineárisan emeli a szérumszintet. Mindezekből alapvetően az következik, hogy a kezelés mellett fellépő mellékhatások rizikóját különbözőképpen ítélik meg. Az IOM 400 NE-et javasol egyéves kor alatt, 800 NE-et 70 év felett, míg mindenki másnak 600 NEet. Az ES minden csecsemőnek 400-1000 NE-et ajánl, felnőtteknek napi 1500-2000 NE-et. A szűrést azonban egyik társaság sem ajánlja. A nagyobb dózisú D-vitaminkezelés mellékhatásaival kapcsolatos bizonytalanságok megoldásában különösen nagy jelentőséggel bír a különböző módon forgalmazott (receptköteles, vény nélkül kapható) készítményeket gyártó vagy forgalmazó gyógyszeripar úgynevezett farmakovigilancia- rendszere működésének megértése, így használata és segítése. A közlemény második részében erre szeretné a szerző az olvasó figyelmét felhívni. Ennek használatával a nagyobb dózisú D-vitamin- terápia helyének alátámasztását, elfogadását segítheti elő maga az orvos, és a beteg is.

A statinok a cardiovascularis kórképek terápiájának sarkalatos elemévé váltak. Alkalmazásuk során fény derült arra is, hogy a koleszterinszint csökkentésén túlmenően további kedvező hatásuk van, amelyek a vascularis történések mechanizmusában több ponton érvényesülnek. Az egyik legjobban megvilágított folyamat az antithromboticus kapacitás, amely részben a vérlemezke-funkciókat, részben az alvadási kaszkád lépéseit érinti. A kísérletes megfigyelések mellett napjainkra már intervenciós humán vizsgálatok is igazolták, hogy mind az artériás, mind a vénás oldalon a statinoknak lipidindependens thrombosisgátló tulajdonságuk van. A statinszedés és a dementia vonatkozásában a korábbi ellentmondó eredményeket hozó tanulmányok esetszáma nem volt meggyőző, és ehhez képest a nemrégen közölt, több tízezer egyénre vonatkozó két nagy, idős populációt érintő obszervációs vizsgálat a statinok nem vascularis dementiát visszaszorító hatékonyságáról számoltak be. Az értékelések szerint ebben az esetben is a statinok pleiotropiás hatásai érvényesülnek. Az ismertetett eredmények a cardiovascularis mortalitás csökkentése céljából alkalmazott statinterápiának a thrombosis és a dementia megelőzését jelentő új előnyeire világítottak rá, amelyek az erek területén már megfigyelt antithromboticus és antiinflammatorikus kapacitásukkal van összefüggésben.